Új Barázda, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-10 / 129. szám
Szentendre segélykiáltása! Irta Kazay László v. alispán Ami Kecskemétnek a barack, Makónak a hagyma, Kőrösnek az ugorka, az volna és lehetne Szentendrének az egres. Volna és lehetne, ha egyrészt a termelők meg lennének szervezve, másrészt megfelelő hatósági támogatásban és védelemben részesülnének. A spekuláció óriási étvágyú profitéhségében azt akarja az idén Szentendrén az egresnél elérni, amit tavaly szerte az országban elért a búzával. A búzát 8—10.000 koronás áron a termelőktől összevásárolta, amikor a karmai közé kerítette már a termés túlnyomó részét, mesterségesen felhajtotta az árat 25—28.000 koronáig, megdrágítva ezzel mindent s ráadásul a termelőt állította oda a háborgó közvélemény elé árdrágítóként. A szentendrei kufárok ma hasonló recept szerint dolgoznak. A belföldi konzervgyárak egyetlen egy közös bevásárlót tartanak Szentendrén, hogy egymással ne versenyezhessenek. Ez a megbízottjuk a helybeli kofákkal a legszorosabb érdekszövetséget tartja fenn, amelynek révén sikerült nekik az egres árát oly óriási nagymértékben letörni, hogy a termelő termelési költségeinek csak nagyon csekély része térül meg. Szentendre kitűnő gyümölcstermő vidék. Nemcsak arra alkalmas, hogy a közeli fővárost ízletes csontmaga gyümölcseivel ellássa, de arra is, hogy jelentékeny egres termelésének megszervezett kivitele révén polgárai tekintélyes jövedelemre tegyenek szert s ez a valutánkra javítólag hasson. Ehhez azonban a termelők megszervezésére és sürgős és hatályos hatósági támogatásra van szükség. A termelők már megkezdték a szervezkedést, okultak a maguk kárán, most a közigazgatáson a sor, hogy az is megtegye a kötelességét. Ehelyett azt látjuk, hogy a város vezetősége érthetetlen vaksággal maga alatt vágja a fát. Olyan antiszociális és agrárellenes határozatokat hoz, amelyekkel, anélkül, hogy azt célozná és szándékolná, a spekuláció malmára hajtja a vizet. Hogy többet ne említsek, a város „hatóságait a piaci helypénzeket óriási magaslatra emelve, kimondotta, hogy mindenféle gyümölcs után kilónkint három korona vásári helypénz szedendő be, de nem a piacon tanyázó, ott helyet foglaló, az egres árát letörő, zsebükben milliókkal tovább álló kufároktól — hanem az agyonnyomorított termelőktől. E határozatot én, mint termelő, számos termelőtársam kérésére megfelebbeztem. Célom ezzel nemcsak a szóban forgó lehetetlen határozat megváltoztatása volt, hanem főleg az, hogy a felsőbb és legfelsőbb illetékes körök figyelmét közérdekből ráirányítsam a szentendrei gyümölcstermelők mostoha sorsára. Tavaly óta a legtöbb közszükségleti cikk ára ötven-nyolcvan százalékkal emelkedett. Minden hallatlan nagymértékben megdrágult. Az egres termelési költsége is. Ennek dacára a szentendrei kufárok érdekszövetkezetének sikerült elérnie, hogy az egresért a tavalyi árnak csak a kétszeresét fizeti, míg a salátát a szentendrei piacon tavalyi árának negyvenszereséért veszik. Nem közömbös, hogy évente jó sok millió a verítékezve dolgozó és tetemes költségekkel dolgoztató szentendrei gyümölcstermelők zsebébe jut-e, vagy a láncoló siker rétegek vágnák zsebre ezeket. Konzervgyárat kellett volna már régen Szentendrén alapítani, ezzel is függetleníteni a termelőt a spekulánsok hadától. Várjuk és reméljük a város vezetőségének megértőbb és hathatós támogatását, amelynek derék tanácsa bizonyára nem azt a régi szállóigét tartja szem előtt, hogy „megy a közigazgatás magától is, csak hagyni kell”1. A mai modern közigazgatás más célkitűzéssel és feladatokkal kell hogy rendelkezzék. De reméljük és várjuk azt is, hogy földmivelésügyünk hivatott és kiváló őre, a kisgazdatársadalom önzetlen és seskes pártfogója, a földmivelésügyi miniszter úr is meg fogja érteni szavunkat és leküldi egy kiváló közegét Szentendrére egy éles seprővel, aki Szentendre piacait nemcsak a fizikai piszoktól, de ha kell, az erkölcsi szennytől is megtisztítja s ha kell, a kufároknak a seprőnyelét is megmutatja, azoknak a kufároknak, akik huszonnégy óra alatt több nettó hasznot vágnak zsebre, mint amennyi bruttó bevételre tesz szert egy évi munkája és munkáltatása után a termelő. A spekuláció számítása sosem fogy el. Az idén csontmagú gyümölcseink elfagytak, de reméljük és hiszszük, hogy legalább a fenti reményeink nem fognak most Medárd napja után elfagyni. Sürgős és erélyes intézkedést kérünk és semmi egyebet! Példátlan támadás ellenünk a szerb parlamentben A szerb külügyminiszter jugoszláv állampolgárok halálraítélésével vádol meg bennünket — Szerinte megszegjük a trianoni szerződést — A szerb képviselők internálni akarják a magyar követet A belgrádi magyar ügyvivő azonnal elhagyta az üléstermet Belgrád, jurtius 9. Nincsics szerb külügyminiszter a nemzetgyűlés szombati ülésén külpolitikai expozét mondott. Beszéde során a magyarokhoz való viszonyról a következőket