Typographia, 1967 (99. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

1967.­­január ) Jutalomkiosztás az Állami Nyomdában December 22-én jutalomki­osztásra gyűlt össze az Állami Nyomdában közel száz dolgo­zó. Jutalmat kaptak azok, akik az igen szépen sikerült, művé­szi színvonalon előállított rep­rodukciós bélyegsort kigyár­tották, és annak előállításában kiemelkedő munkát végeztek. Jutalmat kapott az a 38 fia­tal dolgozó is, aki a »Szakma ifjú mestere« versenyen kivá­lóan helytállt és ott helye­zést ért el. Kitüntetésben ré­szesült két szocialista brigád is, amelyek közül a »Novem­ber 7« kéziszedő brigád négy éve, a »Kis tipó« brigád pedig két éve folyamatosan teljesí­ti a feltételeket. Részt vett a jutalmazáson Kimmel Emil, a szakszervezet főtitkára, Kurtz Györgyné, az I. ker. KISZ-bizottság, Wurm Ferenc, a Postavezérigazgató­ság küldötte, valamint Haiman György, a Nyomdaipari Tröszt vezérigazgatója, akik hozzászó­lásaikban méltatták azt az út­törő munkát, amit a bélyeg­gyártás terén az üzem dolgo­zói elértek, valamint azt a nagyszerű lendületet, amit a munkaverseny területén tanú­sítottak. TYPOGRAPHIA Amíg a Népszabadság eljut az olvasóhoz Mindennap a hajnali órák­ban útnak indul az ország 3200 helységébe, valamint ha­tárainkon túlra is, a világ min­den tája felé országunk legte­kintélyesebb napilapja, a Nép­­szabadság. E cikk keretében a Nép­­szabadság szerkesztőségének munkáját kívánjuk ismertetni. A feladat megtisztelő, nem­csak azért, mert a szerkesztő­ség munkájával kapcsolatban olyan személyekről is kell írni, akiknek nevét jól ismeri és tiszteli a lap több mint 800 ezres olvasótábora, hanem leg­főképp azért is, mert a párt központi lapjának szerkeszté­se, készítése és terjesztése szo­rosan összefügg szocializmust építő munkánk minden kérdé­sével, problémájával. A azereelőségi grirfa­lc­etétele A lap szerkesztőségi munká­ját a szerkesztő bizottság irá­nyítja, és hogy ez milyen sok­oldalú, bizonyítják a különbö­ző témakörű rovatok. Így pél­dául a pártkérdésekkel, a bel­politikai, a külpolitikai, az ipari és közgazdasági, az ag­rárkérdésekkel foglalkozó ro­vatok, a kulturális és sportro­vat cikkeit, tudósításait »szak­mai« vonatkozásban is kiváló és elismert újságírók készítik. A 70 politikai munkatárs kö­zül megemlítjük Rózsa László és Kékesdi Gyula Rózsa Fe­­renc-díjjal kitüntetett újság­írókat, Hajdú Jánost, Kapa­­lyay Imrét, Kovács Józsefet, Almási Istvánt és György Ist­vánt, akik különböző témájú publicisztikai munkásságukkal emelik a lap nívóját. Vagy például Mészáros András gra­fikusművészt említjük, aki rajzaival a humor és szatíra eszközével mond bírálatot a hibák, a fogyatékosságok kikü­szöbölése érdekében, vagy ad ösztönzést példamutató mun­kára. A belső politikai munka­társakon kívül az irodalom, a művészet, a tudomány, a poli­tikai és gazdasági élet legki­válóbb képviselőinek írásai, tanulmányai kapnak helyet a lap hasábjain. Ugyancsak ki­terjedt külföldi tudósítói háló­zat — Moszkvából, Párizsból, Londonból, Rómából, New Yorkból és a világ minden tá­járól küldött tudósítás — gon­doskodik a tökéletes nemzet­közi tájékoztatásról is. A szerkesztőségi munkának azonban vannak olyan dolgo­zói is, akiknek neve ugyan nem szerepel a lapban, de nélkü­lözhetetlen munkájuk igen ér­tékes. Így pl. a hetes szerkesz­tő, a szerkesztőségi titkár, a