Új Barázda, 1930. május (12. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
A Bethlen-kormány szüntette meg elsőnek Európában a kötött gazdálkodást A harmadik körülmény, amelyet szintén figyelembe kell venni, hogy ez a kormány a kötött gazdasági rendszer idején vette át az ország irányítását. Kötött gazdálkodás volt akkor Magyarországon és ez a kormány volt az, amely a kötött gazdálkodást megszüntette, a kiviteli tilalmakat felfüggesztette és pedig elsőnek az európai államok között. De méltóztassanak elfelejteni, hogy ez oly időben történt, amikor még itt a parlamentben is súlyos hangok és kritikák hangzottak el amiatt, hogy a kormány igen korán lépett erre a térre és igen korán szüntette meg a kötött gazdálkodást. Nem szabad figyelmen kívül hagyni ezt a tényt, amikor e kérdésről van szó. Visszavetnem a mai állapotot arra az időre nem lehet. Mások voltak a közgazdasági állapotok, a perspektívák, a gazdasági helyzet. A váms tarifát nem abban a reményben terjesztettük be, hogy az a világ végéig' 51 megmarad. Miután az európai ipari államok többé-kevésbé rá voltak szorulva az agrárterményekre, ezeknek vámtételeit arra a mértékre kívántuk visszavezetni, amely a magyar gazdasági életnek és elsősorban a magyar mezőgazdasági érdekeknek megfelel. Gaal Gaszton: Több, mint két év óta változatlan a helyzet és nem történt semmi. Bethlen István gróf miniszterelnök: Kereskedelmi szerződéseket nem tudunk egyik napról a másikra létesíteni. Én már több ízben kifejtettem, hogy a vámtarifánál revízióra van szükség és több ízben hangsúlyoztatok hogy ebben az irányban a kezdeményező lépések megtörténtek. Ismétlem, hogyha ebben a tekintetben késedelem van, akkor ez elsősorban annak köszönhető, hogy a mai napig sem tudjuk, hogy a mezőgazdasági érdekeltségek milyen vámtételek revíziójára helyezik elsősorban a súlyt. Rassay Károly: Nem az érdekképviseletek, hanem a kormány dolga ez. Bethlen István gróf miniszterelnök: Éppen az ellenzék támadta a kormányt, hogy az érdekképviseletek meghallgatása nélkül kíván egyes kérdéseket megoldani. Mi ezekben a kérdésekben az érdekképviseleteket kívánjuk elsősorban meghallgatni és csodálom, hogy éppen az ellenzék az, amely figyelmen kívül akarja hagyatni az érdekképviseletek kívánságait. (Zaj a jobboldalon és a középen.) lenne, mint a romániai fa. Azt mondta végül képviselőtársam, hogy az összeférhetetlenségi törvény nem szorul revízióra, csupán helyesen kell végrehajtani. Ebben teljesen igazat adok. Az összeférhetetlenségi törvény végrehajtása a Ház autonómiájának integráns részét alkotja. Mindenkinek joga van minden esetben felszólalni és megtenni bejelentését. Legyen meggyőződve képviselőtársam, hogy ennek sohasem állottam útját — nem is lehetne — és a magam részéről csak helyeselni tudom, hogy ha vannak összeférhetetlenségi esetek, azok megszűnjenek. (Helyeslés.) Ami azt illeti, hogy a legtöbb összeférhetetlenséget maga a kormány teremtette, meg a választási törvénnyel, amely lehetővé tette tisztviselők megválasztását, ebben a részben nagy tévedésben van a képviselő úr. Öntör József: A Friedrich-kormány csinálta! Bethlen István gróf miniszterelnök: A forradalom után a Friedrich-kormány volt az, amely mint első intézkedett ebben az irányban. Méltóztassék tisztelt képviselőtársamnak ezt tudomásul venni. A miniszterelnök beszédét élénk éljenzés és taps fogadta. Ezután Láng Boldizsár báró szólalt fel. Beszédében azt fejtegette,, hogy Magyarországnak gazdasági szerződéseket kell kötnie, más államokkal, hogy így gazdasági együttműködés váltsa fel a háborús légkört. Nagy hálával emlékezik meg Olaszországról, amely elsőnek nyújtotta felénk baráti kezét. (Felkiáltások a jobboldalról: Éljen Olaszország, éljen,Mussolini!) A felveendő külföldi kölcsönt kizárólag a gazdasági élet felfrissítésére szabad felhasználni. Abban a reményben, hogy a