mondotta: — Szomszédainkhoz való viszonyunk vagy máris nagyon jó vagy az állandó javulás útján van. Ezen a ponton sajnálattal állapítom meg, hogy az egyetlen kivétel Magyarország. Amióta a trianoni béke ratifikálása után Jugoszlávia és Magyarország között a diplomáciai viszony helyreállt, a királyi kormány igyekezett megvitatni és szabályozni sok kérdést, hogy normális szomszédi viszonynak vethesse meg alapját. A királyi kormánynak ez a törekvése nem járt sikerrel, mégpedig azért, mert a másik oldalon mindig rosszakarat nyilvánult meg. Az első nehézség onnan van, hogy magyar oldalon hiányzik a lojalitás a trianoni szerződés határozatainak végrehajtása körül. A magyar kormány a trianoni szerződést csupán ideiglenes nemzetközi egyezménynek tekinti, amelynek helyébe hamarosan a dolgok régi rendje kerül. Ez megmagyarázza, hogy a jóvátételi bizottság a maga működésében a magyar állam szervei okozta nehézségekbe és akadályokba ütközik állandóan, úgy, hogy ezzel az erős ellenállással szemben megbízatását csak a legnagyobb üggyel-bajjal tudja teljesíteni. Szomszédaival szemben tanúsított magatartásával Magyarország nem adja bizonyságát annak, hogy jóakarattal igyekszik jobb viszonyok helyreállítására törekedni. Úgy az ellenőrző bizottság, mint az idegen állampolgárok ellen Magyarország meg nem engedhető módon jár el. Különösen a jugoszláv állampolgárokat üldözi, internálja, sőt alaptalanul halálra is ítéli. Amikor Nincsics beszédének ehhez a részéhez érkezett, a jugoszláv képviselők viharosan tüntettek Magyarország ellen. Sűrűn hallatszottak a közbekiáltások : • . — Tessék internálni a magyar követet. A belgrádi magyar ügyvivő éppen az egyik páholyban hallgatta végig a jugoszláv parlament magyarellenes viharos ülését, mire felkelt és azonnal elhagyta az üléstermet. Nincsics végül így fejezte be beszédét: " A magyar kölcsön megadása ellenében meg kell teremteni azokat a biztosítékokat, amelyeket Franciaország követel. Ilyenformán Magyarországnak nem lesz módja arra, hogy a kölcsönt az európai béke megzavarására fordítsa. Bethlen miniszterelnököt Kiskunhalas díszpolgárrá választotta Kiskunhalas város képviselőtestülete Bethlen István gróf miniszterelnököt a város díszpolgárává választotta. A város, mint a határozat indokolása mondja, azokat a hervadhatatlan érdemeket óhajtja elismerni, amelyeket a miniszterelnök egyrészt a Kisgazdapárt megszervezésével, az országban a rend, fegyelem, személy- és vagyonbiztonság megteremtésével , másrészt fáradságot nem ismerő külföldi útjával szerzett az ország érdekében. Utján a csonka, kifosztott Magyarországot a hatalmas külföld előtt férfiasan és önérzetes magyarsággal képviselte; a magyar nemzet régi erkölcsi tőkéit mutatta be, amelyeket az antáritnak is meg kell becsülnie. A miniszterelnök a maga nagy felvitágosító munkájába belevitte nemes honfiszívét, lelkét és a magyar nemzet egész önérzetét. Díszpolgárrá való megválasztásával kifejezést akar adni a város közönsége annak is, hogy benne látja az ország leghivatottabb vezérét, vezetőjét, akit minden igaz, hazáját szerető embernek követnie kell. Kifejezést óhajt adni szeretetének, nagyrabecsülésének és ragaszkodásának is, valamint biztosítást akar nyújtani a miniszterelnöknek a további küzdelemre, hogy azt hittel, lelkesedéssel, kitartással folytassa és árva, elhagyott, áldozatra és tettrekész magyar nemzetét bevezesse a boldog Nagy-Magyarországba. Ebben a munkájában a miniszterelnök marimkor számíthat Kiskunhalas város lelkes közönségére. Ai kisebbségi pártok hosszú felhatalmazási vitáira készülnek A Ház a jövő héten kezdi meg a felhatalmazási törvény tárgyalását - Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától . A felhatalmazási törvényjavaslatot, amelyet Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés tegnapi ülésén nyújtott be, a jövő hété® a Ház pénzügyi bizottsága tárgyalja és azután nyomban napirendre tűzik. Előreláthatóan igen hosszú felhatalmazási vita várható, mert a baloldali és szélsőbaloldali képviselők már bejelentették, hogy a kormány ténykedéseit bírálat tárgyává teszik. A felhatalmazási vitában különben a kisebbség ősi szokása szerint megragadja az alkalmat, hogy obstrukciós beszédeivel untassa a Házat. A Kisgazdapárt a maga vécéről nem óhajt hosszú vitát, de ammiig a kisebbségi pártok tagjai szólásba jelentkeznek, a kisgazdapárt is részt vesz a Vitában. I ry\JA r ■ J \. ' ^ tS23-U'M.STU v' ; 1983. június 1Q, vasárnap Ára 30 korona JBfldapest, T. éTf. 189. szám K SSSSSSSSSB SSS2S2ZSSSSBSSSSSSa ELŐFIZETÉSI ÁRAK negyedévre 1400 kor., egy hónapra 500 kor., Egyes példányszám Ara SS kor., vasárnapokon 30 korona. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételére mindennap SZERKESZTŐSÉG: TI* kerület, Ó-utca 10. szám* Telefon számok: 49-49, 198-04, éjjel 140-71 KIADÓHIVATAL* VI* kerület, Ó-utca 10. szám Telefon számok * 49—49, 198—04, éjjel 140—71