Typographia, 1995 (127. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
1995. JANUÁR TYPOGRAPHIA LÁTOGATÁS A ZRÍNYIBEN Fotósunkat már beengedték a Zrínyi Nyomdába, az újságírók előtt azonban még zárva vannak a kapuk. Igaz, ígéretet kaptunk, hogy hamarosan nyilatkoznak a nyomda vezetői. Ez már nagyon időszerű lenne, hiszen évek óta nem adhattunk hírt erről a nagy múltú nyomdaüzemről. Nos fotósunk a Stollár Béla utcai és a csepeli üzemrészekben járt, ott örökítette meg az ott dolgozók munkáját. Utolsó szemrevételezés Csepelen A montírozó Egy szakember, három monitor (Stollár Béla utca) Ez a scenner eladó! Csepeli munkacsarnok. Fotó: Tüttő MSZP-MSZOSZ megállapodás Összefogás hosszú távra Együttműködési megállapodást kötött az MSZP és az MSZOSZ szociáldemokrata platformja. A dokumentumot a szocialista párt Köztársaság téri székházában Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök és Paszternák László, a vasasszakszervezet elnöke, a platform vezetője írta alá. A hosszú előkészítő munka eredményeként megszületett, a vezető testületek által jóváhagyott dokumentumban a megállapodó felek hangsúlyozzák: az MSZP és az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformja a Szocialista Internacionálé 1989. júniusi elvi nyilatkozatában megfogalmazott szocialista-szociáldemokrata elveket és értékeket azonosan vallják és vállalják. Az együttműködő felek közös célja, hogy Magyarországon a gazdasági-szociális rendszerváltás folytatása, a szociális piacgazdaság kiépítése társadalmi ellenőrzés mellett folyjon, és az ország modernizációját, teljesítőképességének növelését szolgálja. Az átalakulás fontos feltételének tartják a társadalmi-szociális béke fenntartását, a munkavállalók valós érdekeinek figyelembevételével az időszerű megállapodások megkötését Az együttműködő felek közös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a törvényelőkészítés és a törvényalkotás folyamatában az eddiginél hangsúlyosabban jelenjenek meg az érdek-képviseleti testületek által rangsorolt, egyeztetett munkavállalói érdekek. Ezáltal növekedjék a parlamenti munka társadalmi és szakmai megalapozottsága, abban a munkavállalói értékek és érdekek tényleges súlyuknak megfelelő arányban jelenjenek meg. Az MSZOSZ platformja és a szocialista párt a közös érdekek és célok jegyében demokratikus, baloldali alternatívát kínál a társadalomnak. Az MSZOSZ platformja érdekelt abban, hogy a szocialista többségű kormány sikeres legyen. Olyan párt legyen kormányon, amely felvállalja a munkavállalók gondjainak orvoslását, problémáinak megoldását, működhet. Ez a dokumentum része az érdekegyeztetési megegyezésnek és a megkötendő társadalmi-gazdasági megállapodásnak, amely 1995. elején megszülethet. A pártelnök-miniszterelnök a legerősebb szakszervezetnek nevezte az MSZOSZ-t, és hangoztatta: csak egy erős szakszervezet tud engedni a követeléseiből. Köszönetét fejezte ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a költségvetés előkészítése és elfogadása érdekében kifejtett. Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a privatizációval kapcsolatban konszenzusra jussanak. Ugyancsak lényegesnek tekintette, hogy a privatizációs szervezet igazgatóságában a szakszervezetek képviselve legyenek, továbbá a dolgozóknak is biztosítsák a tulajdonhoz jutás lehetőségét. Az MSZOSZ platformjának vezetője, Paszternák László hangsúlyozta: az országgyűlési választások sikere jól bizonyította a két szervezet közötti együttműködést. Annak a véleménynek adott hangot, hogy a parlamenti képviselővé vált szakszervezeti tisztségviselők teljesítik megbízásukat. Mint mondta, ő maga is szívesen részese lenne a társadalmi-gazdasági megállapodás aláírásának. A platform érdekelt ebben, egyszersmind ez közös érdek is. A mostani aláírásnak hosszabb távú üzenete van, hiszen a megállapodás az egész választási ciklusra szól. A szakszervezetek elnöke jelezte, hogy már vidéken is alakulnak platformok. Kifejezte azon reményét, hogy a dokumentumban foglalt célok és törekvések megvalósulnak. Az MSZP a szocialista-szociáldemokrata értékek alapján szükségesnek tartja, hogy Magyarországon erős és hatékony szakszervezeti mozgalom működjön. Ezért nem támogat semmilyen szakszervezet-ellenes politikát, tendenciát, intézkedést vagy ilyen törvény meghozatalát. Az MSZP felhasználja kormányzati befolyását, hogy az államigazgatás minden szintjén demokratikus érdekegyeztetési mechanizmusok jöjjenek létre. A megállapodás ezután tartalmazza a kapcsolatrendszer konkrét formáit, területeit, a választási együttműködés alkalmait, a mozgalmi együttmunkálkodás tevékenységi köreit, akcióit, az oktatást és a rétegkapcsolatokat. A dokumentum kimondja, hogy a megállapodás nem sértheti a felek szervezeti és politikai önállóságát. A megállapodás tartalma nyilvános, módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Horn Gyula köszöntötte a platform képviselőit, majd emlékeztetett rá, hogy most az MSZP és az MSZOSZ platformja az 1994. január 6-án megkötött megállapodást újították meg. Ebben a megállapodásban rögzítik azokat az elveket és törekvéseket, amelyek alapján egy baloldali párt és a legnagyobb szakszervezeti tömörülés együtt- Mit fűzne hozzá az elhangzottakhoz? - fordultam Rusznák Imréhez, a platform titkárához, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének ügyvivőjéhez a sajtótájékoztató végén. - Az MSZP-nek megalakulása óta kapcsolata volt a szakszervezetekkel. Időközönként találkoztunk, konzultáltunk, részint az MSZP szakszervezeti tagozata keretében, részint a munkástagozaton belül. Ilyen alkalmakkor szót váltottunk az aktuális politikai és érdekvédelmi kérdésekről. Akkor élénkült meg az MSZOSZ és az MSZP kölcsönös érdeklődése, akkor tudatosult a kölcsönös egymásra utaltság, amikor felerősödött az MDF-es kormánykoalíció szakszervezet-ellenes politikája. Az MSZP bizonyította, hogy szociáldemokrata párt, mert - az évszázados hagyományoknak megfelelően - vállalta a szakszervezetekkel való kapcsolatot. Ez először a május elsejei ünnepségekkel kezdődött, majd fokozatosan bővült. Hatására megalakult az MSZOSZ platformja 1993 júliusában, amelyben kifejezésre jutott a Szocialista Internacionálé szellemiségének, a baloldali értékeknek a vállalása. Ettől kezdve rendszeressé váltak kapcsolataink, így született meg 1994. január 6-án a parlamenti választásokkal kapcsolatos megállapodásunk, amelynek az eredményei közismertek. A most megszületett megállapodás hosszabb távra szól, s ettől sokat várunk. Olyan rendszeres és tartalmas együttműködésre gondolunk, amelyben mindkét fél maximálisan tiszteletben tartja a szervezeti önállóságot. Kárpáti Sándor