Új Barázda, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

- V, 1­7 *** aa /s#”" " ill /rd 1/ Mrwm­­v 1 /1 u — — -i S3S‘13. március 22. csütörtök Ara 13 korona Budapest, T. évf. 60. saatap IXOFIZETÉSi AH Ali : negyedévre 850.— Korona, SSEKIJESZTŐSÉO: VI. Kerület, O­ntva 10. .ifin egy Iiónapra 300.- Korona. Egyes példányaiéin Heebelesik hétfő kivételével mind a nap lS8101’ éjjel 14°~71 Ara 15.— Korona.­­ Hirdetéseket meghatározott i­»C|ür«5«u». uouw an­d­emin auawmaap KULDrtHIVATAI,: VI. Kerület, ó-utca 10. uSzn milliméter illjseabae sierint v««* fel a Kladdhivatal Talefon ufimolt: 4*-49, 198—04. éjjel 140-71 013 A mai napon 013 ponttal jegyezték a magyar koronát Zürichben. Pénzünk értéke alig egy héten belül ismét mintegy 25 százalékkal csökkent. Nyo­mon követi ezt a valutaromlást termé­szetesen az árucikkek megfelelő drágí­tása is, pedig a magyar korona belső vásárlóképessége idáig sem állott arányban a zürichi jegyzéssel. Hónapo­kon át sikerült állandósítani a valután­kat s idehaza az árak mégis meg­kétszereződtek, megháromszorozódtak. Mi meg sem várjuk már Zürichet, előre megyünk a magunk pénzértéké­nek a devalválásában és ebben az őrült futamban a tőzsdei spekuláció vezet. A tőzsdén már a 012-es koronát is megjátszották s a koronának a spekuláció által megrajzolt pályafutá­sához igazodott a kereskedelmi­ élet is. Bízvást elmondhatjuk tehát, hogy a pénz értékcsökkentésében a spekulá­ciónak káros, rontó szerep jut. Annál szükségesebb és sürgősebb feladat a tomboló tőzsdei spekuláció szigorúbb ellenőrzése és megfékezése, mert ma minden tőke a börzére szalad s a gazdasági élet a kielégíthetlen hitel­­szükségletek miatt egyre növekedő nehézségekkel küzd. Kinek volna kedve pénzét termelő vállalkozásba fektetni olyan viszonyok között, amikor a tőzsdén egy hét alatt is megszerezheti a törvényes kamat évi összegét?! Ha nem tudják megfékezni az esze­veszett nyerészkedő lázt, mely a társadalom nagyobb zömén már úrrá lett, meg­akad a munka és a gazdasági élet menthetetlenül elzüllik. Mert a széles körre kiterjedt tőzsdei nyerészkedő játék nemcsak, hogy el­vonja a tőkét az alkotó munka terei­től, nemcsak, hogy kiöli a munkaked­vet, de ezenfelül még olyan gyorsan szerzett vagyonokat hoz létre, amelye­ket azután pazarolva szórnak ki az új gazdagok a külföldi piacokra, luxus­tárgyakért és piperecikkekért. Nagyban hozzájárul az új gazdagok fényűző életmódja ahhoz, hogy külkereskedelmi mérlegünk 75 ezer millió korona pasz­­szívá­val zárult. Szigorúbban és gyö­keresen kell tehát korlátozni a fény­űzési cikkek behozatalát is. Nem tűr­hetjük, hogy konjunktúralovagok költ­séges igényeinek kielégítéséért külföldre dobálják a pénzünket és ezzel is ront­sák a valutát. A sors keresztje amúgy is rajtunk van. Fájdalom, a háború és a forradal­mak szörnyű következményeit nem háríthatjuk el magunktól. De legalább azt igyekezzék megakadályozni a kor­mány vasmarokkal és meg nem alkuvó eréllyel, hogy az elfajult spekuláció és ennek gazdasági következményei a megszilárdulás érdekében hozott óriási áldozatainkat hiábavalókká ne tegyék. A mezőgazdasági munkásszerződé­­seket a pénz elértéktelenedése folytán meg lehet változtatni A Ház folytatta a mezőgazdasági szociális javaslat tár­gyalását — Este nyolc óráig Interpelláltak a képviselők — A nemzetgyűlés mai ülése — az ő választott bíráik felváltva ke­rülnek be a bíróságba. Különböző jelentések beterjesztése után a Ház folytatta a gazdasági mun­kaviszonyból felmerült ügyekben a köz­­igazgatás hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról­­ szóló földmivelésügyi törvényjavaslatot. Temesváry Imre örömmel fogadta el a javaslatot, amely biztosítja a telek törvényes védelmét. A munkaadók nem használhatják fel gazdasági fölényüket a munkássággal szemben és az erősebb fél nem nyomhatja el a gyengébbet, a mezőgazdasági munkásságot. Csik József örömmel látja, hogy sok személyes kérdés mellett is mindinkább gyakrabban szerepelnek napirenden