Udvarhelyi Híradó, 1998. július-szeptember (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-09-17 / 73. szám

Több milliárdos küladósság Románia közép- és hosszú­távú küladóssága június hónap végén elérte a 8,308 milliárd dollárt - je­lenti a Mediafax. Ez az ösz­­szeg az előző hónaphoz viszonyítva 127,5 millió dollárral növekedett. Az év elején jegyzett küladós­­sághoz viszonyítva ezen adósság 62,7 millió dollár­ral csökkent. Románia főbb hitelezői a nemzetkö­zi pénzintézetek és az ELI voltak. A nemzetközi pénzintézetektől 3,262 milliárd dollárt, míg az EU-tól 432,5 milliárdot ka­pott Románia. Az össza­­dósságból 4,498 milliárd dollár közadósság, 2,004 milliárd dollár biztosíték­kal lefedett közadósság, és 1,805 milliárd dollár ma­gánkereskedői adósság. Értékjegyre gázolaj A képviselőház költségve­tési és pénzügyi szakbi­zottsága kedden négy olyan kormányintézkedést vitatott meg, melyek a me­zőgazdaság támogatását hivatottak szolgálni. A leg­fontosabb módosítás a 106/1998-as rendeletre vonatkozik, mely a mező­­gazdasági értékjegyekkel kapcsolatos. A képviselők nem fogadták el a kor­mány azon intézkedését, mely kizárta annak lehető­ségét, hogy a mezőgazda­­sági értékjegyeket gázolaj­ra lehessen váltani. Amennyiben a parlament rábólint, a mezőgazdasági értékjegyek felhasználha­tók lesznek gázolaj vásár­lására. Nagyon nehéz esztendő Igen nehéz évet fogunk zárni, s 1946 óta ilyen ár­vizekkel, szárazságokkal sújtott esztendőre nem volt példa. Csupán a nyári aszály több mint 2 millió hektárt érintett, mintegy 20 százalékát az ország termőföldjének. A kár tete­mes, három-négyszázmilli­­árd lejre tehető, ám jó, ha a kormány először az 1996-1997-es természeti csapásokat tudja valame­lyest kártérítéssel orvosol­ni. Lesújtóan csökkent az állatállomány, enyhe növe­kedés csak a baromfiaknál mutatható ki. Ugyanakkor érdekes jelenség: csökkent a szarvasmarha-állomány, nőtt a tejtermelés. Ez arra mutat, hogy a fajállatok tartására, minőségi gondo­zására rendezkedett be a gazdavilág. A tejipart és a sörgyártást leszámítva, az élelmiszeripar is hanyatló­ban van. Kevés a cukorré­pa, de más tekintetben sem rózsásak a kilátások - nyilatkozta Pető István mezőgazdasági államtitkár szombaton az RMDSZ Gaz­dasági Főosztálya és a Ro­mániai Magyar Gazdák Egyesületével közösen szer­vezett, több erdélyi megyét átfogó mezőgazdasági fóru­mon.­­_____________________ gazdaság 1998. szeptember 17., csütörtök A néma telefonok városa Süket készülékek Székelykeresztúron több mint három hete kb. 200 telefon nem működik. Történt meg máskor is, hogy esős időben beázott a vonal és egy-két napig süke­tek voltak a készülékek. Ezt meg lehetett érteni, de azt, hogy 200 telefon majdnem négy hétig, egyesek talán még tovább sem működnek, ezt nemigen lehet elfogadni. Fazakas Attilát, a székelykeresztúri tele­fonszerelők irányítóját arra kértem, hogy tájékoz­tasson a kényszerű távbeszédszünet okáról. - Az történt, hogy az új tele­fonvezeték lefektetésekor megsérült egy régi, kb. 200 készüléket kiszolgáló vezeték - tisztázta Fazakas Attila. - A hiba megkeresése és kijavítá­sa egy hétig tartott. Miután a hibát kijavítottuk, ugyanazon a napon a Kossuth negyed­ben, ahol termékanalizálási munkálatokat végeztek, azaz egy régi csövet cseréltek ki, az ásáskor megsértették ugyan­azt a vezetéket, amelyet más helyen már kijavítottunk. - E hiba megkeresésére és ki­javítására három hét kellett? - Igen, mert a régi kanalizá­­lásnál haladt el a mi vezeté­künk­ is, amelyet teljesen ki kellett cserélni. A munkánkat az nehezítette meg, hogy idő­közben a Törekvés Kisipari Szövetkezetnél ráépítettek ar­ra a helyre, ahol a mi vezeté­künk is le volt fektetve. Ennek kiszedését és kijavítását nem tudtuk hamarabb elvégezni. Jelenleg annyira haladtunk, hogy a 200 telefonkészülék közül már csak 26 nem mű­ködik. Ezek a készülékek is - ha nem kell vezetéket cserél­jünk - még ezen a héten megszólalnak, de ha cserélni kell, akkor csak a jövő héten. - Azért nem tudták hama­rabb kijavítani, mert kevesen