Új Ember, 2000 (55. évfolyam, 1/2684-53/2736. szám)
2000-10-22 / 43. (2726.) szám
Hírek Pannonhalmán a Dalai Láma A pannonhalmi bencés gimnázium tanárai és diákjai vendége volt október 14-én Tibet vallási vezetője, az évtizedek óta száműzetésben élő Dalai Láma. A vendéglátó, Várszegi Asztrik főapát, köszöntőjében kifejezte rokonszenvét Őszentsége fáradhatatlan küzdelme iránt, amelyet népe szabadságáért folytat. Míg honfitársaiért, atyáik vallásos hagyományáért küzd, mondotta Várszegi Asztrika sokakat tanít a szív bölcsességére, emberségre. Szeptember elején, a bencés apátok római gyűlésén II. János Pál pápa arra kérte a bencés szerzeteseket, kezdeményezzenek párbeszédet a világvallások képviselőivel. A magyar bencés kongregáció főapátja örömmel nyugtázta, hogy a Dalai Láma szívesen találkozik katolikus szerzetesekkel, s kifejezte reményét, hogy a pannonhalmi látogatás a magyarországi párbeszéd megkezdésének egyik fontos lépése lesz. Sz. J. Az egyház egyik legfiatalabb rendje A Betlehemi Monasztikus Család a katolikus egyház egyik legfiatalabb rendje 1950-ben indult, és 1998- ban kapott teljes pápai elismerést. A rend tagjai Betlehem egyszerűségében, a Mennybe felvett Szűzanya örömével, Szent Brúnó lelkiségét követve élnek Krisztusnak szentelt (remete) életet. E szerzetesközösségnek és hazánknak közös öröme, hogy Márfi Gyula veszprémi érsek október 12-én engedélyezte a rend női ágának letelepedését egyházmegyéjében. A férfi ág első magyar tagja október 21-én, szombaton teszi le első fogadalmát az olaszországi Monte Coronában, az Assunta Incoronata monostorban, a Ternyák Csaba érsek által bemutatandó szentmise keretében. A Máltai Katolikus Akadémia következő programja: Október 27. (péntek) 18 óra: dr. Göbl Gábor főigazgató tart előadást az Országos Mentőszolgálat tevékenységéről. Helyszín: Budapest, Népszínház u. 8. (Bánki Donát Műszaki Főiskola épülete) A Farkasréti Mindenszentek Plébánia közössége lelkigyakorlattal készül a templombúcsú ünnepére. A triduumot Barsi Balázs ferences atya tartja október 29. 30, 31-én este, a 6 órai szentmise keretében. November 1-jén 10.30-kor Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatja be az ünnepi főpapi szentmisét. _ ________) 2000. október 22 Élő egyház Nem lehet kitörölni bennünket a történelemből Seregély István érsek római benyomásairól Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke is részt vett Rómában a püspökök jubileumán és a magyar nemzeti zarándoklaton. Munkatársunk Rómában kérdezte - Mi magyarok októbert 7- én, szombaton, a falakon kívüli Szent Pál-bazilikában mondták a zarándoklat első közös szentmiséjét, melyen a magyar szentekre emlékeztünk. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta a szentbeszédet, ami rávilágít arra, hogy a zarándoklat nemcsak a magyar anyaországnak, hanem a világ minden táján élő magyarok közös zarándoklata. Nemcsak mint püspökök találkoztunk a világ valamennyi püspökével, hanem mint magyar zarándokok a magyarul beszélő, szomszédos országokban élő, sőt a világ más tájain szolgálatot teljesítő magyar papokkal és püspökeikkel is. Ez az együttlét erősíti jelenlétünket a világban. Az is biztos, hogy a népünk sorsa fölött aggodalmaskodók száma is csökkenhet majd, hiszen erőt meríthetünk, s adhatunk tovább másoknak is ezeknek a napoknak az itteni töltekezéséből. Be kell látnia mindenkinek, hogy nem lehet bennünket kitörölni ennek a világnak a történetéből. A világ püspökeinek találkozása pedig a világegyházban apostoli szolgálatot teljesítő