tördelőszerkesztő, a hírszer­kesztő, vagy a cikkeket gépe­lő gépírónők munkája az, amely szorosan kapcsolódik a lapkészítés, a modern hírközlő technika eszközeit is felhasz­náló újságszerkesztés munká­jába. Itt említjük meg a sok jó gépíró közül Kun Irén, Hirsch Éva és Soós Ibolya ki­tüntetett gyors- és gépírókat, valamint a lap különböző ro­vatvezetőinek ugyancsak min­den vonatkozásban értékes munkáját, mert hisz a munka­társ által megírt cikk, tudósí­tás először a rovatvezetőhöz kerül, aki azt átnézi, tipografi­­zálja, valamint az adott hasáb­mennyiségnek megfelelően, bő­víti vagy csökkenti a cikk ter­jedelmét. A szerkesztőségi és nyomdai dolgozók együttműködése — A szerkesztőség kapcsola­ta a nyomda dolgozóival min­den tekintetben­­jó. Ennek az elvtársi, baráti kapcsolatnak az alapja a közös munkáért érzett és tudatosan vállalt fele­lősség — mondotta Rókás Sán­dor, a Népszabadság szerkesz­tőségi titkára, a szerkesztőségi és kiadóhivatali dolgozók szak­­szervezeti bizottságának elnö­ke, aki a többi között elmon­dotta azt is, hogy a lap időbe­ni pontos és hibamentes előál­lítását, a minőségi tipográfiai munka biztosítását a jó össz­munka, az egymás munkájá­nak a megbecsülése hozza lét­re. Ez a jó munkamódszer lesz eredményes abban is, hogy a szerkesztőség a jövőben még jobb és tisztább kéziratot ad a nyomdának, valamint arra is ad segítséget, hogy — szerény véleményünk szerint — a je­lenlegi kissé túlszervezett tör­delési, korrigálási és revíziós munkamódszert egyszerűsít­sék, természetesen úgy, hogy a minőségi munka továbbra is biztosítva legyen. A műszaki személyzet munkájának értékelése A szerkesztőségben tett lá­togatást felhasználjuk arra is, hogy tájékoztatást adjunk a lap műszaki személyzetének munkájáról. Itt Lehoczky Já­nos, a lap mesterje adott is­mertetést arról az egyre fejlő­dő minőségi munkáról, mely a IX. pártkongresszus megsok­szorozódott feladatainak vég­rehajtása során csúcsosodott ki. Erről beszélt az 1957-ben alakult Mező Imre kéziszedő­brigád vezetője, Prinner Mik­lós is. A háromszoros szocia­lista címmel kitüntetett kézi­szedőbrigád, valamint Tamás Ferenc által vezetett négysze­res szocialista címmel kitünte­tett gépszedőbrigád tagjai jog­gal büszkék arra, hogy a kong­resszusok történetében az első volt a mostani, amikor is a la­pot hibamentesen és minden­nap pontosan, határidőre ké­szítették el Ezzel kapcsolatban szólunk a kitűnő korrektorgárdáról is, melynek nődolgozói szakmai tudás tekintetében is teljes jo­gú tagjai a kollektívának. A korrektori munkakörben is be­váltak a nők. A lapkorrekto­rok munkájában, különösen a brigádmunka alkalmazása óta értek el jelentős fejlődést, kö­zel két év óta nem volt olyan hiba, mely a korrektorok fele­lősségét terhelné. — Milyen módszerekkel ér­ték el ezt a fejlődést — tettük fel a kérdést Jung Józsefnek, az Arany János korrektorbri­gád vezetőjének, aki elmondot­ta, hogy a brigád megalakulá­sa előtt az volt az elv, hogy »én« ne csináljak hibát, a töb­bivel pedig nem törődöm. Je­lenleg azonban már — az ál­landó önképzés, tanulás mel­lett — az a felfogás érvényesül a brigádban, hogy »mi« ne csi­náljunk hibát. Ez az egészséges kollektív szellem a fő összete­vője elismert jó munkájuknak. Az Arany János korrektorbri­gádot egyébként a közeljövő­ben a szocialista brigád cím­mel tüntetik ki. Ez egyben azt is