Új Barázda, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
■r* helyettese válaszol és kijelenti, hogy Kitingert Szilágyi közbelépésére átküldték az ügyészségre. Kiss Menyhért a Színművészeti és Zeneművészeti Tanács magatartását teszi szóvá. Vasa József vallás- és közoktatási miniszter megnyugtatja az interpelláló képviselőt, hogy irodalommal foglalkozó állami tisztviselőket irodalmi működésük miatt nem zaklatják. (Helyeslés.) Váranc egy el nem mondott Interpellációra Bernolák Nándor népjóléti miniszter válaszol Szilágyi Lajosnak egy bejegyzett, de el nem mondott Interpellációjára. Az állami tisztviselők gyógykezelésének ügyét szabályozzák, de március 31-ig a régi megállapodás érvényes. Az elnök az újév alkalmából üdvözli a képviselőket és kivárna, hogy a jövő évben értik meg az ország felvirágozását. (Élénk éljenzés és taps.) Az ülés 4 óra előtt ért véget. „A kurzus gyilkosai”. A kurzus börzei kifejezésével tudvalévően a keresztény nemzeti irányzatot szokták illetni, hogy már ezzel a szóval is letolják a vásárt él figalmai közé. Mindentndoltak már erről akurzusról, amely a legrettenetesebb helyzetből emelte ki az országot a törvényesség útjára. Azt azonban most hallottuk először, hogy a keresztény kurzus gyilkosokat is tart magának. Drózdy Győző úr, a megkergetett pápai szerelmi bölcsész volt az a vakmerő, aki ezzel a szörnyű váddal a mai politikai irányzatot és rendszerét ország-világ előtt meggyalázta. Ugyanakkor pedig, amikor a „kurzust“ vérváddal vágja arcul, a külföldre és azt mondja, hogy ott vantök magik a nemzet rovaros vezére, ott, a megtorlása elöl menekült emigránsok között. Nem fűzünk észrevételeket ehhez a beszédhez. De, hogy így beszélhet valaki a nemzetgyűlés előtt, ez a legnyomatékosabb bizonyítéka annak, hogy ez a bizonyos kurzus mégsem dolgozhatik a megfélemlítés összehazudozott eszközeivel. Mert akik így beszélnek, azok nem terrorfiúkat, hanem türelmes birkákat látnak maguk előtt. ***** a *iji imvi~-¡iT‘rryiWit - Véget éri $ Rétiig* vasutas-sztrájk A német vasutasok, mint ismeretes, újabb bérmozgalmat kezdtek. A munkát tegnap abba is hagyták. A birodalmi közlekedésügyi minisztériumban —amint Berlinből jelentik, tegnap éjfélig folytak a tárgyalások a vasutasokkal. A tárgyalások végén a munkások hajlandóknak nyilatkoztak a munka felvételére, ami ma az egész vonalon meg is történt. •CSteri STERN8ERQ SS5* £&cc*í-trt eo. szám, saját Bü'OAPSfiTSEJ Zöldséget, © gümdiesét, Tojást, Baromfit, ?«sx a Háztartás ......*Folyantási Szövetkeze! IX, 8&k»s««ntaa t, Interurbin J. 13—05. Táttmi etm: Háztartás, Budapest Unteilm*k zöldség- is ffyomSlsternieait bl*ossáeyi eladásra elfogadjuk. Ajánlatot lordzslfi ________postával küldtunk. ,Gyisteas anyák( A* sz,egyka“ vépeszedelntes jaiert a magyarságra Mit lehet és mit kell tenni az egy gyermek rendszer ellen — Az UJ BARÁZDA tudósitójától — Minden nemzet nagyságának legfőbb titka természetes erejének növelésében, szaporodásában van. Régen meghaladott dolog volna bizonyítgatni, hogy az újabbkori történelem egyik legéletrevalóbb állama, Németország, voltaképpen annak köszönheti tüneményes fejlődését és hatalmát, hogy a német honpolgárban kiváltképpen él a családi élet bensőségének szeretete. A német anya és apa egyáltalában nem tekinti tehernek a családi élet bőséges áldásait és minden idegének, izmának megfeszítésével törekszik arra, hogy bárminő nagy is a családja, gyermekeit mentői életképesebb, mentői tanultabb egyedekké nevelje nemzete és országa dicsőségére. Magyarország népesedési statisztikájában az utolsó negyvenöt esztendőre nézve, állandó és határozott visszaesést tapasztalunk. Míg 1876—85-ig ezer lakosra még negyvennégy egész négytized volt az élveszületett gyermekek száma, addig az 1908-tól 1913 ig terjedő években ez az arány nyolccal kevesebbre, kereken harminchatra csökkent. Ezek a szomorú eredmények természetesen igen sok körülményre vezethetők vissza. Az alábbiakban ezeknek az okoknak egyik legsúlyosabbját és nemzeti szempontból legveszedelmesebbjét vesszük tárgyalás alá: az .egy-gyermek rendszer*-t. ■*" A magyar „egyke” elleni küzdelem nem mai keletű. Időnként fajukat szerető, ideális lelkű emberek erőteljes és országos jelentőségű eszközökkel próbálták a kapzsi, önző gondolatnak útját szegni. De a nagy gondolatoknak minálunk rendszerint gyors elhamvadás a sorsuk és így járt az „egyke* időnként fel-fellobbanó kárhoztatása is. Lapunk kitűnő főmunkatársa, Buday Barna közel két évtizeddel ezelőtt részletes és kimerítő tervezetet is dolgozott ki az „egyke* ellen, amelyet akkor az egész ország közvéleménye igen nagy megértéssel fogadott. Hasonlóképpen nagy tetszéssel ügyelték annak idején Széchenyi Aladár gróf akcióját. Legutóbb Széles Sándor gyüdi (Baranya megye) református lelkész igyekszik minél nagyobb tábort hódítani ennek a rendkívüli horderejű tájépítő eszmének. Ki akarja fejleszteni a vallásos alapon nyugvó „egyke”-irodalmat, hogy már az iskolás gyermekben felébredjen a természetes vágyódás a testvérek iránt. A leányok fehér, tiszta olvasmánya lenne a biblid megfelelő részének ismertetése, amelyekből a női élet hivatását , az anyaságot glória, dicsőség fényében láthatnák meg. Apostoli buzgóságú nők ragadnának meg minden alkalmat, hogy házankint, istentiszteleteken, ünnepélyeken, vallásos és hazafias összejöveteleken, vásárokon és műs helyeken terjesszék ezeket az írásokat. Az alábbiakban a magyar szellemi életnek több vezérférfiát szólaltatja meg az Új Barázda munkatársa. Az ő nyilatkozataik által is siettetni akarjuk a jobb belátásra térésnek ezt az áldott folyamatát, amely egyedül mentheti meg Magyarországot a háborúnál is nagyobb vérvesztéstől. A mi lapunk ezután is minden eszközt megfog arra, hogy az „egyke* betegségének útját elzárja.íme a nyilatkozatok: A statisztikusok nevében Kovács Alajos miniszteri tanácsos, a népszámlálási eljárás vezetője vázolta a mai helyzetet: — Azegyke*egyik legszomorubb csökevénye bizonyos magyar vidékeknek. Központja szembetünőteg Baranyavármegye, amelynek népesedése ijesztően fogy. Az utolsó negyven esztendő alatt a baranyai reformátusság száma kereken hatezerrel csökkent. Csodálatos dolog, hogy az „egyke” nagyrészt református vidékeken tombol, különösen a kisgazdatársadalom körében. Azokon a helyeken, ahol gazdasági cselédek teszik ki a lakosság többségét, számszerit kimutathatólag sokkal kisebb a lakosság csökkenése, mint a gazdák által lakott községben, így például a baranyavári járás Vörösmart községében (leginkább kisgazdák falva) 21-4 a tíz éves átlagban való szaporodás, míg Kislippó községben (ahol gazdaságicselédség a lakosság zöme) 42-2 a szaporodási arány. A legcsekélyebb az élveszületési arányszám Kiscsány községre nézve,ahol tízéves átlagban ezer lakosra számítva , nem is egészen tizenöt gyermek születik évente. A népesedés csökkenése még mindig fokozódó irányzatot mutat Mert hiszen Magyarországra nézve mintegy kétszázötvenezer főnyi a háborús férfiveszteség, tehát ugyanennyivel vagy legalább is majdnem ennyivel kevesebb családapára számíthatunk az elkövetkező közeli években. Ehhez kell számítanunk, hogy a gyermekek utáni vágy is kisebbedett a háború félelmet támasztó hatása alatt. Vasa József vallás- és közoktatásügyi miniszter — mint akinek a legfőbb fokon tiszte az erkölcsi téren való „egykez elleni küzdelem támogatása — ezeket volt szives mondani munkatársunknak: — Nemzeti vérfolyás azegyke*-rendszer. Nyomorultan kell már a földön elpusztulnia annak a nemzetségnek, amely meggyalázza az atyaság felséges hivatását és széttördelve az anyaság hófehér oltárát, annak köveiből épít bástyát ostoba önzése, vagyona köré. Meg kell tehát tanítanunk a népet a természet és az élet alaptörvényeinek tiszteletére. Az „egyke” elleni misszió minden támogatást megérdemel is a kultuszkormányzat a legszélesebb körű fellépésre hajlandó, az iskolák is az összes nevelőintézmények alján. Bernolák Nándor munkaügyi és népjóléti miniszter a fajvédelemnek ezidőszerint első avatásos vezetője így válaszolt kérdésünkre: „ A nincstelenekkel szemben az „egyke” legerősebb ellenszere: a földbirtokreform igazságos és sürgős végrehajtása, megszüntetné azt az aggodalmat, hogy a