Udvarhelyi Híradó, 1997. április-június (8. évfolyam, 25-50. szám)
1997-05-22 / 40. szám
Abc történelem 1997. május 22., csütörtök Pünkösd — az egyház születésének ünnepe Zarándokok a Somlyói búcsún Pünkösd szombatján évről évre, a lelkiismeret hívásának engedelmeskedve, énekszóval, színpompásan, a zarándokok százezrei érkeztek minden irányból és minden közlekedési eszközzel: vonattal, autóbuszokkal, személygépkocsikkal Csíksomlyóra. De él, jobban mondva újraéledt a régi hagyomány is: jönnek a zarándokok gyalog is, ahogy őseik tették évszázadokon keresztül. A csíksomlyói szék útján a keresztaljak, a környező falvak, települések, de a távolabbi magyarlakta helységek zarándokai, küldöttségei is érkeznek a Somlyói Szűz Mária hódolatára. Egymás után, zászlóik alatt érkeznek be a moldvai, bánáti, székelyföldi vagy éppen határon túli zarándokcsoportok a kegytemplom udvarára, hogy onnan rövid pihenő után újra énekszóval, az évek során kialakult sorrendben induljanak tovább a hegyoldalra, a Somlyó-hegy nyergébe. Köztudott, hogy a pünkösdi búcsút annak a csatának az emlékére tartják, amelyet a hitünket védelmező csíki, gyergyói székek vívtak, János Zsigmond király hadai ellen. 1566-ban János Zsigmond erőszakos hittérítési kísérletként sereggel érkezett Csíkba. Terve azonban nem sikerült. A villámgyorsan szerveződő gyergyói és csíki székelység a gyergyóalfalusi István pap vezetésével 1567-ben a Nagyerdőn találkozott a királyi sereggel, s míg asszonyaik, a gyermekek és az öregek a Somlyói Mária lábánál imádkoztak érettük, sikert arattak hitük érdekében. Győzedelmes visszatérésük óta minden pünkösdön a gyergyóalfalusiak keresztaljának kiváltsága a búcsújáró menet vezetése: elsőnek róják le hálájukat, köszönetüket a kegyszobor előtt, erőt merítve további harcukhoz, a megmaradásukhoz. Évtizedeken keresztül nem jöhettek a keresztaljak a Somlyói búcsúra. Bár sokan voltak, akik a diktatúra ideje alatt sem mondtak le a pünkösdi búcsúról, egy, a mostanihoz hasonló méretű zarándoklat elképzelhetetlen volt. A moldvai csángók akkor is ragaszkodtak ahhoz a hagyományhoz, hogy pünkösd vasárnapjának hajnalán a Kissomlyó tetején várták a napfelkeltét. A hozzájuk csatlakozóknak számolniuk kellett a hatalom számonkérésével, a meghurcoltatásokkal. A '89-es események fordulatot hoztak a pünkösdi búcsúk történetében is, 1990- ben már ismét templomi zászlók alatt érkeztek a keresztaljak. 1993-tól a zarándokosok nagy száma miatt az ünnepi szentmisét már nem a templomban vagy annak udvarán tartják, hanem a két Somlyó közötti nyeregben. A keresztaljak érkezésük után nyomban kivonulnak a szabadtéri oltár elé, ide érkezik a körmenet végén a papság is. Az idei búcsúra is több százezer zarándokoló gyűlt össze. A vendégek között egyházi méltóságokkal és közéleti személyiségekkel találkozhatunk. A ferences barátok meghívottaként jelen volt dr. Paskay László bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország hercegprímása. Újra köztünk volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tamás József segédpüspök. Sajnos a protestáns püspökök, elfoglaltságukra hivatkozva, távolmaradtak. Ellenben megtisztelték jelenlétükkel az idei búcsút a Magyarok Világszövetségének vezetői, Szőcs Ferenc és Hodlicska Tibor, Magyarország bukaresti, illetve kisinyovi nagykövete, Balogh András, bukaresti magyar konzul, az RMDSZ vezetői, élén Markó Béla elnökkel, a Megyei Tanács, a Prefektúra, a Polgármesteri Hivatal és a Városi Tanács elöljárói. Eljött a búcsúra Habsburg Regina főhercegasszony, két fiával György és Károly főhercegekkel, valamint Habsburg Mihály főherceg, feleségével, Krisztina főhercegasszonnyal. És