Új Ember, 1946 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1946-07-21 / 29. szám
Pünkösdi búcsú az ősi Csíksomlyón A KIK ott voltak és látták s akár néhány felejthetetlen napra is,MTM együtt zarándokoltak a székely nép feltorlódó seregeivel Csíksomlyóra, az ősi kegyhelyre, sohasem felejtik el az 1946. évi nagy „kikerülést”, ahogy a székelyek a csíksomlyói zarándoklást nevezik. Százhúszezer ember sereglett össze ezen a pünkösdi búcsún. Ezres tömegek jöttek Brassóból, Bukarestből, Marosvásárhelyről, sőt Fogarasból is. Eljöttek a moldvai csángók küldöttségei, a státusgimnáziumok , a katolikus leányiskolák csoportjai, papok, apácák, szerzetesek. Az egyházi körmenetet Márton Áron erdélyi püspök vezette. A négy székely vármegye népe templomi lobogók és nemzeti színű zászlók alatt vonult fel a nagysomlyói hegyekre. A tündöklő pünkösdi ég alatt feszengtek az ősi Mária-énekek, a magyar és a székely himnuszok. Zengő harangok áradatánan, könnyes szemekkel, maga a székely nép hozta el ide fájdalmait, törődéseinek nyomasztó gondját és olthatatlan hitét, amelyet a Somlyói oltár évszázados tüze táplál. A csodálatos rendben lebonyolódott zarándoklat élményszerűen elragadó kiegészítői voltak az élőképes előadások, amelyeken nagy tömegek vettek részt. Mintha a barokk korszak, nagy, tömeg áhítatát keltő misztériumjátékai elevenedtek volna meg ezen a három estén, hogy képszerűen mutassák be az ősi dráma, Krisztus földi életének biblikus mozzanatait A somlyói gimnázium régi szemináriumának nagy színpadát Kovács Dénes, a fiatal tanítóképzőintézeti tanár tervei szerint rendezték be, a zene- és énekkórust P. Elemér vezette, a gyermekkórust pedig a csíksomlyói tanítónők vezényelték. A reflektorok fehér fényében angyalok lebbentek; áhítat és álmaik odds kísérte minden szavukat, minden taglejtésüket. A Pieta komor tablója megrendítő, zokogás tör elő a nézőtérről s a feltámadás diadalmas énekétől felragyognak , a szemek, kisimultak a fáradt arcok. Amikor pedig, a következő színben, a magyar szentek glóriájával övezetien megjelenik Krisztus, mint a béke fejedelme, mennyei koronával a fején, jogarral a kezében, királyi hatalma teljességében, a béke himnuszának ujjongó zengzeteihez ezernyi lélek csatlakozik. A somlyói Máriát ábrázoló élőképnek volt a legnagyobb ..sikere“ A csillagkoronás Szüzet, karján a kis Jézussal, a székely nép hódolata övezi: ez a kép K Filep Judit rendezői remekműve. A Somlyói játékok sikere a székely népi katolicizmus eleven erejét, ősi valóságát igazolta s azt az óhajtást váltotta ki Erdély katolikus magyarságának legszélesebb köreiből, bárha ezeknek az előadásoknak megismétlése egyik statásos eszköze lenne a katolikus népi öntudat elmélyítésének. EGy TCLzoftkuS poltika. bütföldön fik Z EGYIPTOMI kormány közölte a Vatikánban, hogy kész jjrva diplomáciai kapcsolatot létesíteni Szentszékkel. Libanon köztársaság diplomáciai képviselőjének kinevezése is küszöbön áll. Római jelentés szerint az összes arab államok kiküldöttjeiből alakult bizottság érkezett oda, hogy a Szentatyánál kihallgatáson jelenjék meg. Illetékes vatikáni helyen úgy nyiatkoznak, hogy az Egyház kész elfeejteni az arab világ részéről irányában évszázadok óta megnyilvánult előítéleteket. De