Udvarhelyi Híradó, 1998. július-szeptember (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-09-17 / 73. szám
Több milliárdos küladósság Románia közép- és hosszútávú küladóssága június hónap végén elérte a 8,308 milliárd dollárt - jelenti a Mediafax. Ez az öszszeg az előző hónaphoz viszonyítva 127,5 millió dollárral növekedett. Az év elején jegyzett küladóssághoz viszonyítva ezen adósság 62,7 millió dollárral csökkent. Románia főbb hitelezői a nemzetközi pénzintézetek és az ELI voltak. A nemzetközi pénzintézetektől 3,262 milliárd dollárt, míg az EU-tól 432,5 milliárdot kapott Románia. Az összadósságból 4,498 milliárd dollár közadósság, 2,004 milliárd dollár biztosítékkal lefedett közadósság, és 1,805 milliárd dollár magánkereskedői adósság. Értékjegyre gázolaj A képviselőház költségvetési és pénzügyi szakbizottsága kedden négy olyan kormányintézkedést vitatott meg, melyek a mezőgazdaság támogatását hivatottak szolgálni. A legfontosabb módosítás a 106/1998-as rendeletre vonatkozik, mely a mezőgazdasági értékjegyekkel kapcsolatos. A képviselők nem fogadták el a kormány azon intézkedését, mely kizárta annak lehetőségét, hogy a mezőgazdasági értékjegyeket gázolajra lehessen váltani. Amennyiben a parlament rábólint, a mezőgazdasági értékjegyek felhasználhatók lesznek gázolaj vásárlására. Nagyon nehéz esztendő Igen nehéz évet fogunk zárni, s 1946 óta ilyen árvizekkel, szárazságokkal sújtott esztendőre nem volt példa. Csupán a nyári aszály több mint 2 millió hektárt érintett, mintegy 20 százalékát az ország termőföldjének. A kár tetemes, három-négyszázmilliárd lejre tehető, ám jó, ha a kormány először az 1996-1997-es természeti csapásokat tudja valamelyest kártérítéssel orvosolni. Lesújtóan csökkent az állatállomány, enyhe növekedés csak a baromfiaknál mutatható ki. Ugyanakkor érdekes jelenség: csökkent a szarvasmarha-állomány, nőtt a tejtermelés. Ez arra mutat, hogy a fajállatok tartására, minőségi gondozására rendezkedett be a gazdavilág. A tejipart és a sörgyártást leszámítva, az élelmiszeripar is hanyatlóban van. Kevés a cukorrépa, de más tekintetben sem rózsásak a kilátások - nyilatkozta Pető István mezőgazdasági államtitkár szombaton az RMDSZ Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével közösen szervezett, több erdélyi megyét átfogó mezőgazdasági fórumon._____________________ gazdaság 1998. szeptember 17., csütörtök A néma telefonok városa Süket készülékek Székelykeresztúron több mint három hete kb. 200 telefon nem működik. Történt meg máskor is, hogy esős időben beázott a vonal és egy-két napig süketek voltak a készülékek. Ezt meg lehetett érteni, de azt, hogy 200 telefon majdnem négy hétig, egyesek talán még tovább sem működnek, ezt nemigen lehet elfogadni. Fazakas Attilát, a székelykeresztúri telefonszerelők irányítóját arra kértem, hogy tájékoztasson a kényszerű távbeszédszünet okáról. - Az történt, hogy az új telefonvezeték lefektetésekor megsérült egy régi, kb. 200 készüléket kiszolgáló vezeték - tisztázta Fazakas Attila. - A hiba megkeresése és kijavítása egy hétig tartott. Miután a hibát kijavítottuk, ugyanazon a napon a Kossuth negyedben, ahol termékanalizálási munkálatokat végeztek, azaz egy régi csövet cseréltek ki, az ásáskor megsértették ugyanazt a vezetéket, amelyet más helyen már kijavítottunk. - E hiba megkeresésére és kijavítására három hét kellett? - Igen, mert a régi kanalizálásnál haladt el a mi vezetékünk is, amelyet teljesen ki kellett cserélni. A munkánkat az nehezítette meg, hogy időközben a Törekvés Kisipari Szövetkezetnél ráépítettek arra a helyre, ahol a mi vezetékünk is le volt fektetve. Ennek kiszedését és kijavítását nem tudtuk hamarabb elvégezni. Jelenleg annyira haladtunk, hogy a 200 telefonkészülék közül már csak 26 nem működik. Ezek a készülékek is - ha nem kell vezetéket cseréljünk - még ezen a héten megszólalnak, de ha cserélni kell, akkor csak a jövő héten. - Azért nem tudták hamarabb kijavítani, mert kevesen