Udvarhelyi Híradó, 2002. október (13. évfolyam, 116-128. szám)
2002-10-02 / 116. szám
■ Október 23-i ünnepségek A kormány döntése alapján az október 23-ához kapcsolódó központi állami események megrendezésére bruttó 200 millió forint áll rendelkezésre - tájékoztatta Gál J. Zoltán kormányszóvivő az MTI-t. A kormány célja, hogy méltón megemlékezzen a forradalom hőseiről, és a programok keretében az 1956-os forradalom szellemét, jelentőségét az ‘56 utáni generációk számára is megismerhetővé tegye - olvasható a tájékoztatóban. ■ Románia után az EU is Az Európai Unió külügyminiszterei megegyeztek az Egyesült Államok azon kérése kapcsán, hogy mentelmi jogot biztosítsanak a háborús bűnöket elkövető amerikaiaknak a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt. A feltételek között szerepel, hogy az illető országon belül ítélkeznek majd a háborús bűnöket elkövetőről, és annak elismerése, hogy a mentelmi jog csak azon amerikai katonákra és diplomatákra vonatkozik, akik békefenntartó, hivatalosan jegyzett akciókban vesznek részt. Románia már korábban különegyezményt kötött ilyen vonatkozásban a Bush-kormányzattal, emiatt az EU részéről szemrehányásokat fogalmaztak meg a Nastase-kabinet címére. ■ Jeruzsálem a főváros Haragra gerjesztette a palesztin felet az az amerikai törvény, amelynek értelmében az Egyesült Államok kormányának Jeruzsálemet kell Izrael fővárosának tekintenie. Vezető palesztin politikusok figyelmeztettek kedden, hogy ez tovább bonyolítja a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket és emberéletekbe kerülhet. Száeb Erakat, a helyi kormányzati ügyek minisztere kijelentette, hogy George Bush amerikai elnök a törvény aláírásával aláássa a békefolyamat újjáélesztését célzó erőfeszítéseket. Izrael egyelőre nem reagált a törvényre. ■ Ladennek vitt levelet a posta Oszama bin Ladennek címzett levelet továbbított Afganisztánba az amerikai posta tavaly szeptember 11. után. A posta munkatársai a gyanús címzést látva rendben kiemelték a levelet a többi postai küldemény közül. A washingtoni igazságügyi minisztérium nyomozói fel is akarták nyitni, ám kellő jogalap nélkül erre végül nem került sor. Az amerikai törvényhozás később egyébként megszigorította a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályokat, ezért a hírhedt terroristavezérnek címzett levelek és csomagok ma már az Egyesült Államokban is felbonthatók. MTI, Mediafax 2 _ F hígiíle ITathfiofinfarm Itthon leváltásán munkálkodnak Szász Jenő polgármestert arra kértük, hogy mondja el olvasóinknak, minek tulajdoníthatóan választották Tihany díszpolgárává? Szerintem ezt a tihanyiaktól kellene megkérdezni, de elmondhatom, hogy a megfogalmazott méltatásban elsősorban a testvérvárosi kapcsolatok kiépítésében vállalt szerepemet emlegették. Tudni kell, hogy a Szent Miklós-hegyi római katolikus plébánia és a tihanyi bencés apátság között nagyon jó együttműködés alakult ki. Elekes Gyula tűzzománcművész alkotása díszíti a tihanyi községházát, amiért őt Pro-Urbe díjban részesítették. Székely faragómesterek állítottak Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázoló, tölgyfából készült szobrot Tihanyban. Csak néhány konkrét példát említettem, de nemcsak a testvértelepülések közötti kapcsolatokról van szó, hanem azt is fontos tudni, hogy a bencés apátság vendége voltam, előadást tartottam az erdélyi magyarság jövőképéről, egy székelyföldi polgármester szempontjai alapján. Az apátság meglátogatására, az előadás megtartására a főatya kért fel, az intézmény vezetősége nevében. Úgy érzem, hogy e kitüntetés nemcsak nekem, hanem Székelyudvarhely választópolgárainak is megtiszteltetés. Nemcsak személyemnek szól, hanem az Ezüstfenyő Baráti Társaságnak is, amely a tihanyiak és székelyudvarhelyiek közötti együttműködést legelőször kezdeményezte. - Ellentmondásos a helyzet, hiszen amíg Önt külföldön díszpolgárrá avatják, itthon polgármesteri beosztásából való leváltására törekszik a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület, s állítólag már összegyűlt kilencezer aláírás... - Tudtommal április óta mind gyűjtik a személyem elleni aláírásokat, de még senki nem látta ezeket. Különböző nyilatkozatok, állásfoglalások elhangzottak, de részemről a