Új Barázda, 1938. szeptember (20. évfolyam, 36-39. szám)

1938-09-04 / 36. szám

Ára 10 fillér UJ RMMH Budapest, 1938 szeptember 4. Vasárnap XX. évfolyam, 36. szám. A fővárosi tejpiac rendezése Életbelép az új szabályozás Megszűnnek a kisüzemek Az Új Barázda ez év januárja óta igen sok alkalommal foglalkozott a fővárosi tejkérdéssel. Hónapokkal ezelőtt hírül adtuk, hogy nagy változás készül ezen a téren. Nemrég közöltük vázlatosan a készülő új rendet. Most ismét módunkban van olvasóinkat a közeljövőben életbelépő új tejrendeletről tájékoztatni. A földművelésügyi minisztériumban már elkészült az új tejrendelet, amely főbb vonásokban a következőket tartalmazza: Budapest főváros tejellátását az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok és a Fővárosi Tejüzem fogja végezni, ők hozzák forgalomba a tejet, a tejfölt és a joghurtot. A többi kisebb vállalat csak túrót, sajtot és vajat készíthet, illetve hozhat forgalomba. Eszerint tulajdonképpen úgy határozhatjuk meg a dolgot, hogy lesznek fogyasztási tejet és lesznek iparitejet forgalomba hozó, illetve feldolgozó vállalatok. Az a kisebb vállalat, amely a változott viszonyoknak megfelelően nem akar az új terv szerint dolgozni, azok berendezését és mostani tejkvótáját értékesítheti. A tej értékesítésével foglalkozó három nagy vállalat közül az OMTK a Budapestre szállítandó tejmennyiség 60 százalékát, míg a másik két vállalat a 40 százalékát kapja meg. Szó van arról is, hogy a fennmaradó tejvállalatok részére esetleg egy közös tej bevásárlószervet állítanak fel. Mint már régen megírtuk, a gazdák a jövő évben a tejért 18 fillért kapnak. Az Új Barázda volt talán a legelső, amely a tejértékesítés gazdaságos elrendezése érdekében felemelte szavát. Harcoltunk a gazdáknak fizetendő magasabb tejárért, de ugyanakkor követeltük, hogy a fogyasztó számára a tej ne legyen drágább, hanem a tejvállalatok haszonkulcsát kell csökkenteni. Ezért követeltük a tejnek. Az Új Barázda nem mehet el fiókok számának meghatározását, megjegyzés nélkül az utóbbi időa tejfiókok által eladott tejben történt és kilátásba helyezett mennyiség minimalizálását, sőt reformok mellett, maximalizálását. Irtunk a kisebb Megdöbbenés fog el bennünket, tejvállalatok kényszertársításáról amikor azt látjuk, hogy a sok is. De hasábjainkon sohase köve- egykezesítés miatt mennyi létalap testük derék keresztény magyar pusztul el és ugyanakkor a minemberek anyagi tönkretételét. A dent elborító bürokrácia foglalja profitéhségnek való gátemelés el a helyet. A nemzeti szocializnem lehet alapja annak, hogy a más, a fascizmus nem követeli az keresztény nemzeti elvek hangoz- egyén gazdasági halálát, sőt arra hatása mellett évtizedes múltú cé törekszik, hogy azt megerősítse és geket tönkretegyenek. Reformot az államnak jó adóalanya legyen, végre lehet hajtani anélkül, hogy Sok kis ember gazdasági megerőadófizető polgárok lába alól kisitése, talpraállítása, önálló eghozzák a biztos megélhetés bgzizisztenciává tétele ez a legfontolatsabb. Tessék szétnézni Olasz-A tejkérdés megoldása során országban, Német Birodalomban, bizony sok igazságtalanság törte- lassanként mindenütt az egyént Dicső ruházati ciünenet a falu népének! S az Országos ülezőgazdaságiamara akciója Ismét elérkezett az ősz, amikor a közhit szerint a falvakon élők kamrája és