gyermekek nagyobb száma miatt nem lesznek képesek az élet terheivel megküzdeni. Ezenkívül számos társadalmi segítőszer állhat rendelkezésre, főképpen az egyházak részéről. Felvetettük a kérdést, nem volna-e lehető, hogy a kormány francia mintára anyagi kedvezésekkel és egyéb jutalmakkal istápolja a többgyermekes családokat, segítse elő ezzel is a szaporodást. Bernolák miniszter megígérte, hogy nézete szerint ez szintén hozzájárulhatna a helyzet javulásához. Prohászka Ottokár a katolikusok nagynevű főpásztora rendkívül sokat vár a szociális misszió munka szélesítésétől és a katolikus hívőkre nézve attól, hogy a lelkészek a gyónások alkalmával férkőzzenek közelebb a bűnbánó ember szívéhez-lelkéhez. Kétségtelen — mondotta — hogy a szociáldemokrata és kommunista tirtanok szintén erősen hozzájárultak ahhoz, hogy a családi élet bensősége csorbát szenvedjen. Azért az ezek ellen való harc egyben, mint látjuk, a legközvetlenebbül nemcsak valláserkölcsi, hanem — hiszen ez vele szorosan kapcsolódik — fajvédelmi munka is. Kétly László báró, a neves egyetemi orvostanár ezekben vázolta az orvosok álláspontját: — Az orvostársadalom annyiban folyhat bele az „egyke” elleni küzdelembe, hogy lehetőleg csökkenti azokat a magzatelhajtó beavatkozásokat, amelyeket a terhesség állapotában levő anyákkal szemben alkalmaznak. Az ilyen eszközöket azonban a legszükségesebb is elkerülhetetlen esetekre kellene korlátozni és a velük visszaélő orvosokat a legszigorúbban kellene elbírálni. Ravasz László dunamelléki református püspök nemrégiben már hangsúlyozta az Új Barázda hasábjain az „egyke* elleni küzdelem szükségét. Akkori nyilatkozatát most a következőkkel toldja meg: — Az „egyke* mint erkölcsi járvány mutatkozik, tehát erkölcsi gyógyítószerekkel kell orvoskodnunk ellene. A lelkészeknek maguknak is okosan, alaposan, mintaszerűen kell gazdálkodjok és példamutatóan világítsanak híveik előtt. Ezenkívül minden eszközt ragadjanak meg arra, hogy a biblia termékenyítő, családi érzésre hangoló vonatkozásait a gyülekezetek elé vigyék. Huszár Károly volt miniszterelnök teljességgel azon az állásponton van, mint a megszólaltatott egyházi férfiak valamennyije, így nyilatkozott : — Nem tudok ezidőszerint egyéb eredményes orvos ezért ez „egyke* ellen, mint a veszélyeztetett vidékeken erőteljesebb, mélyebb lelkipásztori munkálkodást. Ez nézetem szerint a katolikusoknál, főkép a gyónás témakörének terjesztésében, a protestánsoknál a hangsúlyosabb belmissziói munkában nyilvánulhatna. Rákosi Jenfi a magyar írók és hírlapírók koronázatlan királya képviseli valamennyi nyilatkozó között a legerélyesebb álláspontot. Az ő megszokottan eredeti és közvetetlen modorában adta meg felvilágosításait: — Amennyire nem lehet forradalmat szenteltvízzel elintézni — mondotta — ugyanúgy lehetetlen az „egyké°-t is „prédikálással* megoldani. Ide ,a szív és az Ököl közös munkája* szűk égés Az összes magyar községekről az „egyke” szempontjából osztályozást kellene készíteni és az így nyert eredmény alapján alkalmazni a leghatásosabb eszközöket. Természetes, hogy ezek az eszközök ne csak erkölcsiek, hanem társadalmiak, politikaiak és fizikaiak is legyenek. Hogy csak egyet említsek azok közül az intézkedések közül, amelyek az egyke komoly megoldása körül elengedhetetlenek lesznek, a birtokadományozásoknál a legszorosabban figyelembe kell venni a család nagyságát is. Hogy az érdemesség hány gyermeknél jelent első fokot, ezt természetesen minden egyes helységre nézve az ottani viszonyok döntenék el. Ezenkívül ki kellene mondani, hogy minden negyedik-ötödik gyereket az állam házasítja ki vagy adja férjhez. — A jóságnak, az okosságnak és ha kell, a kegyetlenségnek az intézkedései lépjenek sorompóba az „egyke jellem mert a legsúlyosabb és a legbotrányosabb függő kérdések egyikének tartom ezt a* magyar nemzet szempontjából. „Gyilkos anyák azok, akik a természet rájuk rótt legszentebb követelményei alól akarják kivonni magukat.* — A sajtónak mindent el kell követnie, hogy a kormányzatot mihamarabb való fellépésre szorítsa. Farkas Sándor. 1922. január 1. vasárnap