népi mondás szerinti „bolond likból bolond szél fúj” minősítésnél többet nem érdemel ez az akció. Most már én is arra biztatom a kezdeményezőket, hogy vigyék végbe amit elkezdtek, bátran nézek elébe, mert meg vagyok győződve arról, hogy Székelyudvarhely közvéleménye még a lehető legszélesebb körű manipuláció ellenére sem ért egyet az ilyen módszerekkel. Ha minden negyedik polgár aláírta a listát, még maradt másik három, aki nem tette ezt, s még mindig ez a többség. Az aláírásgyűjtés tisztaságával kapcsolatosan is kétségeim vannak, mert pénzt fizettek a gyűjtőknek, háromszor-négyszer is bekopogtak egyes családokhoz. Modortalanul, mondhatni erőszakosan léptek fel, ezekről a dolgokról, telefonon bejelentések, panaszlevelek érkeztek hozzám, amelye ___________________________________ ket a kellő időben be fogok mutatni. Én nem azt állítom, hogy a lakosság 75%-a, akik nem írták alá, mind az én támogatóim. Közülük sokan rám szavaztak 2000-ben, másik része pedig esetleg nem ért egyet a lejáratás e módszerével. Amúgy mindenkinek nehéz saját hazájában prófétának lenni, viszont az számít, hogy miként vélekedik a többség. - Köztudott, hogy a városunkban végzett közvéleménykutatások eredménye szerint Szász Jenő polgármester népszerűsége jelentősen csökkent a választások óta, támogatottsága kb. harminc százalék körül van jelenleg. Mi a véleménye erről? - Ha ez így van, akkor a harminc százalékos támogatottság a mandátum felén jó jelnek számít. A kérdőívek lényege fontos számomra az, hogy Szász Jenőt „összemérik” az RMDSZ jelöltjével, vagy pedig mással, aki esetleg öt-tíz százalékot szerezhet meg a választásokon. Szerintem az ellenfél tábora felmérésének eredménye is biztató számomra. Egyébként ismerem annak a bizonyos felmérésnek a valós számadatait is, amit most nincs értelme közölnöm, de annyit mondhatok, hogy támogatottságom nagyobb, mint harminc százalék. A manipulációhoz hozzátartozik, hogy akit le akarnak járatni, arról mindig azt mondják: csökken a népszerűsége. Fülöp D. Dénes Udvarhelyi Híradó, 2002. október 2., szerda Mádl Farom: ma Mozik Romániába Rendkívül zsúfolt program vár Mádl Ferenc köztársasági elnökre, akinek személyében első alkalommal tesz hivatalos látogatást magyar államfő Romániában. A román államfői hivatal által kedden közzétett program szerint a magyar köztársasági elnök ma délelőtt érkezik Bukarestbe, s a repülőtérről a Cotrocenipalotába, a román elnökök székhelyére hajtat. Az ott rendezett hivatalos fogadtatás után Mádl Ferenc négyszemközti megbeszélést folytat Ion Iliescu államfővel, majd a két küldöttség is tárgyalóasztalhoz ül. Mádl Ferenc a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel ebédel. Délután a miniszterelnöki hivatalnak otthont adó Victoria-palotában folytat megbeszélést Adrian Nastase kormányfővel. Ezután a magyar köztársasági elnök az I. Károly parkban megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját, majd a bukaresti NATO- házban részt vesz a NATO jövője és szerepe Prága után címmel rendezett szemináriumon. Este Ion Iliescu díszvacsorát ad vendége tiszteletére. Ennek keretében kitüntetések átadására kerül sor. A román elnöki hivatal korábbi közleménye szerint Ion Iliescu a külföldi politikusoknak adható legmagasabb román kitüntetést, a Románia Csillagát nyújtja át Mádl Ferencnek. Csütörtök reggel a bukaresti Calvineum református temetőben Mádl Ferenc részt vesz az ott kialakítandó magyar hősi parcella alapkőletételén. A program a Bukaresti Egyetemen folytatódik, ahol Mádl Ferenc találkozik az egyetem vezetőivel, a magyar lektorátus oktatóival, majd előadást tart angol nyelven. Ezt követően a román szenátus épületében találkozik Nicolae Văcăroiuval, a román szenátus elnökével, majd a képviselőházban Valer Dorneanuval, a román alsóház elnökével. Mádl Ferenc felkeresi a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) által létrehozott szervezett bűnözés elleni központot, ahol a központ magyar igazgatója, Bánfi Ferenc rendőrtábornok ad tájékoztatást a szervezet munkájáról, eddigi eredményeiről. Délután a magyar nagykövetség rendez fogadást. Ennek során Mádl Ferenc kitüntetéseket ad át a két ország kapcsolatainak erősítésében kiemelkedő érdemeket szerzett román