magtára megtelik. Mennyire más azonban a valóság! Nagyon kevés helyen telik meg a kamra és magtár. Sőt, most következnek a gondterhes idők! A családnak ruha, fehérnemű, cipő szükséges, az ágyneműt is pótolni kell. De miből? ! Hiába hangoztatják egyesek, hogy a mezőgazdaságnak jól megy, a legjobban megcáfolja ezt a sok rongyos ruhájú, tépett cipőjű, sőt mezítlábas falusi ember. Kevés a kereset, a ruházat pedig sokba kerül. Nem siránkozás, a keserű valóság ez. Az Országos Mezőgazdasági Kamara vezetősége a hozzá beérkezett jelentések és közvetlen tapasztalat alapján felterjesztést intézett a kormányhoz, amelyben sürgős intézkedést kér a falusi szegénység ruhával való ellátásáért. Az Új Barázda mindig azért harcolt, hogy a mezőgazdaságból élők keresete, bevétele annyi legyen, hogy semmiféle ruházati akciót ne kelljen érdekében megindítani. Mégis meg kell alkudni az adott helyzettel és addig, míg a mezőgazdasági foglalkozás szegényebb rétegét megfelelő keresethez nem juttathatják, szükségesnek tartjuk mi is, hogy a kormány sürgősen tárgyaljon a gyárakkal a ruha és cipőakció megszervezése és elindítása ügyében. Itt az ősz kezdete. Nagyon kevés meleg nap van már hátra. Nemsokára hideg őszi szél süvít majd végig az országon. Akkorára legalább legyen ruhája és jó cipője a falusi felnőttnek és az iskolás gyerekeknek. Ez is nép-, sőt honvédelem helyezik előtérbe. Ez a helyes. Az egyéni kezdeményezés, az egyéni gazdagság és normák közé szorított szabadság még a modern államban se nélkülözhetők. Nálunk az utóbbi időben veszedelmes kezd lenni a sok-sok egykéz. Nem az egy kéz nyomán támadt rend ellen beszélünk. Erre szükség van, mert a szabadság az idők folyamán szabadossággá vált. De igenis tiltakozunk az ellen, hogy az egykezek bürokraták kezeibe kerüljenek, mert ezek megölik a gazdasági életet. A magyar gazdasági életben rendet kellett teremteni, hogy az üzletkötést biztonságosabbá tegyük. Azonban az összes egykezeket a gazdasági élet szakavatott emberei vezessék, akik ismerik az életet és nem vetnek gátat az érvényesülés elé. Most minden egykéz mellett iroda is van, ahol befészkeli magát a bürokrácia, amely magát úgy akarja nélkülözhetetlenné tenni, hogy az egykézben tömörültek társaságába új embert nem akar beengedni. Pedig szükség van utánpótlásra. Ezért minden egykéznél nyitott ajtót kell hagyni, hogy a jövő embere is beléphessen rajta. Ismételjük, egy új, igazságosabbnak hangoztatott rend nem lehet megelője az egyénnek. Ez ellen hadakozni kell, mert lassanként kiépül a mindenható bürokrácia, amely ellen nem lehet, sőt nem szabad még csak szót sem emelni, mert azonnal lesújt a büntető kéz! Lesz tehát szent bürokrácia és a polgárság helyén az újabb kor alázatos jobbágya! Ebből nem kérünk! A magyar nemzetnek sok-sok független, anyagilag jól megalapozott, a nemzet hagyományaihoz ragaszkodó polgárra van szüksége, mert csak így lehet ismét nagy és szabad az ország! Ezen tessék gondolkodni és véget vetni a dilettáns elgondolások keresztülvitelének! A nemzeti jövedelem emelkedése A magyar nemzeti jövedelem emelkedéséről számol be a Magyar Gazdaságkutató Intézet legközelebbi jelentése. Az előző esztendőkhöz képest Magyarország nemzeti jövedelme 1936 —1937. években tíz százalékkal, 425 millió pengővel emelkedett s megközelítette a 4,5 milliárd pengőt.