nem feledkezhetünk meg Csíkszereda testvérvárosi küldöttségeiről sem. Az idén Tiszaújváros, Gödöllő, Zseliz, Makó, Riehen, Óbuda, Budakeszi, Óbecse, Kaposvár, Gyula, Heves, Balati, Cegléd, valamint a magyarországi Országos Örmény Önkormányzat Nemzetközi Bizottságának küldöttsége képviseltette magát az összmagyarság csíksomlyói találkozóján. Már pénteken benépesültek Csíkszereda utcái. Legelsőként a gyergyószárhegyi keresztalja érkezett meg. Szombat reggel egymást követték a népes zarándokcsoportok. Csíkszereda keresztalja népes küldöttségének tagjai között volt dr. Csedő Csaba polgármester, Ráduly Róbert képviselő. Jelen volt Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere is, aki kijelentette: "a megbékélés, a szeretet gondolata vezetett Csíkszeredába, és vonulok a csíkszeredaiakkal egy sorban, hisz közös törekvésünk a megértés, magyarságunk megőrzése." A két Somlyó közötti nyeregben a zarándokok százezrei 10 órától papi irányítással imával és énekkel várták a szentmise kezdetét. A keresztaljak fél egyre elfoglalták helyüket az oltár előtt. A kordon — amelyben az idén csak a papság kapott helyet — élén a labórummal, a kegytemplom elől indult el, a hagyomány szerint a Salvator kápolnánál elénekelték az Egészen szép vagy, Mária kezdetű éneket, majd 1 órakor megkezdődött a szentmise. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek megnyitó szavaiban kifejezte: A Somlyói búcsún bárki bármilyen felekezetből részt vehet, hiszen ennek a zarándoklatnak bizonyos nemzeti, kulturális vonatkozása is van. Ez azonban nem homályosíthatja el azt, ami Csíksomlyón kezdettől fogva volt: a Szűzanya oltalmát kérve mindannyian eligazítást nyertünk a jövőnkre vonatkozóan egyéni és nemzeti döntéseinkben. Az ünnepi szentmisét dr. Paskay László bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország hercegprímása celebrálta, ő mondotta el a szentbeszédet is. Mint mondotta: első alkalommal vesz részt a Somlyói búcsún, de amit látott, tapasztalt, mély benyomást gyakorolt rá. Úgy érzi, hogy a római katolikus hitű magyarság számára Csíksomlyó egy erős vár lett és az elkövetkező években az összmagyarság fellegvárává alakulhat. Az ünnepi szentbeszéd befejeztével — a záporeső ellenére is — együtt maradt a búcsúra érkező több százezer zarándokoló. Szombaton este hat órától a Szent Péter templomban csángó misét tartottak. Este 10 órától ifjúsági zenei program, majd szentségimádás következett. A Salvador kápolnában vasárnap hajnali 4 órától tartottak szentmisét, majd vasárnap reggel 9 órától a Szent Péter templomban került sor újabb szentmisére. A Somlyói búcsú meghívottai közül érdemes megemlíteni pár nyilatkozatot. Habsburg főherceg elmondotta, hogy első alkalommal vesz részt a búcsún, csodálattal tölti el az, amit itt látott, felemelő a százezres tömeg Istenbe vetett hite. — Csodálatos érzésben volt részem — nyilatkozta — s biztos vagyok abban, hogy jövőre sokkal többen jövünk el erre a felemelő találkozóra. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondotta: "már több alkalommal vettem részt a Somlyói búcsún, de mindannyiszor öröm és megilletődöttség tölt el. Református vagyok, de akkor is itt a helyem, hiszen ez az ünnep, vallásos jellege mellett az összmagyarság, az együvé tartozás ünnepévé nőtte ki magát." Vasárnap, a kora délutáni órákban indultak hazafelé a távolabbról érkezett keresztalják. Az induló keresztek zászlói, keresztjei, csengői most már nem virággal, hanem zöld ággal voltak feldíszítve. Lélekben és hitben megerősödve, Istenbe vetett hittel hagyják el Csíksomlyót, annak biztos tudatában, hogy egy év múlva ismét részesei lehetnek a pünkösdi