Új Ember, 2008 (64. évfolyam, 1/3099-52/3050. szám)

2008-05-04 / 18. (3016.) szám

a Família májusi száma! Béke és jólét - Isten Tartsd meg, Isten... segítségével! Hálaadó szentmise A pápai felszólalás egy magyar diplomata szemével 3. oldal XVI. Benedek pápaságának harmadik évfordulóján 4. oldal Főpásztoraink az „apostolok küszöbénél" Ad limina látogatás Rómában is A világegyház kormányzatának fontos eszköze az úgy­­,­nevezett ad limina látogatás, amelyet általában ötéven­­■ ként az Örök Városban kell minden érseknek és püspök­nek teljesítenie. Ad limina apostolorum, vagyis Szent­­ Péter és Pál apostol küszöbénél, sírjánál kell megjelen­niük. Ez az ősi kifejezés elárulja, hogy egyrészt nagyon régi elő­írás ez az egyházban (IX. Gergely pápasága idején, 1234-ben lett kötelező), de azt is, hogy nem csak jelentéstételről és meg­beszélésről van szó a Szentatyával és a vatikáni főhivatalok­ban, hanem zarándoklatról is. A püspöki konferencia tagjai május 5-től 10-ig teljesítik ezt a kötelezettségüket. Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével hu­szonegyen utaznak Rómába. Felkeresik a kilenc kongregációt, az államtitkárságot, a pápai hivatalokat és bizottságokat. Az egyházmegyéik helyzetéről és az országos egyházi ügyekről már hónapokkal ezelőtt részletes kérdőíveken kel­lett írásbeli jelentést tenniük. Ez a hatalmas mennyiségű irat, adat - melyek közt információk vannak az egyházmegyék ál­lami szervekkel való kapcsolatától kezdve egészen a temeté­sek, keresztelések számának alakulásáig­­ mutatják a fejlő­dést, a problémákat és tendenciákat. Ezeket a vatikáni hivata­lokban „feldolgozzák", és előkészítik a személyes megbeszé­lés témáit. A látogatás napjaiban aztán megbeszélik a problé­mákat, tisztázzák a felmerülő kérdéseket. A Szentatyával is ta­lálkoznak négyszemközt és testületileg is, akinek már áttekin­tése van a megbeszélésekről. Ő foglalja össze beszédében a mindnyájunk számára fontos tanulságokat, feladatainkat. Főpásztoraink elzarándokolnak a négy pápai bazilikába, és találkoznak a római magyar közösség tagjaival is Erdő Péter bíborosi címtemplomában. Részt vesznek hazánk szentszéki nagykövetének fogadásán, meglátogatják a Pápai Magyar In­tézetet és a Collegium Germanicum et Hungaricumot is. Za­rándokimáikban megemlékeznek majd a rájuk bízottakról, hazánk gondjairól is. (Kapcsolódó írásaink a 3. oldalon.) (r.p. - b.l.) G­y.♦ Új magyar főpásztor a nagybecskereki egyházmegye élén Német László püspök A magyarországi Apos­toli Nunciatúra közle­ményben tudatja, hogy a Szentatya, XVI. Bene­dek pápa Német László verbita szerzetest, a Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia titká­rát nagybecskereki (Zrenjanin, Szerbia) me­gyés püspökké nevezte ki. Német László 1956. szep­tember 7-én született a vajdasá­gi Hódságon (Odraci), a volt Jugoszlávia területén. Szabad­kán érettségizett, majd 1977- ben belépett az Isteni Ige Társa­ságába (Societas Verbi Divini), azaz a verbita missziós szerze­tesrendbe. Lengyelországban végezte szerzetesi, filozófiai és teológiai tanulmányait. 1982. szeptem­ber 8-án tett szerzetesi örökfo­gadalmat, pappá 1983-ban szentelték. Két évig a volt Jugo­szláviában (a mai Horvátor­szágban) működött, majd elöl­járói további tanulmányok­kól­1994-ben. Tíz évig az osztrák rendtartományban élt. Tanított az ottani és a lengyelországi verbita, illetve a zágrábi jezsui­ta főiskolán. Budapesten két íz­ben volt vendégelőadó a Sapientia Főiskolán. 2000-től a Szentszék nemzetközi szerve­zetek mellett működő bécsi ál­landó képviseletén teljesített szolgálatot. 