mindannyiunk számára tanúbizonyságot jelentett, melyet a szentmise során — azt hiszem — imádságban mindannyian hálaadó lélekkel köszönhettünk meg a Jóistennek. A pápa szavai tudatosították bennünk, hogy ránk van bízva a keresztény hitletétemény és annak hirdetése. Azt is megérezhettük, hogy nem tudnánk hitelesen képviselni az Evangéliumot, ha bármikor is lemondanánk a keresztény életszentségre való törekvésről, a Krisztus-követésről. A magyar zarándoklat és a püspökök millenniumi ünnepe egybeesett a fatimai kegyszobor római látogatásával... - Ez tovább gazdagította a lelki programot. Annak a szobornak a közelében lehettünk, amelyet annak idején százhúsz magyar gyerekkel együtt kerestünk fel Fatimában, s amelynek a vándorszobra Magyarországon is körbejárt. A pápa címere, mint tudjuk, egy kék mezőben látható kereszt, mellette a Boldogasszony monogramja, az „M" betű. Most az oltár mellett, a virággal feldíszített kereszt mellett ott állt a fatimai szobor, annak az apostoli és főpásztori küldetésnek a forrására utalva, amelyet II. János Pál a XX. század és az ezredforduló legmeghatározóbb egyénisége váltott valóra apostoli küldetése során. Mit visznek haza a magyar zarándokok Rómából? — Bízom benne, hogy a Szentatyával való találkozás mindazokat meg fogja erősíteni keresztény hitükben, akik Jézus útjához igazítják életüket, és meg akarnak maradni Péter hajóján. A zarándoklat előkészítése során ismét elhangzott: miért fontos, hogy egy keresztény ember Rómában a pápával találkozzék. Erről eszembe jut az a kínai mondást, miszerint ha valaki a Holdra mutat, csak a bolond nézi a mutatóujjat. A pápában nem azt az embert keressük, aki viseli a múló élet keresztjét, hanem Jézus Krisztus földi helytartóját. Milyennek ítéli meg a zarándoklat résztvevőinek lelkületét ? — Ez a zarándokút rendezettnek bizonyult. Fegyelmezett, imádkozó emberek jöttek el Rómába. De szólnom kell a fogadó ország erőfeszítéseiről is. Tavaly még fel volt tárva a város, útépítés mindenfelé: aggodalommal gondoltam arra, mennyi nehézséggel kell majd számolniuk a szentévi zarándokoknak. Ezzel szembe most rendezett körülmények között, mindig pontosan érkezve tudtunk részt venni közös találkozóinkon. Bókay László Rudnay-emlékünnepség Vágszentkereszten Rudnay Sándor esztergomi érsek születésének 240. évfordulója alkalmából a neves főpap szülőfalujában, a szlovákiai Vágszentkereszten a helyi önkormányzat egész napos ünnepséget rendezett október 7-én. A Szlovák Köztársaság kormányát a miniszterelnökhelyettes, a Magyar Köztársaságot a pozsonyi Magyar Nagykövetség első titkára képviselte. Az ünnepi koncelebrációs szentmisét Ján Sokol, Nagyszombat-pozsonyi érsek vezette, majd a templomkertben leleplezte Rudnay Sándor mellszobrát. A szentmise elején ünnepélyesen virággal köszöntötték az esztergomi Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület küldöttségét és az Esztergom-budapesti Főegyházmegye képviselőjét. A több száz résztvevő ezután Rudnay szülőházához vonult, ahol megkoszorúzták a Rudnay-emléktáblát. A help általános iskola most vette fel Rudnay Sándor nevét, és ez alkalommal az iskolában kiállításon mutatták be az érdeklődőknek a főpap életét és tevékenységét. A községi művelődési házban Rudnay Sándorról szóló megemlékezést tartottak, majd emlékérmeket adtak át a Rudnay Sándor életművével foglalkozó közéleti személyiségeknek, köztük magyar részről Kápolnai Dezsőnek, a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület elnökének, valamint Käfer Istvánnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának, aki előtte nagy tetszést arató szlovák nyelvű előadásában méltatta Rudnay Sándor jelentőségét és történelmi szerepét. Az eseménysorozat rendezői hangsúlyozták Rudnay szlovák kötődését, ugyanakkor egyéniségének és tevékenységének időszerűségét is megfogalmazva hangsúlyozták a szlovák-magyar együttműködés nélkülözhetetlenségét a katolikus egyház, valamint a kulturális egyesületek és a tudományos élet képviselőinek szempontjából egyaránt. Mitől más az egyházi iskola? A keresztény pedagógia feladatai az ezredfordulón 1997-ben készült egy felmérés, mely a rendszerváltozás után létesült egyházi iskolák nevelési elveit és módszereit vizsgálta. A kiértékelt eredmények a Vigilia 2000/5. számában olvashatóak. A felmérés keretében többek közt huszonkilenc interjú is készült katolikus és református oktatási intézmények tanáraival, diákjaival, igazgatóival. A beszélgetések során a megkérdezettek néhány szóban összefoglalták a keresztény iskola általános nevelési célját, valamint az általuk legfontosabbnak tartott nevelési módszereket. Az interjúsorozat elemzőjével, Krajcsik Istvánnéval, a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola docensével beszélgettünk a felmérés eredményéről és a keresztény pedagógia mai feladatairól. — A kilencvenes évektől kezdve hazánkban rövid időn belül nagy számú egyházi iskola kezdte meg működését. Sok helyen szinte menet közben kellett kidolgozni a koncepciót, hogy hogyan is működjék egy keresztény iskola. A Jeleníts István atya által fordított Katolikus Nevelés Kongregációjának útmutatása adhatta meg az alapot arra, hogy az iskolák elgondolkodhassanak saját munkájuk felett. Az elismerésre méltó, hősies erőfeszítések hátterében sokszor kényszerű adottságok gátolták a munkát. Az intézmények nagy részét ugyanis az egyház az önkormányzattól kapta vissza („táblacserés" intézmények) és ilyen esetben a korábban már ott tanító kollégákkal való konfliktusok is nehezítették az átmenetet. Szükség volt hívő pedagógusokra, akiknek szakmai felkészültsége kiváló és emberileg is hitelesen képviselik az iskolát a mindennapokban. Ezt az átmeneti időszakot követően készítettünk egy felmérést arról, hogy az egyházi iskolák vezetői, tanárai és diákjai miben jelölik meg egy keresztény iskola küldetését, célját, valamint, hogy milyen nevelési módszereket alkalmaznak. Úgy tudom a felmérés során interjúkat is készítettek az érintettekkel. — Igen, ez a módszer adott lehetőséget arra, hogy átfogó képet kapjunk a pedagógiai munkáról. A megkérdezettek szerint a keresztény iskola legfőbb ismérve a keresztény hit, az Istenre való irányultság, melyet a gyakorlatban a keresztény erkölcsi normák szerinti neveléssel valósít meg a műveltség átadása során. Minőségi életet élő embert kívánnak nevelni, akinek cselekedeteiben felismerhető, hogy meggyőződésből teszi azokat. Kiemelik a szeretet jelentőségét a nevelésben. A legnehezebb kérdés persze az, hogy miként lehet ezt az iskola ellenőrző, értékelő világában a diákkal megéreztetni. Don Bosco mondja, hogy nemcsak az a fontos, hogy a gyereket szeresse a tanár, hanem hogy a gyerek ezt érezze is. Ehhez a keresztény tanároknak napi önvizsgálatra, hívő közösséghez való tartozásra van szüksége, de emellett valódi pedagógusi közösség is kell, hogy támogassa őket. Meg kell, hogy induljon egyfajta tapasztalatcsere, műhelymunka a keresztény iskolák között az ökumené jegyében. Az értékek vállalása egyébként egy olyan másik fontos szempont, ami az egyházi iskolát megkülönbözteti