Udvarhelyi Híradó, 1997. január-március (8. évfolyam, 1-24. szám)

1997-03-11 / 19. szám

1997. március 11., kedd magazin SHInAbÓ 9 Másfél millió forintos betörés Lebukott A gyergyóhodosi Szász Róbert az első fagyos napok egyikén gondtalanul csúszkált a budapesti Keleti pályaudvar környékének jeges flaszterén. Semmi dolga nem akadt, fütyörészve szaladt bele egy hét­köznapi, idegenrendészeti razziába. Halálos bizton­sággal vette elő román útlevelét, semmi hiba nem volt tartózkodási engedélyével. Ám a zsarunak pont ez a hidegvér vált gyanússá, ezért miután visszaadták az igazolványát, megkérték a fiatalembert, ugyan pa­kolja már ki a zsebeit, hátha akad bennük valami kulcs, spárga, miegymás, az erdélyi rabló A miegymás egy forgótárcsás flóbert gázpisztoly volt, ami­ről a számítógépes helyszíni azonosítás során kiderült, hogy a zuglói detektívek na­gyon örülnének neki, mert egy tavalyi, másfél millió fo­rintos lakásbetörés során fegy­verezte fel magát vele az ed­dig ismeretlen elkövető. Szász Róbert ugyan váltig ta­gadott, de a rendőrök nem akartak hinni neki, pláne mi­kor a lakásán tett halasztha­tatlan látogatás során renge­teg kulcsot is leltek. Na, még nem a megoldáshoz csak a további kérdezősködéshez, hogy minek egy ápolt kezű férfinak, aki még csak nem is konyítja a lakatosszakmát, ekkora kulcsgyűjtemény. Ám mielőtt választ­­kaptak volna e kérdésre, a házkuta­tás során egy kisebb rakás arany ékszert is találtak a nyo­mozók. A számtalan lánc, medál, karkötő, óra, gyűrű, fülbevaló teljesen rendszer­telenül volt egymásra hány­va, a silány, nyolckarátos bazárárutól kezdve volt ott több évszázados, antik ék­szer is. Szász Róbert nem várta meg a faggatózást, elé­be vágott azzal, hogy tudtá­val mindenki abba fekteti a megtakarított pénzét, amibe akarja, ő az aranyat tartja a legértéktartóbb befektetés­nek. Hogy honnan spórolt össze ennyi pénzt? Állítása szerint becsületes fekete­munkával, a Moszkva-téri emberpiacon vállalt építke­zésnél verejtékezve meg­szerzett pénzből. Az már részletkérdés, hogy sem egy munkaadót megnevezni nem tudott, aki igazolná becsületes kőműves múlt­ját, de hát az ember emlé­kezete véges, könnyű a fe­lejtés, így a detektívek inkább az aznapra vonatkozó kérdések­re tértek vissza, történetesen a titokzatos kulcsok szár­mazására. Találtak közöt­tük egy igen különlegeset is, amely a tapasztalt zsaruk emlékezete szerint semmi­lyen ajtózárba nem pasz­­szolhat. Inkább hasonlított egy széfkulcsra, de ezzel kapcsolatosan a páciens semmiféle választ nem volt hajlandó adni, csak annyit, hogy a bankfiókot barátnő­je béreli. A nyomozók felkeresték a belvárosi bankot, ahol a ban­károk készségesen segítették a felderítést — na meg a gyors ügyészségi határozatra sem lehetett panasz — s mi­vel alapos volt a gyanú bűncselekmény elvetésé­re, felnyitották a rekeszt. In­nen videokamerák, márkás órák kerültek elő. Róbert to­vábbra is azzal védekezett, hogy ezeket mind megszo­rult embertársaitól vette — természetesen, nem tudja, hogy kiktől — az építőipari keresetéből. Négyévi kemény munka eredménye többkiló­­nyi aranytárgy, nyolc video­kamera. Járatlan ember szá­mára úgy tűnhet, hogy Ma­gyarország valóságos Eldora­do.... A zuglói nyomozók, jobb megoldás hiányán saját ké­szülékükön lejátszották az egyik kamerában lett filmet. Mit ad a véletlen, azon egy családi ünnepség kockái vol­tak láthatók, amit a gondos vásárló (?) elfelejtett letöröl­ni. Azonnal rohantak a tele­vízió rendőrségi műsorához, ahol természetesen ország­világ szeme láttára levetítet­ték a filmet. Még be sem fe­jeződött az adás, amikor csörgött a telefon, s a vonal másik végén egy 800 ezer forintos betörés kárvallottja jelentkezett a már rég elsira­tott filmért, s természetesen a hozzá tartozó kameráért, egyéb értékekért. Itt már nem volt tovább mit tagadnia a meggazdagodott segédmunkásnak. Az idő­közben tovább szorgalmas­­kodó bűnügyi technikusok és nyomozók speciális betö­rőeszközöket leltek Róbert lakásában. Szász Róbert az elkövetke­ző 5-6 évben biztosan nem eshet majd abba a hibába, hogy jótékony Róbert