a szociális természetű javaslatok. A mun­kaviszony szabályozására szociális szem­pontból­ óriási szükség van. Mindenki­nek arra kell törekednie, hogy a tőke és a munka között megszűnjön az ál­datlan harc, mert ennek a két­ ténye­zőnek nemzeti szempontból nem sza­bad egymással üzemetbe helyezkedni. A munkabérmegállapító bizottság elnöksé­gét szerinte hivatásos bíróval kellene betölteni. Perlaky György: A törvényjavaslatra igen nagy szükség van. A munkások régi óhaja és vágya az volt, hogy a munkaadó és munkás között felmerülő vitás, kérdéseket együttesen békéltető bi­zottságokban intézhessék el. A vitás ügyeknek békés úton való elintézése feltétlenül jó hatással lesz arra a viszonyra, amely a munkás és munkáltató között jelen­leg van és ezen megértés alapján a munkakedv is emelkedik. A törvényjavaslat közvetlenül jó ha­tással lesz az általános jólétre is. Csik József kifogásolta, hogy bi­zottság elnöke a közgazdasági hatóság vezetője. Kötelességének tartja, hogy a közigazgatást megvédje, mert nagyon sok helyen tapasztalta, hogy a közigaz­gatási tisztviselőknek van annyi szociá­lis érzékük, mint amennyi az ellenpár­ton ülő képviselő urak némelyikének. Járásbíró azért nem alkalmas az elnöki szék betöltésére, mert nagyon sok já­rás területén nincs járásbíróság, ahol pedig nincs,­ ott az ügyes bajos felek kénytelenek volnának a szomszéd já­rásba menni, hogy panaszaikat a járás­­bíróságon előadják. A vitás ügyeknek kilencven százaléka többnyire igen sür­gős intézkedést tesz szükségessé, amelyet esetleg rögtön kell foganatosítani, úgy, hogy halasztásnak helye nem lehet. Azonkívül éppen az a legnagyobb baj, hogy a bíróságnak nincs végrehajtási joga és igen gyakran rögtön kell in­tézkedni. A főszolgabírónak, mint köz­­igazgatási személynek, meg van­ az­ intéz­kedési joga és rögtön orvosolni tudja az esetleg­ felmerülő bajókat. . A tárgyalást különben ülnökök alkal­mazásával­ kell vezetni, ezek az ülnökök a mezőgazdasági bizottság tagjai, tehát választott emberek, akik kötelességüket teljesíteni tudják. A főszolgabíró fel­váltva köteles behívni az egyes ülnö­köket a mezőgazdasági bizottság tag­jai közül. A munkásság körében sokkal na­gyobb megnyugvást kelt, ha nem mindig ugyanazok íté­lkezni!... ha Nem lehet majd azt állítani, hogy a fő­szolgabíró mindezeket lekenyerezt­e, vagy pedig, hogy a nagybirtokossal mindegyik, mondjuk érdekközösségben van és ez az érdekközösség vezeti az ülnököket. A javaslat hetedik szakasza igen fontos és szükséges intézkedést tartalmaz. Ez a szakasz ugyanis kimondja, hogy mindazokat a szerződéseket, am­e­­lyeket régebben, vagyis hónapok­kal ezelőtt kötöttek, a pénz elér­téktelenedése miatt meg lehet vál­toztatni. Erre eddig nem volt meg a törvényes alap. Ha tehát január­ban megkötik a szerződést a ta­vaszi vagy őszi munkálatokra és pénzben állapítják meg a járandósá­gokat, úgy, hogy a pénz elérték­telenedése következtében a kellő időben a munka teljesítése lehetet­lenné válik, akkor a felek azzal a kéréssel fordulhatnak a bizottság­hoz, hogy állapítsa meg a pénz el­értéktelenedésének megfelelő újabb járandóságot, vagyis a régi érték­nek megfelelő összeget. Ez a javaslat férfias és erős lépés és­­ feltétlenül meghozza azt az áldást, ame­lyet tőle várunk. Azok az ékek, amelyek a munkások és munkaadók között jelenleg vannak, letompulhatnak. A javaslatot öröm­mel üdvözli és elfogadja. (Élénk he­lyeslés ) Drózdy Győző szokásához híven hosz­­szan és unalmasan bírálja a javaslatot. Beszédje közben többször arat vihart. Csontos Imre: A kisebbség el van paktálva arra, hogy olyan javaslatot is, amelyet a legnemesebb szándék szül, el­gáncsol. Ezzel nem használnak a szegény munkásságnak, hanem ártanak nekik. A közigazgatási hatóságnak kötelessége, hogy becsületes lélekkel bírálja el a vitás ügyeket. Ha pedig nem jár el becsülete­sen, ott van felette a felettes hatóság. A javaslatot elfogadja. (Helyeslés.) Szakács Andor szintén a javaslat mellett szólal