Udvarhelyi Híradó, 2000. december (11. évfolyam, 97-100. szám)

2000-12-07 / 97. szám

2F George Bush egyre biztosabb Hétfőn ifjabb George Bush republikánus elnökjelölt szá­mára kézzel fogható közelség­be került, hogy az ő győzel­mével záruljon le a november 7-én megtartott amerikai el­nökválasztás eredménye körül gyűrűző vita. Tallahassee-ben Sanders Sauls illetékes bíró megalapozatlannak ítélte - és így elutasította - azokat a ki­fogásokat, amelyeket Gore jo­gászai emeltek a Bush győzel­mét mutató, hitelesített floridai választási eredmény ellen. NATO-értekezlét a Balkánról A nukleáris tervezőcsoport és a védelmi tervezőbizottság üléseivel Brüsszelben meg­nyílt a NATO kétnapos védel­mi miniszteri értekezlete. A két külön testület ülésén nem vesz részt Franciaország, amelynek fegyveres erői nin­csenek alárendelve a szövet­ség integrált katonai erőinek. A 19 tagországot a féléven­ként tartott miniszteri értekez­leten a védelmi miniszterek és a vezérkari főnökök képvi­selik. A miniszteri értekezlet témái között szerepel: a had­erőreform, a NATO fegyveres erői átalakításának megvitatá­sa és a balkáni térség hely­zetének áttekintése. Bulgária megszánja Romániát A bolgár európai integrációs bizottság hétfőn úgy döntött, hogy Grúzia és Tunézia szá­mára kötelezővé teszi a be­utazási vízumot, lazább ví­zumstátust javasol az orosz és ukrán állampolgárok szá­mára, és nem vezet be ví­zumkötelezettséget a romá­nokkal és a makedónokkal szemben. A Jugoszláviával szembeni vízumötelezettség alkalmazásáról a bolgár veze­tés a december 23-ra terve­zett jugoszláviai parlamenti választások után határoz. MTI Elhalasztották azt a találkozót, melyet az NLP és a DP vezetői­vel terveztek annak érdekében, hogy egyezséget kössenek a demokrata ellenzékkel az új kor­mány egy évre szóló parlamenti támogatására vonatkozóan, mi­vel „gondok és nehézségek je­lentek meg a dokumentum szö­vegének megtárgyalása során” - közölte a Mediafax hírügynök­séggel Adrian Nastase minisz­terelnök-jelölt, majd hozzáfűzte, hogy politikai kérdésekről és gazdasági szempontokról van szó, a megbeszéléseket az el­nökválasztás második fordulója utáni időre halaszthatják. A kijelölt miniszterelnök hétfőn külföldi újság­íróknak kijelentette, hogy az új román kormány az európai normák szellemében harmonikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal. Nastase ugyanakkor leszögezte: nem na­gyobb keménységre, hanem következetes, szigorúan az európai normáknak megfelelő ál­láspontra van szükség, alapvetően a romániai magyar kisebbség ügyében, az új kormány abból indul ki: „ami jó Európának, az Románi­ának is jó”. Nincs egyetlen olyan európai jogszabály sem, amely kötelezően kimondaná, hogy a nemzeti kisebbség számára állami anyanyelvű egyetemet kell létesíteni, ugyanakkor pragma­tikus megközelítéssel a romániai magyar nyel­vű felsőfokú oktatás kérdésében is lehet kompromisszumot találni - hangsúlyozta. Nastase kijelentette, hogy Románia nem en­gedhet meg magának olyan elnököt, mint Cor­neliu Vadim Tudor, aki „mindenféle őrültséget" beszél és hozzátette, hogy az NRP elnöke „ünnepélyekre“ és „udvari bolondnak“ való. „C. V. Tudornak idegsejt-meghibásodása van, problémái vannak, mert valaki kicserélte egy­­pár kerekét", mondta Nastase, majd hozzátet­te: CV Tudor csupán egy „hőmérő“, egy, a la­kosság szegénységére rezonáló „üres palack“, nincs megoldása a problémákra. „Alkalmaz­hatjuk a honvédség beszerzési főosztályán, hogy vásároljon gépfegyvereket.