UVATERV Híradó, 1986 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Gyógyszeripari hulladék-égetőmű Dorogon A budapesti gyógyszergyárak 1984 tavaszán gyógyszeripari hulladék-égetőmű építését határozták el. Helyeként a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregysége mellett lévő szabad területet jelölték ki. A helykiválasztást magyarázza, hogy a dorogi gyárban évente mintegy 10000 tonna szennyvíziszap és 1 800 000 Nm’ magas fűtőértékű biogáz keletkezik. A telepítésre kijelölt hely a lakott területtől csak 750 méterre van, ezért még 1984 nyarán telepítési tanulmánytervet készítettünk, amely az égetendő hulladékok minőségi, mennyiségi adatait, az égetőmű kapacitását (két változatban), technológiáját, környezeti hatásait és költségbecslését vizsgálta. E tanulmány alapján az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) a lakott területtől mért ezer méter védőtávolság alól felmentést adott, és a kibocsátott füstgázok emissziós értékeit rögzítette. Ezek az értékek nemzetközi összehasonlításban is rendkívül szigorúak. Időközben nagymérvű lakossági ellenállás bontakozott ki az égetőmű dorogi telepítése ellen. Ebben elsősorban a dorogi térség rendkívül szennyezett levegője, másodsorban talán a nem megfelelő lakossági tájékoztatás játszott közre (félelem a hulladékok száUításától, égetés előtti tárolásától, a füstgázok veszélyesanyag-tartalmától). A valóban fennálló dorogi háttérszennyezés számottevő csökkentésére az OKTH és az Ipari Minisztérium felelős vezetői vállaltak garanciát. Az égetőmű környezetszennyezésével kapcsolatos aggodalom teljes mértékben alaptalan, hiszen a zárt technológiai rendszerben, automatikus szabályozással a légtérbe csak a megengedett emissziós értékű füstgáz juthat, a hulladékszállítás nem veszélyesebb a benzin vagy a tiszta oldószerek szállításánál, technológiai fegyelme pedig legalább annyira biztonságos. Jelenleg vizsgáljuk speciális szállítókonténerek kialakításának lehetőségeit, amelyekkel vasúton és közúton egyaránt teljes biztonsággal szállíthatók ide a hulladékanyagok. Az idén márciusban készült el a beruházási javaslat, amely világbanki hitellel és külföldi, nagy gyakorlattal és komoly referencialistával rendelkező cégtől technológia és egyes berendezések megvásárlásával számol. Időközben elkészült a külföldi cégek számára a megvalósítási feltételeket rögzítő „tenderfüzet”, amelynek világbanki jóváhagyása most van folyamatban. A beruházás generáltervezője a VEGYTERV, az égetőmű technológiai tervezője az UVATERV. Elkészültek a szolgáltatóépület, a gépkocsimosó stb. kiviteli tervei, és jelenleg folyik a villamosenergia-ellátás, a közmű- és csatornahálózat, valamint a biogáztároló tervezése. Az égetőmű tervezett éves kapacitása névlegesen 25 000 tonna, az éves üzemóraszám minimálisan 6500 óra. A külföldi cégek az ajánlatok kidolgozására három hónapot kapnak, így előreláthatóan 1986 május végére várható a külkereskedelmi szerződés megkötése. 