Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)
2003-05-25 / 21. (2860.) szám
4 EVŐ EGYHÁZ 2003. május 25. ■ A Kunszt József-díj 2003. évi kitüntetettjeinek Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, a díj alapítója adta át az elismerést május 15-én Kalocsán, a Katona István Házban. Az idén kitüntetett három pedagógus: Horváth Jenőné, a kiskunmajsai Szivárvány Katolikus Óvoda vezetője, Pálinkásáé Kócsó Mária, az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánykollégiuma, Pedagógiai Szakközépiskolája és Kollégiuma ének-történelem szakos tanára (Kecskemét) és Bartók József, a kalocsai Szent István Gimnázium nyugalmazott matematika-fizika szakos tanára. Az ünnepségen beszédet mondott Mészáros István neveléstörténész professzor, műsort adtak az Angolkisaszszonyok Ward Mária Leánykollégiuma, Pedagógiai Szakközépiskolája és Kollégiuma növendékei. (K.l.) ■ A Dabas-Sári Szent János Katolikus Általános Iskola az idén alapításának tizedik évfordulóját ünnepelte hagyományos Szent János-napi rendezvényével. A sport-, kézműves, irodalmi és előadói vetélkedők mellett kiállítás és az iskola diákjainak műsora tette teljessé a kétnapos rendezvényt. Nepomuki Szent János ünnepén, május 16-án, az ünneplők litániát mondtak a gyónás vértanú szentjének szobránál, majd ünnepi szentmisében adtak hálát az elmúlt tíz évért. (V.K.) ■ Mécs László premontrei pap költő halálának 25. évfordulóján megemlékezést tartottak a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert gimnáziumában és a Csornai Prépostságban, április 30-án. Mindkét helyen Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel tartott „rendkívüli irodalomórát” Mécs László szuggesztív egyéniségéről, szavalóművészetéről, életéről és sorsáról, költeményeinek a mai ifjúsághoz és társadalomhoz szóló üzenetéről. Horváth Lóránt Ödön premontrei apát a szavalóverseny győzteseit tüntette ki, a gimnázium énekkara pedig Horváth Imre tanár vezetésével a Bakonyi látomás és a Fényt hagyni magunk után című verseit adta elő. (Pl.) ■ Egyházzenei Napokat rendezett Piliscsabán a Klotildligeti Egyházközségért Alapítvány, immár kilencedik alkalommal. Május 16. és 18. között a község két plébániatemplomában és a katolikus egyetem Stephaneum dísztermében tizennyolc énekkar közel nyolcszáz énekese lépett fel. Kórusok jöttek Szlovákiából, Romániából, sőt Szerbia- Montenegró Államközösségből is. Magyarországot tíz kórus képviselte Jáktól Budapestig. A rendezvény első napján Takács Nándor püspök vezette az összkart, másnap a Szlovákiából érkezett nővérkórus lepte meg a hallgatóságot fülbemászó dallamaival, vasárnap a „világ legjobb kórusa” címet elnyert Juventus Cantat ejtette ámulatba a közönséget. A díszvendégek sorában volt Mádl Dalma asszony, Spányi Antal kinevezett székesfehérvári megyés püspök, Pest Megye Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem több vezetője. (Csíky G. A közösség megmutatkozása Kiállítás ötszáz év emlékeiből Szeged-Alsóvároson Szeged-Alsóváros ferences templomát ötszáz évvel ezelőtt szentelték fel. Az ünnep arra is alkalmat nyújt, hogy jobban megismerjük az épület és az itt élt szerzetesek múltját. Észrevegyük, milyen kivételes értéket rejt környezetünk. Ezt segíti elő az a kiállítás, amely május 10. és október 10. között látható a kolostorban. A kiállítás vezérfonala a közösség bemutatása lett. A látogatók képet kaphatnak a ferencesek szegedi megtelepedéséről, a szerzetesek és