Typographia, 1967 (99. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
1967.január ) Jutalomkiosztás az Állami Nyomdában December 22-én jutalomkiosztásra gyűlt össze az Állami Nyomdában közel száz dolgozó. Jutalmat kaptak azok, akik az igen szépen sikerült, művészi színvonalon előállított reprodukciós bélyegsort kigyártották, és annak előállításában kiemelkedő munkát végeztek. Jutalmat kapott az a 38 fiatal dolgozó is, aki a »Szakma ifjú mestere« versenyen kiválóan helytállt és ott helyezést ért el. Kitüntetésben részesült két szocialista brigád is, amelyek közül a »November 7« kéziszedő brigád négy éve, a »Kis tipó« brigád pedig két éve folyamatosan teljesíti a feltételeket. Részt vett a jutalmazáson Kimmel Emil, a szakszervezet főtitkára, Kurtz Györgyné, az I. ker. KISZ-bizottság, Wurm Ferenc, a Postavezérigazgatóság küldötte, valamint Haiman György, a Nyomdaipari Tröszt vezérigazgatója, akik hozzászólásaikban méltatták azt az úttörő munkát, amit a bélyeggyártás terén az üzem dolgozói elértek, valamint azt a nagyszerű lendületet, amit a munkaverseny területén tanúsítottak. TYPOGRAPHIA Amíg a Népszabadság eljut az olvasóhoz Mindennap a hajnali órákban útnak indul az ország 3200 helységébe, valamint határainkon túlra is, a világ minden tája felé országunk legtekintélyesebb napilapja, a Népszabadság. E cikk keretében a Népszabadság szerkesztőségének munkáját kívánjuk ismertetni. A feladat megtisztelő, nemcsak azért, mert a szerkesztőség munkájával kapcsolatban olyan személyekről is kell írni, akiknek nevét jól ismeri és tiszteli a lap több mint 800 ezres olvasótábora, hanem legfőképp azért is, mert a párt központi lapjának szerkesztése, készítése és terjesztése szorosan összefügg szocializmust építő munkánk minden kérdésével, problémájával. A azereelőségi grirfalcetétele A lap szerkesztőségi munkáját a szerkesztő bizottság irányítja, és hogy ez milyen sokoldalú, bizonyítják a különböző témakörű rovatok. Így például a pártkérdésekkel, a belpolitikai, a külpolitikai, az ipari és közgazdasági, az agrárkérdésekkel foglalkozó rovatok, a kulturális és sportrovat cikkeit, tudósításait »szakmai« vonatkozásban is kiváló és elismert újságírók készítik. A 70 politikai munkatárs közül megemlítjük Rózsa László és Kékesdi Gyula Rózsa Ferenc-díjjal kitüntetett újságírókat, Hajdú Jánost, Kapalyay Imrét, Kovács Józsefet, Almási Istvánt és György Istvánt, akik különböző témájú publicisztikai munkásságukkal emelik a lap nívóját. Vagy például Mészáros András grafikusművészt említjük, aki rajzaival a humor és szatíra eszközével mond bírálatot a hibák, a fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében, vagy ad ösztönzést példamutató munkára. A belső politikai munkatársakon kívül az irodalom, a művészet, a tudomány, a politikai és gazdasági élet legkiválóbb képviselőinek írásai, tanulmányai kapnak helyet a lap hasábjain. Ugyancsak kiterjedt külföldi tudósítói hálózat — Moszkvából, Párizsból, Londonból, Rómából, New Yorkból és a világ minden tájáról küldött tudósítás — gondoskodik a tökéletes nemzetközi tájékoztatásról is. A szerkesztőségi munkának azonban vannak olyan dolgozói is, akiknek neve ugyan nem szerepel a lapban, de nélkülözhetetlen munkájuk igen értékes. Így pl. a hetes szerkesztő, a szerkesztőségi titkár, a tördelőszerkesztő, a hírszerkesztő, vagy a cikkeket gépelő gépírónők munkája az, amely szorosan kapcsolódik a lapkészítés, a modern hírközlő technika eszközeit is felhasználó újságszerkesztés munkájába. Itt említjük meg a sok jó gépíró közül Kun Irén, Hirsch Éva és Soós Ibolya kitüntetett gyors- és gépírókat, valamint a lap különböző rovatvezetőinek ugyancsak minden vonatkozásban értékes munkáját, mert hisz a munkatárs által megírt cikk, tudósítás először a rovatvezetőhöz kerül, aki azt átnézi, tipografizálja, valamint az adott hasábmennyiségnek megfelelően, bővíti vagy csökkenti a cikk terjedelmét. A szerkesztőségi és nyomdai dolgozók együttműködése — A szerkesztőség kapcsolata a nyomda dolgozóival minden tekintetbenjó. Ennek az elvtársi, baráti kapcsolatnak az alapja a közös munkáért érzett és tudatosan vállalt felelősség — mondotta Rókás Sándor, a Népszabadság szerkesztőségi titkára, a szerkesztőségi és kiadóhivatali dolgozók szakszervezeti bizottságának elnöke, aki a többi között elmondotta azt is, hogy a lap időbeni pontos és hibamentes előállítását, a minőségi tipográfiai munka biztosítását a jó összmunka, az egymás munkájának a megbecsülése hozza létre. Ez a jó munkamódszer lesz eredményes abban is, hogy a szerkesztőség a jövőben még jobb és tisztább kéziratot ad a nyomdának, valamint arra is ad segítséget, hogy — szerény véleményünk szerint — a jelenlegi kissé túlszervezett tördelési, korrigálási és revíziós munkamódszert egyszerűsítsék, természetesen úgy, hogy a minőségi munka továbbra is biztosítva legyen. A műszaki személyzet munkájának értékelése A szerkesztőségben tett látogatást felhasználjuk arra is, hogy tájékoztatást adjunk a lap műszaki személyzetének munkájáról. Itt Lehoczky János, a lap mesterje adott ismertetést arról az egyre fejlődő minőségi munkáról, mely a IX. pártkongresszus megsokszorozódott feladatainak végrehajtása során csúcsosodott ki. Erről beszélt az 1957-ben alakult Mező Imre kéziszedőbrigád vezetője, Prinner Miklós is. A háromszoros szocialista címmel kitüntetett kéziszedőbrigád, valamint Tamás Ferenc által vezetett négyszeres szocialista címmel kitüntetett gépszedőbrigád tagjai joggal büszkék arra, hogy a kongresszusok történetében az első volt a mostani, amikor is a lapot hibamentesen és mindennap pontosan, határidőre készítették el Ezzel kapcsolatban szólunk a kitűnő korrektorgárdáról is, melynek nődolgozói szakmai tudás tekintetében is teljes jogú tagjai a kollektívának. A korrektori munkakörben is beváltak a nők. A lapkorrektorok munkájában, különösen a brigádmunka alkalmazása óta értek el jelentős fejlődést, közel két év óta nem volt olyan hiba, mely a korrektorok felelősségét terhelné. — Milyen módszerekkel érték el ezt a fejlődést — tettük fel a kérdést Jung Józsefnek, az Arany János korrektorbrigád vezetőjének, aki elmondotta, hogy a brigád megalakulása előtt az volt az elv, hogy »én« ne csináljak hibát, a többivel pedig nem törődöm. Jelenleg azonban már — az állandó önképzés, tanulás mellett — az a felfogás érvényesül a brigádban, hogy »mi« ne csináljunk hibát. Ez az egészséges kollektív szellem a fő összetevője elismert jó munkájuknak. Az Arany János korrektorbrigádot egyébként a közeljövőben a szocialista brigád címmel tüntetik ki. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a Népszabadság egész lapszemélyzete a szocialista üzemrész kitüntetést, elismerést jelentő büszke címét nyeri el — megérdemelten. Befejezésül engedtessék meg, hogy ahhoz az elismeréshez, melyet a legfelsőbb szervektől a Népszabadság újságírói, szerkesztőségi és kiadóhivatali dolgozói, a nyomda vezetői, szedői, korrektorai, öntödei és géptermi dolgozói, az expedíciósok a lap szerkesztése, előállítása és terjesztése terén végzett jó munkájukért kaptak, a magunk részéről is csatlakozzunk. Kívánjuk, hogy ez a jó munka tovább fejlődjék és szerezzen újabb elismerést számukra, annál is inkább, mert a Népszabadság világviszonylatban is tekintélyt és megbecsülést vívott ki a szocialista sajtónak és annak minden dolgozójának. SZÉKELY IGNÁC A munkavédelem nem lehet másodlagos ügy Beszélgetés Pataki Zoltánnal, a munkavédelmi bizottság titkárával Nincs szebb és magasztosabb feladat, mint a közösséget szolgálni, az emberek jobb életéért dolgozni és küzdeni. Igen, ez a szó, hogy küzdeni, fejezi ki talán a legjobban azt a tevékenységet, amit a szakszervezet 26 tagú munkavédelmi bizottsága társadalmi munkában végez. E munka sokrétűségéről Pataky Zoltán, a Kossuth Nyomda műszaki osztályának vezetője, a munkavédelmi bizottság titkára a következőképpen tájékoztatta lapunk olvasóit: Mint a szakszervezet többi munkabizottsága, így mi is munkaterv alapján dolgozunk — mondotta a titkár. — Bizottságunk tagjai műszaki osztályok dolgozói, biztonsági megbízottak, munkavédelmi felelősök és üzemmérnökök. Ez utóbbiak között munkavédelmi főiskolát végzettek vannak. A bizottság tagjai egyegy nyomda vagy papíripari vállalatot patronálnak. Fő feladatunk