vannak, akik ezzel foglalkoznak? - Az igaz, hogy kevesen vagyunk, de ha többen lettünk volna, akkor is csak így lehetett volna megoldani. A hibás telefonokat beírtuk a nyilvántartóba. - Azok, akiknek használhatatlan volt a telefonjuk, arra az időszakra kötelesek fizetni? - Elnézést kérek, de erre nem tudok pontos választ adni, mivel a dolgok adminisztrációs részét még nem ismerem annyira. - Ki tudna erre feleletet adni? - A kolléganőm. Tőle megkérdezzük, ő pontosan meg tudja mondani. Fazakas Attila kolléganője, Szabó Gabriella erre az egyszerű kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, mivel „erre nem kapott felhatalmazást". Igaz, kijelentette: ha egy előfizető kérdi, annak megmondja, de a tudósítónak nem. Ilyenformán a nem működő telefonok tulajdonosai személyesen kell, hogy megkérdezzék a kiesés okát. Úgy tudom, hogy a fejlett országokban ha ilyen eset adódik, azt az írott és elektronikus médián keresztül azonnal bejelentik, és kérik az előfizetők szíves elnézését, s egyúttal ismertetik az esettel kapcsolatos tudnivalókat. Vajon nem lenne már időszerű nálunk is így kezelni a dolgokat? Kíváncsian várjuk, a megyei vezetőség ezzel kapcsolatos véleményét is. László Miklós „Az, hogy csak a magyar búzát, illetve a magyar gabonát illették ezzel a súlyos vámmal, ellentmond a WTO-n belül uralkodó egyenlő elbánás elvének. Azt gondolom, hogy a magyar mezőgazdaságban dolgozóknak, a magyar termelőknek és általában a polgároknak az érdeke nem teszi lehetővé, hogy a magyar kormány elfogadjon egy ilyen lépést. Tehát a WTO előtt eljárást kezdeményezünk“ - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Orbán Viktor egyébként az egyik híres prágai sörözőben tartott sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak a CEFTA- országokkal - leszámítva Szlovákiát - harmonikusak a kapcsolatai, beleértve Romániát is, annak ellenére, hogy a magyar egyetem ügyében erős véleménykülönbségek, alakultak ki a két ország között. Szlovákiával kapcsolatban Orbán megjegyezte: Magyarország a visszafogottság tekintetében a legmesszebbre ment el, ám van egy bizonyos küszöb, amit már nem lehet átlépnie még a szlovák kormánynak sem. Ez a küszöb pedig, mondta a miniszterelnök, nem más, mint a nagy nemzetközi szervezetekkel való szerződések, amelyeket Szlovákia az importvám megemelésével megszegett. Köztudott, hogy Szlovákia választások előtt áll. A prágai eseményeket kommentálva a lapok máris megjegyzik, hogy Meciar részéről választási fogásról van szó, a szlovák kormányfő így próbálja bizonyítani jó hazafiságát. Akárcsak Romániában, itt is jó pontokat lehet gyűjteni a magyarellenességgel, s a szélsőségesen nacionalista Meciar igyekszik is megfelelni ennek az elvárásnak, amint annak az elmúlt négy évben már nem egy ízben tanújelét adta. Az emberi és kisebbségi jogok sorozatos semmibevétele, a konok meciari politika következtében azonban Szlovákia Európa fekete bárányává vált. Amennyiben Pozsony szövetségest szeretne, azt leginkább a közép-európai régióban találhatja meg magának, hiszen Szlovákia visszatérése az európai normákhoz leginkább az itteni országok - elsősorban Magyarország, Lengyelország és Csehország - érdeke. Félő azonban, hogy az ilyen akciókkal tartósan is elriasztja magától potenciális szövetségeseit. Lehet, hogy Meciar szerez így néhány szavazatot szeptember 25-én, ám tovább gyűjti országa rossz pontjait, ami már semmiképpen nem szolgálja Szlovákia érdekeit. Országa érdekeinek védőjéből így lesz egyre inkább érdekeinek elárulója. Harrach Gábor A 19/1994-es kormányrendeletet a fiatal házasok lakásvásárlásának segítésére dolgozták ki. Székelykeresztúron is sok fiatal házas szeretne lakást vásárolni, élve a kormányrendelet által felkínált lehetőséggel. Dénes Ágnessel, a székelykeresztúri Polgármesteri Hivatal adminisztrációs osztályának munkatársával az eddig beadott lakásigénylések helyzetéről beszélgettünk. - Lakásvásárlásra eddig hány fiatal család adott be kérést? - Jelenleg 