a többitől. A világi intézmények nem merik elkötelezni magukat erkölcsi értékek mellett. Inkább „teljesítmény központú", „gyerek központú", vagy más címkével látják el magukat. Milyen nevelési módszereket alkalmaznak az egyházi iskolákban? — Az általunk feldolgozott interjúkban a legtöbben a tanár példaadó magatartását emelték ki a gyerekkel való személyes törődés és az önismeretre nevelés mellett. Kevesen említik viszont a szokásformáló módszereket, pedig az erkölcsi nevelésnek ez az egyik alappillére. Attól ugyanis, hogy tudjuk a jót, még nem biztos, hogy tesszük is. A begyakorlásra, az akarat nevelésére nagyobb gondot kellene fordítani. Jó alkalom erre a tanórán kívüli spoirt, karitatív vagy bármely más együtt végzett tevékenység. Ilyenkor a kortársak minősítik a gyerek cselekedeteit és ez sokszor hatásosabb, mintha a tanár tenné ugyanezt. A nagy múltú szerzetesi iskolákban régóta alkalmazzák ezt a módszert, de minden egyházi oktatási intézményben tudatosabban kellene élni vele és nemcsak úgy tekinteni, mint az iskolai élet színesítését. A nevelés hatékonyságának növelésében mi lenne a feladata a keresztény pedagógusképző intézményeknek? — Elsősorban jól felkészült keresztény pedagógusokat kell képezniük. Ezen túl szakmai segítséget is kell nyújtaniuk a keresztény pedagógus továbbképzésekhez. Végül fontos feladataink lehetnek abban az egyházi iskolák fenntartójával folytatott szakmai konzultációban, melynek eredményeként már nem csak egyes katolikus iskolák, hanem katolikus iskolarendszer működik majd Magyarországon. K. L. ___—----------------év Minőségi életet élő embert szeretnének nevelni belőlük „Tiszták, hősök, szentek..." Katolikus cserkészvezetők millenniumi találkozója A Budapesten szeptember 29. és október 1. között rendezett országos találkozón az egyes cserkészcsapatok katolikus küldöttei, a „Táborkereszt-összekötők" vettek részt. A Táborkereszt a Sík Sándor által alapított Katolikus Magyar Cserkészek Közössége, mely a több felekezetet tömörítő Magyar Cserkészszövetségen belül működik. Az összejövetel jelmondata: „Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek" jól fejezte ki a háromnapos találkozó mondanivalóját. Pénteken a történelmi magyar szentek („tiszták", erkölcsi üzenetét értelmezték a mai, értékvesztett társadalom viszonyai között. Ebben a témában Berán Ferenc atyának, a Táborkereszt lelki igazgatójának és az esti tábortűz vezetőjének, Brandenburg Tamás cserkésztisztnek szavai voltak az iránymutatók. Szombaton hazánk újkori szentjei, tanúságtévő hitvallói és vértanúi ("hősök") példáját szem előtt tartva keresték a krisztusibb magyar cserkész elhivatottságát globalizálódó világunkban Brückner Ákos Előd ciszterci atya, a Táborkereszt elnöke és Arató László, a hasonló című folyóirat főszerkesztője gondolatai nyomán. Ugyanezt a célt szolgálta az esti tábortűz, melyet Németh László cserkésztiszt vezetett. Vasárnap a jubileumi és millenniumi rendezvényeken átélt élményeket elevenítették fel a résztvevők — lelki megújulásuk megerősítése szándékával ("szentek"). Az ünnepi események sorából sajátos jellegével emelkedett ki a római ifjúsági találkozó keretén belül megrendezett Katolikus Cserkészek Világtalálkozója, amelyen szép számmal vettek részt magyar cserkészek is a Táborkereszt szervezésében, együttműködve az egyházmegyékkel. Végül áttekintették a 2001. augusztus 20-ig tartó Millennium várható programjait a rendezvények elősegítése és a bekapcsolódás lehetőségeinek szándékával. (A Táborkereszt sajtószolgálata)