Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-22 / 86. szám

Meddig rombolnak még a bűnös újságok? Kérges tenyér Mindszenten Csizmadia volt népbiztos jelöltjét választották Hiel?. Ha valaki festl, nem kell tagadni, mert a sepítszet — legyen az szobafestő vagy képfestő — tisz­tességes foglalkozás. Amint a ve­zér bevallotta, hogy kommunista népbiztos volt, úgy jelöltje is meg­mondhatta volna az igazat, hogy pesti festő. Ehelyett azonban az­zal ámította az egyszerű munkás­­népet, hogy épp oly „kérges te­nyerű" munkás, mint ők. Ez a demagógia győzött Mindszenten. A kérges tenyér tiszteletet ér­demel, mert munkára vall. De ha valaki a kérges tenyerüeket felül­teti, ez mindenre vall, csak tisz­teletre nem az egyszerű földmíve­­seit iránt. Nem csodáljuk, ha a szabadkő­műves nagytőkések napilapja ve­zércikkben örvend a mindszenti eredménynek. Hiszen a keresztény magyarság vesztett — bár csak látszatra. Mert nagyon messze megy a testvéri örvendezésben a nagybankok lapja, mikor ebből a választásból arra következtet, hogy a kisgazda- és a földmívespárt kezd talajt veszíteni, igaz, hogy előbb kisgazdapárti képviselője volt a kerületnek. De azt a képviselőt nem ez a kerü­­let választotta, hanem annak csak egy­harmada. Ez az egyharmad, mely a Tiszán innen van, most is a kisgazdapárt mellett nyilat­kozott meg többségében. A tiszán­túli községek most szavaztak elő­ször. Ezek választották meg Csiz­madia mester­jelöltjét. Nem azért, mert nyolcvan százalékban mun­kásválasztóik vannak, hanem azért, mert ott csak három hétig tartott a kommunizmus s nem mutat­hatta ki a foga fehérét. Azért to­vábbá, mert — mig Csizmadia- Világék egységesen mentek a küzdelembe — a kisgazdapárt négyfelé szakadva ment neki s az ő táborát szakgatta a keresz­tény szövetséges párt is. A köz­ségekbe röviddel előbb kerültek haza ötven-nyolcvanas csoportok­ban az elfogott kommunisták. Azt mondták nekik, hogy Csizmadia szabadította ki őket. Hálából ezek voltak a „kérges tenyerű" művész legbuzgóbb kortesei. Ha ezek után több szavazat esett az egységes Csizmadia-pártra, abból mindenre lehet következtetni, csak a keresz­tény kisgazda- és földmívespárt térvesztésére nem. Bizonyos, hogy kihasználta a demagógia azt, hogy az agrárpo­litikai reformok késnek. De kevés Mindszent van, ahol elhiszik, hogy ennek a keresztény kisgazda- és a földmivespárt az oka. Ha a kor­mány rátér a kérges tenyerek po­­l­itikájára s testet ölt a földreform,­­ házhely, földmunkásszövetkezet s a többi okos gondolat, akkor a manikűrözött és kamásnis művé­szektől Mezőfi volt kerülete is elfordul. x­p . ( - 19-1 APR m * / / m AwfjamMn a a Era IHlGataia / __.1 [_ _ III. évfolyam. 88. agam _____ | Péntek, 1921. aerlU»«^2« «!■— i Mim i i niTf mi i Ilii I—nrTn—1—I—in——— nu mi iimiin i mi i i in ni mii un iri nini iititi .....................................iiniili.MiiiimpdíuuMili.iuiM.1 Hw+weii: BJIPA2 *** ( József 55—­40 | József 55—40 Telefon­:­­ jgyKISGAZDÁK ÉS FÖLDMŰVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: j Az angol alsóház elfogadta második olvasásban a trianoni békeszerződést Az Osztrák-Magyar Stritarchia feldarabolása kellemetlen következményekkel járttá- Az új államok elnyomják a­­ Magyarságot !r London, április 20. Az angol alsóházról Harmswortd külügyi államtitkár a trianoni béke­­szerződésnek fejásodk­olvágásában való elfogadását ajánlotta. Kifejtette azo­kat az okokat, affielveket