1986 végére el kell készítenünk a hazai gyártású gépek, berendezések kiviteli terveit (külföldi partnerrel egyeztetve). Az üzembe helyezés tervezett időpontja 1988. június 30. Ettől kezdve a dorogi gyáregységben a biogázt nem „fáklyán” égetik el, s a jelenleg nyitott medencékben tárolt szennyvíziszapot és a hordókban nagy mennyiségben tárolt pasztaszerű hulladékot is elégetik. Végeredményben az égetőművel megoldódik a talaj- és talajvízvédelem, csökken a levegő szennyezettsége, és megszűnik a ma még szakszerűtlenül tárolt és felhalmozott hulladékok közvetlen környezeti veszélye. Tóth István PESTIMREI LAKÓTELEP MÉLYÉPÍTÉS-TERVEZÉSE A VI. iroda vállalkozásainak körét bővítve lakótelepek mélyépítési tervezésébe is bekapcsolódtunk, különböző tervező-, beruházó és kivitelező vállalatokkal vettük fel a kapcsolatot az együttműködés érdekében. A lakások számát tekintve eddigi legnagyobb munkánk a XVIII. kerületi Vörösfény utca-Alacskai úti, mintegy 1200 lakásos lakótelep út- és közmű-beruházási programja volt, amelyet novemberben fejeztünk be. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat megbízásából és adatszolgáltatásai alapján készítettük el a pestimrei új lakótelep útépítési, forgalomtechnikai, vízellátási, csatornázási és elektromos terveit. A gázellátást és a távbeszélő-hálózatot altervezői megbízásunkra a MÉLYÉPTERV és a POTIBER tervezte. A több mint 40 hektár nagyságú területre 1985 első felében már készítettünk egy beruházási programot, ebben az egész terület családiházas beépítésű volt, a FŐBER akkori igényeinek megfelelően. Ezt követően — gazdaságossági szempontok miatt — az új telepítésnek megfelelő tervek elkészítésére kaptunk megbízást. Az első építési ütemben a Vörösfény utca felőli területen készülnek el a többszintes, 30-40 lakásos épületek és közintézmények (iskola, óvoda, ABC stb.). A második ütemben a Szigeti Kálmán utca és a Juhász József utca közé eső területen egy- és kétlakásos családi házakat, sorházakat és átriumos házakat építenek. Erre a területre a megbízás csak a gerinchálózat kiépítésére és csökkentett igényű útépítésre korlátozódott. A vízgazdálkodási osztály a lakótelep vízellátását és a kommunális szennyvíz elvezetését oldotta meg. A vízhálózat kialakításában a lakótelep igényén felül a Fővárosi Vízművek fejlesztési, illetve hálózatüzemeltetési tervét is figyelembe vettük. A szennyvíz gravitációs rendszerű csatornahálózatban gyűlik össze és jut a telep mélypontjára telepített MOBA típusú szennyvízátemelőhöz, majd a ferihegyi szennyvízcsatornába. Ezt a nagy szelvényű csatornát, amely a XVIII. kerület fő gyűjtőcsatornája, 6106-os osztályunk tervei alapján a repülőtéri rekonstrukció keretében építették. Divéky Tamás-fia-Horváth Lászlóné A SZABADSÁG HÍD ÉPÍTÉSI MUNKÁI A Szabadság hídon jelenleg folyó felújítási munkákkal az 1980-ban megkezdett rekonstrukció folytatódik. Akkor a közúti pályát és az ellensúlyszekrényeket építették át, most pedig a járda építése folyik. A munkavédő- és munkaállvány építésével kezdődött a híd déli oldali járdája alatt, majd a zörésvasas betonlemez bontásával folytatódott. A bontáskor szabaddá váló, korrodálódott szerkezeti részeket kijavították már, és megkezdődhet az új járda zsaluzása, építése. Ha az időjárás engedi, még az idén elkészül az új járda egy szakasza. A munka során a budai déli oldalon a hatodik oszlopnál rúderő-korrekcióra is sor került, amit a terveknek megfelelően sikerült végrehajtani. A járdaépítés után a híd pályaszint fölötti részeinek beállványozása, majd vizsgálata és mázolása következik. A munka megkezdése előtt védőalagutat, illetve -palánkot építenek, mert ezeket a műveleteket már a hídon folyó kétsávos forgalom mellett fogják végezni. A hibás részek javításának módját a Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezetek tanszéke szakértőinek közreműködésével határozták meg. Bácskai Endréné Rúderő-szabályozás a budai oldal hatodik oszlopánál