Typographia, 1968 (100. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

ÚJÉVI ÜDVÖZLET Eredményekben gazdag év végén szeretettel köszöntjük a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének tagjait. Az új év küszöbén mindannyiuknak jó erőt és egészséget, további sikereket kívánunk. A MINISZTERTANÁCS AZ MSZMP KB TÁJÉKOZTATÁSI AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA HIVATALA OSZTÁLYA A MAGYAR IJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKSÉGE Modern palota makettje Ebben helyezkedik majd el a Ságvári Nyomda és a Táncsics Kiadó is Rólunk írják: A szakma mesterei, szerelmesei A lapokban találkoztunk szakmáink dolgozóiról írott arcképekkel, színes mozaikokkal. Négy éve dolgozik a Magyar Helikon Kiadónál Szántó Tibor, a betűszedés mestere, művészeti vezetőként. Nemzetközi hírnevű tipográfusművész, megjárta a szakma minden fokát, a kéziszedéstől a korrektori asztalig, a címszedéstől a képszerkesztésig, az első demokratikus tankönyvek elkészítésének irányításától a grafikai ipariskola igazgatói székéig. Ma azt csinálja, amit legjobban szeret: könyveket tervez művészi fokon. Olyan műveken dolgozik, mint a már megjelent Ferenczy Béni emlékalbum, s a Biblioteca Corviniana. — Régi reményem, hogy egyszer megteremthetem a magyar könyvtörténeti gyűjteményt, a nagy könyvtörténeti múzeumot — mondja nyilatkozatában. A „etnkográfus” cím alatt Ruffy Péter tollából olvashatunk rövid ismertetőt a Kossuth Nyomda kliséosztályának művezetőjéről, Fodor Kornélról. A kiváló szakember irányításával készültek azok a klisék, amelyekkel nyomott művek Lipcsében aranydíjat nyertek. A Kossuth Nyomda kliséüzemében 118 ember dolgozik Fodor Kornél vezetése alatt. Kezeik alól kerültek ki a mai művek közül a XIX. és a XX. század magyar festészete, a Munkácsy-album, a Corvina egyes kiadásai, a spanyol festészet, a németalfödi, az olasz, a holland életképek és tájképek. Közismert, hogy ma már jól, gyorsan, hibátlanul gépírni egy kéziratot, ezt ilyenként nyomdába adni, egyik biztosíték a hibátlan nyomtatáshoz. Májer Klára, a Film- Színház-Muzsika gépírónője. Tizenhat éves korában, mindössze négyhónapi tanulás után szerzett gépírói oklevelet, és néhány év múlva Prágában az első gépíró Európa-bajnokságon harmadik lett. A következő évben Budapesten legyőzte az Európa-bajnokot, 1938-ban megnyerte a magyar bajnokságot, és azután tizenhat éven át mindig az első. Azóta Magyarország örökös bajnoka. 1957- ben Milánóban a gépíró világbajnokságon a hibátlansági versenyben második, a gyorsasági versenyben hatodik lett. Büszke arra, és lehet is, hogy — amint ő mondja — »olyan emberek között nőttem fel, és dolgoztam, akik azóta halhatatlanok lettek. Zsenik voltak, de nem ismerték a nagyképűséget". Szerénysége és segítőkész kollegialitása bizonyság rá, hogy méltó emberre bízták annak idején Karinthy Frigyes, Földi Mihály, Kárpáti Aurél, Szép Ernő és még sok nagy írónk értékes alkotásainak másolását. Az arcképek sorából nem maradhat ki az a fiatal kutatómérnök, aki a vegyészeti technikum után Leningrádban megszerezte még a papíripari mérnöki oklevelet 1964-ben védte meg diplomáját, és azóta már a Csepeli Papírgyár kutatási főosztályán dolgozik. — Az ember kezdetben — mondotta a többi közt Hernádi Sándor — nagyon nagy dolgok véghezvitelére vágyik. Csak később érti meg, hogy a szigorú, cseppet sem látványos munka ugyanannyit ér. Az Új Élet november 15-i számában György Endre megrázó módon ír le egy második világháborús terrorcselekményt, melynek egyik áldozata a magyar nyomdászat nagy tiszteletben, megbecsülésben tartott és emlékeinkben ma is így élő Bíró Miklós volt. 1944. november 5-én gyilkolták meg több társával együtt részeg nyilas fegyveres pártszolgálatosok, akik azzal szórakoztak, hogy kézigránátokat dobáltak a Mogyoród határában menetelő munkaszolgálatosok közé. Bíró Miklós Hevesen tanulta a nyomdászmesterséget, és a szakma szeretete továbbtanulásra