Ügyvédek Lapja, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
TÁRGYMUTATÓ A „ Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja“ mellékleteinek Teljesülési döntvények. A) A m. kir. Curia. 1902. évi folyamához. Szám Polgári Ügyekben. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 6. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés nem tejed ki a tulajdonjogi előjegyzés igazolását czélzó keresetekre s ezek a keresetek, ha a per tárgyának értéke meghaladja a 400 koronát, a telekkönyvi hatóság hatásköréhez tartoznak ......... Abban az esetben, midőn felperes keresetének elutasításával perköltség viselésére köteleztetik, ha az első bíróság ítélete a másodbíróság által helybenhagyatik, habár a másodbíróság ítélete ellen felperes a törvény által megengedett további felebbezést adott is be, a perköltség iránt a kielégítési végrehajtás rendes perekben elrendelhető ... 10 Az a körülmény, hogy valamely vasúttársaság az engedélyezett vasútvonalat a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott terv alapján építi ki, a szomszéd birtokosokat nem akadályozza abban, hogy a létesített építmény által telkeik állagában vagy azok használata tekintetében okozott káraik megtérítését a vasúttársaság ellen bírói után követelhessék.................................................................... ................ ................ 20 Büntető ügyekben. A Bp. 110. § a esetében a vizsgálatot, ha azt a vizsgálóbíró még el nem rendelte, a vádtanács rendeli el............................................................. A kir. törvényszék a vádlott részéről a bűnösség vagy a minősítés tekintetében felebbezett kir. járásbírósági ítéletnek a büntetésről rendelkező részét akkor is felülvizsgálhatja, ha a kiszabott büntetés a Bp. 547. §-a 3. bekezdésének 1. pontjában meghatározott mértéket meg nem haladja és a kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletét a bűnösség és a minősítés kérdésében helybenhagyja ... ... 16 Szám képez, mely mint ilyen a felülvizsgálat tárgyává csak akkor tehető, ha a ténykérdés jogszabály megsértésével állapíttatott meg ............... . A magánvagyon károsításáért akkor is megfelelő kártérítés követelhető, ha a magánvagyon károsítása a közérdek előmozdítása czéljából történt. Nem tekinthető ilyen esetben a kártérítés szükségképeni előfeltételének az, hogy a károsítás jogellenes cselekménynek vagy mulasztásnak legyen a következménye, mert az egyesek közérdekben sem kötelesek vagyonukat vagy annak egy részét feláldozni, hanem maga az a tény, hogy magánvagyon a közérdek előmozdítása czéljából károsíttatott, a kártérítési kötelezettségnek alapjául szolgál .......... 7 Érvénytelennek mondatott ki a vagyonátruházási szerződés, mert az átruházó a szerződés aláírása alkalmával oly nagy fokú lázas állapotban volt, mely a betegnél szabad akaratának ép észszel való nyilvánítását teljesen kizárja....................................................................... ................ 8 Az összeszámolás ténye felmenti ugyan a felperest attól, hogy az összeszámolás alkalmával megállapított követelésének fennállását és valódiságát bizonyítsa, de nem zárja el alperest sem attól, hogy tévedés felfogása esetében az összeszámolást megelőző időben keletkezett, de akkor fel nem számított ellenköveteléseit érvényesíthesse..................... 10 A malomjog, mint kb. kisebb haszonvétel, a földesúri jogok közé tartozván, az mint ilyen rendszerint a volt nemesi jószág tartozékát képezi, az tehát, ha a szerződés ez iránt eltérő rendelkezést nem tartalmaz vagy a tulajdonos akaratából már korábban el nem választatott, magával a nemesi jószágot képező ingatlannal együtt eladottnak tekintendő és e részben nem tesz különbséget az, hogy maga az az épület, amelyben a jog gyakoroltatik, mint a közbirtokosság közös tulajdona, külön telekjegyzőkönyvbe jegyeztetett-e be vagy sem... ... 10 Felperes a sztrájkban résztvett és e miatt alperes felperest felmondás nélkül jogosan bocsátotta el; ez az elbocsátás büntetésből történtnek tekintendő. Tekintettel már most arra, hogy tételes törvényeinkben a sztrájkban való részvétel egyenesen tiltott és esetleg büntetendő cselekménynek van minősítve és így ez a részvétel egymagában véve súlyosabb jelentőséggel is ér, az a tény, ami miatt alperes felperest büntetésből jogosan elbocsátotta, szintén súlyosabb jelentőségű. Ezek szerint annak, hogy alperes felperest a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül jogosan elocsátotta, jogi folyománya az, hogy ez által felperes a nyugdíjhoz való igényét végleg elvesztette ................ 14 Nincs olyan tételes hazai törvény, melynél fogva a kikötői díjszedési jog önálló királyi kisebb haszonvételi vagy úri jog volt volna és nem alkotja a vám, révjog kiegészítő részét sem ............................................... 15 Abban az esetben, ha egy műnek több szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthetők, ellenkező megállapodás hiányában, az összes szerzői jogok gyakorlására a szerzők mindegyike feljogosítottnak tekintendő és ettől a jogtól őt szerzőtársa jogának esetleges nem létezése vagy megszűnte sem fosztja meg......................................... 19 Kártyajáték közben adott kölcsön visszafizetése biróilag megitéhetett, mert a követelés nem a kártyajáték közben felmerült nyereség és veszteség közötti kiegyenlítendő különbözetként, hanem akként állt elő, hogy azt alperes más személyekkel folytatott kártyajáték közben felperestől készpénzben, visszafizetési kötelezettség mellett, kölcsön czímén átvette ................................................................................................................ 