eredményezi, hogy a Népsza­badság egész lapszemélyzete a szocialista üzemrész kitünte­tést, elismerést jelentő büszke címét nyeri el — megérdemel­ten. Befejezésül engedtessék meg, hogy ahhoz az elismeréshez, melyet a legfelsőbb szervektől a Népszabadság újságírói, szer­kesztőségi és kiadóhivatali dol­gozói, a nyomda vezetői, sze­dői, korrektorai, öntödei és géptermi dolgozói, az expedí­ciósok a lap szerkesztése, előál­lítása és terjesztése terén vég­zett jó munkájukért kaptak, a magunk részéről is csatlakoz­zunk. Kívánjuk, hogy ez a jó munka tovább fejlődjék és sze­rezzen újabb elismerést szá­mukra, annál is inkább, mert a Népszabadság világviszonylat­ban is tekintélyt és megbecsü­lést vívott ki a szocialista saj­tónak és annak minden dolgo­zójának. SZÉKELY IGNÁC A munkavédelem nem lehet másodlagos ügy Beszélgetés Pataki Zoltánnal, a munkavédelmi bizottság titkárával Nincs szebb és magaszto­­sabb feladat, mint a közössé­get szolgálni, az emberek jobb életéért dolgozni és küzdeni. Igen, ez a szó, hogy küzdeni, fejezi ki talán a legjobban azt a tevékenységet, amit a szak­­szervezet 26 tagú munkavédel­mi bizottsága társadalmi mun­kában végez. E munka sokrétűségéről Pa­­taky Zoltán, a Kossuth Nyom­da műszaki osztályának veze­tője, a munkavédelmi bizott­ság titkára a következőképpen tájékoztatta lapunk olvasóit: Mint a szakszervezet többi munkabizottsága, így mi is munkaterv alapján dolgozunk — mondotta a titkár. — Bi­zottságunk tagjai műszaki osz­tályok dolgozói, biztonsági megbízottak, munkavédelmi felelősök és üzemmérnökök. Ez utóbbiak között munkavé­delmi főiskolát végzettek van­nak. A bizottság tagjai egy­­egy nyomda vagy papíripari vállalatot patronálnak. Fő feladatunk az üzemekben folyó munkavé­delmi munka segítése. Igyek­szünk érvényt szerezni a mun­kavédelmi előírásoknak, a munkavédelemre vonatkozó kormány- és SZOT-határoza­­tok maradéktalan betartására. Ellenőrizzük , segítjük azok végrehajtását Esetenként részt veszünk a havi munkavédelmi szemlélőtét, és figyelemmel kísérjük a jegyzőkönyvekben rögzített hiányosságok előírt határidőre történő felszámolá­sát. Sikerült elérni, hogy a vállalatok a kötelező havi szemléket rendszeresen meg­tartják. Új technológiák bevezetésé­nél, vagy új beruházások lé­tesítésénél megtesszük az ész­revételünket. Szorgalmazzuk az ólomszűrő- és egyéb egész­ségügyi vizsgálatok rendszeres megtartását. Az utóbbi évek­ben nem fordult elő olyan eset, hogy a vállalatok meg­előző orvosi vizsgálat nélkül vettek volna fel dolgozót A télre való territ­em­i felkértsülétt is bizottságunk kezdeményez­te — mondotta Pataky Zoltán — és ma már valamennyi vál­lalatnál rendszeresen elvégzik. Nemcsak elkészítjük és érté­keljük az iparágak baleseti statisztikáit, hanem esetenként konzultálunk is az illetéke­sekkel, hogy hogyan lehetne csökkenteni vagy megelőzni a baleseteket. A baleseteket megelőző oktatás szemlélete­sebbé tétele érdekében diafil­meket készítettünk, és azt a vállalatok rendszeresen fel is használják az újonnan belépő dolgozók oktatásánál. A mun­kavédelemmel kapcsolatos propagandamunka elősegítése érdekében balesetvédelmi tár­gyú »Ki mit tud«-versenyt szer­veztünk egyes vállalatoknál, és ennek elterjesztését a jövőben is tervezzük. Több esetben nyújtunk segítséget a munka­­védelmi őrségek munkájához is. A helytelen szemlélet Szólnom