Udvarhelyi Híradó, 2001. szeptember (12. évfolyam, 69-76. szám)

2001-09-04 / 69. szám

2Figyrülő Holo**helyi -ji­MÁó, 76&1. szeptembe* 4., kedd ■ Elhunyt a szívátültető A ciprusi Paphoszban vasár­nap, 78 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Chris­tian Barnard dél-afrikai szívse­bész, aki 1967-ben a világon az első szívátültetést végrehajtotta és a továbbiakban is úttörő sze­repet játszott az új sebészi tech­nika elterjesztésében. Halálát valószínűleg szívinfarktus okoz­ta, de ezt teljes bizonyossággal csak a későbbi boncolás állapít­hatja meg. ■ Nincs kegyelem Miron Cozmának Az igazságügy-miniszter a múlt kedden elutasította Miron Coz­­ma kegyelmi kérvényét, amelyet Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke fo­galmazott meg. A Zsil-völgyi bá­nyászok vezérét az 1991-es bá­nyászhadjárat kirobbantásáért és államellenes­ felbujtásért 1999-ben ítélték 18 évi börtön­­büntetésre. Cozma elnöki ke­gyelemben reménykedett, ám Iliescu az igazságügyi tárcához továbbította kérvényét, az illeté­kes miniszter pedig elutasította a beadványt. ■ Voicu az RMDSZ szándékáról Mădălin Voicu, a Roma Párt elnöke, egyúttal PSD-képviselő sajtóértekezleten azt állította, hogy az RMDSZ-nek szándéká­ban áll föderalizálni Romániát. Mădălin Voicu többek között azt az elméletét is elmondta, hogy szerinte az RMDSZ pénzzel tá­mogatja „azokat a pinduri roma szervezeteket, amelyeket Cioaba király, Iulian császár, Stoica, Bábu, Bidia és Vasile Ionescu minisztériumi tanácsos irányít“. Voicu szerint az RMDSZ fel akar készülni a jövő évi nép­­számlálásra, hogy minél több román állampolgár vallja magát magyar nemzetiségűnek. ■ Európai határrendőrség A német belügyminiszter pár­tolja közös európai határrendőr­ség létrehozását a schengeni országok külső határainak ellen­őrzésére.­­ Most készül egy ta­nulmány ennek megvalósítható­ságáról - mondta Otto Schily, aki rámutatott az Europol működésének pozitív tapaszta­lataira, és indokoltnak ítélte kö­zös, kiegészítő határrendőrség létrehozását, hiszen az EU mindinkább egységes jogi öve­zetté nő össze. ■ Támadás egy újságíró ellen A kijevi rendőrség szerint kö­zönséges rablótámadás áldoza­ta volt Bohdana Kules, a Novij Kanal kereskedelmi csatorna, il­letve az állami UTN-1 televízió rendezőnője, akire péntek este támadtak rá ismeretlenek. A há­rom támadó egyikét már előállí­tották. Az újságírónőt fejsérülés­sel és ujjtöréssel szállították kór­házba és állapota kielégítő. MTI ■ Nem maradt folytatás nélkül az RMDSZ-en belüli puccskísérletként elhíre­­sült ügy ■ A szövetség Reform Tömörü­lés nevű nemzeti liberális platformjának június végi-július eleji elnökségi ülésén készült állítólagos jegyzőkönyvet, mely az országos RMDSZ-vezetés megbuktatásá­nak stratégiáját tartalmazza, teljes egészé­ben nyilvánosságra hozta Tibori-Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság munkatár­sa, a Népszabadság romániai tudósítója . Az RT elhatárolja magát az okirattól, Tibo­ri pedig állítja annak hitelességét. Toró T. Tibor vehemensen cáfol .A Reform Tömörülés Elnöksége a maga részé­ről akár lezártnak is tekintené az ügyet, hiszen a „néhány oldalas, számítógépen szerkesztett, alá­­íratlan irományt a szerző saját bevallása szerint egy e-mail birtokában követte el. Ezt próbálja hi­telesnek feltüntetni úgy, hogy közben a Népsza­badságban arra hivatkozik, »ezt írták« az erdélyi lapok“ - áll az RT augusztus 30-án keltezett, Toró T. Tibor elnök