ösztökélte. Így jutott el képzettsége révén a Magyar Grafika, a Grafikai Almanach, a Nyomdászati Lexikon és más szakmai lapok és tanulmányok szerkesztéséig, írásáig. Köszönjük György Endrének, hogy írásával módot adott e nagyszerű emberre való visszaemlékezésre. A Magyar Nemzet szerkesztőségében dolgozó Veigl János telexkezelő 1923-ban Az Újsághoz szegődött. Azóta egybeforrt a lapkészítéssel és — amint a Magyar Hírek írja —ő a magyar sajtó eleven annálese és lexikonja, negyvennégy éves gyakorlattal rendelkező sajtó-kisisten, aki ollóját csattogtatva egy öreg és tévedhetetlen olvasószerkesztő biztonságával metszi ki a telex papírkígyójából az első- és másodrendű eseményeket.« A Magyar Hírek Mohr Gyulánéról, az Athenaeum Nyomda gépszedőjéről is ír. »Kilenc esztendővel ezelőtt került az Athenaeum Nyomdához, azóta itt dolgozik, s ha kiszámoljuk, ez alatt az idő alatt mintegy százezernyi oldal kézirat ment át a kezén. Durva hibát sohasem követett el, munkája ellen kifogás nem volt.« — Olyan érdekességeket, gondolatokat ismerek meg munkám közben, melyek az én tevékenységem révén válnak hozzáférhetővé az emberek számára. Valahogy úgy érzem, a nyomdász kapocs az író és az olvasó között, s csöppet sem mindegy, hogyan látja el a dolgát — mondja Mohr Gyuláné. MÁRKUS LAJOS | TYPOGRAPHIA Az 1968. évi feladatokról tárgyalt a központi vezetőség (Folytatás az 1. oldalról) gyorsabb gazdasági fejlődést, az ipar korszerűsítését. A legfontosabb szükségleteket szolgáló cikkek és szolgáltatások árát, illetve díját továbbra is hatóságilag állapítják meg, emellett mozgó, illetve szabad árformákat is alkalmaznak. Az árak alakulása alapvetően a termelésben dől el. Ha aktív befolyást akarunk gyakorolni az árszínvonalra, akkor annak a termelésben jelentkező öszszetevőivel is foglalkoznunk kell. Továbbá: hatékonyabbá kell tenni az állami és társadalmi szervek által gyakorolt ár- és minőségi ellenőrzést, fel kell lépni az olyan vállalatokkal szemben, amelyek a fogyasztók, a vásárlók megkárosítása révén tisztességtelen haszonhoz akarnak jutni. Az előadó a továbbiakban a munkaidő-csökkentésről, a kollektív szerződések előkészületeinek tapasztalatairól, a szakszervezeti hatáskörökről és jogokról szólott, majd elmondotta: a központi vezetőség örömmel üdvözli az Athenaeum, a Szikra Lapnyomda, az Egyetemi Nyomda, a Révai Nyomda, valamint a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat kezdeményezését, hogy eleget téve a linógépszedők évek óta húzódó igazságos kérésének, munkaidejüket 1968. január 1-től heti 41 órában állapították meg. A reform szellemében A központi vezetőség Gerlach Ferenc elvtárs előterjesztése alapján több kérdésben állást foglalt. Eszerint a központi vezetőség a szakmákhoz tartozó dolgozók nevében kijelentette: egyetértünk az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével, teljes erőnkkel támogatjuk annak maradéktalan érvényesülését, kibontakozását. Meggyőződésünk, hogy az új mechanizmus megvalósulása során iparágainkban növekszik a munka hatékonysága, meggyorsul a műszaki fejlesztés, megteremtődnek a feltételek dolgozóink élet- és munkakörülményeinek további rendszeres javításához. A nyomda-, a papíripar, a lap- és könyvkiadó vállalatok vezetőitől azt kérjük, hogy kapcsolataikban a kölcsönös előnyök, egymás érdekeinek a figyelembevétele érvényesüljön. A vállalati érdekeket ne helyezzék a népgazdaság, a fogyasztói érdekek fölé. Szakszervezeti bizottságainktól aktivistáinktól azt kérjük, hogy következetesen képviseljék választóik érdekeit, éljenek a szakszervezeti mozgalom megnövekedett jogaival. Megfontoltan, de ugyanakkor bátran lépjenek fel a reform szellemével ellentétes irányzatok, tendenciák ellen. A vállalati szakszervezeti szervek a szocialista munkaverseny szervezésével is segítsék elő a feladatok mind jobb megvalósítását, a dolgozók kezdeményező készségének sokoldalú kibontakozását. Emlékkiállítás Mainzban Gutenberg-díj