az alsóvárosiak kapcsolatáról, továbbá a havi búcsúról, amely a Szegedről elvándorolt egykori lakosokat gyűjtötte össze a Délvidékről és a tanyákról. Az alsóvárosi kolostor évszázadokon keresztül fontos szereppel bírt: az oktatás és a műveltség központja volt, kertjében gyógynövények nőttek. De nem hagyható említés nélkül a ferenceseknek a török hódoltság idején betöltött közösségformáló szerepe sem, hiszen akkor csak ők maradhattak az egyháziak közül Szegeden, s ők látták el a környék lelki gondozását is. Szó esik Alsóváros olyan nevezetességeiről is, mint a napsugaras házak és a paprika, melyek eredetüket tekintve szintén a templomhoz kapcsolódnak. A kiállításon külön egységet képeznek a hívek által hozott képek, elősegítve a múlt felelevenítését, lakóhelyünk értékeinek megismerését. Maga a kiállítás elkészítése is az itteni közösség erejét jelezte: ki-ki szakmájának megfelelően járult hozzá a munkálatokhoz. A rendezvény fővédnöke Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke volt, védnökei pedig Gyulay Endre, a Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke és Várnai Jakab, a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány tartományfőnöke. A megnyitón Zombori István történész mondott szakmai értékelést, majd Mádl Ferencné Dalma asszony nyitotta meg a kiállítást. Május 10. egyben Alsóváros szülöttjének, a „legszegedibb szegedi" halálának évfordulója is. Azé a néprajztudósé, aki élete folyamán több művet is szentelt Alsóvárosnak és a ferences kolostornak. Boldog emlékezetű Bálint Sándor 1980-ban e napon hunyt el. A kiállítás megnyitása előtt Szilárdfy Zoltán celebrált szentmisét Bálint Sándor emlékére, melynek végén Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője avatta fel a Bálint Sándor-emléktáblát a Fekete Mária-oltárnál. Ezen az alábbi, Bálint Sándor lelkiségét jól kifejező idézet áll: Istenem legyőztél, hogy magadhoz magasztalj. Mindent elvettél, hogy megajándékozhass magaddal. Vass Erika ismét az Örömhír-üzenetről Amint arról már hírt adtunk, 2003 nagycsütörtökén (április 17-én) az MKPK Titkársága a Westel Mobil Távközlési Rt.-vel együttműködve „Örömhír-üzenet" küldését kezdte meg SMS-ben és Wap-on. A szolgáltatást pillanatnyilag a Westel- és a Pannon-előfizetők vehetik igénybe. Ezzel a kezdeményezéssel egyházunk a rendkívül népszerű mobilszolgáltatást a keresztény tanítás és a felebaráti szeretet hirdetésére kívánja felhasználni. A szolgáltatásra előfizetők reggelenként 6 órakor SMS-ben kapják meg a nap lelki üzenetét, egy-egy rövidke idézetet a Bibliából. A kéthetenként megújítható szolgáltatás díja 240 Ft + áfa, amely tizennégy üzenetet tartalmaz. Aki a szolgáltatást igénybe szeretné venni, mobiltelefonjáról küldje el az „Örömhír" szót SMS- ben a 06-90/633-111-es számra. A Magyar Katolikus Egyház és a Westel Rt. - a mobilszolgáltató önköltségének levonása után - a bevételt karitatív célokra ajánlja fel, így az „Örömhír-üzenet" olvasói - miközben megkapják a napi útravalót - egyúttal a segítő szeretet jócselekedetét is gyakorolhatják. Az Örömhír SMS szolgáltatásnak az első héten már több ezer előfizetője volt, és napról napra egyre többen küldik el az „Örömhír" szót a megadott telefonszámra, megrendelve ezzel az Örömhír SMS-t. Az előfizetők számának növekedése a jövőben is folytatódik. (MK) A Városmajor ünnepe A városmajori Nagytemplom idén ünnepli felszentelésének hetvenedik évfordulóját. Az ünnepi eseménysorozat