által jegyzett közleményében. Az RT állítólag azért nem indított sajtópert, mert egy ilyen elektronikus levél hitelességét és bizonyító erejét nemhogy egy bírósági szakértő, de még egy kezdő számítógépes levelező is megmoso­lyogná - derül ki a nyílt levélből -, viszont a Re­form Tömörülésnek, a romániai magyar érdek­­képviseletnek okozott erkölcsi kár mértékét meg­állapítandó az elnökség első lépésként a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Etikai Bizott­ságához fordul. Az RMDSZ szövetségi elnö­két is kritizálja a közlemény, amiért „el szeretné kerülni, hogy választania kelljen a státustörvény és a földtör­vény között", mely alternatí­vát éppen ő állítja elénk. „Ar­ra a kérdésre, hogy a státus­törvény, magyarságunk, ön­értékelésünk, önbecsülésünk, összetartozásunk törvényes eszköze hogyan kerülhet szembe a földtörvénnyel, a tulajdonjoggal, arra csak a bu­karesti politikai gyakorlatban kifinomult stílusér­zék adhatna esetleg magyarázatot. Mint ahogy arra is, hogy miként leh­et megszavaztatni egy olyan jogszabályt, amely történelmi egyházaink ingatlanjainak visszaadását ellehetetleníti. A megoldás: azok ellen indítanak politikai hajtóva­dászatot, akik ellene mertek szavazni, akik komo­lyan gondolták, hogy az egyházak­ kapják vissza a vagyonukat“ - áll még a nyilatkozatban, mely kifejti, hogy az RT „ezekkel a balkáni, a közössé­gi érdek helyett csak az egyes vezetők saját, egyéni érdekeinek érvényesítését szem előtt tar­tó politikai praktikákkal szemben szövetségünk autonómiaprogramját képviseli“. Tibori hajthatatlan marad A közleményre reagálva Ti­bori-Szabó Zoltán kifejtette: az RT-ért, és nem ellene cse­lekedett. „Azt reméltem, hogy az eléje tartott tükörben saját magát megpillantva, a Re­form Tömörülés magába száll, elvégzi a szükséges önrevíziót, hozzálát a profi módon, közösségünk érdekében történő politizá­láshoz. Nem ez történt. A platform­ közleményei­ből az derül ki, hogy mindezt - »tisztességgel és következetességgel« - egy hitelességi vitával kí­vánja helyettesíteni" - fogalmaz az újságíró, majd arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdélyi magyar sajtó is „ráismert“ az RT stílusára. „Hamis tehát az a kijelentés, hogy önmagamat idéztem, amikor az erdélyi sajtóban kifejtett véleményeket össze­foglaltam. Másfelől soha sehol nem »vallottam be«, h­ogy »e-mail birtokában« ismertettem a szóban forgó RT-dokumentumot, és sehol nem hivatkoztam »egy elektronikus levél hitelességé­re és bizonyító erejére«. Csupán annyit állítot­tam, hogy a dokumentum hitelességéről nincs kétségem, s hogy a forrásom körön belüli. Azt is állítottam, hogy az emlékeztetőt Kovács Csaba rögzítette, és azt július 4-én, három nappal az el­nökségi ülés után juttatta el a megbeszélésen részt vevő hét elnökségi tagnak, illetve egy olyan személynek, aki a megbeszélésen nem vett részt. Fogalmam sincs, honnan vette az RT elnö­ke az elektronikus levélre vonatkozó állítását. Feltételezem, hogy Toró T. Tibor csupán elszólta magát“ - cáfolja az ellene felsorakoztatott érve­ket Tibori, aki szerint az igazság végül csak kide­rül, akár ilyen részletek kikotyogásával is. Az RT az ügyvezető elnökséget is kérdőre vonja Toró T. Tibor RT-elnök az RMDSZ ügyvezető el­nökségéhez és Takács Csaba ügyvezető elnök­höz címzett levelében kéri, hogy a vezetőség von­ja vissza a tevékenységüket minősítő megállapí­tásokat és legalább az RMDSZ-tájékoztató nyilvá­nossága előtt kérjenek