Új Ember, 2007 (63. évfolyam, 1/3047-52/3098. szám)
2007-01-28 / 4. (3050.) szám
2007. január 28. 5 Élő egyház NEM VALÓSZÍNŰ, HOGY IDÉN BOLDOGGÁ AVATJÁK II. JÁNOS PÁLT A római főegyházmegye cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint küszöbön állna II. János Pál pápa boldoggá avatási eljárásában az egyházmegyei szakasz lezárása, s így még az idén boldoggá avathatnák a 2005 áprilisában elhunyt pápát. A több mint másfél éve elindított eljárás jól halad Rómában az egyházmegyei szinten, de senki nem állíthatja, hogy II. János Pál pápa halálának második évfordulójára, április 2-ára lezárul - hangsúlyozta Marco Tibi, a római főegyházmegye sajtóreferense a Kathpress hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Az egyházmegyei szó RÓMA-VATIKÁN kasz után az eljárás a vatikáni Szenttéavatási Ügyek Kongregációja elé kerül majd, így Fibi szerint időpontról korai volna nyilatkozni. Szakértők véleménye szerint II. János Pál boldoggá avatása a szokásos úton akkor sem lenne lehetséges az idén, ha az egyházmegyei szakasz már közvetlenül a végénél járna. Ezt követően ugyanis az akták a kongregációhoz kerülnek, ahol további munkaszakaszok következnek, amelyeket aligha lehet még ez évben befejezni. XVI. Benedek pápa természetesen bármikor beavatkozhat az eljárásba, és meggyorsíthatja azt, lehetővé téve például hagyományosan egymás után következő munkálatok párhuzamos elvégzését. (Magyar Kurír) A HORVÁT KORMÁNYFŐ A PÁPÁNÁL A Szentatya január 17-én fogadta Ivo Sanader (képünkön) horvát miniszterelnököt, feleségével és kíséretének tagjaival együtt. A pápa néhány percig beszélgetett a horvát kormányfővel, aki előzőleg részt vett az általános kihallgatáson is. A miniszterelnök megbeszélést folytatott a Vatikánban Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral is. Ivo Sanader látogatására az szolgált alkalmul, hogy a Szentszék 1991-ben ismerte A SZENTATYA A PAPKÉPZÉSRŐL A papság apostoli munkájának színvonala alapvetően a papképzés komolyságától függ - hangsúlyozta a Szentatya január 19-én, amikor köszöntötte a római Capranica Kollégium tagjait. A kollégiumot 550 évvel ezelőtt, 1457. január 5-én alapította az olasz Domenico Capranica bíboros, a kollégium névadója. Ez volt az első ilyen intézmény Rómában, amelynek kizárólagos célja a papnövendékek képzése volt. A Szentatya arra buzdította a kollégium diákjait, hogy mindennap ajánlják fel magukat Isten és az egyház szolgálatára. (Vatikáni Rádió) él hivatalosan Horvátországot. (Vatikáni Rádió) 14 SZENTFÖLD LIBANON VALLÁSI-POLITIKAI MEGOSZLÁSA A Közel-Keleten Libanon egyedülálló államalakulat, mert a politikai hatalom megosztása a lakosság vallási hovatartozásának arányában történik. A XX. század második felében kezdődött, ma is dúló polgárháború egyik fontos oka éppen a hagyományos vallási arányok megváltozása volt. A nagyobb számú muzulmán több politikai képviseletet követelt. Libanonnak ma négymillió lakosa van. A suta muzulmánok 1,2 millióan vannak. Az ő politikai mozgalmuk a Hezbollah és az Amal. Övék a parlament elnöki tisztsége és a 64 muzulmán parlamenti helyből 27. A síitáktól különült el a drúzok az iszlám által el nem ismert - vallási közössége. Az egyre jobban radikalizálódó szunnita muzulmánok a lakosság negyedrészét alkotják. Közülük kerül ki a miniszterelnök, és ugyancsak 27 parlamenti hely illeti őket. A lakosság 35 százalékát jelentő keresztények legnagyobb része a Nasrallah Pierre Sieir pátriárka (képünkön) vezette maronita egyházhoz tartozik. Az alkotmány szerint közülük ők adják az államelnököt, és 34 parlamenti mandátumuk van. (A maronita egyház 1445 óta Rómával egyesült keleti egyház. Rajtuk kívül van még öt kisebb, Rómával egységben élő keleti egyház, összesen mintegy 400 ezer hívővel.) A többi (a kopt, a szír, az asszír, az örmény és a görög) egyháznak összesen 400 ezer tagja van. Közülük kerül ki a helyettes parlamenti elnök. A protestánsok számát 40 ezerre becsülik. (rosdy) JERUZSÁLEMI KERESZTÉNY VEZETŐK A PALESZTINOKHOZ A palesztinokhoz intézett üzenetükben a jeruzsálemi keresztény egyházi vezetők aggodalommal állapítják meg a két fő politikai erő közötti kapcsolatok romlását. Az erőszak beszüntetésére, valamint a palesztinok „elsődleges érdekeihez" való visszatérésre szólítanak fel. „Eljött az idő, hogy mindannyian egyesítsük erőinket, és együtt dolgozzunk a függetlenség megteremtéséért, hogy a Szentföldön élő minden ember - legyen bár keresztény, muzulmán vagy zsidó - megismerhesse a biztonságot és a békét” - hangsúlyozzák a jeruzsálemi keresztény egyházak vezetői, közöttük Michel Sabbah latin szertartású pátriárka és Pierbattista Pizzaballa ferences szerzetes, szentföldi kusztosz. (Vatikáni Rádió) PÜSPÖKÖK FELHÍVÁSA A SZENTFÖLDÉRT Európai és amerikai püspökök felhívást intéztek a katolikus hívekhez: térjenek vissza a zarándokok a Szentföldre, keressék föl Krisztus életének helyszíneit és az ott élő közösségeket az evangéliumi meghívás (Jn 1,38) jegyében. Január 18-án ért véget a VII. szentföldi püspöki szimpózium Jeruzsálemben. A püspökök kiemelik, hogy a keresztények jelenléte „alapvető a béke eléréséhez." A püspökök kérik továbbá, hogy Izrael tegye lehetővé a Szentszékkel kötendő alapszerződésről folyó tárgyalásokat, amelytől az egyháznak és az egész közösséget szolgáló intézményeinek - iskoláinak, kórházainak, otthonainak életképessége függ. Politikai téren megerősítik Izrael jogát, hogy békében éljen államában, s a palesztinok jogát, hogy szabad és szuverén nemzet legyenek. A főpásztorok bizakodva tekintenek az amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice (képünkön) és a miniszterelnökök, Ehud Dimert és Mahmúd Abbász találkozására. (SZR/Magyar Kurír) A béke pápája volt XV. Benedek a világháborús öldöklés ellen Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1922 januárjában, 67 éves korában tüdőgyulladás ragadta el XV. Benedek pápát, akit a béke pápájaként tart számon a történelem. Kezdeményezéseivel rögtön a háború kitörésétől kezdődően igyekezett gátat vetni az öldöklésnek; a háborút „fölösleges vérfürdőnek" és „az európai nemzetek öngyilkosságának" nevezte. Utolsó szavai is azt a kívánságát fejezték ki, hogy a világ végre tartós békében élhessen. XV. Benedek, polgári nevén Giacomo della Chiesa 1854- ben született Genovában, 1914-ben választották pápává. Első enciklikája is békeprogramját tárta a világ elé. Akkor azonban a Szentszéknek még nem volt olyan súlya a nemzetközi diplomáciában, mint manapság. Az uralkodó polgári liberális kormányok inkább ellenségesen álltak szemben az egyházzal. A grófi családban született Giacomo már tizenkét éves korától pap akart lenni, de apja a jogászi pályára szánta. Később mégis beleegyezett, hogy fia papnövendékként a Gergely-egyetemen tanuljon tovább. A tehetséges fiatalember az egyházi diplomata főiskolán felkeltette Mariano Rampolla del Tindaro figyelmét. Amikor 1887-ben Rampolla bíboros államtitkár lett, della Chiesa is XI. Leó pápa bizalmasává emelkedett. 1903-ban X. Piusz pápa került trónra, ezt követően Rampolla és emberei háttérbe szorultak - 1907-ben della Chiesa mégis bolognai érsek és bíboros lett. X. Piusz pápa 1914. augusztus 20-án bekövetkezett halála után a konklávén két csoportosulás alakult ki: a Piusz- és a Rampolla-csoport. A tizedik menetben választották meg Giacomo della Chiesát pápává, aki a XV. Benedek nevet vette fel. Koronázása a háborús idő miatt minden ünnepélyességet nélkülöző módon a Sixtuskápolnában történt. Eugenio Pacellit (a későbbi XII. Piusz pápát) 1917. június 29-én küldte Münchenbe nunciusként, hogy tárgyaljon a német császárral. 1917. augusztus 1-jén adta ki „békejegyzékét". Történészek újabban e pápai béketerv kudarcát főleg a német Paul von Hindenburg és Erich Ludendorff német tábornokok hatalmi álmainak „számlájára írják". XV. Benedek szinte magába roskadt. Rómában ötezer gyermek békemenete sem vigasztalta meg az érzékeny lelkű főpapot. A világpolitikai kudarc ellenére XV. Benedek pápasága mégis előrelépést jelentett az egyházi vezetésben, ehhez tartozik, hogy 1917-ben kihirdette az akkor új Codex Juris Canonicit, egyházi törvénykönyvet. A missziós munkában és szervezésben szakított az Európa-központú szemlélettel, és hangoztatta, hogy a misszionáriusok nem földi hatalmak, hanem Isten országa érdekében tevékenykednek. Az Európától távoli helyeken megkezdte a bennszülött hierarchia kiépítését. Halála után négy évvel