Gasperi megalakította az új olasz kormányt. A katolikus párt, hivatalos nevén a keresztény demokratái, 1, a szocialisták 4, a kommunisták 4, a köztársaságiak 2 tárcát kaptak Van ■gv pártonkívüli tagja is a kormánynak. De Gasperi egyelőre a külügyi arcát is megtartotta. A francia kormányban — mint a nost érkezett lapokban olvassuk —, a katolikus párt kezében van a miniszerelnökség, a külügyi, a pénzügyi, gazságügyi, hadügyi, nemzetgazdasági és postaügyi tárca. Külön egy álomminisztere is van a pártnak. Kommunista politikus tölti be a fegyverkezési, az ipari termelésügyi, a köz ■gészségügyi újjáépítési és hadigondolási tárcát. Szocialista a belügy-, a közmunkaügyi, a földmívelésügyi, a nevelésügyi és a gyarmatügyi miniszter. A kommunistákat és a szocialistákat egy-egy helyettes miniszterelnök is képviseli a kormányban. A lengyel püspöki kar közös pásztorevelet adott ki, amelyben elítéli a terrort és az erőszakoskodást . Kolozs AKi Pál: FORRADALMÁR, ÍRNI ÉS OLVASNI TANÍT Forradalmár ó, a javából. ■Is A boulevard korlátolt léhűtőinek, LM nagyszájú demagógjainak gúnykacaja kíséri, parókás mitugrászok röhögve sárral és mocsokkal dobálják. Kórusban harsog az utcai reakció : — Gazember ! Forradalmár ! Kötelet a nyakába ! A periférián felállított forradalmiszemináriumának belső berendezését, a padokat az imént törte össze az előjogokat élvező csőcselék, néhány áruló írástudó felbújtására. Trágár szitkok, sárgombócok, öklömnyi kövek röpülnek feléje, ám a forradalmár nem veszti el idegeit. Igazi forradalmár, mint minden szent, aki nem az életet félti és épp ezért rettenthetetlen. Nyugodtan folytatja útját, s a külváros szűk és ragacsos sikátoraiból kisurrannak védelmére tanítványai, az eszme bátor gárdistái, néhány proletár süvölvény és több keményöklű reimsi iparostanonc. Az üldözők megtorpannak. , A demagóg utca reakciós forrongása és a Szent utcai foradalma egy pillanatig farkasszemet néz egymással, de a harc, a győzelem már az összecsapás előtt eldőlt. A forradalmár nem verekedni tanít, hanem tanítva verekszik a szellem és a lélek világosságáért. Sáros arcát törölgetve nyugodtan szól tanítványaihoz : — Menjetek haza fiaim és tanuljátok meg holnapra a leckét. . . Betámasztja maga mögött a baltával letört ajtót s miközben iskolatestvéreivel újra összeeszkábálja a széttört padokat, van ideje tűnődni, aIVEL IZGATTA fel úgy városát is Azt a kort, amely tanúja Mainietnek és Tartuifenek, az Elveszett paradicsomnak, amely Paganini mesteri játékában gyönyörködhetett, amelyben megszületett Newton Principia című műve... Rembrandt, Rubens, Van Dyck, Hobbema, Ruysdael, Franz Hals képei. Ez a század hazájának, Franciaországnak diadalmas virágkora. XIV. Lajos udvara kápráztató fényben ragyog.. . s Colbert új gazdasági tanokat hirdet. És ez a kor tria zászlajára a »felvilágosodás» jelszavát! A tudományos kutatás és technológia nagy kezdő ugrását ugyancsak ez a század méri. Firenzében felállítják az Accademia del Cimente-t és Angliában a Royal Society-t. A civilizáció és kultúra rohamos fejlődésével büszkélkedő század már ellátta iránytűvel és légsúlymérővel a hajósokat, lázmérőt és kinint tett az orvos táskájába, mikroszkópot illesztett a tudós szeme elé. Van már zsebóra és egy