Udvarhelyi Híradó, 2001. november (12. évfolyam, 86-94. szám)

2001-11-01 / 86. szám

2F h.yi:löU&lMitutqi Jtüdó, Zeel. xWfoito 1., etatSUSk ■ Újabb csapások Kandahárra Az amerikai légierő folyamatosan újabb csapásokat mér Kandahárra, a tálibok dél-afganisztáni fellegvárára. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter megerősítette, hogy Afganisztán északi részén „szerény létszámban” ugyan, de vannak amerikai katonák, akiknek a fő feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak az amerikai légitámadások célpontjainak kijelöléséhez. ■ Izrael kivonult Betlehemből Az izraeli hadsereg befejezte csapatainak kivonását a ciszjordániai Betlehem és elővárosa, Beit Dzsala körzetéből. Az egységek tíz napja, Rehavam Zeevi volt idegenforgalmi miniszter meggyilkolása után szállták meg újra a két, palesztin önkormányzat alatti települést. Mindamellett az izraeli katonaság fenntartotta öt ciszjordániai palesztin autonóm városi körzet újbóli megszállását. ■ Milosevics a politikai fogoly Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök hétfőn ismét kinyilvánította, hogy nem ismeri el a hágai Nemzetközi Törvényszék illetékességét, s nem hajlandó elolvasni az ügyében öszszeállított vádiratokat. A június vége óta a törvényszék őrizetében lévő, háborús bűnösséggel vádolt politikus harmadik meghallgatásán is tartotta magát eddigi stratégiájához: politikai fogolynak tekinti magát, és semmilyen együttműködésre nem hajlandó a törvényszékkel. ■ Gyász a New York-i helyszínen Október 27-én, a tragédia óta először volt csönd a ground zérónál, azaz a Világkereskedelmi Központ tornyainak helyén. Leálltak a munkagépek, egyedül a levegőben járőröző helikopterek és a levegőtisztító berendezések zaját lehetett hallani. A gyászszertartás során a még mindig fojtogató szagú, füstölgő romokat folyamatosan locsolták. A romeltakarítás befejezését jövő őszre ígérik. ■ Magyar segélyek a menekülteknek Több százmillió forint összegyűjtését tűzte ki célul a magyarországi Baptista Szeretetszolgálat az Afganisztánból elmenekülni kényszerültek megsegítésére. Felhívást intézett több nagyvállalathoz az összeg előteremtésére. A szállítmány az élelmiszer mellett takarókat és vitamint tartalmaz majd, és a szeretetszolgálat munkatársai viszik ki Pakisztánba. MTI ET°TOBornaéi?áilaim_____________________ Bukarest álláspontja változatlan ■ Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának párizsi ülésén bejelentette, hogy a magyar státustörvénynyel, illetve a hasonló jellegű európai jogi szabályozásokkal foglalkozó dookumentum január közepére készül el, és egyben szükségesnek mondta, hogy a magyar kormány addig ne léptesse életbe a kedvezménytörvényt. Ezt a moratóriumindítványt azaz halasztási kérelmet az ülésen részt vevő magyar delegátusok elutasították. Jürgens a tanácskozáson bírálta, hogy a velencei bizottság ülésén jelen lehetett a magyar és a román külügyminiszter is, mert ez szerinte átpolitizálta a szakmai vitát. Kifejtette, hogy a velencei állásfoglalás képezi majd az ő jelentésének az alapját is, ezt azonban a raportor konkrét elemzésekkel kívánja majd kiegészíteni. A bizottsági ülésen részt vevő szlovák és román képviselők egyaránt felhívták a testület figyelmét, hogy a státustörvényből kimaradt Ausztria, s választ vártak arra, mi az oka ennek. Tabajdi Csaba hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a velencei bizottság állásfoglalásának közzététele óta elmozdulás érzékelhető a két érintett kormány álláspontjában, és Budapest figyelembe veszi a készülő végrehajtási utasításokban a velencei kritikai észrevételeket a konzulátusok, a kritériumrendszer és az ajánló szervezet státusa kérdésében. Olteanu román küldött szerint Magyarország fel akarja rúgni a kisebbségvédelem létező „európai standardjait”, és azt javasolta, hogy Budapest függessze fel a státustörvény alkalmazását. Olteanu felszólalásában a fő támadást a