vannak, akik ezzel foglalkoz­nak? - Az igaz, hogy kevesen va­gyunk, de ha­ többen lettünk volna, akkor is csak így lehe­tett volna megoldani. A hibás telefonokat beírtuk a nyilván­tartóba. - Azok, akiknek használhatat­lan volt a telefonjuk, arra az időszakra kötelesek fizetni? - Elnézést kérek, de erre nem tudok pontos választ adni, mivel a dolgok adminisztráci­ós részét még nem ismerem annyira. - Ki tudna erre feleletet adni? - A kolléganőm. Tőle meg­kérdezzük, ő pontosan meg tudja mondani. Fazakas Attila kolléganője, Szabó Gabriella erre az egy­szerű kérdésre nem volt haj­landó válaszolni, mivel „erre nem kapott felhatalmazást". Igaz, kijelentette: ha egy elő­fizető kérdi, annak meg­mondja, de a tudósítónak nem. Ilyenformán a nem mű­ködő telefonok tulajdonosai személyesen kell, hogy meg­kérdezzék a kiesés okát. Úgy tudom, hogy a fejlett or­szágokban ha ilyen eset adó­dik, azt az írott és elektro­nikus médián keresztül azon­nal bejelentik, és kérik az elő­fizetők szíves elnézését, s egyúttal ismertetik az esettel kapcsolatos tudnivalókat. Va­jon nem lenne már időszerű nálunk is így kezelni a dolgo­kat? Kíváncsian várjuk, a me­gyei vezetőség ezzel kapcso­latos véleményét is. László Miklós „Az, hogy csak a magyar búzát, illetve a magyar ga­bonát illették ezzel a súlyos vámmal, ellentmond a WTO-n belül uralkodó egyenlő elbánás elvének. Azt gondolom, hogy a magyar mezőgazdaságban dolgo­zóknak, a magyar termelőknek és általában a pol­gároknak az érdeke nem teszi lehetővé, hogy a ma­gyar kormány elfogadjon egy ilyen lépést. Tehát a WTO előtt eljárást kezdeményezünk“ - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Orbán Viktor egyébként az egyik híres prágai söröző­ben tartott sajtóbeszélgeté­sen úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak a CEFTA- országokkal - leszámítva Szlovákiát - harmonikusak a kapcsolatai, beleértve Ro­mániát is, annak ellenére, hogy a magyar egyetem ügyében erős véleménykü­lönbségek, alakultak ki a két ország között. Szlovákiával kapcsolatban Orbán megje­gyezte: Magyarország a vis­szafogottság tekintetében a legmesszebbre ment el, ám van egy bizonyos küszöb, amit már nem lehet átlép­nie még a szlovák kor­mánynak sem. Ez a küszöb pedig, mondta a miniszter­­elnök, nem más, mint a nagy nemzetközi szerveze­tekkel való szerződések, amelyeket Szlovákia az im­portvám megemelésével megszegett. Köztudott, hogy Szlovákia választások előtt áll. A prá­gai eseményeket kommen­tálva a­ lapok máris meg­jegyzik, hogy Meciar részé­ről választási fogásról van szó, a szlovák kormányfő így próbálja bizonyítani jó hazafiságát. Akárcsak Ro­mániában, itt is jó pontokat lehet gyűjteni a magyarel­le­nességgel, s a szélsőségesen nacionalista Meciar igyek­szik is megfelelni ennek az elvárásnak, amint annak az elmúlt négy évben már nem egy ízben tanújelét adta. Az emberi és kisebbségi jogok sorozatos semmibevétele, a konok meciari politika kö­vetkeztében azonban Szlo­vákia Európa fekete bárá­nyává vált. Amennyiben Pozsony szövetségest sze­retne, azt leginkább a kö­zép-európai régióban talál­hatja meg magának, hiszen Szlovákia visszatérése az európai normákhoz legin­kább az itteni országok - el­sősorban Magyarország, Lengyelország és Csehor­szág - érdeke. Félő azonban, hogy az ilyen akciókkal tartósan is elriasztja magától potenciá­lis szövetségeseit. Lehet, hogy Meciar szerez így né­hány szavazatot szeptem­ber 25-én, ám tovább gyűj­ti országa rossz pontjait, ami már semmiképpen nem szolgálja Szlovákia érdeke­it. Országa érdekeinek vé­dőjéből így lesz egyre in­kább érdekeinek elárulója. Harrach Gábor A 19/1994-es kormányrendeletet a fiatal házasok lakásvásárlásának segítésére dolgozták ki. Szé­kelykeresztúron is sok fiatal házas szeretne lakást vásárolni, élve a kormányrendelet által felkínált le­hetőséggel. Dénes Ágnessel, a székelykeresztúri Polgármesteri Hivatal adminisztrációs osztályának munkatársával az eddig beadott lakásigénylések helyzetéről beszélgettünk. - Lakásvásárlásra eddig hány fiatal család adott