Udvarhelyi Híradó, 2002. február (13. évfolyam, 13-24. szám)
2002-02-01 / 13. szám
2 ■ Kiléptek medrükből a folyók és a patakok Több Hargita megyei folyó és patak kilépett medréből, vagy meghaladta a veszélyszintet az utóbbi napok felmelegedése következtében beállt hóolvadás miatt. Madéfalván, Csíkdánfalván és Gyergyóremetén jeleztek veszélyt. Paul Marian ezredes, a Polgárvédelem vezetője elmondta: a helyzet ellenőrzés alatt van, az intézmény akciócsoportjai felkészültek a Maroson felgyűlt jégtorlaszok esetleges felrobbantására. ■ Rohamosan nő az RMDSZ-tagság A magyarigazolvány sokakat arra buzdított Kovászna megyében, hogy belépjenek az RMDSZ-be. Alig egy hét telt el az információs irodák megnyitása óta, a megyében több mint 100 új RMDSZ-tag „született" - írja a Transilvania Jurnal. Az ok egyszerű: a magyarigazolványt kérelmezőnek magyarságát vagy egy magyar történelmi egyházhoz, vagy egy civil szervezethez, vagy az RMDSZ-hez való tartozásával kell igazolnia. Mind ez ideig Kovászna megyében kb. 250 személy igazolta magyarságát RMDSZ-tagságával. ■ Éjjel-nappal figyelik a székházat Kolozsvár prefektusa, Vasile Soporan hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az általa irányított intézményen belül létrejöttegy bizottság, amelynek feladata a státustörvény gyakorlatba ültetésének, illetve a magyar-román egyezmény tiszteletben tartásának felügyelete. Arra a kérdésre, hogy konkrétan miből is áll majd a tevékenységük, Vasile Soporan csak annyit válaszolt, hogy a kolozsvári RMDSZ- székház megfigyelése. Megjegyzendő, hogy a kincses város szövetségi székházában létesített információs irodát éjjel-nappal katonák, rendőrök és az RHSZ emberei figyelik. ■ Feljelentették Duray Miklóst A nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) két parlamenti képviselője szerdán bűnvádi feljelentést tett Duray Miklós ellen. A két ellenzéki szlovák honatya azt állítja, hogy a kedvezménytörvény kérelmezőit segítő szlovákiai irodák törvényellenes tevékenységet fejtenek ki, mert a magyar titkosszolgálat számára szlovákiai állampolgárokról gyűjtenek adatokat. Viliam Oberhäuser és Miroslav Kotian szerint az irodák törvénytelen tevékenységet fejtenek ki, és ezzel a Szlovák Köztársaság biztonságát fenyegetik. A feljelentők luxusszínvonalúnak találták a bepanaszolt iroda (irodák) számítógépes felszereltségét, és azt állítják, hogy ezeket a szlovák adófizetők pénzéből, nevezetesen az állami támogatásból vették. (MTI) FlCiYliLoMbo&t-ketyi -sta+bó. Aláírták a hatpárti egyezményt ■ Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kedden Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. Az új megállapodás biztosítja a parlamenti többséget és a kormányzati stabilitást ebben az évben is az SZDP kisebbségi kormányának, mivel az RMDSZ vállalta, hogy a dokumentumban rögzített célok és kötelezettségek teljesülése esetén nem nyújt be, illetve nem támogat a törvényhozásban semmiféle, a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. - Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttműködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben - hangsúlyozta Adrian Nastase. A miniszterelnök szerint az együttműködési megállapodás szövege bizonyítja: ez az együttműködés nem arról szól, hogy az SZDP-nek szigorúan csak a hatalom megőrzése érdekében van szüksége az RMDSZ-re, a szövetség pedig kizárólag az etnikai kérdésekkel foglalkozna. - Nem egyszerű adok-kapok alkut közöttünk - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a jelenlegi időszak nagyon fontos Románia szempontjából, s a romániai magyar közösséget képviselő RMDSZ- nek mindent meg kell tennie, hogy az ország teljesíteni tudja a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit. Markó külön kitért arra, hogy a nemzetiségi kérdés kezelését illetően ez a megállapodás pozitív jelzés a román társadalom számára, de szélesebb értelemben is azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok rendezését nem a konfrontáció, hanem a politikai párbeszéd szolgálja. Markó Béla szerint az RMDSZ konstruktív ellenzéki politikát folytat, de a többi ellenzéki párttól alapvetően megkülönbözteti az, hogy határozottan kötelezettséget vállalt a kormánypárt támogatására. A kormánypárttal kötött új együttműködési megállapodásban foglaltak is jelzik, hogy RMDSZ cselekvési programjának szerves részévé tette a magyar sajtó támogatásának, fejlesztésének ügyét - hangsúlyozta Markó Béla január 30-án, Marosvásárhelyen, a romániai magyar írott és audiovizuális médiumok vezetőivel folytatott megbeszélésén. A hagyományos, kötetlen hangulatú találkozón a résztvevők a magyar sajtó és az RMDSZ közötti együttműködés vonatkozásait, a sajtó aktuális helyzetét, gondjait tekintették át. A szövetségi elnök kiemelte: a magyar sajtó szempontjából az RMDSZ fontos előrelépésnek tekinti azt, hogy a kormánypárttal január 29-én megkötött új együttműködési megállapodásban rögzítették a marosvásárhelyi közszolgálati televízióstúdió újraindítását is. A megállapodás kapcsán az elnök elmondta: az előző évi protokollum tapasztalatai nyomán sikerült egy lényegesen jobb, konkrétabb, pontosabb határidőket tartalmazó megállapodást kötni. Az intenzív előkészítő munka mellett a dokumentum elfogadásához az is hozzájárult, hogy az utóbbi időszakban pozitív értelemben módosult a kormánypárt álláspontja olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi javak visszaszolgáltatásának, vagy a magyar anyanyelvű felsőoktatás bővítésének ügye. Az elnök ugyanakkor közölte: a dokumentum elfogadását széles körű belső konzultációs munka előzte meg. Markó Béla tájékoztatójában kiemelte, a megállapodás értelmében 2002-ben számos helyi jellegű célkitűzés is megoldást nyer majd, köztük a marosvásárhelyi Bolyai középiskola, a brassói Áprily Lajos Gimnázium, vagy az aradi Szabadság-szobor ügye is, a helyi célok nagy többsége azonban a megyei szintű, a két politikai alakulat területi szervezetei által kötendő helyi megállapodásokban kap majd helyet. ■ Ha megkérdeznek, hogy Udvarhelyen mi a helyzet, azt szoktam válaszolni: nem unalmas, mert van néhány közpénzből fizetett személy, aki gondoskodik erről, és folyamatosan félretájékoztatja a lakosságot, az adófizető polgárokat - tért ki a helyi eseményekre pénteki sajtótájékoztatóján Antal István parlamenti képviselő. A honatya szerint a városi költségvetéssel kapcsolatban is félretájékoztatás folyik, azzal rémisztgetik a város lakosságát, hogy bizonyos intézmények megszűnnek. - Ez valótlanság - szögezte le a képviselő, majd hozzátette -, ezen intézmények tovább fognak működni, amint azt a Városi Tanács RMDSZ-frakciója is bejelentette a költségvetés elfogadása után. Antal szerint azért kellett csökkenteni ezen intézmények költségvetését, mivel a polgármester több mint húszmilliárd lej olyan bevételi forrást tüntetett fel előterjesztésében, ami egyszerűen nem létezik. Ez viszont nem azt jelenti, amit a polgármester úton-útfélen terjeszt, miszerint az RMDSZ be akarja záratni az intézményeket. Nagyon nehéz volt a tél, az önkormányzat ezért hangsúlyozottabban foglalkozik a szociális kérdésekkel. Meggyőződésem, hogy a tanács gondoskodni fog a szóban forgó intézmények sorsáról is. Amelyeket polgármesteri rendelettel hoztak létre, azokat nyilván a Polgármesteri Hivatalnak kell működtetnie. Furcsa, hogy ezt a rendeletet a választott tanács még csak nem is látta, nem hagyta jóvá. Jobb helyeken ez így szokás, sajnos Udvarhelyre ez már rég nem jellemző. A képviselő felháborítónak tartotta, hogy a hivatal egyes alkalmazottai azt is megengedik maguknak, hogy egy választott testület, egy választott személy tevékenységét kritizálják, megkérdőjelezzék hitelességét, alpári hangon üzengessenek a sajtón keresztül. Antal hangsúlyozta: a köztisztviselőknek törvény tiltja a politizálást. - Nem fogadhatjuk el, hogy a székely anyavárosban diktátorok uralkodjanak, embereket félemlítsenek meg, a köztisztviselők ne merjenek beszélni, csak utasításra cselekedjenek. Ez nem méltó Székelyudvarhely szellemiségéhez - mondta a politikus. J.