kormány ezt a problémát sikerrel oldja meg, a költségvetést elfogadja. (Elérik-helyeslés a jobboldalon.) Jókai-Ihász Miklós beszédében a mezőgazdaság válságának okaira mutatott rá, majd felpanaszolta, hogy külkereskedelmi mérlegünk javulásának jó következményeiben a gazdaközönség nem részesülhetett, mert kivitelünk emelkedett ugyan, de az áruérték nem felel meg annak az összegnek, amelyet előző évben kaptak a gazdák. Szükségesnek tartja, hogy a kormány hathatós beavatkozási jogot biztosítson magának a tőzsde működésével szemben. A gabonával való spekulációt le kell törni. Sürgeti a gabonaárak stabilizálását és a kiviteli jegyrendszer bevezetését. A felállítandó közraktárakat szövetkezeti alapon tartja legcélszerűbben megoldhatónak. Végül még a kartelkérdéssel foglalkozott, azután pedig örömmel üdvözölve a kormánynak azt a szándékát, hogy a mezőgazdaság részére hosszúlejáratú hiteleket fog biztosítani, a költségvetést elfogadta. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az elnök ezután ebédszünetet rendelt el. . Mamutüzetések Szünet után * Gáspárdy Elemér szólalt fel. A mezőgazdasági termelés és az iparosítás megindítását sürgette. Hangoztatta, hogy most, gazdasági függetlenségünk visszanyerése után külföldi kölcsönt csak igen nagy és fontos célokra szabad felvenni. A kormány és a városok ne igyekezzenek közpénzen olyan üzemeket felállítani, amelyek versenyt csinálnak az adófizető polgároknak. A székesfőváros közüzemeit bírálva, megemlítette, hogy a Beszkárt 14 személyautót tart, a vezérigazgatónak 136 ezer pengő, jövedelme van, helyettesének 71.200 pengő, vagyis annyi, mint a kereskedelmi minisztérium műszaki osztályában levőknek együttvéve. Tíz igazgató fejenként n negyven-ötvenezer pengős jövedelmeket élvez és ugyanakkor 81 diplomás munkás van a Beszkártnál. Őt csak támadások érték azóta, hogy legutóbbi beszéde során ezeket a visszásságokat szóvátette, de büszkén viselte, mert végre jönnie kellett valakinek, aki ezekre rámutat. A költségvetést elfogadja. " ■ Jánossy Gábor azt hangoztatta, hogy nem a személyek a' hibásak a mamutfizetésekért, hanema rendszer és azok a szervek, amelyek ezeket a fizetéseket megállapítják. A pénzügyi tárca költségvetését bírálva, rámutat arra, hogy változtassák meg azt a rendeletet, amely a gyümölcsnek befőzésre való eladását korlátozza. Felhívja a társadalom tagjai közül azokat, akiknek horribilis jövedelmük van, hogy siessenek a hadiárvák és rokkantak támogatására, akik el nem képzelhető nyomorban vannak. A kultusztárca, kiadásairól szólva, hangoztatja, hogy a teljes tanszabadság híve és nem helyesli a numerus clausust. "A költségvetést elfogadta. Ezután Gyulay Sándor tartotta meg szűzbeszédét. Az adó kivetési módszereiről beszélt, sürgetve az" egységes adóvallomások bevezetését. Kifogásolta a községi jegyzők gyakori megbírságolását és a jegyzői kar számára nagyobb hatáskört kért. A községiösszekötő utak kiépítését sürgette, majd a nyolcosztályú elemi iskola bevezetése mellett foglalt állást. A költségvetést elfogadta. Kocsán Károly azt hangoztatta, hogy az állami adminisztrációt "nem szabad erőszakosan visszatejleszteni, mert ezáltal esetleg az emberek ezreit döntik nyomorba. AZ egyetemek ont,ják a diplomás fiatalságot, akik nem találnak elhelyezkedést ,és szervezetekbe tömörülve, keresik egyes gazdasági kérdések megoldását. Ezzel számolni kell, de viszont számolni kell azzal is, hogy a fizikai munkanélküliség is erősen fenyeget. A szociálpolitikai reformok helyett inkább olyan állapotokat kell teremteni, amelyek képtelenné teszik az ilyen intézményeket. Az agrárválságról szólva, elítélte a szövetkezetek elleni támadásokat, amelyek mind gyakrabban hallhatók, hangoztatta azonban, hogy az álszövetkezetek ellen izgalom nélkül kell eljárni. A kántortanítóság helyzetéről beszélt, majd azoknak a tanítóknak a