Új Barázda, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-31 / 24. szám
A váltságföldek f—) Az ezerholdas földbirtokosok október elsején lerótták vagyonváltságukat. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy ez volt az egyetlen komoly vagyonváltság, mert a birtokosok vagyonuk »/«—,V& részét valóban leadták az államnak. Az ipari és kereskedelmi nagytőke, vagy a bankok, de a többi adózók is, ehhez képest csak jövedelmi váltságot fizettek, mert „vagyonváltságuk" igazi vagyonuknak legfeljebb egy százalékát tette csak ki, amit jövedelmük »/«—V® részéből köny+nyen kifizettek. Innen van hogy a nagyobb földbirtokosok vagyonváltsága 70 milliárd koronára rúg, míg a bankok, gyárosok és kereskedők összevissza 3,4 milliárdot fizettek. Ezek után tiszta demagógia a mezőgazdasági birtokosságnak szemrehányást tenni, hogy nem fizet progresszív adót. A váltságföldek október elseje óta az állam tulajdonát képezik. Meg kell azonban érteni, hogy a váltságföldek még nincsenek kijelölve, mert ez az Országos FöldbirtokrendezőBíróság feladata. Míg a bíróság mindenütt ki nem jelöli, melyik birtokrészt veszi el az állam vagyon váltságban, addig a birtokos kataszteri tiszta jövedelem szerint fizet haszonbért az államnak a váltóföld után. Ezt így kell érteni: ha 2000 katasztrális hold a mezőgazdaságilag mivelhető birtokterület és a kataszteri tiszta jövedelem 20.000 korona, akkor vagyonváltságban 15 százalékot, tehát 3000 korona kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelő birtokterületet kell leadni. Mivel pedig a bíróság egyszerre nem tudja mindenütt a birtokrészt kihasítani, a pénzügyminiszter a 3000 korona kataszteri tiszta jövedelem után vetette ki a haszonbért a vagyonváltság után és pedig hét és fél kilogramm búzát a kataszteri jövededelem minden koronája után. A 3000 korona után tehát 22.500 kilogramm búza haszonbért fizet a nagybirtokos már erre a gazdasági évre. Mindezt el kellett mondani, hogy mindenki tisztában legyen a helyzettel. Már most a kormány a vagyoni váltságföldeket — ami ezer holdnál több - mielőbb szeretné birtokpolitikai célokra fordítani s az uj közép-, kis- és törpebirtokosoknak adni járadékbirtokok gyanánt. Addig is, mig az Országos Földbirtokrendező Bíróság e földeket kijelöli, csak ideiglenes megoldásról lehet szó. Körjegyzőségenkint vegyes bíróság — lehetőleg a birtokossal való kiegyezés útján — jelölje ki ideiglenesen a váltságföldeknek legfeljebb 50 százalékát (hogy a végleges rendezés könnyebb legyen!) s az így kijelölt birtokterületeken az Országos Központi Hitelszövetkezet községi hitelszövetkezetei útján alakítson a tér • 1 ' ' ' V//f7 IIJ&iMN. SL "4.} t»33. január 31, szerda Ara 10 korona y^i*'**1*^ÖT BARÁZDA —OW—^aa^j^aaM^p—min —a——san— ■**»« —......*trm..........iaa»—aaami mbm* mmm írnwa^ —un, ■MMiiissiSfcMaa^iMaMaasb^iaaJ • . % % ’■' , .‘V *' ' ■ 1 . ' U.ÖFUIS1S»I AHAK , uacjre4*«n SW. Uuruam, üSSHaSuStSNUli VI. k<rSI<(, Ú-utca 1«. — SK Megjelemlk héttő kivételével mindemmé, BSOsTaSÍ.,, sBiniinécor<ttfa*abáa\a«rtiif naMiilSkSiklvtMl foiofoa mámmh » «j}«l ilT^I k ■ - <. '*vt> * A lelőtt banktisztviselő tény szerint földhözjuttathatókból — de köztük néhány törpebirtokossal, akiknek igájuk van — földbérlőszövetkezeteket. Ahol nincs hitelszövetkezet, ott a község egyidejűleg a hitelszövetkezetet is alakítja meg, vagy valamelyik szomszéd községbeli hitelszövetkezethez csatlakozzék a földbérlő szövetkezet, ily módon pár hét alatt a váltságföldek a földhöz juttathatók kezén lesznek s megnyugvást keltenek. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság pedig nyugodtan dolgozhatik a végleges megoldáson, mikor az egész váltságföld mint járadékbirtok kerül az új közép-, kis- és törpebirtokosok kezére. Minden más módozat elhibázott, mert zavarta fullad! A kisgazdapárt egységének újabb bizonyságát szolgáltatta „A társadalom minden rétegét egybefoglaló népies Irányt kell életrehivni** Nagyatádi Szabó István a földreform-novelláról A kisgazdapárt értekezlete és vacsorája — Az UJ BARÁZDA tudósítóiitól — A Keresztény Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt ma este hat órakor Eszterházyutcai klubhelyiségében pártértekezletet tartott, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök, Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Rakovszky Iván belügyminiszter