Ügyvédek lapja, 1908 (25. évfolyam, 1-52. szám)

5536S TÁRGYMUTATÓ a „JOGESETEK“-nek mint az „ÜGYVÉDEK LAPJA“ mellékletének 1908. évi folyamához. Curiai döntvények, Szám Polgári ügyekben. A kir. közjegyzőkiől szóló 1874. évi XXXV. t.­czikk 82. §-a b) pontjai­ban előirt érvényességi kelléknek megfelel a közjegyző által fel­vett végrendelet akkor is, ha a másik közjegyző vagy két tanú csak az írásba foglalt végrendelet felolvasásánál, tartalmának a végren­delkező részéről történt jóváhagyásánál és aláírásánál van jelen. *0 Az 1868. évi LIV. t.-cz 35. §-ának második bekezdésében foglalt az a szabály, hogy könyvkivonati és számlakövetelések a könyvitel he­lyének bírósága előtt perelhetők, a kereskedelmi ügyletek nem tel­jesítéséből származtatott kártérítési követelésekre nem alkalmazható 15 Ha a per bírósága a kielégítési végrehajtást rom. vagy gör. kath. plébánia nevén álló ingatlan állagára rendeli el, a tkvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresést az 1881. évi LX. t.-cz. 136. §-ának második bekezdése értelmében, tkvi aka­dály miatt köteles megtagadni 19 Büntető ügyekben. A btkv. 87. §-a esetén nem szabható ki a btkv. 92. §-ában említett 15, illetve 10 évi fegyháznál enyhébb büntetés . Ha a­­vádlott a felebbviteli főtárgyaláson sem jelen,, sem képviselve nem volt,­­utóbb pedig az ítélet kihirdetésére nem volt előállítható: nincs hivatalból Védő kirendelésének helye abból a czélból, hogy a másodfokú bíróság ítélete a vádlott helyett a védőnek hirdet­­tessék ki . . A btkv. 247. §-ának második bekezdése nem alkalmazandó az ellen, a M­a gyámságár­a, gondnokságára, nevelésére, tanítására, vagy fel­ügyeletére bizott személyt arra csábítja, hogy némileg vele közö­süljön vagy nemi avagy termész­etelleni fajtalanságot vele kövessen el 13 A vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-czikk, midőn 7. §-ban akként intézkedik hogy teljes kártérítéssel tartozik a fővadak (szarvas, dámvad) által a vetésekben, ültetvényekben, vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért azon birtokos vagy ha­szonbérlő, kinek vadászterületén az említett fővad tenyésztetik, álta­lános tartalmánál fogva nem szorítja a kérdéses kártérítési köte­lezettséget csupán az idézett törvény 18. §-ában felemlített, kerí­téssel kellőleg elzárt helyek tulajdonosára, vagy vadászati bérlőjére. • Így az idézett törvényszakasz által meghatározott kártérítési köte­lezettség, azt a birtokost, vagy haszonbérlőt, a­­kinek vadászterüle­teién a­­kárt okozó fővad tenyészik és a­ki az ebben a körülményben jelentkező gazdasági előny,­­élvezetére jogosult, mint az előnynyel a dolog természete szerint kapcsolatos kötelem, kétségen kívül ter­heli, tekintet nélkül arra, hogy a vadászterület a fővadak kiváltá­sának meggátlására és így a vadállomány állandósítására alkalmas kerítéssel körülvétetett-e vagy sem. 7 Valamely zenemű jogosulatlanul nyilvánosan történt előadása eszközöl­­tetőjének csak az tekinthető, a­kinek kifejezett akaratából vagy hallgatólagos beleegyezésével történt a jogosulatlan előadás 7 Az elmegyengeség magában véve — ellentétben az elmebetegséggel — nem zárja ki az akaratelhatározást s igy nem teszi feltétlenül cse­lekvésképtelenné az elmegyengeségben szenvedőt, hanem­ a gyenge­elméjű csak abban az esetben válik korlátolt cselekvőképessé, ha az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §. b) bontja alapján gondnokság alá van helyezve, az elmegyengeség miatt való gondnokság alá helye­zés hatálya azonban nem érinti