fel. A Ház a javaslat vitáját a csütörtöki ülésén folytatja, során elsőnek Beilinger Ferenc tette szóvá a zalaegerszegi tábor ügyét és válaszolt Éhn Kálmánnak a tábor élelme­zéséről mondott beszédjére. Éhn Kálmán bejelentette, hogy a tábor élelmezéséről újabb bizonyítékokat fog a Ház elé terjeszteni. Fábián Bélfi az Oroszországban túsz­ként visszatartott hadifoglyok fogság­ban töltött idejének a hadiévekbe va­ló beszámítását kéri a honvédelmi mi­nisztertől. Az Oroszországban túszként visszatartott hadifoglyoknak ugyanis a minisztériumok hadiévk­ént csak az 1918 évet bezárólag számítják be. Beltmnka Sándor honvédelmi miniszter: A törvény rendelkezése szerint a hiva­tásos katonáknál csak 1919 évig be­zárólag lehet beszámítani a hadiéveket. Valami méltányos elbírálásra volna szük­ség és ez a kérdés maga tulajdon­képpe­n a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik­. A sokat szenvedett katonatiszt­­ekkel szemben a maga részéről a leg­messzebbmenő támogatást teszi kilá­tásba. (Helyeslés.) Rupert Rezső egyesek címének és doktori diplomájának elkobzásáról inter­pellált hosszasan. Kiss Menyhért az Ipar­művészeti Főiskola ügyében, majd a Lakáshivatalról terjesztett elő interpel­lációt. Kótsy Anna után Kiss Menyhért a munka nélkül maradt vasmunkások ügyé­ben szólalt fel. Hébikt Ede politikai foglyok szabadonbocsátását és az interná­lási rendelet módosítását kérte. Batuváry Géza igazságügyminiszter azt válaszolta, hogy a forradalmak ál­tal feldúlt állami és társadalmi rend helyreállítása végett a forradalmak után a kormányok kénytelenek voltak rendkívüli intézkedéseket tenni. (Élénk helyeslés.) Ezeket a rendkívüli intéz­kedéseket az első nemzetgyűlés mind­járt törvényeseknek ismerte el. Lakó Imre a tőzsdeértékpapírforgalmi osztály működésének átmeneti­­ felfüg­­gesztését kérte, továbbá az értékpapír­­forgalmi adónak emelését, azonkívül pe­dig az uzsoratörvény és a kamatszol­gáltatásról szóló törvénynek oly értelmű­ módosítását, amelyek a mai gazdasági viszonyoknak megfelelnek. Az albérlők érdekében Lukács György szóvá teszi, hogy a lakásbérlők lakásuk egy részét uzsorát szerű áron albérletbe adják és így­ nemcsak ingyen lakást, hanem a ren­des polgári­ hasznot megengedhetetlenül túlhaladó jövedelmet is biztosítanak ma­guknak. Kérdi a népjóléti minisztert, hajlandó-e a bérlőket is az albérletbe­adás körül megfelelő korlátozásoknak alávetni és intézkedni, hogy az albérlők által fizetett bérösszegek a főbérlők által fizetett bérösszegekhez arányosít­­tassanak. Vass József népjóléti miniszter r­á­mutat az albérletek kérdése rendezésé­nek kényességére. A béruzsora ellen a lakásrendelettervezetben védelmet nyúj­tanak. Az albérlet összegét az egész bérletért fizetett összeghez viszonyít­ják. Az albérleti kérdés csak a kisla­kások kitermelésével lehet a fejlődés nyugodtabb irányába segíteni. Adják bérbe a vagyonváltság­­földeket Eőry Szabó Dezső az összkormányhoz azt az interpellációt intézte, hajlandó-e a vagyonváltságföldeket, amelyek 1922 szeptember 1-je óta az állam­­ tulajdo­nát képezik, sürgős intézkedéssel az erre rászorult kisembereknek egyelőre ideiglenesen bérbeadni, még­pedig oly­képpen, hogy ahol a tárgyalóbizottság munkájával elkészült, annak a javaslata értelmében, ott pedig, ahol a tárgyaló­­bizottság még nem működött, vagy munkájával nem készült el, a községi elöljáróság által megállapított igény­lőknek, lehetőleg egyezség útján, en­nek hiányában a mezőgazdasági kikül­döttek által megjelölt helyen. (Heves­­lés.) Az interpellációt kiadták a kormány­nak. Három más interpelláció elhangzása után Szabó Sándor Polgár községben a föld­­birtokrendezési eljárás során tapasztalt mulasztásokról akart interpellálni, de interpellációjának elhalasztását kérte, mert a minisztertől ígéretet­ kapott, hogy lehetőség szerint orvosolni fogja ezeket a kérdéseket. Az ülés este nyolc órakor ért véget. Az interpellációk Budapesten az ujságárusbódékban kapható az ..UJ BARAZDA"

Next