bocsánatot a Reform Tö­mörülés tagjaitól, továbbá kövessék meg mind­azokat, akiket ezen állítások terjesztésével meg­tévesztettek. „Az RMDSZ Sajtóirodája által kiadott tájékoztató 2001. augusztus 28-i számából érte­sültem, hogy Önök megtekintették »a Reform Tö­mörülés RMDSZ-platform június 30—július 1. közötti elnökségi üléséről készült emlékeztető do­kumentumot« és megfogalmazták véleményüket, miszerint »a dokumentum hitelessége megkérdő­jelezhetetlen«, továbbá ennek alapján értékítéle­tet nyilvánítottak a Reform Tömörülés közéleti tevékenységéről“ - írja Toró, azzal zárva sorait, hogy ellenkező esetben kénytelen lesz a Szövet­ségi Etikai Bizottsághoz fordulni. (P. L. Zs.) Emberséget! Alapítvány Székelyudvarhelyi értelmiségiek egy csoportja 1991. február 20-án hozta létre, a helyi bíróság az év március 21-én pedig bejegyezte az apolitikus, humánus eszméket valló emberbaráti Emberséget! Alapítványt. Az Emberséget! Alapítvány több mint 10 esztende­je több tucatnyi ártatlanul szenvedő és anyagilag rászoruló embertársunk sorsát igyekezett meg­könnyíteni önkéntes adományok gyűjtése és célba juttatása révén. Az alapítvány támogatottjai közül a legismertebbek az 1989. december 22-i események ürügyén kon­cepciós pörökben elítélt oroszhegyi meg zetelaki magyarok, illetve a marosvásárhelyi 1990. márciusi pogrom áldozatainak (Nagyernye, Sáromberke, Mezőújfalu) nélkülöző családjai és hátramaradottai, valamint a börtönbe zárt Cseresnyés Pál Marosvá­sárhelyről. Az új évezredben megint kopogtat, megint jelent­kezik az Emberséget! Alapítvány, hogy támogassa egy magyarellenes koncepciós per áldozatait: Héjjá­r Dezsőt, akit az 1989. december 22-i kézdivásár­helyi rendőrlincselés ürügyén 4 évi fegyházbünte­tésre ítéltek, és aki néhány hete a Csíkszeredai bör­tönben raboskodik, illetve a 3 évi börtönbüntetéssel sújtott Reiner Antalt, akit augusztus 4-én tartóztat­tak le. Ugyanakkor ideje elindítani azoknak az oroszhegyi meg zetelaki magyaroknak teljes rehabilitálási fo­lyamatát, akik a romániai magyar nemzeti közös­ség, illetve anyaországunk és a nyugati világ ma­gyarsága példás szolidaritása eredményeként több évi szenvedés után Ion Iliescu elnöki kegyelmével szabadultak ki börtöneikből. Valamennyien rászorulnak a támogatásra! Kérjük tehát mindazokat, akikhez eljut felhívásunk, jóté­konykodjanak, és pénzadományaikat juttassák el az Emberséget! Alapítvány valamelyik számlájára, lejben - Banca Comercială Română, Odorheiu Secuiesc, România, cont. nr. 4590001177001; valu­tában - Banca Comercială Română, Odorheiu Secuiesc, România, cont. nr. 25112­ 46982/ USD. Az Emberséget! Alapítvány Kuratóriuma Székelyudvarhely, _______Tamási Áron út 15. sz. 4150-Románia A szövetség alkotmánymdosító javaslatai­ t Markó Béla szövetségi elnök csütörtöki sajtótájékoz­tatóján ismertette az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatait kidolgozó bizottság első munkaülésének következtetéseit, valamint a szövetség álláspontját a tulajdonkérdés rendezésében, hangsúlyozva a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok teljességgel megoldatlan helyzetét. A szövetségi elnök egy olyan átfogó alkotmánymódosítást tart időszerűnek, amely az európai követelményeknek eleget tesz. E célból a bizottság módosító javaslatai valószínűleg az alkotmány alapelveit, az alapvető emberi jogok kérdését, valamint az állami intézmények szervezését és működését szabályozó területet fogják érinteni. Az állami