a gondnokság alá helyezést meg­előzően kötött jogügylet érvényességét . Az utalványos hitelező részére a letétpénztár részéről a letét tár­gyának kiszolgáltatása a hitelezőtől származó bizonyos teljesítés el­lenében eszközölhető csupán. Habár­ a jogérvényes utalvány hatálya az ilyen esetben is megszüntette a hitelezőnek azt a jogát, hogy az utalvány tárgyán kívül az adósnak egyéb vagyonából kereshessen kielégítést, az utalvány tárgya az adós vagyoni jogainak köréből még­sem tekinthető teljesen elvontnak mindaddig, míg kiadhatásának fel­tétele a hitelező részéről be nem következett. Ebből pedig következik, hogy a hitelező, a­kit ilyen feltétel­­teljesítésétől függő, kielégí­téshez való jog megillet, a követelés érvényesíthetésével összekö­tött ennek a feltételnek teljesítését az illető követelés érvényesít­­hetésére fennálló elévülési időn belül tartozik eszközölni és a­mennyi­ben ennek meg nem felel, az elévülés határidejének lejárásával meg­szűnik a törvényes akadálya annak, hogy az adós a letétemény tár­gyát, a­melynek a hitelező kielégítésére szolgáló rendelkezése a követelés elévülése következtében megszűnt — a maga részére visz­­szakövetelhesse 10 Midőn a munkaadó, a­kit az alkalmazottja által szenvedett testi sérü­lések által okozott károkért alkalmazottjaival szemben esetleg fele­lősség terhel, a testi sérülést szenvedett alkalmazottját a sérülés következtében csökkent munkaképessége mellett a sérülés után is alkalmazza, a sérült alkalmazottat a munkaadóval szemben esetleg megillető kártérítési követelés elévülése csak akkor veszi kezdetét, mikor a munkaadó alkalmazottját a szolgálatból végleg elbocsátotta . Habár igazoltnak vehető, hogy a tűz a vasúti vonalhoz legszélről, fel­peres tulajdonát képező szalmakazlak egyikén közvetlen a tehervonat elhaladása után ütött ki, hogy a tűzvészt a vasút tehervonata moz­donyának szikrája okozta, mindamellett a vasút kártérítési kötele­zettségét azért nem lehetett megállapítani, mert­ a tűzvész kelet­kezése a felperesek ama tényére vezethető vissza, mely szerint a törvénynek a tűztávlatra és a szérüskert határvonala felállítására vonatkozó rendelkezéseit be nem tartották 13 Habár a háztartás költségeit az arra vagyonilag képes férj tartozik viselni­­és a sajő által a közös tartás czéljaira megrendelt áruk rend­szerint a férj nevében és annak terhére vásárolóknak vélelmezendők, nincs kizárva annak a bizonyítása, hogy a bevásárlást a nő saját nevében tette, a­mely esetben a vételi ügyletre vonatkozó álta­lános szabályok szerint a vele ügyletet kötő féllel szemben, mint szerződő fél maga, ő is közvetlenül felelős 11 Nincs­­tiltó rendelkezés abban a tekintetben, hogy abban az esetben,­ ha a gyógyszertár tulajdonosa a gyógyszertár személyes üzleti jogá­nak átruházására nézve mással megállapodásra jutott és a tulajdonos halála után annak özvegye és örökösei, illetve az utóbbiak nevében az illetékes gyámhatóság a volt tulajdonos által czélba vett átruhá­záshoz hozzájárulnak, a jogosítvány adományozására hivatott bel­ügyminiszter azt a jogosítványt, a­mely a volt tulajdonos és öz­vegye, illetve örököseinek hozzájárulása következtében adományoz­­hatóvá lett, pályázati hirdetmény kibocsátása nélkül és annak a tör­vényes minősítéssel bíró egyénnek adományozza, a­kinek a volt tu­lajdonos, vagy annak, özvegye, illetve örökösei a gyógyszertár sze­mélyes üzleti jogát átengedték 14 Felperes férje, ki vasúti kalauz volt, a vaspálya üzeménél történt baleset fol­ytán halt meg. Az özvegynek