UVATERV Híradó, 1986 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
Kerekasztal-beszélgetés Eötvös Loránd- és Ybl Miklós-díjasokkal A MŰSZAKI FEJLESZTÉS A VERSENYKÉPESSÉG ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE Kiváló alkotások tervezőit, a műszaki tudományokban élenjáróknak adományozott Eötvös Loránd-, illetve Ybl Miklós-díj tulajdonosait hívta meg kerekasztal-beszélgetésre dr. Kozáry István ügyvezető igazgató. A Minisztertanács által a szakma legkiválóbbjainak adott kitüntetéssel munkatársaink közül kilencen büszkélkedhetnek. Közülük hárman - szabadság, külföldi távollét miatt - nem jelenhettek meg. A beszélgetésen Czeglédi István, Horváth László, dr. Knebel Jenő, Murányi Sándor, Reiner Endre és dr. Rózsa László vett részt. Dr. Kozáry István bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban sokat foglalkoztunk a vállalat hazai és külpiaci versenyképességének fokozásával, a piackutatás fontosságával, a propaganda szerepével, árpolitikánkkal és számos más kereskedelmi jellegű, gazdasági vonatkozású feladattal, miközben a versenyképesség alapfeltételéről, terveink műszaki tartalmának korszerűsítéséről, a műszaki fejlesztésről kevés szó esett. A megjelenteket arra kérte, értékeljék a vállalat műszaki fejlesztési tevékenységét, és mondják el, hogy megítélésük szerint mik a további legfontosabb feladatok ezen a téren. Reiner Endre a legfontosabb feladatnak a lépéstartást jelölte meg a tudomány és a technika fejlődésével. Az antennaszerkezetek fejlődését említette példaként. A valamikori szögvas antennaszerkezeteket - a rádiótechnika fejlődését követve - felváltották a csőszerkezetek, napjainkban már előregyártott vasbeton tornyokat terveznek. A fejlődésben nincs megállás, a vállalat szakembereinek folyamatosan tájékozódniuk kell a tervezőkkel szembeni követelményekről és a legkorszerűbb megoldásokról. A tájékozódás lehetősége megvan-e vállalatunknál? Dr. Rózsa László véleménye szerint könyvtárainkban megtalálhatók a legszínvonalasabb külföldi folyóiratok, a témafigyelő szolgálat segítségével a tervező bármely szakcikkhez hozzájuthat. Rendkívül hasznosak az egy-egy tárgykörben tartott konferenciák és a külföldi tanulmányutak. Horváth László megkérdőjelezte a külföldi szakfolyóiratok összetételének helyességét. Dr. Knebel Jenő a tudományos intézetekkel, az egyetemekkel tartott szoros kapcsolat hasznosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, a 111. iroda a Budapesti Műszaki Egyetem több tanszékével van munkakapcsolatban. Együttműködtek a Szabadság híd megerősítésében, az MO-ás autópálya déli szakaszán építendő Duna-hidak tanulmánytervének készítésében. Dr. Rózsa László az V. irodának a BME-vel és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel folytatott eredményes együttműködéséről szólt. Tervezőink tájékozottságának, az önálló kutatásoknak eredményeképpen újítások, szabadalmak és találmányok fűződnek az Uvaterv nevéhez. Dr. Rózsa László tájékoztatást adott a kalkuttai metró építésénél alkalmazott ragasztott, csapos vasbeton alagútelemek alkalmazásának sikeréről, valamint az UH és az UB jelű födémgerendák felhasználásáról a budapesti észak-déli metróvonal építése során. Többen a kivitelezőknek és a beruházóknak a találmányok átvételében, az új technológiák alkalmazásában tapasztalható ellenállásáról szóltak. A tipizálásban és az előregyártásban elért eredmények számbavétele során Reiner Endre az újpesti és a kelenföldi hőerőmű kéményeinek rendkívül gazdaságos építéséről beszélt. Horváth László a magasépítészetben jelentkező, a tipizálással szembeálló szemlélet erősödésére hívta fel a figyelmet. Változtak az igények - mondta jó megjelenésű, jellegzetes, rendeltetésüknek jól megfelelő, egyedi megoldású épületeket kívánnak a megbízók. Dr. Kozáry István felhívta a jelenlevők figyelmét az egyedi kialakítású épületek iránti társadalmi igény felismerésének fontosságára, általában az esztétikai igényesség növekedésére, hangsúlyozta azonban, hogy a gazdaságosság, a gyors kivitelezés követelménye változatlanul, hosszú távon uralkodó marad. Sajnálattal állapította meg, hogy az irodai oktatási napok elmaradása miatt kevés a lehetőség a konferenciákon hallottak továbbadására és a szerzett tapasztalatok ismertetésére. Jelentősen csökkent a házi tervpályázatok száma - állapították meg a kerekasztalbeszélgetés részvevői. Czeglédi István véleménye szerint ennek az az oka, hogy igen alacsonyak a pályázati díjak, sokak véleménye szerint nem érdemes pályázni. Horváth László szóvá tette: többször előfordult, hogy nem az kapta a tervezési feladatot, aki a pályázatot megnyerte. Dr. Kozáry István szerint nincs akadálya annak, hogy a színvonalas pályázatok díjait - akár jelentős összeggel is emeljék. A piaci körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás műszaki fejlesztési vonatkozásai is teret kaptak a beszélgetés során. Murányi Sándor az épületfelújításokban, -tatarozásokban, Czeglédi István a bölcsődék, óvodák, kultúrházak létesítésében lehetséges tervezői közreműködésünket szorgalmazta. Horváth László véleménye szerint vállalatunkat mint közlekedési létesítményeket tervező intézetet ismerték meg, és nem is tételezik fel az Uvatervről, hogy iskolák, kórházak, színházak,, gyárak, üzemcsarnokok tervezésére is vállalkozik. Sokoldalúságunk tudatosítására erősítenünk kell propagandamunkánkat - mondotta. Dr. Rózsa László az épületkorszerűsítésekbe való bekapcsolódásunk lehetőségéről beszélt. Tervezői gyakorlatunk van az alapozások megerősítésében, szigetelési eljárásokban, vállalhatjuk födémcserék tervezését. Dr. Kozáry István - egyetértve a hazai propaganda erősítésének szükségességével - hangsúlyozta, hogy a vállalatnak a tervezői profitok szélesítésében rugalmasnak kell lennie. Fel kell kutatnunk a tervezési igényeket, az általunk eddig nem végzett tervezői tevékenységekben is megbízásokat kell szereznünk. A siker érdekében új területeken kell műszaki fejlesztési tevékenységet folytatnunk, gazdag tapasztalatainkra építve új megoldásokat, gazdaságos technológiákat kidolgoznunk. Műszaki fejlesztési céljaink valóra váltásában - mint ahogy a részvevők közül többen hangot adtak ennek - szorosan együtt kell működnünk a kivitelezőkkel. Reiner Endre hangsúlyozta, hogy a hír- A beszélgetés részvevői (balról jobbra): dr. Kozáry István, Czeglédi István, Murányi Sándor, dr. Rózsa László, Horváth László, dr. Knebel Jenő, Reiner Endre. Az elhangzottakat Rédei György jegyezte le a Híradó számára.