kell viszont arról is — folytatta a műszaki vezető —, hogy munkánk végzése közben számos meg nem értés­sel is találkoztunk, ami egyes gazdasági vezetők helytelen munkavédelmi szemléletére vezethető vissza. Igyekszünk őket is meggyőzni, hogy a ter­melési viszonyok fejlődésének megfelelően a dolgozók biz­tonságát közüggyé kell tenni. További hiányosságként ál­lapítható meg, hogy egyes vál­lalatok a munkavédelmi komplex tervet szükségszerű rossznak tartják. Elkészítik ugyan, mert határozat van rá, de megvalósításáért vajmi ke­veset tesznek. Ezeknél a vál­lalatoknál sok esetben az is elősegíti a végrehajtással és az ellenőrzéssel kapcsolatos la­zaságot, hogy a szakszervezeti bizottságok részéről sem kielé­gítő az ellenőrzés. Sok­ a huzavona a munkás- és balesetvédelem­mel kapcsolatos kormány- és SZOT-határozatok végrehajtá­sánál is. Bizottságunk pozití­van értékelte a törvényesség betartásával kapcsolatban be­következett változásokat. En­nek ellenére még ma is elő­fordul olyan eset, hogy a bale­setek okának kivizsgálása nem kellő körültekintéssel történik, és csak a dolgozót teszik fele­lőssé a baleset bekövetkezésé­ért javulót tapan­talható a vállalatok felső gazdasági vezetőinek munkavédelemmel kapcsolatos hozzáállásánál. To­vábbi segítséget jelentene, ha mindenki részéről azonos jó hozzáállás lenne a ma még esetenként fellelhető helytelen szemlélettel és lebecsüléssel szemben. Véleményem szerint az új gazdasági mechanizmusban rosszul járnak majd azok a vállalatok, ahol másodlagos ügynek tekintik a munka- és egészségvédelemmel való fog­lalkozást A dolgozók elsősor­ban azokat a vállalatokat fog­ják megbecsülni, ahol jobb lesz a szociális ellátottság, kul­turáltabb és biztonságosabb a munkavégzés. Ez már most ar­ra készteti a gazdasági vezető­ket hogy 1968-ig rendezzék a munka- és balesetvédelem te­rén fennálló hiányosságokat — fejezte be Pataky Zoltán. SELLEI ISTVÁN : A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete központi vezetőségének FELHÍVÁSA az 1967. évi terv teljesítéséért indított szocialista munkaversenyre Nyomdaipari dolgozók ! Papíripari dolgozók! Szerkesztőségek és kiadóvállalatok dolgozói! 1966-ban, harmadik ötéves tervünk első évében újabb és jelentős eredményeket értünk el a vállalatok gazdasági munkájában, a termelés műszaki színvonalának emelésé­ben, a termeléshez szükséges anyagellátásban, a munka személyi feltételeinek biztosításában, az alkotó, szervező és irányító tevékenységben. Sikerrel teljesítettük terveinket, és ezért minden dolgozónk elismerést érdemel nagyszerű munkájáért. A rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek, a népgazdasági igények és a kulturális forradalom követel­ményei lehetővé és szükségessé teszik erőink, képességeink további egyesítését, hogy a növekvő feladatoknak a párt IX. kongresszusa célkitűzései szerint a jövőben is eleget te­gyünk. Szakszervezetünk központi vezetősége felhívással for­dul a nyomda-, a papíripari, a könyv- és lapkiadó vállala­tok és szerkesztőségek dolgozóihoz, hogy az 1967. évi tervek teljesítéséhez képességeik és lehetőségeik szerint, nyújtsa­nak segítséget. Induljon nemes versengés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére, köszöntsük jó munkával, kiemelkedő teljesítményekkel a világ proletariátusának nagy ünnepét. Jó munkával alapozzuk meg a gazdaságirányítás