a nagy feltaláló halálának 500. évfordulójára Gutenberg János halálának 500. évfordulója alkalmából emlékkiállítást rendez Mainz városa. A nagy feltaláló emlékére Mainz város és a Nemzetközi Gutenberg Társaság Gutenberg-díjat alapított, melyet háromévenként ítélnek oda a könyvnyomtatás elméleti és gyakorlati fejlesztésében kiemelkedőt alkotók között. Az emlékkiállítással egyidejűleg nagy ünnepségsorozat kezdődik 1968. február 3-án, Gutenberg halálának évfordulóján, és ez alkalommal először ítélik oda a Gutenbergdíjat. Két vándorkiállítást is rendez a mainzi Gutenberg Múzeum, melyek közül az egyik a skandináv államokba, majd Strasbourgba, Baselba és más európai városokba kerül; a másik a közép- és dél-amerikai államokat ismerteti meg Gutenberg munkáival, betűivel és a világhírű 42 soros bibliával. Köszöntjük a jubiláló Pécsi Naplót Hetvenöt éve jelent meg a Pécsi Napló. Az 1892. december 1-én megjelent újság megelőző mutatványszámában a szerkesztőség így ismertette programját: »Lapunk legfőbb célja a közügyek előmozdítása, a városi és megyei érdekek ápolása.« Programjának megfelelően igyekezett a Pécsi Napló szolgálni a társadalmi fejlődést, és nyílt bírálataival helyes irányba terelni a közvéleményt. A fasiszta Sztójay-kormány 1944 tavaszán betiltotta az újságot, és csak a felszabadulás adta meg számára újra azt a lehetőséget, hogy munkatársai a nyomtatott betű erejével szolgálhassák megyéjük újjáépítését és népünk demokratikus, szocialista fejlődését. A jubileum alkalmából köszöntjük a Pécsi Napló valamennyi munkatársát, az újságot előállító nyomdászokat és kívánunk nekik további munkasikereket. BELÜGYMINISZTERI KITÜNTETÉSEK, JUTALMAK A Magyar Sajtó Napja alkalmából Benkei András belügyminiszter többeknek kitüntetéseket és jutalmakat adott át a Belügyminisztérium propagandamunkájában kifejtett eredményes tevékenységük elismeréseként. Soproni Béla, az Athenaeum Nyomda igazgatója, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával lett kitüntetve. A rádió, a televízió és az Esti Hírlap munkatársai közül többen pénzjutalomban részesültek. Ügyészségi vizsgálat: Számos hiba, jogsértés a Duna Papírárugyár II. számú telepén A Papíripari Vállalat Duna Papírárugyárának II. számú telepén 1967 januárjától októberig 13 dolgozó szenvedett három napon túl gyógyuló üzemi balesetet, 117 kieső munkanappal. Közülük hárman kaptak baleseti kártérítést 7723 Ft értékben. A feltűnően sok baleset miértjére kereste a XI—XXII. kerületi ügyészség vizsgálata a választ. Felkerestük a XI—XXII. kerületi ügyészségen dr. Sebők Istvánné ügyészt, aki a következőkben foglalta össze a vizsgálat tapasztalatait. Bár a baleseti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a balesetek oka a sérültek figyelmetlensége, az óvórendszabályt sértő magatartása, mégis a vizsgálat tapasztalatai alapján el kell marasztalnunk a telephely vezetőségét, a Duna Papírárugyárat és a Papíripari Vállalat vezérigazgatóságát is. Gondatlanság, hanyagság, nem megfelelő ellenőrzés, a munkavédelmi előírások be nem tartásának sorozata húzódik meg a balesetek hátterében. Például az ÁBEO 2.2 pontja előírja, hogy a fokozott veszélyforrású munkahelyeken dolgozók közül kinek kell vizsgát tenni. Ilyen vizsgával 29-en rendelkeznek a telephelyen. Nincs viszont vizsgájuk a targoncavezetőknek és a rotációs gépen dolgozóknak. A vizsgált időszakban belépett 51 új dolgozó munkavédelmi oktatása formális volt, nem az ÁBEC által előírtak szerint végezték. A balesetek nyilvántartása nem kielégítő. Nincs intézkedési terv, az üzemi szemlékről nem készítenek jegyzőkönyvet, egyes veszélyforrások megszüntetésére nem tűznek ki határidőt, nem neveznek meg felelőst. A telephely 1967. évi egészségügyi és munkavédelmi komplex terve általánosságokat tartalmaz, mely arra vezethető vissza, hogy a vezérigazgatóság által kiadott vállalati ügyrend nem határozza meg az irányító munkakört betöltők munkavédelemmel