Udvarhelyi Híradó, 2000. május (11. évfolyam, 34-42. szám)
2000-05-02 / 34. szám
ügyminisztériumi rendelet felháborodást keltett a moldovai diplomáciai körökben, belügyekbe való beavatkozásként értelmezték. Romániában a márciusi termelés 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg a január-márciusi ipari termelés 0,3 százalékkal elmaradt a múlt év első negyedének szintjétől. Románia biztosan számíthat a Nemzetközi Valutaalap (INA) készenléti hitelének meghoszszabbítására, mivel az ország politikai támogatásáról szóló döntés már megszületett - írta pénteki számában a Ziarul Financiar című gazdasági napilap. Bár az INA küldöttsége ezekben a napokban vizsgálja Bukarestben, hogy Románia teljesítette-e a tavaly augusztusban jóváhagyott készenléti hitel meghosszabbításának feltételeit, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a G-7 csoport képviselőinek közelmúltban tartott találkozóján elhatározták, hogy Románia jelentős politikai támogatást kap. Ez annyit jelent, hogy a Világbank és az INA folytatja romániai finanszírozási programjait - írta a lap. Kolozsvár polgármesterét, Gheorghe Funart újabb pénzbírsággal sújtották: csütörtökön az Állami Építészeti Ellenőrző Hivatal hétmillió lejes büntetést rótt ki rá, amiért megakadályozta, hogy az illetékesek megvizsgálják azokat az engedélyeket, amelyek alapján bontási munkálatokat kezdtek történelmi környezetben. Viorel Lázár, az ÁÉEH főfelügyelője a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: az 1991/50-es törvény alapján büntette meg a polgármestert, aki ahelyett, hogy készségesen felmutatta volna a kért iratokat, megengedhetetlen módon ellenszegült a kérésnek. Mind Vietnamban, mind pedig az Egyesült Államokban vasárnap megemlékeztek a vieanami háború befejeződésének negyedszázados évfordulójáról. Milwaukee-ban öngyilkos lett a vietnami háború egyik veteránja, miközben a Michigan-tó partján lévő parkban éppen a háború amerikai áldozatainak tiszteletére rendeztek emlékünnepséget. (MTI) Közlemény Az Udvarhelyi Híradóban 2000. április 27-én megjelent Egy román párt is állít jelöltet Udvarhelyen cikk utolsó mondata, miszerint a Szövetség Romániáért Párt Székelyudvarhelyen közös listát állít anak) az Iliescu pártjával, nem fedi a valóságot, ugyanis a helyhatósági választásokon a SZRP önálló listán vesz részt, amely csak a saját tagait tartal mazza. Kalapács András, a helyi SZRP alelnöke ADSZ fsának menyei Városi tanács Megyei tanács A szavazatok eloszlása jelöltenként: r__3839 3839 380 279 3459 3560 Városi tanácsosjelöltek 1. Balázs Piroska 2594 . 18. Csáki Jenő 1807 _ 2. Dombi Dezső 2520 19. Szőcs-Gazdi János 1803 3. Bondor István 2441 20. Kacsó Éva 1770 4. Bunta Levente 2230 21. Marossy A. Lajos 1766 5. Ványolós István 2159 22. Gyöngyössy Judit 1669 6. Sófalvi László 2137 23. Dobai Tibor 1653 7. Ladányi László 2131 24. Geréb Ignác 1628 8. Albert András 2038 25. Andorkó János 1622 9. Bálint Miklós 2030 26. Kelemen F. Dénes 1596 10. Incze Zoltán 2012 27. Felszeghy Lóránt 1572 11. Iszlai József 2011 28. Györfi Albert 1547 12. Magyari Dénes 2004 29. Grünstein Tibor 1499 13. Péter Pál 1982 30. Mihály Imre 1452 14. Bölöni Piroska 1928 31. Baloga Sándor 1415 15. Borbáth István 1911 32. Orbán Sándor 1391 16. Simon Károly 1865 33. Bodó Géza 1320 17. ifj. Szálasy Ferenc 1830 Megyei tanácsosjelöltek: 1. Kolumbán Gábor 2746 5. Lőrincz György 1686 2. Bunta Levente 2134 6. Benedek Árpád Csaba 1223 3. Sófalvi László 1783 7. Bartók Sándor 1035 4. Haáz Sándor 1779 8. Fodor György 884 Keresztúron Benyovszki lett az RMDSZ jelölte ■ Április 30-án 8-20 óra között öt választási ponton állóurnás előválasztást tartott a székelykeresztúri városi RMDSZ ■ Az előválasztások célja a városi polgármesterjelölt, a városi tanácsosok, valamint megyei tanácsosjelöltek rangsorolása volt, hogy a hivatalos listára a legtöbb szavazatot elért polgármesterjelölt, megyei és 19 városi tanácsosjelölt kerülhessen fel. A választás személyreszóló és titkos volt. A három polgármesterjelölt közül, csak annak az egynek a neve előtt lévő sorszámot karikázhatta be a választó, akit jónak látott e tisztség betöltésére. Ugyanígy jártak el a három megyei tanácsosjelölt esetében is. A külön listán felsorolt 38 városi tanácsosjelölt közül legtöbb 19-et lehetett a nevük előtt lévő számok bekarikázásával megválasztani. Hétfőn délutánra már összesítették a székelykeresztúri előválasztások eredményeit, amelyek a következők: a választásra jogosult polgárok 33%-a szavazott (a városi RMDSZ 30%-os részvételre számított). A polgármester-jelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Benyovszki Lajos (1035 - 55%); 2. Lőrincz Márton (538 -28,8°.); 3. Kántor István (290 - 15,5%). Megyei tanácsosjelöltek: 1. Csóka József (624); 2. Kolumbán Sándor (624); 3. Dr. Bándi Zoltán (605). A legtöbb szavazatot