Hegyisport és Turista Magazin, 2005 (1. évfolyam, 1-12. szám)

2005-12-01 / 12. szám

A Bácska legdélibb pontján, a Duna bal partján fekszik a 21 506 négyzetkilométer területű Vajdaság (Vojvodina) „fővárosa”, a 180 ezer (elővárosaival kb. 300 ezer) lakosú Újvidék (latinul Neoplanta, szerbül Novi Sad). A ma Szerbia állam területén lévő, radikális szerb vezetés alatt álló városba kevés turista látogat mostanság. Pedig biztonságos, olcsó, és bővelkedik látnivalókban. A neogót katedrális és neoreneszánsz városháza mellett a teljesen felújított sétálóutca kínál kellemes élményt, illetve a Duna túloldali, már szerémségi dombhátán magasodó péterváradi vár. Újvidékhez úgy viszonyul Pétervárad (szerbül Petrovaradin), mint Pesthez a budai vár. Az újvidéki Belgrád rakpartról (Beogradski koj) át kell gyalogolnunk a Duna felett átívelő hí­don, s máris a vár tövében vagyunk. Az ere­detileg 1946-ban épült, Josip Broz Tito mar­sall által felavatott híd érdekessége, hogy 1999. április elsején a NATO lebombázta, er­re bronztábla is emlékeztet. A 2000-ben telje­sen újjáépített hídról szép fotókat lehet készí­teni a hatalmas erődről. A Duna régen megyehatár volt, míg Újvi­dék ,Bács-Bodrog vármegyéhez, addig Pétervárad már Szerém vármegyéhez tarto­zott. Gyalog az 1711-ben épült Szent György-templom mellett nyíló lépcsős, ka­nyargós úton juthatunk fel a várba, összesen 214 lépcsőn, s ekkor a Ludvig-kapun lépünk be, de autóval is be lehet hajtani a Dísz-ka­pun keresztül. A várba felérve rögtön a Ludvig-bástyára, s az ott álló barokk és bo­londos óratoronyhoz érdemes kimenni: az óra nagymutatója cselesen az órákat mutat­ja, a kicsi pedig a perceket. Állítólag azért, hogy ha az ellenség betör a várba, kissé megzavarodjon, s lekésse a csatát. Régeb­ben, míg nagyobb hajóforgalom volt a Du­nán, innen adták a hajóknak a tájékoztató jelzéseket. Az óra melletti kilátóteraszról gyönyörű a panoráma: rálátunk Újvidék házrengetegére, az óvárosra, valamint a kanyargó Dunára (szerbül Dunav), és az azon átívelő hidakra, köztük az 1981-ben épült, de 1999. április 3-án szintén rakétával lerombolt impozáns, 1,3 kilométer hosszú, hatvan méter magas függőhídra. A Szabadság hídnak is nevezett kecses acélépítményt csak 2005 márciusá­ban állították helyre, mögötte szép a kilátás az erdőkkel borított Fruska Gora-hegységre, melynek legmagasabb pontja a Crveni cot (539 m). A Fruska Gorát egyébként a török idők előtt a honfoglaló magyarok Köles­hegynek hívták, de ez a név ma már nem használatos. Ebbe az irányba a Mária Terézi­áról elnevezett bástyákról is igen szép a kilá­tás. Egy padon megpihenve felidézhetünk itt egy 210 éves útleírást. A mindössze 25 évet élt útleírónk, gróf Teleki Domokos járt a vár­ban 1794-ben. A reformkoriakat megelőző első magyar­­országi útleírás Bécsben jelent meg 1796- ban, s e könyvében (Egynéhány hazai utazá­sok leírása) így ír a várról Teleki: „Pétervárad egy erős vár, és a legerősebb Magyaror­szágban s annak részeiben, Slavoniába fek­szik. A Duna mintegy félig keríti, és a várhoz közel ágakra oszolván két szigetet formál, melyek közül a nagyobbik Karlovicig nyúlik, ahol a Dunának ága a nagyobb Dunával is­mét egyesül. Ezen szigetnek szél­be a vár­nak által ellenébe, valamint a várral hasonló­képpen szembe az újvidéki parton, erősíté­sek (fortifikációk) vágynak, amelyek a várnak nagy oltalmára és különös erősségére szól­ Pétervárad Arzenál a Duna partján Háttérben a Fruska Gora

Next