Á. S.D. Antal István szerint félretajákoztatnak Közlemény Nyilatkozat-hadjárat folyik Verestóy Attila szenátor ellen. A szenátor az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, és ebből következően az anyaországi kedvezménytörvény Udvarhelyszéki Felügyelő Testületének elnöki tisztét is betölti. A testület január 7-én tartott ülése után a sajtó azon kérdésére, hogy kiváltja-e a magyarigazolványt, Verestóy Attila azt válaszolta: „Nem, azt hiszem, nem egy dokumentummal kell igazoljam magyarságomat. Aki kételkedik ebben, annak elég bizonyíték lehet eddigi 12 éves politikai tevékenységem. Továbbá nem vagyok rászorulva azokra a kedvezményekre, amelyeket ez a törvény biztosít. Inkább azok igényeljék, akiknek valóban szükségük van erre, vagyis a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok...“ A szenátor ezen nyilatkozatára alapozta megtorlást követelő támadását az udvarhelyszéki „értelmiségiek egy csoportja“. Közleményt adtak ki, melyben Verestóy Attila leváltását követelik az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület elnöki tisztségéről, mert nem kéri a maga részére az igazolványt, és ezáltal szerintük nem azonosul a magyar nemzettel. A szenátor ellen irányuló nyilatkozatukban így érvelnek: ,A magyarigazolvány kiváltása nem gazdasági rászorultság kérdése, hanem az egész nemzettel való azonosulásé“. A nyilatkozatot aláírók szerint a kedvezménytörvényben „az egész magyar nemzet egységesítő erejét látjuk“. Nem kívánunk vitatkozni ezekkel a kijelentésekkel, csupán idézzük az anyaországi külügyminisztérium álláspontját, melyben leszögezik: „...az igazolvány - összhangban a velencei bizottság jelentésével - nem a nemzeti hovatartozás, hanem a kedvezményekre való jogosultság tanúsítására fog szolgálni“. Lám, a törvényalkotóknak és az alkalmazást illető szándékuknak teljesen ellentmond az udvarhelyszéki „értelmiségiek egy csoportja“ által fogalmazott nyilatkozat. Ezek után a magyar kormányt is le kellene váltani?. Mindamellett, hogy az önazonosság vállalása lelkiismereti kérdés, ennek a vállalásnak a módja - jelen esetben: igazolványnyal, vagy igazolvány nélkül - ugyancsak a szabad akaraton múló szuverén jog mindenki számára. Verestóy Attila szenátor minden utólagos nyilatkozata magyarázkodásnak tűnhetne, éppen ezért abból a beszédéből idézünk, amely múlt év december 6-án hangzott el Székelyudvarhelyen a helyi Felügyelő Testület alakuló ülésén, amelyről hangfelvétel és írott jegyzőkönyv is készült: „Nem hiszem, hogy szükség volna magyarázni, hogy mi is ez a törvény, melynek szövege önök előtt áll, amelynek az alkalmazását szeretnénk és fogjuk segíteni. Nyilvánvaló, hogy az anyaország által megalkotott kedvezménytörvény a romániai magyar közösséget megilleti, ezzel segítve önazonosságának megőrzésében, valamint a különféle konkrét rendelkezéseken túl szimbolikus üzenete és értelme is van. Kétségtelen, hogy ez a törvény még hosszú ideig vita tárgyát fogja képezni. Ami már vitán felüli, az a törvény jogosultsága. Mint törvény, egy európai szellemiségű jogi alkotás.“ A törvény alkalmazásáért felelős szervezet egyik vezetőjeként ennél többet és másképp nem nyilatkozhatott Verestóy Attila. Magánemberként mindenki úgy értelmezi a kedvezménytörvényt, ahogy neki tetszik. A békesség érdekében, és hogy a kedvezménytörvény a nemzet egységesítését és ne megosztását szolgálja, reméljük, véget ér az egyes csoportosulások által elindított nyilatkozat-hadjárat. Az Avarhelyszéki RMDSZ sajtóirodája Székelyudvarhely, 2002. január 30. ■ Tájékoztató lap az RMDSZ életéről Megjelent az Udvarhelyszéki RMDSZ tájékoztató lapja. A nyolcoldalas kiadvány az idei esztendő „legforróbb” témájával, a státustörvénynyel foglalkozik. A lap első oldalán gyakorlati tudnivalókat olvashatunk a kedvezménytörvény alkalmazását segítő információs irodákhoz fordulók számára, majd Jog az önazonossághoz címmel dr. Verestóy Attila, az Avarhelyszéki RMDSZ és a Felügyelő Testület elnöke fejti ki a jogszabályról alkotott véleményét. A honatya felhívja a figyelmet arra, hogy „az itteni közösségeink sajátos gondjait a román törvénykezés kell megoldja mind szellemileg, mind anyagilag. Politikailag és kulturálisan olyan törvényes keret kell ezt biztosítsa, melyet - ha tetszik, ha nem - még mindig Bukarestben, a román parlamentben fognak eldönteni többségi szavazással”. Asztalos Ferenc a felekezeti iskolák működéséről, Antal István az erdők birtokba helyezéséről tájékoztatja az olvasókat. (J.Á.)