újfajta evőeszköz — a villa —, amelynek használata fékezi a mohóságot. Micsoda kultúra . . . milyen lehetőségek ! És ezt a felvilágosodott kort izgatja fel egy szerzetes, a »forradalmár» azzal, hogy ingyen tanítja írni, olvasni és számolni a városok perifériáin nyüzsgő proletárgyermekeket. A voltairei szemlélet felvilágosult követői úgy vélekednek, hogy a szegények tanítása káros és haszontalan. Monsieur Garnet egy magasállású állami funkcionárius emlékiratában így támadja a nevelés és iskoláztatásügy forradalmárát, De La Saliét és iskolatestvéreit : «Minden ára, amit a gyermekek a könyvek mellett töltenek, a társadalomra nézve elveszett idő. Az iskolatestvérek által élén eredmények gyorsaságukkal ijesztenek meg bennünket! Ha szabadkezet engedünk nekik, tídmarosan nem leszpáros, aki ne tudna írni és olvasni. Ezért államérdek, hogy megsemmisítsük őket.* Ugye? Szinte hihetetlen ! Micsoda ellentmondása és kiábrándító fintora a felvilágosultságával és haladásával büszkélkedő század kultúrájának ! Hát ezért forradalmár a proletárság szellemi és lelki felemelésének hős harcosa. »Szociális találmánya az ingyenes népoktatás — évszázadokkal előzte meg korát. E MODERN KÖZOKTATÁS és népnevelés zseniális pionírja 1651-ben született Reimsben, Higi francia nemesi családból. Apja előkelő és gazdag városi tanácsos , s Ő maga már fiatal korában a reimsi érsekség bőségesen javadalmazott kanonokja. Tanítási és nevelési kérdésekkel huszonnyolc éves koráig nem volt semmi kapcsolata. Ekkor felkeresi egy Niel Adorján nevű roueni tanító. Megkéri, hogy legyen segítségére egy iskola létesítésében. 1679-ben, április 15-én Reimsben megnyílik az első ingyenes iskola, a szegénylakta külvárosban. És ugyanebben az évben még kettő ... A tanítók fizetéséről és az iskolák fenntartásáról részben De La Salle gondoskodik. Miután letette a teológiai doktorátust, kezébe veszi a tanítók képzését is, mert nemcsak a tanulók , a tanítók száma is egyre szaporodik. Az előkelő és művelt reimsi körökben hüledeznek . — Ilyesmivel foglalkozik egy gazdag kanonok? De La Salle lángoló beszédeivel, bölcs intelmeivel, pedagógiai előadásaival és élő példájával megtanítja tanítóit,hogyan nevelhetnek és miképen közölhetnek ismereteket eredményesen Mert maga a tudás, amelyben mindenkinek kivétel nélkül részesülnie kell, csak eszköz az evangéliumi igazságok kezében. És itt a több irány felé forradalmi utat mutató nagyszerű gondolat magja ! A tudás és ismeretszerzés, ha kisiklik az örök igazságok vezető kezéből, zsákutcába vezeti az embert és kultúráját ... Az ismeretszerzés lehetősége nem lehet semmiféle társadalmi osztálynak előjoga ! Semmi kétség : a közoktatásügy elejétől végig keresztény vívmány, egyházi «találmány». A kereszténység egyik teljesen eredeti gondolata a közoktatás elve : minden ember rendszeres értelmi oktatásban részesítendő. S a kereszténység helyezte a művelődés történetébe az évezredeken keresztülvilágító eszmét, hogy az oktatás maga is istentiszteleti tény, az istentisztelet kiegészítő része. SZENTJE Ő a közoktatásnak, de irigy és korlátolt kortársai még bolondnak tartják . . . mert Reimsben saját pénzén külön házat bérel a tanítóknak. 