szentelték püspökké Rómában az első hat kínai papot. (rosdy) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÚJ ELNÖKE Hans-Gerd Pöttering német katolikus kereszténydemokrata politikus - az Európai Néppárt eddigi frakcióvezetője - lett a január 16-ai választást követően az Európai Parlament új elnöke. A politikus októberben élesen bírálta Európa szocialista és liberális pártjait, amiért szorgalmazzák egyneműek „házasságát", az embriókon végzett kísérleteket, és leértékelik a családot. (Kathpress) A SZENT EGYED KÖZÖSSÉG SEGÍTSÉGE HAJLÉKTALANOKNAK A Szent Egyed közösség Rómában ismét megjelentette hajléktalanok számára összeállított kalauzát, amely úgy terjedt el a köztudatban, mint a „szegények útikönyve". A Szent Egyed közösség szerint Róma utcáin mintegy 7000 hajléktalan él, közülük 2000 minden éjjel az utcán alszik, 3000 ember a karitász által nyújtott szállásokon, további 2000 pedig elhagyott épületekben húzza meg magát. (Magyar Kurír) A NÉMET KANCELLÁR A KERESZTÉNY ÉRTÉKEK MELLETT Angela Merkel szerint az Európai Unió alkotmánytervezetének határozottabban ki kell állnia a keresztény értékek mellett. A német kancellár aszszony az unió soros elnökeként először bírálta az alkotmányszerződés tervezetét. A politikus, aki egyben a német Kereszténydemokrata Unió elnöke is, hangsúlyozta: Európának harcolnia kell ezekért az értékekért, még akkor is, ha az unió nem keresztény klub. A Focus című lap kettős interjút közölt Angela Merkel német kancellárral és Karl Lehmann bíborossal, a német püspöki konferencia elnökével. A keresztényeknek határozottabban ki kell állniuk meggyőződésük mellett. A keresz EURÓPA ténységre való hivatkozás senkit nem rekeszt ki. A más hitűek kirekesztésétől való félelemben azonban lemondtunk arról, hogy saját meggyőződésünkért kiálljunk, fogalmazott Angela Merkel, aki az európai alkotmányszerződéssel kapcsolatban hiányolta az Istenre történő hivatkozást. (KNA/Magyar Kurír) OLASZORSZÁG A HALÁLBÜNTETÉS EGYETEMES MORATÓRIUMÁÉRT Szaddám Huszein két társának kivégzése miatt több állam jelezte tiltakozását. Romano Prodi olasz miniszterelnök (képünkön) újságíróknak nyilatkozva leszögezte: Olaszország ellenzi a halálbüntetést. Az ország tavaly decemberben nyilatkozatot terjesztett az ENSZ közgyűlése elé, amelyben általános moratórium meghirdetését kéri a kivégzésekre. Akkor 85 tagállam támogatta a javaslatot. (Magyar Kurír) AZ EGYHÁZ TÖRÖKORSZÁGBAN JOGI STÁTUST KÉR XVI. Benedek pápa január 19-én fogadta Törökország Szentszékhez akkreditált nagykövetét. Muammer Dogan Akdur fogadásakor a Szentatya ismételten hangsúlyozta, hogy a katolikus egyháznak mély gyökerei vannak a török társadalomban, annak az értékes örökségnek köszönhetően, amelyet a kis-ázsiai első keresztény közösségek jelentenek. A katolikus egyház, a török alkotmányban mindenki számára biztosított vallásszabadság jogának alapján szeretné, ha elismert jogi státusszal rendelkezne. (Vatikáni Rádió) BARTHOLOMAIOSZ PÁTRIÁRKA MEGHÍVÁSA AZ EURÓPA TANÁCSBA N. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka is szerepelt a meghívottak között, akik részt vettek január 22-26-án az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének téli ülésszakán Strasbourgban. Az 1949- ben létrehozott intézménynek jelenleg 46 ország a tagja. Az ortodox pátriárka az ülésszak nyitónapján mondott beszédet a kultúra- és vallásközi párbeszéd elősegítése témáról. (Vatikáni Rádió) A PÁPA A ROMÁN GÖRÖG KATOLIKUSOKÉRT A Szentatya Románia új szentszéki nagykövetét, Marius Gabriel Lazurcát fogadva arra buzdította január 20-án a romániai politikai felelősöket, hogy fordítsanak nagy gondot a lakosság minden rétege közötti tényleges szolidaritásra. Kerüljék, hogy a globalizáció mély szakadékot teremtsen az állampolgárok között, egyeseket folyamatosan a társadalom peremére szorítva. A Szentatya reméli, hogy a vallásszabadság alapvető jogát maradéktalanul tiszteletben tartják a görög katolikus egyház esetében is. XVI. Benedek annak a kívánságának adott végül hangot, hogy a katolikus és ortodox hívek minden szinten folytassák a párbeszédet, és a nagyszebeni harmadik európai ökumenikus találkozó legyen fontos állomás az egység felé vezető úton. (Vatikáni Rádió)