munkavállalásra, a gazdasági és a szociális kedvezményekre irányította. Frunda György RMDSZ-szenátor a romániai magyar kisebbség nevében síkraszállt a státustörvény mellett, és kifejtette az ET-bizottságnak, hogy az erdélyi magyar közösség e jogszabályt üdvözli, és fontosnak tartja. Eközben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hétfői közleményében Magyarország név szerinti megemlítése nélkül konfliktusok forrásaként bírálta a határon túli magyarok és Magyarország viszonyát szabályozó státustörvényt. „A kisebbségek jogainak védelme azoknak az államoknak a kötelessége, amelyekben élnek” - szögezi le a közleményben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. „Ez nemcsak a jelenlegi nemzetközi jog egyik alapelve és a béke feltétele, hanem egyben szükséges a jó kormányzáshoz, különösen a soknemzetiségű államokban. A történelem azt mutatja, hogy amikor az államok egyoldalú intézkedéseket hoznak nemzetiségi alapon az illetékességükön kívül eső nemzeti kisebbségek védelmére, ez időnként feszültségekhez és szakadásokhoz, sőt heves konfliktusokhoz vezet” - mondta a svéd diplomata. Ioan Rus belügyminiszter még aznap kijelentette, hogy azok a románok, akik Hargita és Kovászna megyében élnek, „diszkrimináció áldozatai csak azért, mert nem tartoznak a magyar etnikumhoz”. A státustörvény kérdésében változatlan a román álláspont. Bukarest tartja magát diplomáciai lépéseiben a velencei bizottság ajánlásaihoz, s fenntartja azt az álláspontját, hogy a státustörvény módosításra szorul. A román kormány tudomásul vette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) legutóbbi ülése hivatalosan elutasította Adrian Năstase miniszterelnök javaslatát. (Adrian Năstase a múlt hét elején az RMDSZ vezetőinek azt ajánlotta, hogy a romániai magyarok az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában vehessék igénybe a státustörvény által biztosított kedvezményeket Magyarországon. Emellett javasolta, hogy a román-magyar munkavállalási megállapodásban töröljék el a másik ország területén munkát vállalók számának korlátozását. A kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy a kulturális és oktatási jogok érvényesítéséhez nincs szükség etnikai igazolványra, amely csak arra szolgál, hogy strukturális kapcsolatot létesítsen a magyar állam és más országok állampolgárai között. Bukarest szerint a kétoldalú együttműködés keretében megteremthetők lettek volna a megfelelő feltételek ahhoz, hogy a részes államok valamennyi állampolgára bizonyos kedvezményeket élvezzen a másik állam területén nemzetiségi megkülönböztetés nélkül. A magyarellenesség tartja össze az ellenzéket Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, annak ellenére, hogy az utóbbi hetek eseményeinek függvényében oldódni látszottak a státustörvény szülte feszültségek, a hazai sajtó torzított információk révén fokozza ezt a feszültséget. Adrian Năstase sokat vitatott javaslata bizonyítja - mondta a szövetségi elnök -, hogy létezik politikai akarat a nézetkülönbségek tisztázása végett, és ezt tükröződött a MÁÉRT zárónyilatkozatában is. Az ellenzéknek és a parlamenten kívüli pártoknak a státustörvény bírálása kapcsán történő összefogásáról Markó Béla elmondta: valóban szükséges egy erős ellenzék létrehozása, viszont sajnálatos, hogy ezt az ellenzéket csakis a magyarellenesség képes összetartani. Az utóbbi időben egyre felerősödő nacionalista hangvételre utalva a szövetségi elnök rámutatott, hogy ezzel az erőfeszítéssel az NLP és a DP akár a Nagy-Románia Párt liberális, illetve szociáldemokrata szárnyát is képezhetnék. Az ellenzék buzgósága annál is inkább aggasztó, mert a Nemzeti Liberális Párttal, valamint a Demokrata Párttal kormánykoalíciós partnerként fontos lépéseket tettek a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása érdekében. Tegnapi állásfoglalásuk viszont megkérdőjelezi egykori támogatásuk őszinteségét. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a kormánypárt sem mentes a magyarellenes retorikától - tájékoztatott az RMDSZ Elnöki Hivatalának sajtóirodája, S.D. Készülőben az egymillió fős keresztény ármádia ■ Huszonöt nappal az afganisztáni hadműveletek megkezdése után egyre több jel mutat arra, hogy az amerikai stratégák rossz taktikát választottak a tálibok, illetve az Al- Qaeda szervezet felszámolását illetően. A napokban az angol újságok elmarasztalóan írtak a hadművelet módszereiről, kihangsúlyozva, hogy a szeptember 11- ei terrortámadásokkal összefüggésbe hozható egyetlen terroristát sem sikerült eddig elfogni vagy megölni. Ezzel szemben az amerikai pilóták, miután az öszszes katonai célpontot megsemmisítették, kunyhókat, kórházakat, egészségügyi raktárakat és menekülteket szállító járműveket bombáznak. Noha az amerikai hivatalosságok cáfolják, egyre világosabbá válik, hogy a háború zsákutcába került, és sürgősen szükség van valamilyen megoldásra. A mentőövet pedig, úgy tűnik, Moszkva dobja be. Katonai elemzők szerint az Egyesült Államoknak ahhoz, hogy megdönthesse a tálib rendszert és felszámolja Oszama bin Laden terrorszervezetét, legkevesebb 400.000 fős szárazföldi egységet kellett volna mozgósítania. Ezzel szemben az Afganisztánnal szomszédos országokban állomásozó katonáinak száma nem haladja meg a 130 ezret. Izraeli titkosszolgálati források szerint Moszkvában egy szakértőkből álló csoport tíz napja egy Afganisztán elleni szárazföldi hadművelet kidolgozásán dolgozik. Hogy ne ismétlődhessen meg a 80- as évekbeli kudarcuk, az oroszok ezúttal egy meglepően nagy létszámú katonaságot szándékoznak bevetni, amely fej fej mellett harcolna az amerikai és brit csapatokkal. Eszerint 250.000 katonával venne részt a szárazföldi bevetéseken, illetve ugyanennyi főt biztosítana összesen a légierőnek, a logisztikai csapatoknak, az egészségügyi személyzetnek és a hírszerzésnek. A fegyveres beavatkozásra, ha lehet, az afgán tél végéig, vagyis 2002 áprilisáig ne kerüljön sor, s a másik, hogy az Egyesült Államok fedezze a hadsereg megszervezésének és felkészítésének összes költségét — írja a Ziua. ■ Közalkalmazottak élelmiszerjegye A parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága kedden elutasította a tanügyi bizottságok által előterjesztett törvénymódosítási javaslatot. Ebben utóbbiak kérvényezték, hogy a 2002-es esztendő költségvetésébe foglaltasson bele a tanároknak járó élelmiszerjegyek biztosítása is. A pénzügyisek úgy döntöttek, hogy mivel a szükséges pénzalap hiányában nem tudnának az összes közalkalmazottnak jegyet biztosítani, ezért szerencsésebb, ha senki sem kap. Azt az indokot pedig, hogy a tanároknak kicsi a fizetése, azzal hárították el, hogy a többi közalkalmazott is hasonlóan kevés fizetést kap. ■ A személyi adatok védelméről A képviselőház hétfői plénumán megszavazott egyeztetőbizottsági jelentések között volt az is, amely a személyi adatok távközlésben való védelméről szóló törvénytervezetnek a két házban különböző formában elfogadott szövegét egyeztette. Ennek az egyeztető bizottságnak az RMDSZ részéről Frunda György szenátor és Márton Árpád képviselő volt tagja. A bizottsági jelentés összhangba hozta a törvénytervezet szövegét a kerettörvénnyel (a személyi adatok védelméről általában rendelkező törvény), amelynek Márton Árpád társszerzője is. ■ Itthon, fiatalon Mozgalom Október 26-28. között került sor Marosfőn az Itthon, fiatalon Mozgalom újabb találkozójára. A székelyudvarhelyi SZMADISZ által szervezett megbeszélésen részt vettek a nagybányai, besztercei, vajdahunyadi, bihari, marosvásárhelyi, Csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi Itthon, fiatalon tagszervezetek képviselői. Sikerült az elnökségi tagok hatásköreit és tevékenységi területeit meghatározni: kiemelt szerepet szánnak a kapcsolattartásért felelős alelnököknek, a más ifjúsági struktúrákkal, illetve a médiával foglalkozó alelnököknek.