1682 . . . Iskoláinak jóhíre mégis áramként kereng az országban. Rethel.. . Laon... Guise szegényei De La Salle-hoz fordulnak gyermekeik érdekében. Ettől kezdve élete a népoktatás áldozatos eposza. És a városban felcsattan a gúnykacaj, az előkelő rokonság körében pedig a felháborodás, mert a nemes kanonok tanítóihoz költözik, velük étkezik, durva posztóból készült formaruhájukat viseli. Szigorú aszkéta életrendet ír elő a pedagógusoknak s azt maga is követi, így készíti elő őket hivatásuk tökéletes betöltésére. 1683-ban lemond a kanonoki címről és javadalomról és a következő esztendőben szerényen és feltűnés nélkül szétosztja a szegények között minden vagyonát és családi örökségét. Társulattá szervezi a nevelőket s még ez évben a tanítókkal együtt leteszi a szerzetesi fogadalmat és megalakítja a Keresztény Iskolatestvérek szerzetét. Aztán sorra nyitja meg a mai értelemben vett ingyenes népiskolákat, száz évvel előzve meg Pestallozzit és kétszázhatvanhét esztendővel saját korunkat. A kanonokból tanító lett és a tanítóból szent, s a szentek példái után gyakran csak lassan, évszázados késésekkel kullog az államhatalom. Franciaország az ingyenes népiskolai oktatást csak 1881-ben emelte törvényerőre.. . Magyarország a XX. században. jjt LÉTE CSUPA áldozat, küzdelem, megírat adóztatás és önfeláldozás és önzetlen cselekedet az iskoláért, tudásért, a koroktól és osztályoktól független, örök evangéliumi igazságokért. Az «írástanítók», azok, akik pénzért árulták a betűvetés tudományát, veszélyes konkurrenst láttak benne, gáncsolni próbálták, megvádolták aljasul és alaptalanul egyházi és világi hatóságok előtt, hajszát indítottak ellene «államérdekből». ő ugyanekkor megszervezte a világ első tanítóképzőjét, a «szemináriumot». Ez már forradalmi cselekedet, hiszen akkor maholnap mindenki megtanul majd írni és olvasni. Ám hiába rombolják szét az első szemináriumot, rögtön három új nő a helyébe. Aztán újabb kezdeményezésével ismét évszázadokon néz túl, s meglátja a mesterséget mívelő ifjúság tanítási problémájának megoldását. Megszervezi az úgynevezett «vasárnapi iskolákat». Ma iparostanonc iskoláknak hívják a De La Salle Szent János által kezdeményezett iskolatípust. XX. SZÁZAD első évében szentté avatták. Ez a kor eszmélt fel a szent óriási jelentőségére, miután öt világrészt hódított meg, nemzedékeket és milliókat tanított és nevelt. Ma több mint 400.000 ifjút, közöttük rengeteg árvát tanítanak De La Salle szerzetesei. Magyarországon a múlt század utolsó éveiben kezdték meg áldásos működésüket a keresztény iskolatestvérek. Budapesten internátussal kapcsolatos elemi és polgári iskolát tartanak fenn, Szegeden tanár- és tanítóképzőt, a szolnokmegyei Homokon pedig szegény menhelyi gyermekeknek most koldulják össze a háború alatt elpusztult Beniczki-fiúotthon talpraállításához legszükségesebb felszerelést. * Napjainkban a szociális közoktatás szentje újra «forradalmi». Újra támadják dúsan virágzó nagy művét. .. Újra célbaveszik a katolikus egyház kultúramentő, kultúrafenntartó és teremtő intézményeit. Akárcsak évszázadokkal ezelőtt,államérdekre hivatkoznak. S akik írásban és szóban gáncsolnak , hálátlanok vagy feledékenyek. Az Egyház iskolái nélkül Európa ma is egyetlen óriási kiterjedésű külváros lenne, ragacsos sötétségbe borult