Új Ember, 2008 (64. évfolyam, 1/3099-52/3050. szám)
2008-05-04 / 18. (3016.) szám
a Família májusi száma! Béke és jólét - Isten Tartsd meg, Isten... segítségével! Hálaadó szentmise A pápai felszólalás egy magyar diplomata szemével 3. oldal XVI. Benedek pápaságának harmadik évfordulóján 4. oldal Főpásztoraink az „apostolok küszöbénél" Ad limina látogatás Rómában is A világegyház kormányzatának fontos eszköze az úgy,nevezett ad limina látogatás, amelyet általában ötéven■ ként az Örök Városban kell minden érseknek és püspöknek teljesítenie. Ad limina apostolorum, vagyis Szent Péter és Pál apostol küszöbénél, sírjánál kell megjelenniük. Ez az ősi kifejezés elárulja, hogy egyrészt nagyon régi előírás ez az egyházban (IX. Gergely pápasága idején, 1234-ben lett kötelező), de azt is, hogy nem csak jelentéstételről és megbeszélésről van szó a Szentatyával és a vatikáni főhivatalokban, hanem zarándoklatról is. A püspöki konferencia tagjai május 5-től 10-ig teljesítik ezt a kötelezettségüket. Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével huszonegyen utaznak Rómába. Felkeresik a kilenc kongregációt, az államtitkárságot, a pápai hivatalokat és bizottságokat. Az egyházmegyéik helyzetéről és az országos egyházi ügyekről már hónapokkal ezelőtt részletes kérdőíveken kellett írásbeli jelentést tenniük. Ez a hatalmas mennyiségű irat, adat - melyek közt információk vannak az egyházmegyék állami szervekkel való kapcsolatától kezdve egészen a temetések, keresztelések számának alakulásáig mutatják a fejlődést, a problémákat és tendenciákat. Ezeket a vatikáni hivatalokban „feldolgozzák", és előkészítik a személyes megbeszélés témáit. A látogatás napjaiban aztán megbeszélik a problémákat, tisztázzák a felmerülő kérdéseket. A Szentatyával is találkoznak négyszemközt és testületileg is, akinek már áttekintése van a megbeszélésekről. Ő foglalja össze beszédében a mindnyájunk számára fontos tanulságokat, feladatainkat. Főpásztoraink elzarándokolnak a négy pápai bazilikába, és találkoznak a római magyar közösség tagjaival is Erdő Péter bíborosi címtemplomában. Részt vesznek hazánk szentszéki nagykövetének fogadásán, meglátogatják a Pápai Magyar Intézetet és a Collegium Germanicum et Hungaricumot is. Zarándokimáikban megemlékeznek majd a rájuk bízottakról, hazánk gondjairól is. (Kapcsolódó írásaink a 3. oldalon.) (r.p. - b.l.) Gy.♦ Új magyar főpásztor a nagybecskereki egyházmegye élén Német László püspök A magyarországi Apostoli Nunciatúra közleményben tudatja, hogy a Szentatya, XVI. Benedek pápa Német László verbita szerzetest, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárát nagybecskereki (Zrenjanin, Szerbia) megyés püspökké nevezte ki. Német László 1956. szeptember 7-én született a vajdasági Hódságon (Odraci), a volt Jugoszlávia területén. Szabadkán érettségizett, majd 1977- ben belépett az Isteni Ige Társaságába (Societas Verbi Divini), azaz a verbita missziós szerzetesrendbe. Lengyelországban végezte szerzetesi, filozófiai és teológiai tanulmányait. 1982. szeptember 8-án tett szerzetesi örökfogadalmat, pappá 1983-ban szentelték. Két évig a volt Jugoszláviában (a mai Horvátországban) működött, majd elöljárói további tanulmányokkól1994-ben. Tíz évig az osztrák rendtartományban élt. Tanított az ottani és a lengyelországi verbita, illetve a zágrábi jezsuita főiskolán. Budapesten két ízben volt vendégelőadó a Sapientia Főiskolán. 2000-től a Szentszék nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi állandó képviseletén teljesített szolgálatot. 2004 tavaszán települt át Magyarországra, mivel a verbita rend általános rendfőnöke 2004 februárjában kinevezte magyarországi tartományfőnöknek. E megbízatást 2007. május 1-jéig látta el. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006. július 15- én választotta titkárává és a testület szóvivőjévé. Német Lászlót július 5-én délelőtt tíz órakor, szentmise keretében szenteli püspökké Erdő Péter bíboros a nagybecskereki székesegyházban. (VR) (Kapcsolódó írásunk a 4. oldalon.) fából Rómába küldték (1985- 1987). 