UVATERV Híradó, 1986 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1986-10-01 / 10. szám

Kerekasztal-beszélgetés Eötvös Loránd- és Ybl Miklós-díjasokkal A MŰSZAKI FEJLESZTÉS A VERSENYKÉPESSÉG ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE Kiváló alkotások tervezőit, a műszaki tudományokban élenjáróknak adományo­zott Eötvös Loránd-, illetve Ybl Miklós-díj tulajdonosait hívta meg kerekasztal-beszél­­getésre dr. Kozáry István ügyvezető igaz­gató. A Minisztertanács által a szakma leg­kiválóbbjainak adott kitüntetéssel munka­társaink közül kilencen büszkélkedhetnek. Közülük hárman - szabadság, külföldi tá­vollét miatt - nem jelenhettek meg. A be­szélgetésen Czeglédi István, Horváth László, dr. Knebel Jenő, Murányi Sándor, Reiner Endre és dr. Rózsa László vett részt. Dr. Kozáry István bevezetőjében emlé­keztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztunk a vállalat hazai és kül­piaci versenyképességének fokozásával, a piackutatás fontosságával, a propaganda szerepével, árpolitikánkkal és számos más kereskedelmi jellegű, gazdasági vonatkozású feladattal, miközben a versenyképesség alap­­feltételéről, terveink műszaki tartalmának korszerűsítéséről, a műszaki fejlesztésről kevés szó esett. A megjelenteket arra kérte, értékeljék a vállalat műszaki fejlesztési tevé­kenységét, és mondják el, hogy megítélésük szerint mik a további legfontosabb feladatok ezen a téren. Reiner Endre a legfontosabb feladatnak a lépéstartást jelölte meg a tudomány és a technika fejlődésével. Az antennaszerkeze­tek fejlődését említette példaként. A valami­kori szögvas antennaszerkezeteket - a rádió­­technika fejlődését követve - felváltották a csőszerkezetek, napjainkban már előre­gyártott vasbeton tornyokat terveznek. A fejlődésben nincs megállás, a vállalat szak­embereinek folyamatosan tájékozódniuk kell a tervezőkkel szembeni követelményekről és a legkorszerűbb megoldásokról. A tájékozódás lehetősége megvan-e válla­latunknál? Dr. Rózsa László véleménye sze­rint könyvtárainkban megtalálhatók a leg­színvonalasabb külföldi folyóiratok, a téma­figyelő szolgálat segítségével a tervező bár­mely szakcikkhez hozzájuthat. Rendkívül hasznosak az egy-egy tárgykörben tartott konferenciák és a külföldi tanulmányutak. Horváth László megkérdőjelezte a külföldi szakfolyóiratok összetételének helyességét. Dr. Knebel Jenő a tudományos intéze­tekkel, az egyetemekkel tartott szoros kap­csolat hasznosságát hangsúlyozta. Mint el­mondta, a 111. iroda a Budapesti Műszaki Egyetem több tanszékével van munkakap­csolatban. Együttműködtek a Szabadság híd megerősítésében, az MO-ás autópálya déli szakaszán építendő Duna-hidak tanulmány­­tervének készítésében. Dr. Rózsa László az V. irodának a BME-vel és a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemmel folytatott ered­ményes együttműködéséről szólt. Tervezőink tájékozottságának, az önálló kutatásoknak eredményeképpen újítások, szabadalmak és találmányok fűződnek az Uvaterv nevéhez. Dr. Rózsa László tájékoz­tatást adott a kalkuttai metró építésénél alkalmazott ragasztott, csapos vasbeton alag­­útelemek alkalmazásának sikeréről, valamint az UH és az UB jelű födémgerendák felhasz­­n­álásáról a budapesti észak-déli metróvonal építése során. Többen a kivitelezőknek és a beruházóknak a találmányok átvételében, az új technológiák alkalmazásában tapasztal­ható ellenállásáról szóltak. A tipizálásban és az előregyártásban elért eredmények számbavétele során Reiner Endre az újpesti és a kelenföldi hőerőmű kéményeinek rendkívül gazdaságos építésé­ről beszélt. Horváth László a magasépítészet­ben jelentkező, a tipizálással szembeálló szemlélet erősödésére hívta fel a figyelmet. Változtak az igények - mondta jó meg­jelenésű, jellegzetes, rendeltetésüknek jól megfelelő, egyedi megoldású épületeket kí­vánnak a megbízók. Dr. Kozáry István felhívta a jelenlevők figyelmét az egyedi kialakítású épületek iránti társadalmi igény felismerésének fon­tosságára, általában az esztétikai igényesség növekedésére, hangsúlyozta azonban, hogy a gazdaságosság, a gyors kivitelezés követel­ménye változatlanul, hosszú távon uralkodó marad. Sajnálattal állapította meg, hogy az irodai oktatási napok elmaradása miatt ke­vés a lehetőség a konferenciákon hallottak továbbadására és a szerzett tapasztalatok ismertetésére. Jelentősen csökkent a házi tervpályáza­tok száma - állapították meg a kerekasztal­­beszélgetés részvevői. Czeglédi István véle­ménye szerint ennek az az oka, hogy igen alacsonyak a pályázati díjak, sokak vélemé­nye szerint nem érdemes pályázni. Horváth László szóvá tette: többször előfordult, hogy nem az kapta a tervezési feladatot, aki a pályázatot megnyerte. Dr. Kozáry István szerint nincs akadálya annak, hogy a szín­vonalas pályázatok díjait - akár jelentős összeggel is­­ emeljék. A piaci körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás műszaki fejlesztési vonatko­zásai is teret kaptak a beszélgetés során. Murányi Sándor az épületfelújításokban, -tatarozásokban, Czeglédi István a bölcső­dék, óvodák, kultúrházak létesítésében le­hetséges tervezői közreműködésünket szor­galmazta. Horváth László véleménye szerint vállalatunkat mint közlekedési létesítménye­ket tervező intézetet ismerték meg, és nem is tételezik fel az Uvatervről, hogy iskolák, kórházak, színházak,, gyárak, üzemcsarno­kok tervezésére is vállalkozik. Sokoldalúsá­gunk tudatosítására erősítenünk kell propa­gandamunkánkat - mondotta. Dr. Rózsa László az épületkorszerűsíté­sekbe való bekapcsolódásunk lehetőségéről beszélt. Tervezői gyakorlatunk van az alapo­zások megerősítésében, szigetelési eljárások­ban, vállalhatjuk födémcserék tervezését. Dr. Kozáry István - egyetértve a hazai propaganda erősítésének szükségességével - hangsúlyozta, hogy a vállalatnak a tervezői profitok szélesítésében rugalmasnak kell len­nie. Fel kell kutatnunk a tervezési igénye­ket, az általunk eddig nem végzett tervezői tevékenységekben is megbízásokat kell sze­reznünk. A siker érdekében új területeken kell műszaki fejlesztési tevékenységet foly­tatnunk, gazdag tapasztalatainkra építve új megoldásokat, gazdaságos technológiákat ki­dolgoznunk. Műszaki fejlesztési céljaink valóra váltá­sában - mint ahogy a részvevők közül töb­ben hangot adtak ennek - szorosan együtt kell működnünk a kivitelezőkkel. Reiner Endre hangsúlyozta, hogy a hír- A beszélgetés részvevői (balról jobbra): dr. Kozáry István, Czeglédi István, Murányi Sándor, dr. Rózsa László, Horváth László, dr. Knebel Jenő, Reiner Endre. Az elhangzottakat Rédei György jegyezte le a Híradó számára.

Next