periféria, makogó és lelki rabságban tartott, írástudatlan proletárokkal. A FaxPioraana kongresszusa PAX ROMANA XIX. kongresszusán mintegy húsz ország 150 kiküldöttje vett részt Salamancában. A külföldi küldöttségek fele Európából, másik része Amerikából érkezett. A francia katolikus diákság nem képviseltette magát. Megvitatták a katolikus egyetemek főbb kérdéseit, az Egyház és az állam egymáshoz és az egyetemekhez való viszonyát, valamint a katolikus diákság helyzetét. A madridi ünnepélyes záró ülésen határozatot fogadtak el, amely leszögezi: a Pax Romans munkája arra irányul, hogy a pápák szociális tanait és útmutatásait az egész világon terjessze, azok megvalósítását elősegítse, a főiskolai ifjúság körében a katolikus hitet és az Egyház tekintélyét elmélyítse, megerősítse. Nagy gyakorlati jelentősége van annak, hogy lefektették a katolikus értelmiség új egyesületének, az « Universitas»-nak alapszabályait. Munkások és földmívesek fiainak száma a magyar bencés gimnáziumokban KÖZOKTATÁSI reformtörekvések /«M során ismételten támadás érte a ZsidA gimnáziumokat, mint a felsőbb társadalmi rétegek kiváltságos iskoláját. „A gimnáziumi férőhelyeket valósággal megszállja a nagyváros vagyoni vagy társadalmi felsőbb- és középosztálya. Az 1939/40. tanévben ezek gimnáziumba járó gyermekeinek száma kb úgy aránylik a kisbirtokos, kisbérlő, napszámos, munkás, cseléd gyermekeihez, mint 92 :8 (igaz, hogy ugyanakkor a gyakorlati középiskolákban is 82'7 : 17'3, a polgári iskolákban pedig 76' 7: 28‘4 az arány), holott mint köztudomású, a munkásság és a kisparasztság az ország lakosságának több mint a felét teszi.“ (Barra Gy.: Régi és új iskolarendszerünk. Köznevelés, 1948 ápr. 31.) Egy államtitkári nyilatkozat Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azonban Bereczky Albert államtitkár a következőkép nyilatkozott: „Akár a szerzetes- iskolákra, akár a protestáns kollégiumokra gondolok, meg kell állapítanom, hogy az elhanyagolt és sokszor elhagyott néptömegeinknek ezekben az iskolákban volt legtöbb szabad levegőjük és demokratikus művelődési lehetőségük. Ezt a nyilakozatot a bencés gimnáziumok statisztikája a következőkép támasztja alá: A számok és a tények Az 1943/4. tanévben 6 bencés gimnázium növendékeinek száma 2439 volt. A munkásság és kisparasztság gyermekeinek száma 684, tehát az arány 72 : 28, azaz az országosnál háromszor jobb. Ha azonban ehhez a számhoz hozzáveszszük a kisiparosok és kiskereskedők gyermekeit is, akkor összesen 1130 volt a szegényebb néposztályok gyermekeinek száma, azaz 46%. (A nagyváros belterületén, tehát munkás és főleg paraszti településtől távol eső pesti intézetet nem számítva az arány 33, illetőleg 55 lesz!) És hogy ezek a gyermekek mennyire tudtak érvényesülni, arra néhány adatot nyújt a győri gimnázium 1941/2. évi évkönyvében megjelent tanulmány: A tehetség társadalmi megoszlása. Eszerint a paraszszülők gyermekeinek 14'1%-a, a munkásszülők gyermekeinek pedig 11'91%-a volt jeles, amikor az intézeti átlag csak 9 9%-ban volt az. Amikor a közalkalmazottak létszámcsökkentésével kapcsolatban a demokratikus szellemű újjáalakítás elvét szögezik le, tárgyilagos adatok bizonyítják, hogy kik voltak ennek a szellemnek régtől fogva képviselői.