UVATERV Híradó, 1986 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Gyógyszeripari hulladék-égetőmű Dorogon A budapesti gyógyszergyárak 1984 tava­szán gyógyszeripari hulladék-égetőmű építé­sét határozták el. Helyeként a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregysége mel­lett lévő szabad területet jelölték ki. A hely­kiválasztást magyarázza, hogy a dorogi gyár­ban évente mintegy 10000 tonna szenny­víziszap és 1 800 000 Nm’ magas fűtőértékű biogáz keletkezik. A telepítésre kijelölt hely a lakott területtől csak 750 méterre van, ezért még 1984 nyarán telepítési tanulmány­­tervet készítettünk, amely az égetendő hul­ladékok minőségi, mennyiségi adatait, az égetőmű kapacitását (két változatban), tech­nológiáját, környezeti hatásait és költség­­becslését vizsgálta. E tanulmány alapján az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) a lakott területtől mért ezer méter védőtávolság alól felmentést adott, és a kibocsátott füstgázok emissziós értékeit rögzítette. Ezek az értékek nemzetközi ös­­­szehasonlításban is rendkívül szigorúak. Időközben nagymérvű lakossági ellenál­lás bontakozott ki az égetőmű dorogi tele­pítése ellen. Ebben elsősorban a dorogi tér­ség rendkívül szennyezett levegője, másod­sorban talán a nem megfelelő lakossági tájé­koztatás játszott közre (félelem a hulladé­kok száUításától, égetés előtti tárolásától, a füstgázok veszélyesanyag-tartalmától). A valóban fennálló dorogi háttérszen­­­nyezés számottevő csökkentésére az OKTH és az Ipari Minisztérium felelős vezetői vál­laltak garanciát. Az égetőmű környezet­szennyezésével kapcsolatos aggodalom teljes mértékben alaptalan, hiszen a zárt techno­lógiai rendszerben, automatikus szabályozás­sal a légtérbe csak a megengedett emissziós értékű füstgáz juthat, a hulladékszállítás nem veszélyesebb a benzin vagy a tiszta oldószerek szállításánál, technológiai fegyel­me pedig legalább annyira biztonságos. Je­lenleg vizsgáljuk speciális szállítókonténerek kialakításának lehetőségeit, amelyekkel vas­úton és közúton egyaránt teljes biztonsággal szállíthatók ide a hulladékanyagok. Az idén márciusban készült el a beruhá­zási javaslat, amely világbanki hitellel és külföldi, nagy gyakorlattal és komoly re­ferencialistával rendelkező cégtől technoló­gia és egyes berendezések megvásárlásával számol. Időközben elkészült a külföldi cé­gek számára a megvalósítási feltételeket rögzítő „tenderfüzet”, amelynek világbanki jóváhagyása most van folyamatban. A beruházás generáltervezője a VEGY­­TERV, az égetőmű technológiai tervezője az UVATERV. Elkészültek a szolgáltató­épület, a gépkocsimosó stb. kiviteli tervei, és jelenleg folyik a villamosenergia-ellátás, a közmű- és csatornahálózat, valamint a biogáztároló tervezése. Az égetőmű tervezett éves kapacitása névlegesen 25 000 tonna, az éves üzemóra­szám minimálisan 6500 óra. A külföldi cégek az ajánlatok kidolgozá­sára három hónapot kapnak, így előrelátha­tóan 1986 május végére várható a külkeres­kedelmi szerződés megkötése. 