az üzemekben folyó munkavédelmi munka segítése. Igyekszünk érvényt szerezni a munkavédelmi előírásoknak, a munkavédelemre vonatkozó kormány- és SZOT-határozatok maradéktalan betartására. Ellenőrizzük , segítjük azok végrehajtását Esetenként részt veszünk a havi munkavédelmi szemlélőtét, és figyelemmel kísérjük a jegyzőkönyvekben rögzített hiányosságok előírt határidőre történő felszámolását. Sikerült elérni, hogy a vállalatok a kötelező havi szemléket rendszeresen megtartják. Új technológiák bevezetésénél, vagy új beruházások létesítésénél megtesszük az észrevételünket. Szorgalmazzuk az ólomszűrő- és egyéb egészségügyi vizsgálatok rendszeres megtartását. Az utóbbi években nem fordult elő olyan eset, hogy a vállalatok megelőző orvosi vizsgálat nélkül vettek volna fel dolgozót A télre való territemi felkértsülétt is bizottságunk kezdeményezte — mondotta Pataky Zoltán — és ma már valamennyi vállalatnál rendszeresen elvégzik. Nemcsak elkészítjük és értékeljük az iparágak baleseti statisztikáit, hanem esetenként konzultálunk is az illetékesekkel, hogy hogyan lehetne csökkenteni vagy megelőzni a baleseteket. A baleseteket megelőző oktatás szemléletesebbé tétele érdekében diafilmeket készítettünk, és azt a vállalatok rendszeresen fel is használják az újonnan belépő dolgozók oktatásánál. A munkavédelemmel kapcsolatos propagandamunka elősegítése érdekében balesetvédelmi tárgyú »Ki mit tud«-versenyt szerveztünk egyes vállalatoknál, és ennek elterjesztését a jövőben is tervezzük. Több esetben nyújtunk segítséget a munkavédelmi őrségek munkájához is. A helytelen szemlélet Szólnom kell viszont arról is — folytatta a műszaki vezető —, hogy munkánk végzése közben számos meg nem értéssel is találkoztunk, ami egyes gazdasági vezetők helytelen munkavédelmi szemléletére vezethető vissza. Igyekszünk őket is meggyőzni, hogy a termelési viszonyok fejlődésének megfelelően a dolgozók biztonságát közüggyé kell tenni. További hiányosságként állapítható meg, hogy egyes vállalatok a munkavédelmi komplex tervet szükségszerű rossznak tartják. Elkészítik ugyan, mert határozat van rá, de megvalósításáért vajmi keveset tesznek. Ezeknél a vállalatoknál sok esetben az is elősegíti a végrehajtással és az ellenőrzéssel kapcsolatos lazaságot, hogy a szakszervezeti bizottságok részéről sem kielégítő az ellenőrzés. Sok a huzavona a munkás- és balesetvédelemmel kapcsolatos kormány- és SZOT-határozatok végrehajtásánál is. Bizottságunk pozitívan értékelte a törvényesség betartásával kapcsolatban bekövetkezett változásokat. Ennek ellenére még ma is előfordul olyan eset, hogy a balesetek okának kivizsgálása nem kellő körültekintéssel történik, és csak a dolgozót teszik felelőssé a baleset bekövetkezéséért javulót tapantalható a vállalatok felső gazdasági vezetőinek munkavédelemmel kapcsolatos hozzáállásánál. További segítséget jelentene, ha mindenki részéről azonos jó hozzáállás lenne a ma még esetenként fellelhető helytelen szemlélettel és lebecsüléssel szemben. Véleményem szerint az új gazdasági mechanizmusban rosszul járnak majd azok a vállalatok, ahol másodlagos ügynek tekintik a munka- és egészségvédelemmel való foglalkozást A dolgozók elsősorban azokat a vállalatokat fogják megbecsülni, ahol jobb lesz a szociális ellátottság, kulturáltabb és biztonságosabb a munkavégzés. Ez már most arra készteti a gazdasági vezetőket hogy 1968-ig rendezzék a munka- és balesetvédelem terén fennálló hiányosságokat — fejezte be Pataky Zoltán. SELLEI ISTVÁN : A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete központi vezetőségének FELHÍVÁSA az 1967. évi terv teljesítéséért indított szocialista munkaversenyre Nyomdaipari dolgozók ! Papíripari dolgozók! Szerkesztőségek és kiadóvállalatok dolgozói! 