május 31-én 16 órakor kezdődik: a kerület elöljárói, a testvéregyházak képviselői, valamint azok számára mutatják be a templomot, akik a közelben élnek, de eddig nemigen lépték át a küszöböt. Aznap este 19 órakor kezdődik a templom Bárdos Lajos Kórusának egyházzenei hangversenye az egykori karnagyok és énekesek közreműködésével. Június 2-tól 6-ig esténként, a hat órakor kezdődő szentmise keretében „népmisszió lelkigyakorlat" lesz, Kerényi Lajos, Osztie Zoltán, Vértesaljai László, Kiss Menyhért és Bíró László püspök szentbeszédével. Június 7-én a Hunyadi személyhajóval kirándul a közösség Nagymarosra. Pünkösdvasárnap, június 8-án, 16 órai kezdettel a Kistemplomban mesélnek élményeikről, akik tanúi voltak az egyházközség utóbbi hetven évének. Május közepétől június végéig fotókiállítás is segít felidézni az emlékeket. Jézus Szentséges Szívének ünnepén, a templom búcsúnapján, június 27-én az ünnepi szentmisét közösen mutatják be a jelenlegi és a valaha itt működő atyák. A szentmisét követi a Jézus Szíve-litánia, majd az egyházközség felajánlása Jézus Szentséges Szívének. A búcsú kapcsán, június 28-án és 29-én kirakodóvásár lesz a templom körül. A városmajori Jézus Szívetemplom közössége és Lambert Zoltán plébános szeretettel vár mindenkit az ünnepi rendezvényekre. Szikora József Varga László elhunyt A magyar kereszténydemokrata politizálás „nagy öregje", Varga László, az Országgyűlés korelnöke 93 éves korában, május 17-én elhunyt. A sikeres ügyvéd, aki már fiatalon kapcsolatba került a budapesti színházi világ jogvédelmével, egyik alapító tagja lett a később Barankovics István főtitkári vezetése alatt álló Demokrata Néppártnak. Részt vett a nemzetiszocialista diktatúra elleni nemzeti ellenállásban. Részese volt az 1947-ben jelentős eredményt elérő Demokrata Néppárt választási sikerének, amikor a kommunista „kékcédulák" ellenére a legnagyobb ellenzéki párt lett a parlamentben. 1948 végén emigrálni kényszerült. New Yorkban ügyvédi irodát nyitott, együttműködött a Szabad Európa Rádióval, és mindvégig kapcsolatban maradt a magyar és nemzetközi kereszténydemokrata mozgalommal. A rendszerváltozás után hazatért, és bekapcsolódott az újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) munkájába, melynek alelnöke és országgyűlési képviselője lett. A KDNP-ben bekövetkezett bomlási folyamat következtében a Fidesz képviselőjeként a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségben folytatta munkáját, mígnem a KDNP újjászületésekor idén a párt elnöke lett. Kereszténydemokrata gyűlésen beszélt 16-án, utána elesett, fejét úgy ütötte meg, hogy kómába esett, melyből már nem tért magához. Tisztelői és kereszténydemokrata barátai május 18-án szentmisét ajánlottak fel érte a budavári Nagyboldogasszonytemplomban, melyen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége is. (rosdy) A katolikus megújulás jele volt... 65 éve: eucharisztikus kongresszus Budapesten Az eucharisztia az egyház életének központi misztériuma. Tartalma sokrétűbb, semmint csupán értelmünkkel körüljárni elégséges volna. Hittel kell élnünk vele. Éppen ezért az Utolsó Vacsora óta az egyház mindig új vonását hangsúlyozza, anélkül persze, hogy a többit tagadná. Az első századokban a magunkhoz veendő táplálékon volt a hangsúly. A középkortól Krisztus állandó jelenléte lett a legfontosabb élmény. Ebből születtek a szentségimádás és a szentségi körmenet hitvalló alkalmai. A II. vatikáni zsinat