1986 végére el kell készítenünk a hazai gyártású gépek, berendezések kiviteli terveit (külföldi part­nerrel egyeztetve). Az üzembe helyezés ter­vezett időpontja 1988. június 30. Ettől kezdve a dorogi gyáregységben a biogázt nem „fáklyán” égetik el, s a jelenleg nyitott medencékben tárolt szennyvíziszapot és a hordókban nagy mennyiségben tárolt pasz­taszerű hulladékot is elégetik. Végeredmény­ben az égetőművel megoldódik a talaj- és talajvízvédelem, csökken a levegő szennye­zettsége, és megszűnik a ma még szakszerűt­lenül tárolt és felhalmozott hulladékok köz­vetlen környezeti veszélye. Tóth István PESTIMREI LAKÓTELEP MÉLYÉPÍTÉS-TERVEZÉSE A VI. iroda vállalkozásainak körét bő­vítve lakótelepek mélyépítési tervezésébe is bekapcsolódtunk, különböző tervező-, be­ruházó és kivitelező vállalatokkal vettük fel a kapcsolatot az együttműködés érdekében. A lakások számát tekintve eddigi leg­nagyobb munkánk a XVIII. kerületi Vörös­fény utca-Alacskai úti, mintegy 1200 laká­sos lakótelep út- és közmű-beruházási prog­ramja volt, amelyet novemberben fejez­tünk be. A Budapesti Városépítési Tervező Válla­lat megbízásából és adatszolgáltatásai alap­ján készítettük el a pestimrei új lakótelep útépítési, forgalomtechnikai, vízellátási, csa­tornázási és elektromos terveit. A gázellátást és a távbeszélő-hálózatot altervezői meg­bízásunkra a MÉLYÉPTERV és a POTIBER tervezte. A több mint 40 hektár nagyságú terü­letre 1985 első felében már készítettünk egy beruházási programot, ebben az egész terület családiházas beépítésű volt, a FŐ­­BER akkori igényeinek megfelelően. Ezt követően — gazdaságossági szempontok miatt — az új telepítésnek megfelelő tervek elkészítésére kaptunk megbízást. Az első építési ütemben a Vörösfény utca felőli területen készülnek el a több­szintes, 30-40 lakásos épületek és közintéz­mények (iskola, óvoda, ABC stb.). A máso­dik ütemben a Szigeti Kálmán utca és a Juhász József utca közé eső területen egy- és kétlakásos családi házakat, sorházakat és átriumos házakat építenek. Erre a terü­letre a megbízás csak a gerinchálózat kiépí­tésére és csökkentett igényű útépítésre kor­látozódott. A vízgazdálkodási osztály a lakótelep vízellátását és a kommunális szennyvíz el­vezetését oldotta meg. A vízhálózat kialakí­tásában a lakótelep igényén felül a Fővárosi Vízművek fejlesztési, illetve hálózatüzemel­tetési tervét is figyelembe vettük. A szennyvíz gravitációs rendszerű csa­tornahálózatban gyűlik össze és jut a te­lep mélypontjára telepített MOBA típusú szennyvízátemelőhöz, majd a ferihegyi szennyvízcsatornába. Ezt a nagy szelvényű csatornát, amely a XVIII. kerület fő gyűjtő­­csatornája, 6106-os osztályunk tervei alap­ján a repülőtéri rekonstrukció keretében építették. Divéky Tamás-fia-Horváth Lászlóné A SZABADSÁG HÍD ÉPÍTÉSI MUNKÁI A Szabadság hídon jelenleg folyó felújí­tási munkákkal az 1980-ban megkezdett rekonstrukció folytatódik. Akkor a közúti pályát és az ellensúlyszekrényeket építették át, most pedig a járda építése folyik. A munka­védő- és munkaállvány építésé­vel kezdődött a híd déli oldali járdája alatt, majd a zörésvasas betonlemez bontásával folytatódott. A bontáskor szabaddá váló, korrodálódott szerkezeti részeket kijavítot­ták már, és megkezdődhet az új járda zsalu­zása, építése. Ha az időjárás engedi, még az idén elkészül az új járda egy szakasza. A munka során a budai déli oldalon a hatodik oszlopnál rúderő-korrekcióra is sor került, amit a terveknek megfelelően sikerült végre­hajtani. A járdaépítés után a híd pályaszint fö­lötti részeinek beállványozása, majd vizsgá­lata és mázolása következik. A munka meg­kezdése előtt védőalagutat, illetve -palánkot építenek, mert ezeket a műveleteket már a hídon folyó kétsávos forgalom mellett fog­ják végezni. A hibás részek javításának módját a Bu­dapesti Műszaki Egyetem acélszerkezetek tanszéke szakértőinek közreműködésével határozták meg. Bácskai Endréné Rúd­erő-szabályozás a budai oldal hatodik oszlopánál

Next