Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
Budás. pest utcáin anarchia dühöngött , az Őfelsége által kinevezett kormány cserbenhagyta őfelségét ilyen körülmények között akkor igazán nem kerülheti szóba, hogy Őfelsége visszatérjen Pestre. Itaál Ciaszson : Én visszatértem volna. Andrássy Gyula gróf: Magam részéről nem tanácsoltam volna Gaál Gaszton képviselő úrnak! Gaál Gaszton: Tiszát sem őrizték, mégis itt maradt ! Felkiáltások a keresténypárton : Meg is ölték !Nagy zaj.) Andrássy Gyula gróf: A magyar közönség el volt telve avval a hazugsággal, hogy az infant kizárólag csak Károlyi Mihállyal fog tárgyalni és szóba sem áll a Habsburgokkal. Ilyen körülmények között a király Magyarországra jövetelével nem vállalhatta a felelősséget egy polgárháborúért. Ellenkezett volna ez azzal a nemes kötelességérzettel, amely Őfelségét minden tekintetben jellemzi. Felkiáltások a kereszténypárton-Éljen a király! A királyválasztás _ Andrássy Gyula gróf, Magyarország érdekei azt követelik, hogy a nemzetgyűlés megtalálja a törvényes utat a királykérdés megoldásához. A királyválasztás gondolata a legszörnyűbb gondolat. Ki kell várnunk azt az időt, amidőn a nemzet maga dönthet a királykérdésben és a nemzet akarata érvényesülhet még akkor is, hogyha ez az akarat nem volna azoknak az akarata, akik széttépték az országot és azt akarják, hogy Magyar-rszág tehetetlenül feküdjék lábai előtt. A miniszterelnök programmja Pártom nevében kijelenthetem, hogy bizalommal viseltetünk a kormány iránt, mert programmjának alapgondolatai teljesen megfelelnek pártunk elveinek. A miniszterelnök úr küzdeni akar a demagógia ellen. Ez pártunknak is fő alapelve. A miniszterelnök azt is mondotta, hogy elítéli a lármás antiszemitizmust. Lelkem mélyéből elítélem én is, mert ez csak árt a nemzetnek és szégyenére válik. (Helyeslés) A szabadforgalom kérdése « A keresztény- és agrárérdekek egybekapcsolódása nincs ellentétben a mi elveinkkel. (Úgy van!) Mi is azt kívánjuk, hogy mielőbb egy párt létesüljön. De hiba volna, ha ennek a megalakulását kierőszakolnánk. A kereszténypárt a fogyasztó és termelő érdekeinek összhangba hozatalát fontos feladatnak tartja. Híve vagyok a gabona szabad forgalmának, de gondoskodni kell arról is, hogy az ellátatlanok szükségletét is biztosítsuk. Gaál Kaszton: Tessék az ellátatlanok ellátását közteherré tenni! (Helyeslés.) Andrássy Gyula gróf: Nagy súlyt helyezek arra, hogy a katonaság ne avatkozzék a polgári hatóság jogkörébe. Akatonai szellem ne vezesse a polgári rendészetet és ezért kívánta pártom, hogy Gömbös ne legyen államtitkár. Míg a kormány hű lesz keresztény programjjához, addig a párt támogatni fogja, de további álláspontját a kormány további magatartásától teszi függővé.Élénk éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Beniczky válaszol Tomcsányinak Beniczky Ödön: úgy értesültem Tomcsányi miniszter úr beszédjéből, hogy tegnapi előadásom nem felel meg a valóságnak. A miniszter úr azt mondotta, hogy az összes intézkedéseket ő rendelte el. Ezzel szemben bemutatok két táviratot. Az egyikben a Veszprém— tapolci útvonal mentén levő csendőrőrzsüket értesítik, hogy engem és Szmrecsányit tartóztassanak le. A másik távirat pedig ugyane célból Szombathelyre ment. Mind a két táviratot Magasházy őrnagy, a kormányzó első szárnysegédje adta le. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter nagy zaj közben emelkedik szólásra és ezeket mondja. Nem az a fontos, ki írta alá az Intézkedéseket, hanem, hogy kinek a hozzájárulásával történtek. Én intézkedtem közvetlenül vagy közvetett után minden ügyben. (Helyeslés.) Utána ismét Keniczay Ödön szólalt fel és fenntartotta előbbi állítását Majd ismét a kormányprogramot vitájára tértek át. Tasnády-Kovács József: Hangsúlyozza, hogy a mentelmi jog nem a képviselő vagy a nemzetgyűlés, hanem az egész ország dolga. Képviselőt, tettenérés esetét kivéve, sohasem szabad letartóztatni. Bubinak István r£b tellepéré volt. Xaenády-Kovács József, Bethlen István gróf programmját a keresztény nemzeti eszme diadalának tartja. A királykérdésben egyetért a miniszterelnökkel abban, hogy külső és belső politikai okok miatt ma nem oldható meg. Egy esetleges királyválasztás a mostani időben a nemzetre veszedelmes volna. A miniszterelnök sürgeti a pénzügyi javaslatokat. Ezután Bethlen István