“ Vadim Tu­dornak „éjjel-nappal imádkoznia kellene a bap­tista imaházakban azért, hogy a volt hatalom segítette a választói százalékok növelésében", mondotta. Az RTDP összpontosítani fog a „Vadim-effek­­tust“ kiváltó problémák megoldására, az igaz­ságszolgáltatás pedig igen határozott lesz - tette hozzá a miniszterelnökjelölt. Corneliu Vadim Tudor élesen tiltakozott ami­att, hogy a román sajtó egy része Iliescu mel­lett, de legalábbis ellene kampányol. Sajtótájé­koztatóján a NRP elnöke nyílt háborút hirdetett a román újságírókkal szemben. A nyugati saj­tónak azért nem fogalmazott meg hadüzene­tet, mert szerinte a külföldön megjelent nega­tív írásokat is Bukarestben fogalmazzák. Vadim homoszexuálisnak és szekuritátus ügy­nöknek nevezte az egyik magántévé műsorve­zetőjét, majd azt is tisztázta, hogy ortodox val­­lású, dacára annak, hogy néhány napja levelé­ben ifjabb George Busht úgy üdvözölte mint baptista, aki mindkettőjük megválasztásáért imádkozik. Mediafax Adrian Năstasa: „Ami jó Európának, az Romániának is jó” S. A romániai parlamenti és elnök­­választások novemberi első for­dulójának igazi meglepetése az az erőeltolódás volt, amely a posztkommunista táboron belül a szélsőséges Nagy-Románia Párt­­ javára történt - fejtette ki Molnár Gusztáv, a Teleki László Intézet munkatársa. Szilágyi Mátyás külügyminisztériumi főosz­tályvezető magyar szempontból károsnak mi­nősítette a román választásokkal kapcsolatos „vészharangkongatást“. Mindezek a vélemé­nyek a Teleki­­intézet vitadélelőttjén hangzot­tak el. Ugyanaznap délután Románia buda­pesti Kulturális Központjában magyar és ro­mán értelmiségek tanácskoztak. Ősz elején a posztkommunista tömbön belül - vagyis az Iliescu-féle Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) és Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja viszonyában - az erők aránya még 50:10 volt az előbbi párt ja­vára. A november végi első forduló idejére azonban a két párt támogatottsága 40:20-ra módosult, és ez az, ami igazán meglepte a ro­mán politikai élet szemlélőit - fejtette ki beve­zető előadásában Molnár Gusztáv. Ami az okokat illeti, a szakértő emlékeztetett: a két posztkommunista erő szavazótáborát a korábbi rendszer iránti nosztalgia jellemzi. Ezek azok az emberek, akik szerint „Ceau­­şescu alatt jobb volt", és akik megriadtak a nyugati orientációjú politika, s benne is első­sorban a tömeges magánosítás részben már érezhető, részben azonban még csak várható következményeitől: az eddig szubvenciókkal életben tartott régi szocialista mamutüzemek bezárásától, a munkanélküliségtől. E bázis kívánságai akkor teljesülhetnének, ha a két posztkommunista párt koalícióra lépne, és együtt kormányozna. Az adott külpolitikai körülmények között azonban a Nagy-Románia Párttal nem lehet kormányozni, s Iliescuék nem is készülnek erre - emlékeztetett Molnár. Romániában valóságos gépezet indult be Tu­dorék ellen. A szélsőséges pártvezető gyakor­latilag bojkott alatt van, a sajtóban például szinte egyáltalán nem jelenik meg. Jó példa volt erre a december elsejei román nemzeti ünnep központi rendezvénye Gyulafehérvá­­rott, ahol Tudor híveit egyszerűen félresöpör­ték. A dolgok jelenlegi állása szerint - és ezeken a második forduló már nemigen változtathat - Iliescu pártjának egyedül, kisebbségben kell kormányoznia. Ha többsége nem is lesz a par­lamentben, elég lesz egy politikai erő - felte­hetően a Liberális Párt - megnyerése ahhoz, hogy viszonylag stabil kormányt alakíthasson. A liberálisok már meg is állapodtak az RTDP- vel egy egyéves „türelmi időben“, amely alatt nem támadják az új kormányt. Ami a következő kabinet arculatát illeti, az egyelőre ellentmondásosnak látszik: a jövendő