Ügyvédek lapja, 1886 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-02 / 1. szám
548. III. évfolyam Hildapest, 1886- január 2.1. szám. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Felelős szerkesztő és laptulajdonos ■. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész évre ... . . . . 6 frt —kr. _ ___ _ ____ Budapest, VI., Dalszinház-méza 2. Félévre..........................................3 frt — kr. 333?* "W wAJf \í X ■*—1Xyt to Ide intézendő minden a lap szellemi és .tuga Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. köz' és villtó-fllyved. részt illető közlemény. Tartalom: Előfizetési felhívás. — Az alku — A törvényes hitbér. — Igazságügyi levelek. Irta : dr. Dell’Adami Keső budapesti ügyvéd. — Adalék a vádhatározat történetéhez a mai büntetőperben Irta: Ternovszky Béla lugosi törvényszéki biró — Egy kir. táblai döntvény. Irta: Hollandes Lajos kassai ügyvéd. — Osztrák judicatura. — Külföldi szemle. — Vegyes — Szerkesztői üzenetek. — Csődnaptár — Tárcsa : Dr. Glaser Gyula f Melléklet. Jogesetek: Köztörvényi ügyek. — Bűnügyek — A múlt pénzügyi közig. bíróság döntvénye. Előfizetési felhívás az „ÜGYVÉDEK LAPJA 11 III. évfolyamára. AzÜgyvédek Lapja, harmadik évfolyamát kezdi meg a bekövetkezendő esztendőben. Mint eddig, úgy jövőre is hű marad programmjához. A magyar jogszolgáltatás érdekében védeni fogja a magyar ügyvédi kar jogait, támogatni fogja annak igaz érdekeit. Újévtől kezdve azÜgyvédek Lapja, nagyobb terjedelemben, egy és fél évnyi nagyságban fog megjelenni. Rendes rovatai lesznek : I. Vezérczikk. II. Szakczikkek. III. Osztrák judicatura. IV. Külföldi szemle. V. Kivonat a hivatalos lapból. VI. Vegyes. VII. Tárcza. A melléklet, .JOGESETEK, czim alatt, a m. kir. Curia, a budapesti kir. tábla és a pénzügyi bíróság elvi jelentőségű határozatait fogja közölni. Lapunk előfizetési ára: Egész évre ... 6 frt. — kr. Félévre.......................30 — . Negyedévre .... 1 . 50 . Az előfizetések Budapestre azÜgyvédek Lapja, kiadóhivatalába (VI., Halszinház-utczai 2. sz. a.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok vagy hatóságoknál levő ügyeikről a lapban vagy pedig kívánatra levelezési lapon díjmentes értesítést adunk. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. Az alku. / Az alku és kompromissum általában nem erkölcstelen dolog. Ellenkezőleg. Az nagyon szépen megegyezik az élettel, sőt a joggal. A merev intézmények is kevesebbet érnek, mint azok, amelyek az ellenök szóló okokból valamit acceptáltak. S maga a köznapi élet sem egyéb, mint folytonos megalkuvás a lehetőségekkel. De az alkunak határai vannak. Van egy pont, amelyen túl már kapituláczió lesz belőle. Ott, ahol valaminek praktikus kiviteléről van szó, ott még lehet alkudni. De ahol arról beszélnek, hogy egy egész princípium tegye le a fegyvereket, ott engedményeknek nincs helye. Az erősebb fél talán elveheti a gyöngébbtől azt, amire szüksége van, de ebben a cselekedetben már nincsen a jogból semmi. Az ilyenből szerzett előny is csak addig marad meg, amíg épen a hatalom meg bírja tartani. A köztörvényhatóságokról szóló javaslat 54. szakasza is az alku lejtőjére jutott. Kezdetben merev követelés volt. Nem volt benne megkülönböztetve a birói palást a vármegye csizmájától. Az „állami közegek" kategóriájába volt sorozva minden az erdőcsősztől kezdve a törvényszéki elnökig. A jogászok közvéleménye fölháborodott ettől a barbarizmustól. A képviselőház közigazgatási bizottsága kénytelen volt megkülönböztetni a „törvényhozási közegeket" a többitől. Az igaz, hogy ez még nagyon primitív megkülönböztetés. De az elveken is történt alku. Az 54. szakasz első pontját Szentgyörgyi államtitkár szövegezte újra. Meghagyta a főispán felügyeleti jogát, sőt azt kibővítette olyan általános előterjesztési joggal, mint aminővel most a törvénykezés menete körül az ügyvédi kamara rendelkezik. Azonkívül az előterjesztések körüli felterjesztés joga is közelebbi meghatározást nyert. Végül pedig a felvilágosítás-kérés joga a büntető és kihágási törvények bizonyos fejezeteire korlátoztatott, a legkényesebb fejezetekre. S rendelkezés történt, hogy mindezen fölterjesztések az igazságügyi miniszterhez menjenek. A közvélemény ezt sem acceptálta. Sőt csak ezután kezdődött el valójában a harc. A napisajtó megvonta támogatását a javított szövegtől is s a jogászvilág, mely csak most látta meg igazán azt, ami készül, szervezkedni kezdett. A budapesti ügyvédi kamara decz. 23-án manifesztált a javaslat ellen. A budapesti ügyvédi kör