intézmények szervezésével és működésével kapcsolat­ban Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy szükséges a Parlament két háza hatáskörének megkülönböztetése, az államel­nök hatáskörének leszűkítése, illetve a kormány és parlament való kapcsolatának újraértelmezése. Az RMDSZ ez idáig sem tartotta indokoltnak az alkotmányban használt nemzetállam fogalmát, viszont nem vonta kétségbe az egységes és oszthatatlan állam fogalmának létjogosultságát. Többek közt a szövetségi elnök elmondta, hogy mindmáig megol­datlan a kisebbségi nyelvhasználat az igazságügyben is, és ezt a helyzetet mielőbb orvosolni kell az alkotmányban. A sajtóértekezleten a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy nem szabad különbséget tenni a visszaigénylő tulajdonosok között (legyen az magán- vagy jogi személy), és ilyen értelemben indoko­latlannak tekinti az egyházi ingatlanokkal szemben képzett kivételt. Senki nem adhat elfogadható magyarázatot, amiért az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén nem történt semmi­lyen intézkedés. Pető István RMDSZ-szenátor, a szenátus agrárbizottságának titkára bemutatta a szövetség szakemberei által előterjesztett és a szenátus által elfogadott állattenyésztésre vonatkozó törvényter­vezetet - tájékoztatott az Ügyvezető Elnökség sajtóirodája. Ne a kormány szabja meg a kártérítés médját ■ Pénteken a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélés­, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgál­tatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt ■ Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: — A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érin­tő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Megegyeztünk egy törvénytervezet elkészítésében, illetve abban, hogy fellépünk a csupán 10 egyházi ingatlan vissza­szolgáltatásáról rendelkező 94-es kormányhatározat ellen. Eredetileg az a javaslat hangzott el Takács Csaba ügyvezető elnök részéről, hogy az RMDSZ és az egyházak közösen nyi­latkozzanak, de végül elválasztottuk a szerep- és cselekvési köröket. Vagyis az egyház önállóan lép fel a 94-es kormány­­határozat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. Abban állapodtunk meg, hogy ingatlankérdésben nem írunk közös nyilatkozatot, a politikai lobbitevékenységet az európai fórumokon, az Amerikai Egyesült Államokban és az euró­pai egyházi fórumokon is külön folytatjuk. Szó esett a prágai NATO-csúcsról is, amelyet én magam a madridi csúcstalálkozó­hoz hasonlítottam. Ennek nagy lehetőségeit az RMDSZ akkor nem használta ki, reméljük, ezt a hibát nem követi el újra. Egy másik lényeges döntés az volt, hogy a törvénytervezetet az egyházak készítsék el, felkérve az RMDSZ szakértőit, hogy ve­gyenek részt az előkészítő munkában. Közös munkabizottságot alakítunk tehát, máris megállapodtunk néhány alapelvben, például a restitutio in integrum elvében, valamint abban, hogy ne a kor­mány szabja meg a kártérítés módját, hanem az egyház döntse el, hogy természetben kéri a visszaszolgáltatást, vagy megelégszik a kártérítéssel. Nem könnyű egy ilyen törvénytervezetet kidolgozni, de ennél sokkal nehezebb lesz politikailag elfogadtatni. A találkozón, amelyet az RMDSZ kezdeményezett, részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kelemen Hunor képviselő és Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos. Az egyházak is legfel­sőbb szinten képviseltették magukat. (­S. D.)

Next