férje után ahhoz van joga, hogy abban a vagyoni helyzetben maradjon, mint milyen helyzet­­­ ben , baleset nélkül lett volna; kilométer pénze azonban neki addig jár, míg férje a hatvanadik életévét betöltötte. Minthogy pedig a vasúti kalauzok ebben az életkorban a nagyobb megterheltetéssel járó folytonos utazásra alkalmatlanokká válnak, ebben a korban a kilométerpénz élvezetétől rendszerint elesnek 16 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. Megitéltetett felperesnek a fokozatos előlépéssel járandott jövedelem­emelkedés egyenértéke is attól az időponttól, melytől kezdődően , részben a kártérítést keresetében kérte . Az osztrák polgári törvénykönyv egyedül a 953. §-a esetében adja meg a jogot a hitelezőnek, hogy az adósa által tett vagyon elide­genítés érvényét keresettel megtámadhassa, amidőn t. i. az adós vagyo­nát elajándékozza s ez által hitelezőjétől a kielégítési alapot el­vonja, mely esetben a hitelező követelheti a megajándékozottól, hogy követelésének kielégítését az ajándék tárgyát képező vagyonból tűrje. A hitelező tehát adósának a megajándékozottjától követelésnek nem a megfizetését követelheti, a­hogy azt személyes adósától tehette, hanem csak azt követelhette, hogy tűrje, miszerint a hitelező köve­telését az ajándékból kapott vagyonból követelhesse ! Az 1885. évi IX. t.-cz. 24. §-ának abból­­, rendelkezéséből, hogy a posta­takarékpénztárnál eszközölt betéteknek csak a kamatozó 1010 irtot meghaladó része foglalható le és csak erre szerezhető zálog és megtartási jog, következik, hogy habár a kereset tárgyát tevő postatakarékpénztári könyvet a felperes a közte és III. r. alperes között létrejött építési szerződésből folyó kötelezettségei teljesí­tésének biztosítékául s óvadék gyanánt adta át alperesnek, ez utóbbi a kérdéses postatakarékpénztári könyvre elhelyezett betétnek 2000 K-t meg nem haladó részéből a felperes elleni követelését közvet­lenül ki nem elégítheti és azt sem követelheti, hogy a postataka­rékpénztári könyvre elhelyezett betétnek 2000 K-t meg nem ha­ladó része addig visszatartassék, míg a felperes az építési szerző­désből eredő kötelezettségeinek eleget nem tesz . A gazda kártérítési kötelezettségének megállapítása, mert egyik lova úgy megrúgta a kocsist, hogy annak halálát okozta . Felperes megbízást kapott alperesektől egy tervbe vett szanatórium tervrajzainak elkészítésére, utóbb a tervbe vett szanatórium felépí­tésétől elállottak és kijelentették, hogy felperes műépítési közremű­ködését nem kívánják, mert felperes az alperesektől nyert meg­­binztás birtokában és az alperesek részére készített tervrajzok fel­­használásával egy hasonló czélú s időközben fel is épült szanatórium létesítésére alakult alkalmi egyesületbe, mint társ belépett. A m­­kir. Curia a kereset jogosultságát megállapítja, mert felperes sem a terveknek másokkal közlésétől, sem egy hasonczélú elmegyógyinté­zetnek más tervek szerint történt felépítésétől szerződésileg el­tiltva nem volt . A balesetet szenvedett szivattyúőrnek az a ténye, hogy 1904. októ­ber 1-én, habár mint betegállományban levő a szolgálat alól fel volt mentve, este 8 és 9 óra között, midőn tehát már sötét volt, ment le a­­vasúti állomáson levő kútba, hibának, vagy vigyázatlan­ságnak azért­­nem tudható be, mert azzal, hogy szolgálattételt be­tegállományban léte ellenére is teljesíteni kívánt, csakis szolgálati buzgóságot tanúsított és nem követett el oly hibát, melynek a bal­eset bekövetkezését szükségképen maga után kellett vonnia . Szám

Next