1987-től 1990-ig katolikus egyetemi lelkész volt a Fülöpszigeteken. A Gergely Egyetemen dogmatikából doktorált Ara: 125 Ft • 12 korona • 1 új lej melléklettel! „Ezer nyelven megnyíló a Isteni írás" Biblia-kiállítás Kalocsán 7. oldal „Megfelelni Don Camillo hivatásunknak" és a mi kis világunk A jezsuiták két hónapos általános rendi gyűléséről Száz éve született Giovannino Guareschi 9. oldal 11. oldal Országos Mindszenty-zarándoklat Esztergomban országos zarándoklatra idén május 3-án kerül sor. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek fél tizenegykor mutat be engesztelő szentmisét az esztergomi bazilikában, amelyen Székely János segédpüspök mond homíliát. A magyar egyházért és hazáért felajánlott Zarándoklat egyben a Biblia évének üzenetét is közvetíti: „Nagyon fontos, hogy esti órákban, amikor szünetel a munka és a gond. A Mindszenty József halálának és hamvai hazahozatalának évfordulója alkalmából, hagyományosan megrendezett lefekvés előtt a Szentírásból, elsősorban az evangéliumokból olvassunk" - szól az esemény Mindszent Józseftől származó mottója. 1991 óta, amióta hazahozták a hercegprímás földi maradványait, a püspöki kar minden esztendőben megrendezi az évfordulóhoz kapcsolódó zarándoklatot a mártírsorsú főpap sírjához. Az eseményre az ország különböző területéről érkeznek hívek, közöttük azok, akik részt vesznek a Budapestről Esztergomba tartó éjszakai gyalogos zarándoklaton, amelyet szintén minden évben megszerveznek az ünnephez kapcsolódva. Válaszúton „önmegvalósítás" és szolgálat között Pápai üzenet a 42. tájékoztatási világnapra XVI. Benedek pápa üzenetében elismerését fejezi ki a médiának, amelyet a mai kultúra alkotóelemének tart. Hangsúlyozza a média szerepét az információ terjesztésében, ami a demokrácia fejlődésének támasza. A tömegtájékoztatási eszközök elősegítik az írni és olvasni tanulást, a népek közötti párbeszédet és megértést. Hordozói a szolidaritást és a társadalmi igazságosságot szolgáló gondolat szabad áramlásának. A média akkor felel meg magasrendű feladatának, ha szolgálja „a közjót és előmozdítja az ember erkölcsi nevelését és belső növekedését". Ilyen nagy lehetőségek láttán a pápa figyelmeztet arra a veszélyre, hogy a médiumok ne a mindenáron való szereplési vágyat szolgálják ki, vagy olyanok kezébe kerüljenek, akik az emberek tudatának manipulálására használják fel azokat. Manapság a kommunikációs eszközök olykor nemcsak bemutatni kívánják a valóságot, de egyenesen „megteremtik" magukat az eseményeket. Látva, milyen erőteljes hatással van a média a személyre és a társadalomra, a pápa ismét hangsúlyozza: „Nem erkölcsös mindent alkalmazni, ami technikailag lehetséges." A társadalom tehát válaszút előtt áll, és nem halogathatja tovább a döntést, mivel a médiakultúrát az emberkép szerves részének, a harmadik évezred kulcsfontosságú kihívásának kell tekinteni. A média a minden személy méltóságát védelmező információs erkölcs által arra hivatott, hogy kutassa és bemutassa az emberről szóló igazságot, ami a tömegtájékoztatás legmagasabb rendű hivatása. Erre a célra használja fel a rendelkezésére álló összes, egyre szebb és kifinomultabb nyelvezetet. Ez a feladat nemcsak a kommunikációs felelősökre és munkatársakra hárul, hanem egyre inkább valamenynyiünket is érint, akik az új médiumokon, a telefonon és interneten keresztül azzá váltunk, így újra lehet rajzolni magának, a kommunikációnak az arculatát. A Szentatya minden személyben az igazság keresőjét látja. És mindazok, akik értékelik „a színvonalas kiadványokat, műsorokat vagy tévéfilmeket, amelyek elismerik és jól bemutatják az igazságot, a személy szépségét és nagyságát, annak vallási vonatkozásával együtt", azok az igazságot keresik. Aki tudja, hogy az igazság Krisztus, az ma nem tehet mást, mint hogy kommunikálja, közvetíti, megosztja azt másokkal: „Kommunikációs korunk értékes időszak arra, hogy keressük az igazságot és fejleszszük a szeretetközösséget a személyek és a népek között." (Kapcsolódó írások a 8. oldalon.) (1)