a szerződés megszerkesztésénél szem előtt tar­tottak és megállapította annak a követelésnek jogosultságát, hogy Magyar­­ország teljesítőképességének határáig tegye jóvá az okozott károkat. Az osztrák-magyar monarchia feldarabolása — mondotta — kellemetlen követ­kezményekkel járt, reméli azonban, hogy a nemsokára összeülő portörései értekezlet meg fogja oldani ezt a kérdést. Harmsworth beszéde után vita indult meg, amelynek folyamán Bal­­fourhoz kérdést intéztek a népszövetség szerepéről Magyarországgal szemben. Balfour a következő figyelemreméltó kijelentést tette: — Rendkívül sajnálatos körülmény az, hogy azok a népek, amelyek va­lamikor a legtöbbet szenvedtek a zsarnokság és elnyomatás alatt, szabadságuk visszaszerzése után nem nindig és nem eléggé ügyelnek arra, hogy most mér viszont őte ne nyomják el ugyanazzal a zsarnokság­gal a közéjük került idegen népeket. (Nem óhajtunk vitába bocsátkozni Balfourral arra vonatkozólan, hogy a magyar zsarnokság és elnyomatás alatt mennyit szenvedtek a tótok, horvátok és szerbek, mert ez még mindig vesszőparipájuk a rosszul tájékozott antánturaknak; minden­esetre örömmel állapítjuk azonban meg, hogy már ők is látják — igaz, hogy egyelőre csak „sajnálatos körülmény gyanánt* — hogy a „felszabadultak* zsarnoksággal nyomják el a hatalm­uk alatt élő népeket. Reméljük, hogy az antant szeme nem­sokára egészen jól fog látni! A szerkesztő­ Harmsworth külügyi államtitkár még kijelentette, hogy a szerződést nem a bosszú szelleme hozta létre és utalt arra, hogy Magyarországnak mindenképpen fényes jövője van. Ezután a a törvényjavaslatot második olvasásban kézfelemeléssel elfogadták. A francia kamara ma tárgyalja a trianoni békeszerződést Párisból jelentik. A kamara ma tárgyalja a Magyarországgal 1920 június 4-én megkötött trianoni békeszerződés jóváhagyó törvényjavaslatát. Tomcsányi vállalja Beniczky ügyében a felelősséget Andrássy Gyula gróf helyesli a kormány pro­grammját Sürgeti a királykérdés kikapcsolását — A miniszter­elnök a pénzügyi javaslatok tárgyalásáról — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, április 21. Rakovszky István elnök tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. Napirend szerint folytatták a tegnap megkezdett kormányprogram­i vitát Kassay Károly. A múlt kormányvál­ságot a sokszor­­emlegetett királykérdés­­ü­ek tudja be. Addig nem számíthatunk konszolidációra, amíg a kormány nem oldja meg a királykérdést. A cseh és a magyar tárgyalásokat egy angol újság jelentése szerint IV. Károly Magyaror­szágra jövetele, és Fratz Gusztáv beszéde miatt szakították félbe. Winerschgratzs Lajos: Végre egy magyar beszéd volt! (Élénk­­ ellentmon­dások a kisgazdapárton.) Kassay Károly: A legitimitási fala­­datra jutása esetén a régi osztrák-ma­gyar monarchia visszaállítása következ­nek Kérdi a miniszterelnököt, mi törté­nik a húsvéti puccs rendezőivel és mi igaz egy külföldi lapnak abból a híréből, hogy a múlt kormány IV. Károlynak tíz­milliós évjáradékot ígért. A kormány iránt bizalmatlan. Az igazságügyminiszter beszéde Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy - miniszter. Beniczky Ödön tegnap beje­lentette mentelmi jogának megsértését. Ezzel az üggyel a mentelmi bizottság foglalkozik majd. Mivel Beniczky elő­adása nem felel meg mindenben a való­ságnak, az őrs,rác színe előtt ünnepélye- s­sen kijelentem, hogy a kormányzó úr Ő Főméltósága a jj Beniczky