és Beluska Sándor honvédelmi miniszter is megjelent. A pártértekezlet elsősorban a párt szervezeti kérdéseinek megbeszélésével foglalkozott Mayer János elnök az értekezlet megnyitásakor üdvözölte képviselőtársait abból az alkalomból, hogy az 1923. esztendőben először gyűltek egybe. Bejelentette, hogy Oberhammer Antal, Pécs város I. kerületének nemzetgyűlési képviselője, belépett a pártba. Gömbös Gyula ügyvezető alelnök ezután előadta a párt tagfelvételi és gazdasági bizottságának harozt, amelyet a párt egyhangúlag tudomásul vett. Az ügyvezető alelnök javaslatára az értekezlet Almássy László lemondása folytán megüresedett vitarendezőbizottsági elnöki állásra Ráday Gedeon grófot választotta meg.’ A hét lemondott tag helyébe pedig danai Halász Móricot, Erdélyi Aladárt, Viczián Istvánt, Szíy Tamást Petri Pált, (egri.) Nagy Jánost, KaasAlbert bárót választották meg. Nagy Emil okolta meg indítványát, amely elsősorban beható szellemi pitléret szükségességére vonakozik Indítványát Bethlen litván gróf minisztereinek és Gömbös Gyula hoz kijárulása után a párt elvileg elfogadta, részleteiben azonban az alapszabályokban lefektetett módon kívánja a pártélet további irányítása szempontjából alkalmazni.A párt közgazdasági, szocilis, valamintxldutyási ügyi bízósága elental minden csütörtökön együtt ülést fog tartani. Ez üléseken foglalkoznak majd a bizottságokhoz utalt szakkérdéserre. A többi bizottságok pedig felv*.íltva üléseznek, úgy, hogy havonkint legelőbb egyszer minden bizottságra rákerül a sor. Az ügyvezető alelnök előterjesztésére az értekezlet elfogadta a párt parlamenti működésének zavartalan technikáját biztosító intézkedéseit. A pártértekezleten örömmel állapították meg azt az egységes felfogást, amelyről a párt a választások előtt is a választások alatt tanúskodott és amelyet továbbra is tanúsítani kíván, tekintettel az ország súlyos helyzetére, úgy a parlamentben, mint a parlamenten kívül is külső szereplésében. Olvasóinkhoz ! :* -ia „W Baránda" «/ helyiméz gólnak dialekkdma befm/axáet nyert, így a eaarkeexteeég ém kiadóhival ezután a következő címen található : ■ ■■ ■ i .. i i i VI. köt., Ó-utca 10. VI teletem ezámaink: 42-49, 198-04; éjjel 140-71. Hoyos gróf Üdvözli Nagyatádi Szabó Istvánt Az értekezlet után a párt tagjai pártvacsorán vettek részt. Vacsora közben Hoyos Miksa gróf felköszöntőt mondott nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszterre: — Ján őszintén bevallom — mondotta többek közt — hogy minél inkább láttam és tapasztaltam az életet, annyira inkább kellett azt mondanom, hogy a kisgazdatársadalom az az erőforrás, amelyből erőt lehet meríteni. A földbirtokreformmmal kezdted meg működésedet és azzal is kell azt befejezned. Én jól tudom, hogy egy ilyen nagymérvű és rengeteg magánérdekbe ütköző reform súrlódások és nehézségek nélkül nem oldható meg. De nem is ez a fontos, hanem az ország érdeke, amelyhez Te is, mi is a törvény alapján ragaszkodunk és ezért én, az úgynevezett nagybirtokos is, többedmagammal azért vagyunk egy politikai pártban, mert igaz szívvel, igaz liiékkel az ország érdekében nehéz feladatodban támogatni akarunk és támogatni fogunk. (Zajos helyeslés és taps.) Azt kívánom, hogy a magyarok mindenható Istene adjon Neked erőt, egészséget és kitartást e nehéz munka teljesítésére, amelynél mindnyájunk közreműködésére mindenkor számíthatsz. A földmívesügyi miniszter voltana Hoyos Miksa gróf szavait hosszas éljenzés és taps követte. Majd Nagyatádi Szabó István emnelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta: — Azt látom, hogy a magyar főpúri rendnek a tagjai mind többen készek arra, hogy veük csináljak agrárpolitikát. Hoyos Miksa gróf igazán követésre méltó példáját adta ennek, ha megnézzük, hogy mit dolgozott. Belekapcsolódott a közgazdasági élet minden ágába, a mezőgazdasági iparba és mezőgazdasági kereskedelembe egyaránt. Ebben a munkában, a legelsők között áll. A magyar gazdatársadalom el tudja képzelni a demokráciát azon az alapon, hogy nemcsak a magyar iktellgenetával, de a magyar főúri renddel is hovatovább mind nagyobb mértékben magtalálja azokat az összekötő kapcsokat, amelyek képessé teszik arra, hogy a magyar nemzetben Irelahrijan egy népise irány, amelyben asm* csak egyes osztályok, hanem a ma gyar népnek minden rendű és rangú tagjai bennfoglaltatható.