bácsi­ként, másokon segítve pénzt adjon a megszorultak arany­tárgyaiért. A rácsok mögül ez igen nehezen lenne kivite­lezhető... gS Kovács László 1570 ember vesztette életét Egy márciusi nap szomorú emlékei Húsz évvel ezelőtt, 1977. március 4-én este, a vranceai epicentrumú, hatalmas erejű földrengés nagy anyagi károkat okozott és emberéleteket oltott ki Bukarestben. A tragikus évfordulóról az idén min­den jelentősebb román újság megemlékezett, meg­fogalmazva a történtek tanulságát. Este 21 óra 22 perckor mozdult meg a föld, és a 70 másodperc, amíg a föl­drengés tartott, iszonyato­san hosszúnak tűnt a túlé­lők életében. Hihetetlen és elfogadhatatlan volt, hogy egyik percről a másikra épületek dőltek romba, embereket temetve ma­guk alá. A román főváros­ban 1570 ember vesztette életét, 1 1300 megsebe­sült, 32900 lakás rongáló­dott meg. Az anyagi kár megközelítette a két milli­árd dollárt. Bukarest köz­pontja egy lebombázott városéhoz volt hasonló. Je­lentős épületek mint a Du­nărea, Scala, Continental, Casada, Wilson és öszszeomoltak vagy súlyo­san megrongálódtak. Az emberáldozatok között volt a román színjátszás kü­lönlegesen kiemelkedő, te­hetséges alakja, Tom­a Cara­­giu is, akit holtan találtak meg a romok alatt. A tragédia szörnyű emlé­két Geo Bogza híres prózaí­ró így fogalmazta meg ak­kor: "Nem felejtem el soha azt a mélységes fájdalmat, amit a katasztrófa estjén az égen megjelenő telehold okozott nekem. Tisztán és fenségesen ragyogva jelent meg, mint egy bálba készülő kisminkelt hölgy, aki csak önmagával törődik. Ilyen közömbösséggel világította be a telehold a romokat és a holttesteket." A földrengés az állam in­tézményeiben majdnem tel­jes bénulást okozott. A pá­nik, a döbbenet olyan nagy volt, hogy csak napok eltelte után állt helyre a viszonyla­gos rend. Ceasescu éppen Nigériában tartózkodott hi­vatalos látogatáson. A ro­mán hírügynökségi szervek "némák" maradtak, és már­cius 4-én egyetlen szót sem közöltek a történtekről. Csu­pán másnap adott ki az Agerpress egy szűkszavú je­lentést a földrengésről és kö­vetkezményeiről. Akkoriban hallottam egy morbid viccet, miszerint "hőn szeretett" vezetőnk azért utazott külföldre, mert tudományosan bizonyított, hogy a patkány megérzi a veszélyt. Komolyra fordítva a szót, azokban a napokban az egész ország lakossága "információ-éhségben" is szenvedett, hiszen a kom­munista elvek szerint igye­keztek mindent eltitkolni a hatóságok. A leghitelesebb hírforrás a Szabad Európa rádió volt, amelynek adásait szinte mindenütt hallgatták az emberek. Otthon vagy a munkahelyen, autóbuszon vagy az utcán is hangosan szólt a rádió, mert azokban a napokban a Securitate is "el­nézően" viselkedett. Mindenkit érdekeltek az alábbi kérdések: Melyek azok a tömbházak, amelyek összedőltek? Hány halott van és kik azok? Mi a helyzet az országban? Iható­­e a víz, hol lehet kenyeret, tejet vásárolni? Hol vannak elszállásolva a hajléktala­nok? Van-e elég gyógyszer, mi a helyzet a kórházakban? Lesznek-e veszélyes utó­rezgések, stb? Az eseményekről az emlí­tett rádióállomást a nagykö­vetségek és diplomáciai tes­tületek tagjai tájékoztatták a helyszínről. Az Adevărul újság azt írja, hogy húsz év eltelte után, a katasztrófa következményei máig hatnak, hiszen az épü­letekben okozott károkat nem sikerült kijavítani. Kb. 500000 lakás olyan állapot­ban van a fővárosban, hogy egy kisebb erősségű földren­gés esetén azonnal összeo­molhat. A földrengés okozta traumát lassan elfelejtették az illetékesek, és a tömbhá­zak biztonságának növelése nagyobbrészt csak kivitele­zetten terv maradt. A szakemberek véleménye szerint a földrengések nem periodikusak, tehát elméleti­leg nincs veszélye annak, hogy az 1977-es katasztrófa megismétlődhet. Ennek elle­nére azonban ajánlatos lenne a biztonság növelése, mert az is igaz, hogy a súlyos földren­géseket ez idáig soha sem tudták idejében előrejelezni a megfigyelőál­lomások.