ismét a táplálékjelleget emelte ki és a szentmise hálaadás (eucharisztia) mivoltát. Ám ma is él az eucharisztikus áhítat összes többi hagyománya, a misztérium gazdag kegyelmi forrása. Az eucharisztikus kongresszusokat úgy is nevezhetnénk, mint Úrnapja szélesebb keretek közötti megünneplését. E nemzetközi kongreszszusok „forgatókönyve" is sokat változott, mióta egy délfranciaországi asszony, Maria Emilia Tamisier (1834-1910) kezdeményezte azokat. Előbb 1875-ben nemzeti eucharisztikus kongresszust tartottak francia földön, aztán 1881- ben ugyancsak a franciaországi Lille városában elkezdődött a nemzetközi kongresszusok sora. Ennek persze még csak 330 külföldi résztvevője volt. Bár egyre nagyobb zarándoksereget vonzottak, sokáig szinte kizárólag francia és belga földön rendezték meg azokat. A XIX. század elején már Európa más országai, sőt 1928-tól más világrészek is bekapcsolódtak a rendezésekbe. Hatvanöt esztendővel ezelőtt, 1938. május 25. és 29. között Budapest adott otthont a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. Erre nemcsak az ország katolikus megújulása adott alapot, de a Trianon tragédiája után bámulatos életerővel megerősödő egész ország is. A kongresszus négy napján egyrészt a társadalom minden rétege számára rendezett imatalálkozók és liturgikus szertartások voltak, amelyek közül az éjszakai szentségimádás és a KÁLOT parasztfiataljainak tömege keltette talán a legnagyobb feltűnést. Természetesen aktuális társadalmi kérdések is szóba kerültek a kisebb körben zajló konferenciákon. Az a tény, hogy Hitler nem tette lehetővé a német katolikusok szabad részvételét, mert - egyébként helyesen - úgy ítélte meg, hogy a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrával egyaránt szemben áll a kongresszus szellemisége, valamint az a jelképesnek is felfogható tény, hogy a május 29-i záró körmenetet félbeszakította egy hatalmas felhőszakadás, mintegy előrevetítette az ország és egyháza vérzivataros, diktatórikus évtizedeit. A 65 évvel ezelőtti Eucharisztikus Világkongresszus azonban így is a XX. századi magyar egyháztörténelem igen jelentős eseménye maradt. Rosdy Pál Horvát püspökök hazánkban (Folytatás az 1. oldalról.) anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása, s egyetértés mutatkozott abban, hogy mind a horvát, mind a magyar híveknek hozzá kell jutniuk az egyház lelkipásztori szolgálatához, beleértve a hitoktatást is. Tárgyaltak a felek a katolikus iskolákról is, amelyek mindkét országban kiveszik a részüket a közoktatásból, és kedvezően befolyásolják a közszellem alakulását. A horvát püspökök komoly érdeklődést mutattak a katolikus egyetem iránt, ők is lépéseket tesznek ugyanis katolikus egyetem alapítására. Josip Bosanic érsek kifejtette, hogy a két országnak számos közös vonása van. Ilyen például a horvát és a magyar katolikusok ragaszkodása hitükhöz, egyházukhoz. Mint mondotta, kevés az olyan lelkipásztor, aki két nyelven, horvátul és magyarul is tudná a liturgiát és a pasztorációt végezni. Ezért is van jelentősége annak, hogy a püspökök mindkét oldalon - például liturgikus könyvek rendelkezésre bocsátásával - segítik a kisebbségek anyanyelven történő lelkipásztori ellátását. Bosanic érsek szerint a hivatalos adatoknál valamivel magasabb számról, körülbelül húszezer magyarról beszélhetünk Horvátországban. Ha volna jelentkező, támogatná, hogy horvát pap jöjjön Magyarországra, illetve magyar pap Horvátországba. Sz. J.