fizetéséről, akik javadalmukat terményekben kapják és kérte, hogy ezek helyzetén segítsenek. Az elnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartják. A belügyminiszter május elseje rendjéről Ezután Scitovszky Béla belügyminiszter emelkedett szólásra és kijelentette, hogy a Népszava mai vezércikkére akar néhány megjegyzést tenni. Sajnálja, hogy aforradalmak után még mindig nem jött el az ideje annak, hogy a munkásságnak engedélyt adhasson május elseje megünneplésére. Ezt az idén is megtagadta, annál is inkább,,mert „izgatásokkal és 2 CIKIMIM 1930 május 1, csütörtök A mezőgazdasági export fejlesztése . Azt mondja Gaal Gaszton, hogy mi szoktattuk le a külföldi vevőket, hogy magyar mezőgazdasági cikkeket vásároljanak. Ezzel a szemrehányással minket nem illethet senki. Az utolsó években a kormány törekvése arra irányult, hogy a mezőgazdasági exportot fejlessze, támogassa és elősegítse. Ebben a tekintetben minden eszmét és gondolatot, amelyet felvetettek vagy előterjesztettek, a kormány beható megvizsgálás tárgyává tett és az az eredmény, hogy kereskedelmi mérlegünk passzivitása jórészt megszűnt, nemcsak a behozatal csökkentésének, hanem elsősorban az export fejlesztésének tudhatok be. — E tekintetben sem lehet tehát a kormánynak szemrehányást tenni. Képviselőtársam hivatkozott egy osztrák miniszter nyilatkozatára, hogy Ausztria részéről bizonyos ajánlatot tettek volna nekünk mezőgazdasági terményeinkre vonatkozóan és azt mi figyelmen kívül hagytuk. Gaal Gaszton: Egy magyar folyóirat részletesen közölte az ajánlatot. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ilyen ajánlatról nekem tudomásom nincs. Ha a képviselő úr ismertetni fogja, úgy abban a helyzetben leszek, hogy válaszolhassak. Ismétlem azonban, hogy ilyen ajánlatról tudomásom nincs és ha az ajánlatot valóban megtették volna, úgy a magyar kormány valóban meg is vizsgálta volna. Megszüntetik a nem kedvező vasúti tarifákat A miniszterelnök ezután a vasúti tarifális kérdésekről szólt. Gaál Gaszton bizonyos anomáliákról beszélt és felhozta, hogy a Romániából behozott fa olcsóbb, mint az ország egyik részéről a másikra szállított fa. Tudom, hogy voltak visszásságok a tranzitótarifánál és bizonyos fokig olcsóbbak ezek a tarifák, mint az ország belső területeiről szállított fa viteldíja. E tekintetben is intézkedtünk, hogy ezek a viszszásságok kiküszöböltessenek.A tranzitóforgalomra azonban az ország rá van szorulva, ínért, ha Románia exportálni akar, akkor a cseh és jugoszláv vonalak is rendelkezésre állanak és ha lehetetlenné tesszük, hogy tranzitáljanak olyan tarifa életbeléptetésével, amellyel nem tudunk konkurálni, ebben az esetben elveszítjük a tranzitforgalmat anélkül, hogy abból az országnak haszna volna. A kormány intézkedett az iránt, hogy a vasúti tarifákat revízió alá vegyék és a nem kedvező jelenségek megszűnjenek. Amennyiben a képviselő úr bebizonyítja, hogy ilyen kedvezőtlen tarifák léteznek, legyen meggyőződve, hogy intézkedni fogok, hogy ezek a visszásságok megszűnjenek. A magam részéről is helytelennek tartanám, ha a budapesti vagy zalamegyei fa a szállítási tarifa folytán drágább Saját készítményű divatos férfiöltönyök remek szabásban, kifogástalan kivitelben, fekete, sötétkék, szürke és barna kamgarn-szövetből vagy posztóból, amelyeknek eladási ára 70 és 80 pengő volt, most 45 pengő László Lajos férfiruhaüzletében, Vilmos császár út 40. Ezen rendkívüli leszállított ár oka, hogy a cég nagy árukészletét csökkenteni kívánja. Minden darab a legtökéletesebb kiállításban készült. E cég főcélja a jó firnév kiépítése és ezért a vevő többet kap, mint amit remélt.Postai rendeléseket pontosan eszközöl a cég, a mérték beküldése mellett. Mx árumintavásár alkalmából Május 11a 1-től 10-ig. Finom férfiöltöny öle csaknem félárban less, állítva ! J Nem volt és nem lesznek többé ilyen árak!