22 Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbérfizetés oly lényeges feltétele a haszonbérleti szerződésnek, hogy annak elmulasztása a haszonbérbe adót még akkor is feljogosítja a haszonbérleti szerződés megszüntetésére, ha e tekintetben a szerződés kifejezetten nem is rendelkezik ........................................................................................................ 26 Általános jogszabály, hogy a haszonbér fizetésének elmulasztása a haszonbérleti szerződés megszüntetésére jogalapul szolgál abban az esetben is, ha az a szerződésben megszüntető feltétel gyanánt kikötve nincs is, kivévén, ha szerződésben ezzel ellenkező megállapodás foglaltatik. Ellenkező megállapodást azonban a haszonbért szerződés rendelkezéséből kimagyarázni nem lehet, mely azt tartalmazza, hogy ha haszonbérlő pontosan nem fizeti a haszonbért, vagyona zár alá vételét megengedi, amihez a haszonbérbeadónak a törvénynél fogva ily kikötés nélkül is joga van.................................................................................... 27 A tulajdonos a saját telkének használatában a szomszédos telek tulajdonosának érdekeire kellő tekintettel lenni tartozik és ha telkének használata közben oly cselekményt két végez vagy végeztet, melyekből a szomszédos telek tulajdonosára kár háramlik, azért közvetlenül ő a felelős, az épület tulajdonosa tehát felelős azokért a károkért, melyek a részéről eszközölt építkezés közben építési hiba folytán következnek be, amennyiben harmadik személylyel szemben az, hogy az épület tulajdonosa az építést építőmesterre bízta s az építési hiba az építőmester által követtetett el, az épület tulajdonosának felelősségére nézve befolyással nem lehet és az épület tulajdonosát csakis arra jogosíthatja fel, hogy az építőmestertől az ennek ténykedése vagy mulasztása által okozott kárának megtérítését követelje..................................... 31 Pénzeslevél szabálytalan kézbesítése. — A Postai Tarifák IV. Rész 19. §. 1. pont és az ebben felhívott I. Rész 19. §. 8. pont értelmében, amely határozmányok a posta szavatosságának elbírálásánál a IV. Rész 22. §. 1. pont és 23. §. 6. pont értelmében az Ausztriával való forgalomban is irányadók, a postai kézbesítő közeg a pénzeslevelet akkor, ha a czímzett kézbesítő közeg előtt ismeretlen, csak az esetben B) Kir. táblák. A debreczeni kir. Ítélőtábla határozata polgári ügyben. Az a jelzálogos hitelező, aki a bekebelezett tlkvi tulajdonos ellen a tlkvi rdzs 75. §-ának megfelelően csak olyan feltétellel nyert zálogjogot, hogy zálogjogának hatálya csupán az adósa ellen előzően kieszközölt tulajdonjogi előjegyzés nem igazolásától függ, a tulajdonjogi előjegyzés törlését az előjegyzett tulajdonos ellen, a telekkönyvi rendtartás 99. §-a alapján, kérni jogosult............................................................................ 19 A győri kir. ítélőtábla határozata polgári ügyben. A bírói árverésen eladott ingatlan vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként kell sorozni úgy az országos betegápolási pótadót, mint a községi népiskolai adót. De ha ez a két adó mindegyike külön egy összegben, nemcsak az eladott ingatlan egyenes adója, hanem más egyenes adók alapján is vettetett ki, akkor azoknak csakis azt a részét kell sorozni, mely a kivetéskor alapul szolgáló százalék számításba vételével, a kivetett adóból az eladott ingatlan egyenes államadójára esik............................................. 10 Büntető ügyben. A Bp. 311. §-a értelmében a bíróság nem csupán a tanú megesketését, hanem a megesketés vagy meg nem esketés tárgyában a határozathozatalt is későbbre halaszthatja....................................................................... 28 A kassai kir. ítélőtábla határozata büntető ügyben. A Bp. 311. §-a alapján a tanú megesketése vagy meg nem esketése tárgyában mindig a tanú kihallgatása és a jelen indítványának meghallgatása után, azonnal kell határozni; ez a határozathozatal el nem halasztható és csak az eskü tényleges kivételét lehet későbbre halasztani.................................................................................... 27 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. A munkástömeg által tüntető felvonulás alkalmával, kirakatüveg táblák bevetése által okozott kárt, a bérbeadó köteleses megtéríteni ... Az a körülmény, hogy valamely jogügylet létrejötte bizonyíttatott, nem zárja ki annak bizonyítását, hogy a szerződő felek a jogügyletet nem komolyan, hanem csak szinteg akarták létesíteni, egyedül azzal a czélzattal, hogy az egyik fél hitelezői kijátszassanak; az a kérdés pedig, hogy feleknek valamely jogügylet létesítésénél mi volt az akarata és czélzata és így annak megállapítása is, hogy az egyébként alakszerűen megköthetett szerződés a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként tényleg hatályosan létrejött-e, vagy hogy ezt a felek csak szinteg kötötték meg anélkül, hogy egymás közt tényleges jogviszonyt létesíteni akartak volna, ténykérdést