1966-ban, harmadik ötéves tervünk első évében újabb és jelentős eredményeket értünk el a vállalatok gazdasági munkájában, a termelés műszaki színvonalának emelésében, a termeléshez szükséges anyagellátásban, a munka személyi feltételeinek biztosításában, az alkotó, szervező és irányító tevékenységben. Sikerrel teljesítettük terveinket, és ezért minden dolgozónk elismerést érdemel nagyszerű munkájáért. A rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek, a népgazdasági igények és a kulturális forradalom követelményei lehetővé és szükségessé teszik erőink, képességeink további egyesítését, hogy a növekvő feladatoknak a párt IX. kongresszusa célkitűzései szerint a jövőben is eleget tegyünk. Szakszervezetünk központi vezetősége felhívással fordul a nyomda-, a papíripari, a könyv- és lapkiadó vállalatok és szerkesztőségek dolgozóihoz, hogy az 1967. évi tervek teljesítéséhez képességeik és lehetőségeik szerint, nyújtsanak segítséget. Induljon nemes versengés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére, köszöntsük jó munkával, kiemelkedő teljesítményekkel a világ proletariátusának nagy ünnepét. Jó munkával alapozzuk meg a gazdaságirányítás új rendszerét, maximálisan használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek iparágaink, könyv- és lapkiadó vállalataink szervezési intézkedései nyomán létrejöttek. Fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy az 1967. évi terv teljesítéséért indított szocialista munkaverseny eredményezze a munka termelékenységének és gazdaságosságának növekedését. Takarékoskodjunk anyaggal, idővel, energiával, törekedjünk olyan kiváló minőségű termékek gyártására, melyek kielégítik a hazai igényeket, növelik a külföldi keresletet, elősegítik az export bővítését, biztosítják a további devizaszerzési lehetőségeket. Újításokkal, a legjobbak módszereinek alkalmazásával, egymás kölcsönös segítésével növeljük a munka hatékonyságát, eredményességét. A termelést irányító műszaki-gazdasági vezetők megfelelő anyagellátással, gondos szervezéssel, folyamatos munkabiztosítással, a berendezések és a munkahelyek megfelelő állapotával biztosítsák a versenyhez szükséges feltételeket és ezzel maguk is vegyenek részt az üzemek dolgozóinak vetélkedésében. Legyen a verseny célja: — a szép könyv nyomtatása; — a formájában korszerű, esztétikailag kifogástalan lapok és folyóiratok előállítása; —■ készítsünk olyan tankönyveket, melyeket szívesen forgat a tanuló ifjúság; — adjunk a népgazdaságnak olyan tájékoztató prospektusokat, melyek megfelelően népszerűsítik országunk eredményeit, iparvállalataink, mezőgazdasági üzemeink termékeit; — biztosítsunk jobb és választékban gazdagabb papírféléket népgazdaságunk számára; teremtsük meg a kulturáltabb csomagolás feltételeit; — gyártsunk megfelelő alapanyagokat a papír- és a papíripari termékek előállításához; — adjunk gondosabban előkészített kéziratokat és tartsuk be az előírt határidőket. A szocialista munkaverseny alapját az egyéni versengés képezze, melyet bővítsen a brigádokon belüli és a brigádok közti vetélkedés. Szélesítsük a szocialista címért küzdő brigádok mozgalmát, s tűzzük célul, hogy műhelyek, üzemrészek is elnyerjék ezt a megtisztelő címet. Vegyen részt egyre több fiatal a munkaversenyben. Fejlesszük még magasabb szintre a»Szakma ifjú mestere« mozgalmat. Szerkesztőségek dolgozói! Az újságok hasábjain keresztül segítsék, mozgósítsák és neveljék a dolgozókat a szocialista munkaversenyben való részvételre. Ismertessék a jól bevált módszereket, népszerűsítsék a kiemelkedő munkát végző fizikai és műszaki dolgozókat, küzdjenek a termelést akadályozó esetek, jelenségek, bürokratikus módszerek és törvénytelenségek ellen. Szakszervezeti tisztségviselők ! Bizalmiak ! Legyenek a szocialista munkaverseny szervezésének élenjárói, ellenőrizzék az eredményeket, lépjenek fel a jelentkező hibák ellen. Használják ki az anyagi és erkölcsi ösztönzés lehetőségeit. Gondoskodjanak a verseny rendszeres értékeléséről, biztosítsák az állandó nyilvánosságot. Használják fel erre a termelési tanácskozásokat, taggyűléseket, a Bizalmi csoportok és a szocialista munkabrigádok tanácskozásait. A nyomda-, a papíripari, a könyv- és lapkiadó vállalati, szerkesztőségi dolgozók, vezetők és beosztottak, fizikai és szellemi munkások egyaránt legyenek lelkes kezdeményezői, segítői és végrehajtói a Magyar Szocialista Munkáspárt által meghatározott célok teljesítésének. Budapest, 1966. december 20. A NYOMDA, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE