Udvarhelyi Híradó, 2002. augusztus (13. évfolyam, 90-102. szám)
2002-08-02 / 90. szám
Periszkóp ■ A magyar tőke számára célország A külföldön eszközölt magyar tőkebefektetések állománya 2002. március végén 5,155 milliárd euró volt. A magyar vállalkozások közvetlen tőkeexportjának legkedveltebb célországai az első negyedévben Csehország, Svájc és Románia voltak. Január-márciusban a Csehországba áramló közvetlen tőkeexport értéke 6,4 millió euró, a svájci 6,3 millió euró, a romániai pedig 4,7 millió euró volt. Az első negyedévi közvetlen magyar tőkeexportban a legnagyobb súlyú ágazat a pénzügyi tevékenység, amelyet a feldolgozóipar követ. A pénzügyi tevékenységbe 7,8 millió euró, a feldolgozóiparba 7,7 millió euró értékben fektettek be a magyar vállalkozók. ■ Újabb segítség vállalatoknak A Banc Post aláírta azt az egyezményt az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (BBRD), melynek értelmében az európai pénzintézet tízmillió euró kölcsönt folyósít a kis- és középvállalatok támogatása végett. Ez az újabb szerződés része a két pénzintézmény által májusban aláírt együttműködési egyezménynek. A BERD által a Banc Poston keresztül folyósított hitel öt év alatt, három részletben hívható le. A kisvállalkozóknak nyújtott hitel összege 10.000 és 30.000 euró között, míg a közepes nagyságú vállalatoknak folyósítható összeg 30.000 125.000 euró között mozog. Komp Press ■ Rejtélyes betegség Legalább 62 személy halt meg egy rejtélyes, influenzaszerű tünetekkel járó betegség következtében a Madagaszkár délkeleti részén fekvő Ikongo településen. A vírusfertőzést több száz ember megkapta, s csaknem 150 beteget sikerült meggyógyítani. ■ Bányarobbanás Ukrajnában A mentőalakulatok szerda éjfélig 19 holttestre találtak a Donyec-medencében lévő Zaszagyko bányában, ahol a délutáni órákban robbanás történt. Egy bányász után még kutatnak. A robbanás - amelynek oka egyelőre nem ismeretes - 1076 méteres mélységben következett be - közölte az ukrán rendkívüli ügyek minisztériumának az illetékese az AFP-vel. Szerda éjszaka 44 mentőcsapat dolgozott a helyszínen. A Zaszagyko az egyik legjelentősebb ukrajnai bánya. A magánkézben lévő vállalkozás tízezer embernek ad munkát. A bányában három éve, illetve tavaly már történt egy-egy súlyos baleset, összesen 105 személy halálát okozta. MTI 2 Fh.vele __ Medgyessy mm tagadja múltját Medgyessy Péter elmondása szerint titkosszolgálati tevékenysége alatt soha egyetlen kollégájáról sem írt jelentést, mert - mint azt a titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság előtt csütörtökön közölte - nem ez volt a feladata. A kormányfő beszámolt arról, hogy évente öszszegző elemzéseket kellett készítenie a nemzetgazdaság helyzetéről és az ebből következő nemzetbiztonsági kockázatokról, valamint javaslatokat tett az ezzel kapcsolatos és szükségesnek tartott politikai lépésekről. Medgyessy Péter elmondta: 1978-ban kereste meg egy kémelhárító tiszt azzal, hogy vállalja el az információk védelméből és az elemzésekből álló feladatot, ami szerinte „rendben volt", így azt el is vállalta. Kitért arra, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) 1982-ben történt csatlakozással feladata befejeződött, ezzel ennek a tevékenységnek elveszett a szakmai érdekessége is. Hozzátette: összeférhetetlenségi okok miatt miniszterhelyettesként senki nem maradt a szigorúan titkos tiszti állományban. Medgyessy Péter egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva beszámolt arról, hogy a Pénzügyminisztériumban végzett munkájáért 1982-ben megkapta a Munka-érdemrend arany fokozatát. Medgyessy vallomását azt követően tette, hogy megkapta a titoktartási felmentést a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkártól, így elhárult az akadálya annak, hogy nyílt ülésen számoljon be titkosszolgálati múltjáról az ezt vizsgáló parlamenti bizottság csütörtöki ülésén. Ezt Gál J. Zoltán kormányszóvivő nyilatkozta az MTI-nek szerdán. A testület MDF-es elnökéhez intézett levélből idézve elmondta: „a miniszterelnök valamennyi, a vizsgálóbizottság vizsgálatának tárgyához kapcsolódó titokkörre vonatkozóan megkapta a mentesítést, és az államtitkár hozzájárult a titokkörbe tartozó adatok nyilvánosságra hozatalához is”. A miniszterelnöknek nincs titkolnivalója, semmi indok nincs arra, hogy bárkinek a fejében megforduljon a zárt ülés elrendelésének gondolata - tette hozzá Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő közölte: az államtitkár azt kéri a bizottság elnökétől, tegye lehetővé, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal jelenlegi főigazgatója jelen lehessen a bizottság ülésén arra az esetre, ha ott a szolgálatok jelenlegi működését veszélyeztető kérdések merülnének fel. A kormányfő titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság csütörtökön Medgyessy Péter miniszterelnök meghallgatásával folytatja munkáját. Az MDF kezdeményezésére alakult nyolc tagú, paritásos bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb 2002. augusztus 15-ig tart. Az érdemi munkát hosszas vitákat követően megkezdő bizottság ülésein eddig meghallgatott volt belügyminiszterek azt közölték: miniszterségük idején nem volt tudomásuk Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról. A bizottság több korábbi nemzetbiztonsági vezetőt is meghallgatott zárt ajtók mögött. Kovács Zoltán, az állambiztonsági múltat vizsgáló országgyűlési bizottság fideszes tagja felháborítónak tartja, hogy a sajtóból kellett értesülnie a volt kormányok tagjainak ügynöki érintettségével kapcsolatos információkról. A honatya az MTI-nek szerdán nyilatkozva leszögezte, hogy ha az adatok valóban beérkeztek a bizottsághoz, akkor azokról először a testületi tagokat kellett volna értesíteni. A szivárogtatás véleménye szerint jogszabályba ütközik és megkérdőjelezi a bizottság működésének hitelességét is. Úgy látja: a kiszivárogtatással az egyetlen cél az lehet, hogy „ha már Medgyessy Péter miniszterelnököt nem lehet tisztára mosni, akkor mindenkit besározzanak”. Kovács Zoltán utalt arra, hogy a sajtóinformációk szerint a kormánytagok érintettségéről szóló adatok a Nemzetbiztonsági Hivatal irattárából kerültek elő. Hozzátette: ezeket az iratokat 2001-ig át kellett adni a Történeti Hivatalnak. A politikus érdekesnek nevezte a kérdést, hogy most kitől és hogyan kerültek vissza a dokumentumok a Nemzetbiztonsági Hivatal irattárába. Pintér Sándor volt magyar belügyminiszter szerint teljesen kizárt, hogy hivatali ideje alatt került ki a tárcától a Medgyessy Péter kormányfő tsz-tiszti múltjára vonatkozó dokumentum, mivel elmondása szerint olyan fegyelmet tartott a tárcánál, hogy nem hiszi, ezt bárki is meg merte volna tenni. A belügyi tárca 1998 és 2002 közötti vezetője a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén azt mondta, hogy a sajtóból értesült a kormányfő egykori kémelhárítói tevékenységéről. Pintér