új rendszerét, maximálisan használjuk ki azokat a lehetősége­ket, amelyek iparágaink, könyv- és lapkiadó vállalataink szervezési intézkedései nyomán létrejöttek. Fokozzuk erő­feszítéseinket, hogy az 1967. évi terv teljesítéséért indított szocialista munkaverseny eredményezze a munka termelé­kenységének és gazdaságosságának növekedését. Takarékos­kodjunk anyaggal, idővel, energiával, törekedjünk olyan kiváló minőségű termékek gyártására, melyek kielégítik a hazai igényeket, növelik a külföldi keresletet, elősegítik az export bővítését, biztosítják a további devizaszerzési lehe­tőségeket. Újításokkal, a legjobbak módszereinek alkalma­zásával, egymás kölcsönös segítésével növeljük a munka hatékonyságát, eredményességét. A termelést irányító műszaki-gazdasági vezetők megfe­lelő anyagellátással, gondos szervezéssel, folyamatos mun­kabiztosítással, a berendezések és a munkahelyek megfe­lelő állapotával biztosítsák a versenyhez szükséges feltéte­leket és ezzel maguk is vegyenek részt az üzemek dolgozói­nak vetélkedésében. Legyen a verseny célja: — a szép könyv nyomtatása; — a formájában korszerű, esztétikailag kifogástalan lapok és folyóiratok előállítása; —■ készítsünk olyan tankönyveket, melyeket szívesen forgat a tanuló ifjúság; — adjunk a népgazdaságnak olyan tájékoztató pros­pektusokat, melyek megfelelően népszerűsítik orszá­gunk eredményeit, iparvállalataink, mezőgazdasági üzemeink termékeit; — biztosítsunk jobb és választékban gazdagabb papír­­féléket népgazdaságunk számára; teremtsük meg a kulturáltabb csomagolás feltételeit; — gyártsunk megfelelő alapanyagokat a papír- és a papíripari termékek előállításához; — adjunk gondosabban előkészített kéziratokat és tart­suk be az előírt határidőket. A szocialista munkaverseny alapját az egyéni versen­gés képezze, melyet bővítsen a brigádokon belüli és a bri­gádok közti vetélkedés. Szélesítsük a szocialista címért küz­dő brigádok mozgalmát, s tűzzük célul, hogy műhelyek, üzemrészek is elnyerjék ezt a megtisztelő címet. Vegyen részt egyre több fiatal a munkaversenyben. Fejlesszük még magasabb szintre a­­»Szakma ifjú mestere« mozgalmat. Szerkesztőségek dolgozói! Az újságok hasábjain keresztül segítsék, mozgósítsák és neveljék a dolgozókat a szocialista munkaversenyben való részvételre. Ismertessék a jól bevált módszereket, nép­szerűsítsék a kiemelkedő munkát végző fizikai és műszaki dolgozókat, küzdjenek a termelést akadályozó esetek, je­lenségek, bürokratikus módszerek és törvénytelenségek el­len. Szakszervezeti tisztségviselők ! Bizalmiak ! Legyenek a szocialista munkaverseny szervezésének élenjárói, ellenőrizzék az eredményeket, lépjenek fel a je­lentkező hibák ellen. Használják ki az anyagi és erkölcsi ösztönzés lehetőségeit. Gondoskodjanak a verseny rendsze­res értékeléséről, biztosítsák az állandó nyilvánosságot. Használják fel erre a termelési tanácskozásokat, taggyűlé­seket, a Bizalmi csoportok és a szocialista munkabrigádok tanácskozásait. A nyomda-, a papíripari, a könyv- és lapkiadó válla­lati, szerkesztőségi dolgozók, vezetők és beosztottak, fizikai és szellemi munkások egyaránt legyenek lelkes kezdemé­nyezői, segítői és végrehajtói a Magyar Szocialista Munkás­párt által meghatározott célok teljesítésének. Budapest, 1966. december 20. A NYOMDA­, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE

Next