kapcsolatos részfeladatait, pedig erre az ÁBEC 3.28 pontja előírást tartalmaz. Több baleseti jegyzőkönyvet késedelmesen vettek fel Például Erdélyi Károly szeptember 1-i balesetéről október 1-én, Vass Antal október 6-i balesetéről október 16-án. Stansits Vilmosné, Benástok Györgyné és Papp Erzsébet balesete ügyében mind a mai napig sem intézkedés, sem kivizsgálás, sem felelősségre vonás nem történt. Mindhárom baleset oka a jegyzőkönyv szerint: gondatlanság, figyelmetlenség. Stansits Györgyné nem értett egyet a megállapítással. Kifogását március 28-án felterjesztették a telephelyről a Duna Papírárugyár biztonsági megbízottjához, Téglás Jánoshoz. Az ügyészségi vizsgálat időpontjáig (1967 novemberéig) válasz nem érkezett, intézkedés nem történt. Ebben az esetben a telephely is hibás, mert a főmérnöknek közvetlenül kellett volna intézkednie. A vállalat nagyfokú tagoltsága miatt a »szolgálati út« betartása a baleseti jegyzőkönyvek esetében hosszadalmas. Az »aktautaztatás« (Telephely—Duna Papírárugyár — Papíripari Vállalat jogi osztálya—vezérigazgató, és ugyanezen az úton vissza) következtében az operatív kivizsgálás és intézkedés szinte »lehetetlen«. Így történhetett, hogy pl. Dobos György esetében az üzemi baleset és a térítés kifizetése között majdnem 8 hónap telt el. A baleseti kártérítéseknél egyébként is elég nagy a zűrzavar. A telephely biztonsági megbízottja, Striffer Antal, nem ismeri az 1967 júniusában kiadott 4/1967. MüM. számú rendeletet a kártérítési felelősségről. Ezért még mindig a vezérigazgatóság 1964 októberében, majd novemberében kiadott utasításait veszik alapul. Ezért — helytelenül — a kártérítést mindig csak a táppénz és a fizetés közötti differenciára vonatkoztatják. Strifler elvtárs szerint hivatalos lapot, amelyből a rendeleteket megismerhetnék, nem kapnak. (Téglás elvtárs szerint a telephely minden hivatalos lapból kap egy példányt.) Az ügyészségi jelentés alapján folytathatnánk még a jogsértések sorát. De az eddigiekből is világos: az elkövetett hibákban egyaránt benne van a telephely illetékeseinek tehetetlensége és a központi szervek nem megfelelő ellenőrzése, az irányítás hibái. A sok áttételen keresztül a bábák között elvész a gyerek. Nem a felsorolt hiányosságok a közvetlen okai a sok balesetnek, de hogy közvetve hozzájárulnak a nem megfelelő érdekvédelmi munkához, az világosan kiderül az ügyészségi jelentésből is. A XI—XXII. kerületi ügyészség megküldte jelentését a telephely gazdasági vezetőinek, a Duna Papírárugyár igazgatójának és a vállalat vezérigazgatójának. Különböző intézkedések megtételére hívja fel a vállalatot. A visszaigazoló jelentésnek december 18-ig kellett volna megérkeznie a telephelytől az ügyészséghez... JUNÁSZ GÉZA 1968. január 1. A HŰSÉG ÉVTIZEDEI Televíziós és rádióriport, bensőséges ünnepség, ahol megjelent Nagy Józsefné miniszterasszony is. Számos üdvözlet személyesen és telefonon. A megbecsülés, a tisztelet apró jelei... — Zavarban vagyok, mint akkor, amikor elkezdtem — mondja. — Nem maga az első, aki megkérdezi, hogyan bírtam ki egy helyen ötven évig... Nem tudok mást mondani: szeretek itt lenni, itt dolgozni. Ez a második otthonom ... Boschán Klára, a Révai Nyomda titkárságának vezetője öt évtizede hűséges vállalatához. 1917. december elsején került a Révaiba, azóta dolgozik itt, 1918 óta tagja a szakszervezetnek, s 1945 óta a pártnak. És csaknem húsz éve vesz részt a pártvezetőség munkájában. A ritka jubileum aranyfedezete a szorgalmas, lelkiismeretes, áldozatkész munka. 1960-ban akönynyűipar kiváló dolgozójakitüntetést, majd ebben az évben a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozták neki a társadalom megbecsülése kifejezéseként. Ha sokat mondunk róla, az is kevés; ha csak életútjának tényeit ismertetjük, az is sokat »árul« el emberi portréjáról. Köszöntjük Boschán Klára elvtársnőt, kívánjuk, hogy még hosszú ideig dolgozzon erőben, egészségben a köz, a Révai Nyomda javára.