Sándor kérdésre válaszolva kiemelte, hogy nem járt a Belügyminisztériumnak azon irattárában, amelyben a volt lil/ll-ekkel kapcsolatos papírok találhatók. Lamperth Mónika jelenlegi miniszter azon kijelentésére reagálva, miszerint jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy Demeter Ervin volt titkosszolgálati miniszterrel együtt 2000 nyarán jártak a BM irattárában, úgy fogalmazott: egy törvényen alapuló kormányhatározat alapján csak közösen léphettek be az egyik irattárba, ahol az iratok rendszerezését kellett elvégeznie egy bizottságnak. Medgyessy Péter Udvarhelyi Híradó, 2002. augusztus 2., péntek Magyarország módosítaná a státustörvényt A román-magyar kisebbségi vegyesbizottság szerdai bukaresti ülése a tárgyalások kezdeti lépése volt. Megegyezés született arról, hogy augusztus végén szakértői tanácskozás lesz, majd az ősz folyamán tartják meg a kisebbségi vegyes bizottság teljes ülését. - Bízom abban, hogy ezen a találkozón sikerül megállapodásra, mindkét fél számára elfogadható kompromisszumra jutni — mondta Szabó Vilmos. A magyar államtitkár megerősítette román kollégájának: a magyar félnek szándékában áll a törvény megváltoztatása. Ebben a magyar kormányt támogatja a Magyar Állandó Értekezlet, illetve a kérdésről konzultációkat folytat minden érintett ország kormányával. Szabó Vilmos szerint a kormány az ősz folyamán, az év végéig tudja majd a módosítási javaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. Mind a két fél egyetértett abban, hogy az alapot és a kiindulópontot az egyetértési nyilatkozat képezi, amelyet érvényben lévőnek tekintünk, és mindaddig, amíg a vitatott pontokban meg nem találjuk a közös megoldást, addig az egyetértési nyilatkozat érvényben van, és ennek alapján a törvény végrehajtása biztosított Romániában - fogalmazott. Hozzátette, hogy a szakértői tárgyalásokon is a tavaly decemberben aláírt Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozatot alapul véve határozzák meg azokat a pontokat, amelyekről a két félnek tárgyalnia és megállapodnia kell - írja a kolozsvári Szabadság. Szabó Vilmos átadta Cristian Diaconescunak azt a levelet, amelyet Medgyessy Péter küldött Adrian Nastasénak. A magyar kormányfő ebben a levélben választ adott a kolozsvári találkozón felvetett román javaslatokra, és arról tájékoztatta a román miniszterelnököt, hogy készülnek a magyar javaslatok a román-magya partneri együttműködés kialakításáról Kolozsváron átadott román emlékeztetőre. A magyar fél átadott az együttműködés egyéb kérdéseire vonatkozó válaszjegyzékeket is. Ezek egyebek között a Gozsdu Alapítvány kérdéséről, illetve a munkavállalással kapcsolatos dolgok kezeléséről szólnak. Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár a találkozó után nem kívánt a sajtónak nyilatkozni. Ehelyett a román Külügyminisztérium rövid nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a találkozón a román fél „a Velencei Bizottság és a Jürgens-jelentés értékelése alapján megfogalmazott európai normáknak megfelelően, a román-magyar kétoldalú párbeszéd keretébe ágyazottan” közelítette meg a kedvezménytörvény módosításának tartalmi kérdéseit és menetrendjét. olozsvár a magyarok is lakta Románia területének egyik legfurcsább városa s nemcsak azért, mert olyan polgármestert választott magának, amilyent. Csak úgy. S ezt egy nyári hajnalon is észreveheti az, aki arra jár. Mert olyan emberek többsége lakja be. Persze, tisztelet a kivételnek, ezt ilyenkor mindig illik leírni, nehogy valaki még megsértődjön. Mivel a Hajnal-negyedben aludtam, s szállásadómat Hajnalkának hívták, valamint korán reggel már mennem kellett, a lakást elhagyva mintegy alliterációként vágott az agyamba, hogy lám-lám, itt ért a hajnal Hajnalnál a Hajnalban... Habár tudom az utat, mégis megkérdezem színlelt székelyes hangsúllyal ízesített éktelen román nyelven egy dauerolt hajú, terebélyes, teleékszerezett asszonyságtól, aki úgy néz rám, mint egy eltévedt marslakóra. Vagy mint egy magyarra... Meglehetősen udvariatlan válaszából vastagon kitűnik, hogy tavalyelőtt azért szavazott már harmadszor Funarra, hogy az ilyen kérdések végérvényesen kiiktatódjanak az életéből. Persze, ezt nem közli velem, pár szóval és kézmozdulattal magyaráz, de érezhető a mögöttes tartalom. Szemvillanásokból, nem a levegőből, annyira egyértelmű, hogy bűn lenne belecigarettáznom. Vagy rosszhiszeműnek lennem. A szemetes, egyetlen óriási gödör-főtéren kóbor kutyák csaholnak a nemzeti színű padok és a savanyú tekintetű hajnali emberek között. Funarnak csak a padokra volt gondja, a kutyákra nem, pedig tervezte, s turistalátványosságként tálalta volna a trikolór ebet, aztán lemondott róla, mint kisnyugdíjas a reggeli kávéról. Az emberekre meg pláne nem volt gondja a város fura urának, még azokra sem, akik nap mint nap, hajnalban a városháza előtt járnak esvan köztük tipegő, aludni nem tudó öreg bácsi, odébb vidéki anyuka, poronttyal és reklámneccel, amelyből kilóg az érettségi oklevél (nyilván a nagy tervezések időszakát éli a család, amikor otthon arról csevegnek a zsíros konyhaasztalnál, hogy mi legyen a hallgatag gyermekből, akinek talán még ők sem értik a szavát...), aztán baseball sapkás, egyedül is hangoskodó suhanc, aki többedmagával összeverne este a Monostoron, ha megszólalnál magyarul, s ha emberére nem akad, beéri azzal, hogy röhögve kommentálja a tört kavicson közösülő kóbor kutyák látványát. Ennél mulatságosabb dolog mi is történne az ő életében? Ez egy elveszett város. Úgy, ahogy van. Elveszett itt már minden tér, minden utca és felirat, lassan pedig minden tégla, amit egykor magyarok raktak egymásra. Ilyenkor, nyári hajnalon, amikor még a magyar egyetemistáknak írmagja sincs ebben a városban, még jobban lehet ezt érezni, főleg reggel, Funar dolgozószobájának zárt ablaka alatt. Lehet, hogy még alszik, lehet, hogy szabadságon van. Mindenesetre a bejárattól balra lehet elfogyasztani a világ legrosszabb hamburgerét, a világ legudvariatlanabb kiszolgálónőjének rosszvoltából. Megvenni, megenni s mindkettőjüket egyszerre megutálni, egy pillanat műve volt. Őgyelgek ide-oda, magyar újsággal a kezemben, de nehogy azt gondolja valaki, hogy ez hősiesség, annyira azért nem súlyos a dolog itt, az erdélyi szellemi élet állítólagos központjában. Csak találgatom, hogy hol lehetnek azok a bizonyos kincsek ebben a városban... Lehet, hogy a fejekben, amiket most nem látok..? Rendezem a dolgomat, s olyan busszal megyek ki stoppolni, amelyen egy román jegyellenőr nagyon durva hangnem kíséretében büntet meg egy - román nyelvtudásából ítélve-magyar nőt. Mondjuk, igaza volt. Én leszállok. Vagy kiszállok. El innen, de gyorsan... Tíz perc alatt másodmagammal felvesz egy áruszállító, robogunk felfelé, ki a városból. Nem nézek vissza. Pedig meg lehet szokni, azt mondják. Vagy meg kell... Meg kellene. Katona Zoltán , notate? Hajnal a Hajnalban