személyiségeknek. Mádl Ferenc rövid négyszemközti megbeszélést folytat Emil Constantinescu volt román államfővel is. A magyar köztársasági elnök hivatalos búcsúztatásának színhelye a Cotroceni-palota lesz, majd Mádl Ferenc bukaresti látogatását befejezve Bukovinába, Suceavára repül. Péntek délelőtt megtekinti a világhírű putnai és voroneci kolostorokat, majd délután Marosvásárhelyre utazik, ahol részt vesz a magyar költségvetési támogatással alapított Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem tanévnyitó ünnepségén, később találkozik a megyei és a városi vezetőkkel. Marosvásárhelyen a magyar köztársasági elnök találkozik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. Szombaton Mádl Ferenc Marosvásárhelyről Szatmárnémetibe repül, ahol találkozik a megye vezetőivel és látogatást tesz a római katolikus püspökségen. Szombat délután még Nagyváradra utazik a magyar köztársasági elnöki, ahol részt vesz a magyarországi támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégium megnyitó ünnepségén. (MTI) Leköszönt az Illyés-kuratórium Tegnap közös megegyezéssel leköszönt az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma, és ezzel egy időben az alapító, azaz a kormány kezdeményezi a Fővárosi Bíróságon az új kuratórium bejegyzését - értesült a Népszabadság. Az új testület elnöke Pomogáts Béla. Távozik az IKA budapesti irodavezetője is. Körülbelül két hét múlva ülhet legkorábban össze az Illyés Közalapítvány új kuratóriuma. Eddig tart ugyanis, amíg a Fővárosi Bíróságon átfut az új testület bejegyeztetése, amelyet az alapító, azaz a magyar kormány kezdeményezett. Ezzel a jogi lépéssel egy időben befejezi munkáját és leköszön a jelenlegi kuratórium, amelynek egyik tekintélyes tagja, Pomogáts Béla lesz az új testület elnöke. A távozó kuratórium mandátumának lejártával megszűnik a határon túli magyarság oktatási, kulturális, tudományos életének támogatására létrehozott IKA budapesti irodavezetőjének, az általában Fideszközelinek elkönyvelt Veress Lászlónak a munkaviszonya is. Utóda - a Népszabadság értesülései szerint - Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. A bírósági bejegyzés után az új kuratórium, a kormány, az alkuratóriumok, illetve a határon túli magyar pártok képviselői együtt tekintik át az IKA elmúlt négy vagy akár nyolc évét, és ennek alapján szeretnénk egy átláthatóbb, demokratikusabb finanszírozási rendszert kialakítani, tájékoztatta a Népszabadságot Szabó Vilmos, a MeH, e területért felelős politikai államtitkára. Úgy tudjuk, az új kuratórium mindenképp át akarja világítani az IKA előző négy évét. Nemrég éppen Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelentette ki, hogy az alapítvány más célokra költötte az anyanyelvi oktatásra szánt 1,2 milliárd forint nagy részét. Szabó Vilmos úgy véli: az IKA előző kuratóriumának tevékenysége nem kifogásolható, annál inkább az előző kormány politikailag inkorrekt eljárásai - írja Magyarország legolvasottabb lapja. Az államtitkár a kérdésre elmondta: már folynak az egyeztetések a jövő évi költségvetésről, de az biztosnak látszik: sem az Illyés Közalapítvány, sem összességében a határon túli magyarok anyagi támogatása (körülbelül négymilliárd forint) nem csökken, sőt a státustörvénnyel járó újabb juttatásokkal - pedagógusigazolvány, diákigazolvány - nő. Lényeges strukturális változások nem lesznek, újdonságokra leginkább a vállalkozásfejlesztési támogatásokban, a szülőföldön való gazdasági boldogulás elősegítésében lehet számítani. ■ Nem hallanak az internetről Egy, a napokban nyilvánosságra hozott jelentés szerint az ország lakosságának csupán 13 százaléka használja az internetet. A 6.529 megkérdezett személy 6 százaléka gyakran használja a világhálót (hetente legalább egyszer), ez utóbbi csoport 7 százaléka pedig rendszertelen időközökben kapcsolódik az internetre. Az alanyok 53 százaléka nem használta, de hallott az internetről, 33 százalékuk pedig nem is hallott a világhálóról. A jelenlegi felhasználók 49 százaléka levelezésre, 46 százaléka online társalgásra, 37 százaléka információkeresésre, 26 százaléka hírek olvasására, 21 százaléka munkahelykeresésre, 18 százaléka pedig a hatóságokkal való kapcsolattartásra is használja az internetet.