elért tanácsosjelöltek névsora: 1. Dr. Farkas Sándor (1200); 2. Benyovszki Lajos (1146); 3. Valentin József (989); 4. Antal Zoltán (962); 5. Dr. Farkas Csaba (913); 6. Lőrincz Márton (866); 7. Csóka József (862); 8. Gergely György (854); 9. Dr. Balázs Melinda (802); 10. Balázs Béla (772); 11. Gagyi Vencel (767); 12. Pálffy Ákos (757); 13. Bándi Zoltán (735); 14. Kántor István (707); 15. Bartos Dénes (693); 16. Fazakas Miklós (625); 17. Benedekfi Géza (615); 18. Pakolt József (600); 19. Sebestyén László (580); 20. Varó János (574). ** + A tudósító végigjárva mind az öt választási székhelyet hiányosságként említi meg, hogy többen lemaradtak a választási névjegyzékről, akiket pótlistára vettek fel. Vasárnap a délelőtti órákban a legtöbben az Orbán Balázs Gimnáziumban, a fiatfalvi és a székelykeresztúri kultúrotthonokban szavaztak. Eddig még nem érkezett a választásokkal kapcsolatos negatív visszajelzés vagy óvás. László Miklós ■ Amennyiben bebizonyosodik az államosítás alaptalansága, törvénytelensége, akkor a bíróság helyet ad a volt tulajdonosok vagy az örökösök kérésének, és visszaállítja az államosítás előtti telekkönyvi állapotokat ■ Sokan nem tudják, hogy a szóban forgó bírósági eljárás díjtalan, tehát nem kell bélyegilletékeket fizetni - tájékoztatott Szilágyi Edit jogász. - Mivel az utóbbi években változtak a jogszabályok, a lakosság tájékozatlan mindazon ingatlanok ügyében, amelyeket valamilyen módon kisajátítottak a kommunista rendszerben. Azok az ingatlanok, amelyek 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti időszakban az alkotmány, a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények, valamint az akkor érvényben lévő jogszabályok megsértésével, tehát jogcím nélkül kerültek az állam tulajdonába, közjogi úton visszaperelhetők a jogosultak kérésére - mutatott rá Szilágyi Edit. Az érvényben levő jogszabályok szerint a bíróságok hatáskörébe tartozik az államosítás alapjául szolgáló jogcím felülvizsgálata. Amennyiben - megfelelő bizonyítékok alapján - megállapítást nyer az a tény, hogy az államosítás alaptalanul, törvénytelenül történt, a bíróság helyt ad a volt tulajdonos vagy az örökösök kérésének, és visszaállítja az államosítás előtti telekkönyvi állapotokat. Ez azt jelenti, hogy minden utólagos bejegyzést semmisnek nyilvánítanak, a tulajdonosnak természetben visszaszolgáltatják a jogtalanul elkobzott ingatlant. A szóban forgó bírósági eljárás díjtalan, tehát bélyegilletéket nem kell fizetniük az érdekelteknek. Az említett ingatlanok körüli bonyodalmak az 1995/112-es, államosított lakásokra vonatkozó különleges törvény alkalmazására vezethetők vissza. Az államosított ingatlanok tulajdonosai (örököseik) az említett jogszabály értelmében adminisztratív úton igényelhették vissza teermészetben az általuk ílérelt, illetve az időközben megüresedett lakrészeket, a többi lakrészre pénzbeni kártérítést ítélhet meg az erre jogosultaknak a megyei tanács keretében az erre a célra létrehozott különleges (112-es) bizottság. A folyamat nem zárult le, de többen már meg is kapták a kártérítési összegeket azokra a lakás rendeltetésű felületekre, amelyeket nem kaptak vissza természetben - mondotta a jogász. - Itt kell kiemelni azt, hogy a kártérítés összege nem foglalja magába a nem lakás rendeltetésű helyiségeket, például az üzlethelyiségeket. Időközben a megyei lakásforgalmazó cég eladta a lakrészek többségét - egyes esetekben még mielőtt megszületett volna a 112 -es bizottság határozata. A Városi Tanács ez év januárjában hozott határozata értelmében eladásra kerülnek a még állami tulajdonban levő üzlethelyiségek, természetesen nemcsak azok, amelyek állami alapból épültek, hanem az államosított ingatlanokban találhatók is. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az államosított ingatlan tulajdonosénak elévülhetetlen joga bírósági úton visszaperelni az államosítás idején érvényben lévő jogszabály megsértésével, jogszabály hiányában, erőszakos úton elkobzott javakat; ebben az esetben nem az 1995/112-es törvényt, hanem a köztörvény szabályait kell alkalmazni. Azoknak, akik élni szeretnének a fentiekben leírt lehetőséggel, bátorításképpen megjegyezzük: 1998- ban a Legfelsőbb Törvényszék visszavonta saját, 1995-ben megjelent 1-es számú határozatát, így a bíróságok joggyakorlatát egységesítendő, leszögezte, hogy ez utóbbiak jogkörébe tartozik az államosítási jogcímet felülvizsgálni, ennek függvényében esetenként dönteni, értelemszerűen a 112-es bizottságok határozatát is felülvizsgálni. Az Európa Tanács Emberjogi Bírósága következetesen elmarasztalja a román államot, illetve határozataival zöld utat nyit az egyéni megkereséseknek a magántulajdon mint alapvető emberi jog megsértése esetén - nyilatkozta lapunknak Szilágyi Edit. F. D. D. háza reptsőorán található Udvarhelyi filmje, Zóóó, HíÁim Z., luM