ügyben semmiféle ín­­­­tézkedést nem tett és az intézke-­­­désekről csak utólag értesült. Húsvét vasárnap éjjelén értesülést kap­tam az államrendőrség főkapitányától, aki bejelentette, hogy milyen intézkedé­seket tett. Én ezeket helyeseltem és újabb utasításokat adtam. A félreértés onnan származhatott, mert a kormányzó­ság épületében a szárnysegédi szobából telefonáltam. Az intézkedések az én tudtommal történtek, illetve azokat én tettem. Szilágyi Lajos: A belügyminiszter a hadsereggel rendelkezik? (Nagy zaj a kisgazdapárton.) Tomcsányi Vilmos Pál: Törvényeink értelmében a hadsereg feladata a belső rend fenntartása is. A honvédelmi mi­niszter úr nem volt Budapesten, én te­hát közvetlenül beszéltem a hajmáskéri ezredessel és mivel képviselőtársaimmal legálisan akartam elbánni (Nagy zaj.), azt mondottam, hogy ha becsületszavu­kat adják, hogy Budapestre jönnek és itt jelentkeznek, akkor bocsássák őket szabadon. Dini­th Viktor: Hol jelentkezzenek? Tomcsányi Vilmos Pál: Nálam je­lentkezzenek ! Felkiáltások a kereszténypárton: Milyen címen ? (Állandó nagy zaj. A ke­reszténypárti képviselők a padot verik és közbeszólásaikkal állandóan zavarják az igazságügyminisztert.) . Az elnök figyel­mezteti a képviselőket, hogy amennyiben nem tudná a csendet fenntartani, fel­függeszti az ülést. Tomcsányi Vilmos Pál: Azt hittem, hogy a képviselő urak érdekében járok el, na nem hagyom őket tovább ott. Velük szemben a legmesszebbmenő előzékeny­séget tanúsította. Her­n­na Miksa: Túlságosan sokat! Tomcsányi Vilmos Pál: Amikor Bu­dapestre érkeztek, elmentem hozzájuk és tájékozattam őket, miért kellett ezeket az intézkedéseket megtenni és közöltem, hogy min kívánok további erőszakos rendszabályokat velük szemben alkal­mazni feltéve, hogy Budapesten marad­nak és hasonló lépésektől tartózkodnak. Az intézkedéseket kizárólag én tettem és vállalom érte a teljes felelősséget. Nem azért, hogy a kormányzó arért vál­lalom a felelősséget, mert a kormányzó úr ebben a dologban semmit sem tett és utólagosan vett tudomást erről az eset­ről. A mentelmi bizottság megvizsgálja az egész ügyet és felemelt fővel várom a mentelmi bizottság jelentése alapján a nemzetgyűlés ítéletét. (Élénk éljenzés és taps a kisgazdapárton.) Az elnök szünetet rendel. A képviselők a terem közepére lódul­nak. Szmrecsányi György hangoztatja, hogy holnap ő tesz mentelmi jogi beje­lentést és részletesen elmondja, mi tör­tént Hajmáskéren. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter erre azt feleli, hogy a húsvéti eseményekkel kapcsolatban kény­telen lesz a bűnvádi eljárást megindítani. Szünet után folytatták a kormányprogramm vitáját. Andrássy Gyula gróf beszéde Andrássy Gyula gróf: Kötelességem­nek tartom, hogy Beniczky képviselőtár­sam mentelmi esetéről megemlékezzem. Ma még korai volna nyilatkozni erről és be kell várni a mentekül bizottság jelen­tését. IV. Károly nem szökött meg Krigst képviselőtársam tegnapi beszé­dében azt mondotta, hogy Őfelsége, IV. Károly király a baj idején megszökött az országból. Ez nem felel meg a való­ságnak. Amikor külügyminiszternek ne­veztek ki, Bécsbe mentem, hogy megin­dítsam a békeakciót. "Ekkor szükség volt arra, hogy a király is egy-két napig Bécsbe jöjjön és megállapodtunk abban, h­ogy családja Gödöllőn marad, Őfelsége pedig a legsürgősebb teendők elvégzése után visszatér Magyarországra. Közben bekövetkezett Magyarországon a feltört

Next