­ ­& Fülöp D. Dénes Hajzabálók Amerikában kiadták a korábbról már ismert káposztafejes baba egy újabb vál­tozatát, amelyik rágni és nyelni is tud. A babákhoz műanyag zöldségeket és gyü­mölcsöket is csomagoltak a vásárlóknak, hogy a gyerekek ezzel táplálhassák ked­venceiket. Igen ám, de némelyik baba nem volt szófogadó, s nem azt ette, amit gyártói neki szántak, hanem mást is, ami a szájához került, így például a babák elkapták a velük játszó kislányok haját. Három amerikai kislány is így járt, szüleik alig bírták kiszabadítani hajukat a baba szájából. A babán ugyanis nincs ki-be kapcsoló, addig rág és nyel, amíg van valami a szájában. Az egyik szülőnek csa­varhúzóval teljesen szét kellett szerelnie a babát, hogy kislánya haját kiszabadítsa, a többieknek pedig egy-egy hajtincsét is le kellett vágni ahhoz, hogy az oktondi baba ne falhassa fel az egész hajzuhatagot Sosem látott majmok Madagaszkár tropikus őserdejének mé­lye az elmúlt évtized során jó néhány­ meglepetéssel szolgált a kutatók számá­ra. Az év elején a hannoveri Állatorvosi Főiskola kutatói rábukkantak az úgyne­vezett pamacsos fülű makikra, amely a 80 grammos súlyával a világ legkisebb majomféléi közé tartozik. Ez a lemurtör­­pe csak éjszaka tevékenykedik és 850 m-es magasságban látták. Madagaszkár szigetén már 200 évvel ezelőtt kipusztul­tak a mintegy 2 mázsa súlyt is elérő óriás­majmok. A világ jelenleg ismert 200 ma­jomfajtája közül Madagaszkár dzsungel­ben még mindig 30 fajtát számolnak. A tudó­sok most azt követelik, hogy sürgősen állítsák meg a szigeten az őserdők irtását, mert kü­lönben örökre eltűnik az egzotikus állat- és növényvilág. Bartha Melinda ovautot!­ s .Megdöbbentő hír járta­­ be március 5-én dél­ben Gyergyószentmiklóst. B. Károly helybeli lakos arról ér­tesítette a gyergyószentmik­­lósi rendőrséget, hogy a both­­vári kápolna délkeleti oldalá­nál egy kislány holttestére bukkant. Azonnal a tragédia helyszínére érkezett az ü­­gyészekből, rendőrökből és törvényszéki orvosokból álló nyomozócsoport, mely rövid időn belül azonosította a holttestet. Az áldozat a mind­össze nyolc esztendős Már­ton Andrea, a gyergyószent­­miklósi Salamon Ernő Gim­názium első osztályos tanu­lója volt. Mint a törvényszéki orvos megállapította, halála a nyelőcsont törése és a gyo­mortartalom felső és alsó lég­­utakba való bejutása követ­keztében állt be. Mint kide­rült, nemi erőszakot is pró­báltak elkövetni ellene, a de­koráció bekövetkezett, a nemi közösülést csak labora­tóriumi vizsgálatok alapján tudják utólag megállapítani. Amint az utólagos vallomá­sokról kiderült, Andrea két nappal korábban, március harmadikén tűnt el otthonról. Az utolsó adat azt bizonyítja, hogy aznap könyvtárlátoga­tás ürügyén távozott otthon­ról, bátyjával, a 16 éves Már­ton László Leventével. A szü­lőknek nem tűnt fel a kislány hiánya, mivel bátyja este ar­ról értesítette őket, hogy az egyik rokonuknál hagyta An­dreát. Aznap este azonban­­László is távozott a lakástól és nyomtalanul eltűnt. Kide­rült, hogy a 16 éves fiú, aki szüleivel és testvéreivel lakott a Bucsin negyedben, súlyos betegségben szenvedett, má­sodfokú oligofréniával tartot­ták számon, már előzőleg is sok kellemetlen percet oko­zott szüleinek. Állandó jel­leggel elszökött otthonról, nem egy alkalommal a ren­dőrök hozták haza, hol Buka­restben, hol Zilahon, Brassó­ban, Marosvásárhelyen buk­kantak rá. Az egyre inkább kétségbeesett szülők csak két nappal az eltűnés után értesí­tették a rendőrséget ,nem sok­kal később pedig rábukkantak a tetemére. A rendőrség orszá­gos körözési parancsot bocsá­tott ki Márton László Levente ellen.­­..Március elsején a­­­­ csíkmadarasi Madip Com Kft bárjában két ittas ci­gány botrányt keltett. A hely­ségben tartózkodó fo­gyasztók beavatkozására volt szükség, hogy a kötekedő ro­mákat eltávolítsák a bárból. Ezek azonban nem nyugod­tak bele, az őket ért állítóla­gos sérelembe, mozgósítot­ták rokonaikat, barátaikat és nagy csapattal tértek vissza a bosszú gondolatától szítva. Az akár tragikus kimenetelű botrányt azonban a rendőr­ség azonnali megjelenésével sikerült megakadályozni. Március 3-án a botránykeltő cigányokat, a 23 éves Gábor Mátét és a 28 éves Gábor Já­nost letartóztaták. Ügyük ki­vizsgálás alatt van. Ir. Kovács László

Next