120 kérés van beadva, 106-ot az 1994-1998- as időszakban és 14-et ebben az évben adtak be. - Hány lakást tudnak eladni az igénylőknek? - 19 lakrész van jelenleg kész, s év végéig még újabb 19 készül el, tehát ebben az évben 38 lakrészt vásárolhatnak meg a fiatalok. A Hargita negyedben hozzáfogtak egy háromszintes, két lépcsőházzal rendelkező tömbház építéséhez, amelyben 31 lakrész lesz, de ez csak a jövő évben készül el. - Azon kívül fognak-e új tömbházakat építeni? - Azt az előleget, amit a vásárlók befizetnek, már fel tudjuk használni új lakások építésére. - Melyek a lakásvásárlással kapcsolatos tudnivalók? - A legelső, amit tudni kell: ezeket a lakásokat csak fiatal házasok vásárolhatják meg. Jó tudni azt is, hogy a 114-es rendelet a korhatárt 35 éves korig emelte. A vásárló egy dossziét kell hogy összeállítson a következő iratokkal: a lakásigénylő kérése; házassági bizonyítvány; a gyermek(ek) születési bizonyítványa; egy nyilatkozat, amely szerint a kérést beadó nevén nincs magánlakás, és hogy eddig nem adott el házat fizetési bizonyítvány a munkahelyéről, amivel igazolja, hogy munkába jár és tudja vállalni a további költségeket. Aki megkapja a kiutalást, az le kell hogy fizesse a lakás értékének 10%-át, de lefizethet 20%-ot is, majd a fennmaradó részt felosztják 15 évi részletre. A fiatal házasok 10—30%-ig állami anyagi támogatásban részesülnek. Ez eddig szerzélyenként a következő volt: 100.000 lejig 30%-os, 100.000-125.000 lejig 20%os, 126.000-150.000 lejig 10%-os. Ezek az értékek az infláció arányában megnőttek, de még nem kaptuk meg az új mutatókat. - Kb. mennyi lesz a 10%-os előleg értéke? - Az építő még nem számolta ki pontosan azt, hogy mennyibe került egy lakrész építése. Megközelítő számításaink szerint kb. 70 millió lejbe kerül, s így a 10%-os előleg 10 millió lej körüli összeg. - Ebben az évben a kérvényezők hány százaléka juthat lakáshoz? - Az idén 38 lakást tudunk eladni, ami azt jelenti, hogy a kérvényezők 40%-nak lesz szerencséje az új lakáshoz. - Nem vetődött fel az a javaslat, hogy a lakófelület növelése érdekében új tetőszerkezetet építsenek a lapos tetejű tömbházakra? - Eddig még nem, de ha az eladott lakásokból annyi pénz begyűl - és a szakemberek, a tervezők is egyetértenek egy ilyen javaslattal - lehet szó róla. László Miklós Kell a háttér! A mezőgazdaság jelenlegi állapotának feljavításában igen fontos a szakmai háttér — mondta Pető István, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára szombaton az RMDSZ Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével közösen szervezett, több erdélyi megyét átfogó mezőgazdasági fórumon — írja a Népújság. A marosvásárhelyi agronómusok házában tartott tanácskozást Csávossy György, az RMGE elnöke vezette, az RMDSZ Gazdasági Főosztályát Péter Pál elnök képviselte. Arad, Szilágy, Szatmár, Beszterce-Naszód, Kovászna és Hargita megyékből érkeztek mezőgazdasági szakemberek és jelen volt Antal István udvarhelyi parlamenti képviselő is. A tanácskozáson a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, a kormányprogramba foglaltak teljesítését elemezték a résztvevők, javaslatokat tettek a következő témakörökben: tulajdonjog, szerveződési szerkezetek, privatizáció, befektetések, termelés, hitelek és támogatások, a mezőgazdasági piac, feldolgozó ipar, adózás, biztosítás, az információ szórása, szakoktatás, vidékfejlesztés és faluturizmus. A tanácskozás anyagából a szövegező bizottság Zárónyilatkozatot szerkesztett, amelyet elküldenek a kormánynak, a mezőgazdasági minisztériumnak. Felszólalt Markó Béla is, az RMDSZ szövetségi elnöke. Többek között elmondta: „... az erdélyi magyar agrárértelmiség az erdélyi magyar közösség nagyon jelentős részét képezi. Nem igen hallatja a szavát, talán ahhoz szokott, hogy dolgozzon... Ez a tanácskozás is kezdeményezés arra, hogy sorozatosan próbáljuk a hangsúlyt ilyen jellegű, pragmatikus eszmecserékre tenni. Azt gondolom, ez rendkívüli fontos dolog..."