be kérést? - Jelenleg 120 kérés van be­adva, 106-ot az 1994-1998- as időszakban és 14-et ebben az évben adtak be. - Hány lakást tudnak eladni az igénylőknek? - 19 lakrész van jelenleg kész, s év végéig még újabb 19 készül el, tehát ebben az évben 38 lakrészt vásárolhat­nak meg a fiatalok. A Hargita negyedben hozzáfogtak egy háromszintes, két lépcsőház­zal rendelkező tömbház épí­téséhez, amelyben 31 lakrész lesz, de ez csak a jövő évben készül el. - Azon kívül fognak-e új tömbházakat építeni? - Azt az előleget, amit a vá­sárlók befizetnek, már fel tud­juk használni új lakások épí­tésére. - Melyek a lakásvásárlással kapcsolatos tudnivalók? - A legelső, amit tudni kell: ezeket a lakásokat csak fiatal házasok vásárolhatják meg. Jó tudni azt is, hogy a 114-es rendelet a korhatárt 35 éves korig emelte. A vásárló egy dossziét kell hogy összeállítson a követke­ző iratokkal: a lakásigénylő kérése; házassági bizonyít­vány; a gyermek(ek) születési bizonyítványa; egy nyilatko­zat, amely szerint a kérést be­adó nevén nincs magánlakás, és hogy eddig nem adott el házat­ fizetési bizonyítvány a munkahelyéről, amivel iga­zolja, hogy munkába jár és tudja vállalni a további költ­ségeket. Aki megkapja a kiutalást, az le kell hogy fizesse a lakás ér­tékének 10%-át, de lefizethet 20%-ot is, majd a fennmaradó részt felosztják 15 évi részletre. A fiatal házasok 10—30%-ig állami anyagi támogatásban részesülnek. Ez eddig szerz­é­­lyenként a következő volt: 100.000 lejig 30%-os, 100.000-125.000 lejig 20%­­os, 126.000-150.000 lejig 10%-os. Ezek az értékek az infláció arányában megnőt­tek, de még nem kaptuk meg az új mutatókat. - Kb. mennyi lesz a 10%-os előleg értéke? - Az építő még nem számol­ta ki pontosan azt, hogy mennyibe került egy lakrész építése. Megközelítő számí­tásaink szerint kb. 70 millió lejbe kerül, s így a 10%-os előleg 10 millió lej körüli összeg. - Ebben az évben a kérvé­nyezők hány százaléka jut­hat lakáshoz? - Az idén 38 lakást tudunk eladni, ami azt jelenti, hogy a kérvényezők 40%-nak lesz szerencséje az új lakáshoz. - Nem vetődött fel az a ja­vaslat, hogy a lakófelület nö­velése érdekében új tetőszer­kezetet építsenek a lapos te­tejű tömbházakra? - Eddig még nem, de ha az eladott lakásokból annyi pénz begyűl - és a szakem­berek, a tervezők is egyetérte­nek egy ilyen javaslattal - le­het szó róla. László Miklós Kell a háttér! A mezőgazdaság jelenlegi állapotának felja­vításában igen fontos a szakmai háttér — mondta Pető István, a mezőgazdasági mi­nisztérium államtitkára szombaton az RMDSZ Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével közösen szer­vezett, több erdélyi megyét átfogó mezőgaz­dasági fórumon — írja a Népújság. A maros­­vásárhelyi agronómusok házában tartott ta­nácskozást Csávossy György, az RMGE elnö­ke vezette, az RMDSZ Gazdasági Főosztá­lyát Péter Pál elnök képviselte. Arad, Szilágy, Szatmár, Beszterce-Naszód, Kovászna és Hargita megyékből érkeztek mezőgazdasági szakemberek és jelen volt Antal István udvarhelyi parlamenti képviselő is. A tanácskozáson a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, a kormányprogramba­­ foglaltak teljesítését elemezték a résztvevők, javasla­tokat tettek a következő témakörökben: tu­lajdonjog, szerveződési szerkezetek, privati­záció, befektetések, termelés, hitelek és tá­mogatások, a mezőgazdasági piac, feldolgo­zó ipar, adózás, biztosítás, az információ szórása, szakoktatás, vidékfejlesztés és falu­turizmus. A tanácskozás anyagából a szöve­gező bizottság Zárónyilatkozatot szerkesz­tett, amelyet elküldenek a kormánynak, a mezőgazdasági minisztériumnak. Felszólalt Markó Béla is, az RMDSZ szövet­ségi elnöke. Többek között elmondta: „... az erdélyi magyar agrárértelmiség az erdélyi magyar közösség nagyon jelentős részét ké­pezi. Nem igen hallatja a szavát, talán ahhoz szokott, hogy dolgozzon... Ez a tanácskozás is kezdeményezés arra, hogy sorozatosan próbáljuk a hangsúlyt ilyen jellegű, pragma­tikus eszmecserékre tenni. Azt gondolom, ez rendkívüli fontos dolog..."

Next