gróf javasolja, hogy a mostani tárgysorozat megszólalásával holnap a pénzügyi javaslatokat tárgyalják, mert az ország érdeke így kívánja. A nemzetgyűlésnek igen hamar alkalma lesz a költségvetés tárgyalása kapcsán az összes politikai kérdésekhez hozzászólni. (Úgy van!). Hassay Károly hozzászólása után a Ház az elnök indítványára elhatározza, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartja. A MTI ügye Diósdy Győző a Magyar Távirati Iroda ügyében terjeszt elő sürgős interpellációt. A kormány ennek az intézménynek ezelőtt évi tizenkétezer korona állami segítséget, továbbá bizonyos távirati és telefon kedvezményt adott Az 1920/21. évi költségvetésben nyolcszázezer koronát irányoztak elő a Távirati Irodára, a sajtószolgálatra pedig még tízmilliót. Teleki miniszterelnöksége idején szabadulni akart ettől a vállalattól és érdekelt magánosoknak akarta kiadni az irodát. Kérdi a miniszterelnököt, hogy az állam erkölcsi és anyagi érdekeit ezzel a fontos hírszolgáltatási szervvel kapcsolatban védje meg. Az ülés fél háromkor ért véget. ‘ # • :'v" i • *·' 2_____________________ ARÁZDA- Péntek, 1951. április 17. Válság fenyegeti a mezőgazdaságot Csak szabadforgalom ér a vámvédelem segíthet - Az „Új Barázda" tudósítójától - Budapest, április 21. Már több ízben rámutatott az Ú Új Barázda arra a válságra, amely a mezőgazdasági termelést fenyegeti. Az árak esése folytán a kereskedelmi és ipari köröket veszteség érte, de aránytalanul nagyobb a veszteség a mezőgazdasági termelésnél. Hogy a mezőgazdasági válság nagysága és az olcsósági hullám lényege felől olvasóinkat tájékoztathassuk, valamint felhívhassuk figyelmét azokra a sürgős gazdasági óvintézkedésekre, melyek a válság elkerüléséhez múlhatatlanul szükségesek, a mezőgazdasági viszonyok alapos ismerőjéhez, Muischenbacher Emil, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitkárjához fordultunk, ki a következőkben ismertette a helyzetet: — Olcsósági hullám tulajdonképpen nincsen. Amerikában a háború alatt nagy gazdasági túltermelés állott be ; nálunk, a szomszédos államokban, sőt egész Európában pedig nagy a fogyasztási hiány. E kettő a külkereskedelem hiánya, a magas valuta és pénzünk értéktelensége folytán nem tud kiegyenlítődni, előáll egy egészségtelen gazdasági helyzet: a válság. A túltermeléssel bíró államok piacra dobják áruikat. A raktáron tartás nagy veszteséget jelenthet, a kereskedő igyekszik tehát kisebb veszteség mellett eladni. Mesterséges kínálat indul meg. A tulfoinál átveri az árakat. Ez a hullám az olcsósági hullám. — A válság legjobban a mezőgazdaságot sújtotta. Mert míg az ipari cikkeknél az áresés 15—20 százalékos, addig a mezőgazdasági terményeknél 50—60 százalékos is. Az aránytalan árcsökkenéshez járul még az a körülmény, hogy a mezőgazdaságnál befektetett tőke és költség csak egy év múlva térül meg. A termeléssel szemben tehát egy rossz értékesítés eshetősége is áll. Az áresés kívánatos és szükséges, ha az egyenletes, de az áresés okozta válság ellen védekezni kell. A mezőgazdasági érdekképviseletek mozgalmat indítottak és a mezőgazdaság sürgős védelmét követelik. Elsősorban is az árak esését arányossá kell tenni. A mezőgazdasági és ipari cikkek egyformán olcsóbbodjanak. A termelést, a belföldi kereskedelmet és gabonaforgalmat szabaddá kell tennni mielőbb. A kiviteli lehetőséget biztosítani kell. Azonkívül vissza kell állítani és újjá kell szervezni a békebeli vámvédelmet. Mindenekelőtt felállítandó egy központi szerv, legfelsőbb véleményező joggal, amely a kivitelt szabályozza és irányítja. Ezen intézkedések nélkül az árak aránytalan és hirtelen esését nem lehet megakadályozni. Ha az áresés pedig nem lesz arányos, a mezőgazdasági válság oly nagy veszteséget okoz, mely az egész gazdatársadalmat a legnagyobb gazdasági krízisbe sodorja. A kisgazdapárt egyhangúlag bizalmat szavazott Tomcsányi Vilmos Pálnak a=====ne=é=====^^ / A* állami száj/vevős*ék elnöki Mlásstunk betöltést* Felszólalások a gabona vásárlása/c körülmutatkozó visszaélések és a rekvirálásokkal járó zaklatások ellen A miniszterelnök a szefbad forgalomról A kisgazda- és földmivespárt értekezlet* — Az „Új Barázda" tudósítójától — Budapestáprilis 21. A kisgazda- és földmivespárt ma este 7 órakor Gaál Gaszton elnöklésével ülést tartott. Temesváry Imre szóvátette, hogy a gabonavásárlás körül visszaélések vannak. Ebben a tárgyban legközelebb sürgős interpellációra készül a nemzetgyűlésen és kéri a párt támogatását. Az értekezlet Temesváry bejelentését tudomásul vette. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter arról értesíti a pártot, hogy a kormány a legfőbb állami szám■ vevőszék elnöki állására a nemzet- gyűlés útján az előírt hármas jelölést akarja megejteni. Tomcsányi foglalkozik Hencz Károlynak parlamenti beszédjével, amelyben Hencz a jelölés megejtése miatt alkotmányjogi szempontból kifogásokat emelt. Hencz felszólalása után Bottlik József kijelenti, hogy a hármas jelöléshez külön törvény nem szükséges. Kovács J. István szintén ezt vitatja. Külön törvény nem szükséges , úgymond — mert az 1920. évi törvénycikk nem szól a nemzetgyűlésnek törvényhozási és végrehajtási jogköréről, hanem egyszerűen kimondja, hogy a nemzet teljes fennhatósága rászállt a nemzetgyűlésre és ezért a nemzetgyűlés mindent végezhet amit a régi országgyűlés két háza együtt vagy külön-külön végzett. ’ A miniszter indítványa mellett még Schandl Károly és Haypál István szólaltak fel,'* ellene pedig Dömötör . Mihály. A párt végül elfogadta az igazságügyminiszter javaslatát, egyúttal Schandl Károly indítványára kimondta, hogy az igazságügyminiszternek a legutóbbi válságos időben tanúsított gerinces magatartásáért és az előbbi működéséért is legteljesebb elismerését és bizalmát fejezi ki. Bethlen István gróf miniszterelnök felhívta a párt figyelmét Beniczky mentelmi ügyének a fontosságára és azt a kérését terjesztette elő, hogy a párt tagjai tartózkodjanak az ok nélkül való interpellációktól és csak akkor interpelláljanak, ha az illető szakminiszterrel nem tudnak megegyezésre jutni. Ilyen értelemben beszélt még Gömbös Gyula és Meskó Zoltán is. Tankovics János a rekvirálásokkal járó zaklatások ellen szólalt fel és azt fejtegette, hogy a szabadforgalom helyreállításával az ellátás körül nem fognak zavarok támadni, sőt sokkal inkább boldogul a kormány, mert a rekvirálásokat már annyira lejáratták a rekviráló közegek, hogy ilyen után az ellátatlanok ellátását nem lehet többé biztosítani. Bethlen István gróf miniszterelnök azt válaszolta, hogy programbeszédjében a szabadforgalom mellett kötötte le magát, de úgy, hogy az ellátatlanokról gondoskodik. Ez úgy hangzik, mintha ellenmondás volna, mert kötött szabadforgalom nincs, de most még nem nyilatkozhatik arról, hogy miképpen biztosíthatja szabadforgalom mellett az ellátatlanok ellátását. (A kormány valószínűleg a gabonaadózás rendszerét lépteti életbe és kötelezi majd az adót fizető gazdákat, hogy bizonyos központba szállítsa be az adógabonát) A mindszenti választás tanulsága Négyesy László a mindszenti választásnál szerzett tapasztalátairól számolt be és a központi vezetést hibáztatta. Ilyen értelemben szólott Schandl Károly is., Orbók Attila a párt szervezetére nézve tett észrevételeket Orbók indítványát az intézőbizottság elé utalták. Nagyatádi Szabó István a földreform végrehajtásáról Sokorópátkai Szabó István volt kisgazdaügyi miniszter és Csontos Imre szerint a párt legfőbb feladata a kishaszonbérletekről szóló törvény és a földbirtokreform végrehajtásának a sürgetése. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter hoszszasabban nyilatkozott a földbirtokreform és a kishaszonbérletekről szóló törvény végrehajtásáról és ismertette azokat a nehézségeket, amelyek a gyors végrehajtást akadályozzák. A miniszter megnyugtatta a párt tagjait, hogy legközelebb a kormánnyal egyetértésben olyan intézkedéseket fog életbe léptetni, amelyek a szóbanforgó törvények végrehajtását biztosítják. A pénzügyi bizottság ülése A menekült egyetemek vidékre kerülnek — Csökkentik a kormányzóság üévsortartását—Népjóléti intézkedések A pénzügyi Bittság mai ülésén tárgyalta és elfogadta az 1920—21. évi állami költségvetési törvényjavaslatnak a vallás- és közoktatásügyi, a honvédelmi, a népjóléti és és külügyi miniszteri költségvetésre vonatkozó fejezeteit. Vass József miniszter az elhangzott észrevételekre kijelentette, hogy a megszállott területekről idemenekült pozsonyi és kolozsvári egyetemeket vidéken kívánja fenntartani. Az állami színházakat fenntartani óhajtja. Hegedűs pénzügyminiszter közölte a bizottsággal azokat a csökkentéseket, amelyeket a kormányzói udvartartás *e