pénzügyminiszter jelenleg a Világbanknál dol­gozik, a potenciális külügyminiszter pedig wa­shingtoni nagykövet. Ők képviselik az új veze­tés Nyugat felé forduló, „mosolygós“ arcát. A másikat az a politikus testesíti meg, akit a Ki­sebbségügyi Minisztérium élére szemeltek ki, és akit meglehetősen magyarellenesnek is­mernek. Molnár Gusztáv emlékeztetett: abban az üd­vözlő táviratban, amelyet Clinton amerikai el­nök jelenleg még hivatalban lévő román kollé­gájához, Emil Constantinescuhoz intézett, a következő - nyilvánvalóan már Iliescunak szó­ló - mondat olvasható: az Egyesült Államok és Románia stratégiai együttműködése csak ak­kor tartható fenn, ha Romániában tiszteletben tartják az emberi jogokat, beleértve a kisebb­ségek jogait is. Ez már csak azért is figyelem­re méltó, mert ilyen jellegű üzeneteikben az amerikaiak általában csak az emberi jogok tiszteletben tartását szokták tételesen említeni. Molnár kifejtette: az EU fél év múlva dönt Ro­mánia és Bulgária vízummentességéről. Az utóbbi esetében a döntés feltehetően pozitív, az előbbiében azonban valószínűleg nemle­ges lesz. A románok azt már tudomásul vet­ték, hogy Magyarország az integráció tekinte­tében megelőzte őket, de ha Bulgária is elébük kerül, az tudatosíthatja bennük azt, hogy az in­tegrációra törekvő országok közt az utolsó helyre csúsztak - ennek minden nemzetpszi­chológiai következményével együtt - írja a Népszava. ­gyiüle Udtkastelyi -stú­bó, 1666. december 7., kutónök atárátlépesre X imocui státustörvény ■II il ■ A magyar kormány olyan státustörvény­tervezetet kíván le­tenni a Magyar Állan­dó Értekezlet (MÁ­ÉRT) asztalára, amely a határátlépés prob­lémájára is megol­dást ajánl határon tú­li magyaroknak. Hét végén Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hi­vatalának vezetője a határon túli magyar szervezetek veze­tőivel egyeztetett a Magyar Ál­landó Értekezlet december 13-14-én Budapesten sorra kerülő 3. ülésének előké­szítéséről - adja hírül az MTI. Az egyeztetésen a fő téma a státustörvény tervezete volt. Németh Zsolt elmondta, hogy ebben a jogszabályban kell biztosítani a határátlépéssel és a magyarországi tartózkodás­sal kapcsolatos jogosultságo­kat is.­­ Olyan javaslatot fogal­mazunk meg, amely a vízum­­kényszer esetleges bevezeté­sét követően is díjtalanul bizto­sítja a határon túli magyar iga­zolvánnyal rendelkezők szá­mára a Magyarországra való beutazást - hangsúlyozta. Az államtitkár szerint megál­lapodtak abban, hogy a tör­vénytervezetbe be kell építeni minden racionális jogot és kedvezményt, ami eddig fel­vetődött, és amit Magyaror­szág teherbíró képessége lehetővé tesz. Mint megemlí­tette, a külhoni állampolgár­ság koncepciójából is átveszik a beépíthető részeket. A tervezett státustörvényben felajánlott jogokkal azok a Ma­gyarország határain kívül élő magyar nemzetiségű szemé­lyek élhetnének, akik meg­szerzik a határon túli magyar igazolványt. Ez okmány a ter­vek szerint tulajdonosának adatai és fényképe mellett majd biztonsági elemeket is tartalmaz - írta a lap. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla úgy nyilatkozott, hogy a határon túli vezetők mindany­nyian kedvezően fogadták a magyar kormány kibővített, új ajánlatát. A szövetségi elnök a magyar sajtónak kifejtette: igaz, hogy az RMDSZ a PD- vel és az NLP-vel együtt lesz ellenzékben, de nincs szó kö­zös szövetség létrehozásáról. Az RMDSZ elnöke megelége­dését fejezte ki aziránt, hogy körvonalazódik egy demokra­tikus parlamenti ellenzék, amelyben az RMDSZ is részt vesz, de nem szándékszik fel­tételek nélkül koalícióra lépni. MTI

Next