ünnepségnek. A pünkösdi búcsú napjainkban az összmagyarság közös ünnepévé nőtte ki magát, amely azonban nem veszíti el vallásos tartalmát, és amely a modern kor embere számára is a Mária-tisztelet vonzerejével bír. Pünkösd az öröm és a megújulás ünnepe volt századokon át, és annak is kell maradnia. es Kovács László Szeretet és egészség Veszélyes, megpróbáltatásokkal teli korban élünk. Nap mint nap érezzük, hogy valami rossz zajlik körülöttünk. A létfenntartásért folytatott küzdelem alapelve, hogy másokat letaposva jussunk előbbre. Józanul szemlélve nyilvánvaló, hogy legtöbbször látszateredményekért folyik a harc. Ha ezt felismertük, már megteremtődött annak a lehetősége, hogy kilépjünk a tülekedésből, és azzal foglalkozzunk, ami valóban jobbá teszi életünket Ez pedig a feltétel nélküli, mindenre és mindenkire vonatkozó Szeretet A szeretet lényegének megfogalmazása nem könnyű, mert ez a szó sok mindent takar. Arisztotelész szerinte azok, akik szeretnek, jót kívánnak egymásnak, mégpedig olyan mértékben, amilyenben egymást szeretik. Nagyon szomorú, ha ma már szinte meglepődünk akkor, ha valaki szeretettel fordul felénk, pedig a szeretet nem kivételes magatartás, hanem természetes. Az igazi szeretet lényegének megértéséhez közelebb vihet, ha megfogalmazzuk azt, hogy mi nem az. Semmit nem ér a szeretet, ha önmagunk vagy mások előtt szerepet játszva gyakoroljuk. Nem igazi szeretet az sem, amelyet a szeretetet gyakorló áldozatnak tekint, és kérkedik vele önmaga vagy mások előtt Az ilyen ember a saját jóságától eltelve nem azt nézi, hogyan használhat annak, akit szeret hanem az foglalja le, hogy mekkora áldozatot hoz. Ez nem szeretet hanem álszenteskedés. Sajnos a szeretet szó ma már elcsépelt elvesztette igazi jelentőségét A vallások évezredek óta sulykolják a szeretet fontosságát, áldozatnak állítva be azt, és túlvilági jutalmakat ígérve annak, aki szeret Ennél azonban lényegesen többről van szó. A szeretet gyakorlása nem áldozat, hanem a legbiztosabban megtérülő "befektetés". A lelkivilágunkban a szeretet a rendfenntartó elem. Aki állandóan jót tesz másokkal, a legjobbat önmagával teszi.Valamennyien éreztük már a jó érzést, ha segítettünk valakin. Ennek ellenkezője a lelkünket furdaló bűntudat, ha nem sejtettünk, pedig módunkban állt volna, vagy ha éppenséggel rosszat tettünk másnak. Ha mindig szeretettel cselekszünk, állandó jó érzéssel jutalmazzuk meg önmagunkat A lelki működés harmóniája, a belső elégedettség pedig tökéletes feltételeket teremt a testünket felügyelő és védő rendszer számára. Ez egészségünk legfőbb záloga. A szeretet önmagában szándék, amit érvényesíteni kell. Ez néha nehezebb, mint gondolnánk. A szeretet érvényesítésében a figyelemnek van nagy szerepe, úgy kell szeretni és jót akarni, hogy azt a másik fél el tudja fogadni. A tapasztalat azt mutatja, hogy még azokat sem tudjuk szeretni, akik legközelebb állnak hozzánk, közvetlen hozzátartozóinkat. Ezekben az esetekben szeretni akarunk, de nem tudjuk a szándékot megvalósítani. Ennek oka tudatlanságunk: nem ismerjük igazán szeretteinket, ezért nem tudjuk, hogy mivel tehetünk jót nekik. A szeretet gyakorlása nem mentes konfliktusoktól. A világ az ellenségeskedés és gyűlölet légkörében él, ezért nem számíthatunk arra, hogy szeretetünket köszönettel veszik. A sejtő kéz néha tüskébe nyúl. Ekkor nem kell elkeserednünk, hisz nap mint nap, ezernyi alkalom kínálkozik a szeretet gyakorlására. Végezetül ne feledjük, hogy az ember társas lény, az egyedüllétet nehezen viseli el. Aki képtelen szeretni, az egyedül van akkor is, ha emberek veszik körül. Aki viszont szeretni tud, az sohasem magányos. jes Kovács László