2004 tavaszán települt át Magyarországra, mivel a verbita rend általános rendfő­nöke 2004 februárjában kine­vezte magyarországi tarto­mányfőnöknek. E megbízatást 2007. május 1-jéig látta el. A Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia 2006. július 15- én választotta titkárává és a testület szóvivőjévé. Német Lászlót július 5-én délelőtt tíz órakor, szentmise keretében szenteli püspökké Erdő Péter bíboros a nagybecskereki székesegyház­ban. (VR) (Kapcsolódó írásunk a 4. oldalon.) fából Rómába küldték (1985- 1987). 1987-től 1990-ig katolikus egyetemi lelkész volt a Fülöp­­szigeteken. A Gergely Egyete­men dogmatikából doktorált Ara: 125 Ft • 12 korona • 1 új lej melléklettel! „Ezer nyelven megnyíló a Isteni írás" Biblia-kiállítás Kalocsán 7. oldal „Megfelelni Don Camillo hivatásunknak" és a mi kis világunk A jezsuiták két hónapos általános rendi gyűléséről Száz éve született Giovannino Guareschi 9. oldal 11. oldal Országos Mindszenty-zarándoklat Esztergomban országos zarándoklatra idén május 3-án kerül sor. Erdő Pé­ter bíboros, prímás, érsek fél tizenegykor mutat be engeszte­lő szentmisét az esztergomi bazilikában, amelyen Székely Já­nos segédpüspök mond homíliát. A magyar egyházért és hazáért felajánlott Zarándoklat egyben a Biblia évének üzenetét is közvetíti: „Nagyon fon­tos, hogy esti órákban, amikor szünetel a munka és a gond. A Mindszenty József halálának és hamvai hazahozatalá­nak évfordulója alkalmából, hagyományosan megrendezett­­ lefekvés előtt a Szentírásból, elsősorban az evangéliumokból olvassunk" - szól az esemény Mindszent Józseftől szárma­zó mottója. 1991 óta, amióta hazahozták a hercegprímás föl­di maradványait, a püspöki kar minden esztendőben meg­rendezi az évfordulóhoz kapcsolódó zarándoklatot a mártír­sorsú főpap sírjához. Az eseményre az ország különböző te­rületéről érkeznek hívek, közöttük azok, akik részt vesznek a Budapestről Esztergomba tartó éjszakai gyalogos zarán­doklaton, amelyet szintén minden évben megszerveznek az ünnephez kapcsolódva.­ ­ Válaszúton „önmegvalósítás" és szolgálat között Pápai üzenet a 42. tájékoztatási világnapra XVI. Benedek pápa üzene­tében elismerését fejezi ki a médiának, amelyet a mai kul­túra alkotóelemének tart. Hangsúlyozza a média szere­pét az információ terjesztésé­ben, ami a demokrácia fejlő­désének támasza. A tömegtá­jékoztatási eszközök elősegí­tik az írni és olvasni tanulást, a népek közötti párbeszédet és megértést. Hordozói a szo­lidaritást és a társadalmi igaz­ságosságot szolgáló gondolat szabad áramlásának. A média akkor felel meg magasrendű feladatának, ha szolgálja „a közjót és előmozdítja az em­ber erkölcsi nevelését és belső növekedését". Ilyen nagy lehetőségek lát­tán a pápa figyelmeztet arra a veszélyre, hogy a médiumok ne a mindenáron való szerep­lési vágyat szolgálják ki, vagy olyanok kezébe kerüljenek, akik az emberek tudatának manipulálására használják fel azokat. Manapság a kommu­nikációs eszközök olykor nemcsak bemutatni kívánják a valóságot, de egyenesen „megteremtik" magukat az eseményeket. Látva, milyen erőteljes hatással van a média a személyre és a társadalom­ra, a pápa ismét hangsúlyoz­za: „Nem erkölcsös mindent alkalmazni, ami technikailag lehetséges." A társadalom tehát válasz­út előtt áll, és nem halogat­hatja tovább a döntést, mivel a médiakultúrát az emberkép szerves részének, a harmadik évezred kulcsfontosságú kihí­vásának kell tekinteni. A mé­dia a minden személy méltó­ságát védelmező információs erkölcs által arra hivatott, hogy kutassa és bemutassa az emberről szóló igazságot, ami a tömegtájékoztatás legmaga­sabb rendű hivatása. Erre a célra használja fel a rendelke­zésére álló összes, egyre szebb és kifinomultabb nyel­vezetet. Ez a feladat nemcsak a kommunikációs felelősökre és munkatársakra hárul, ha­nem egyre inkább valameny­­nyiünket is érint, akik az új médiumokon, a telefonon és interneten keresztül azzá vál­tunk, így újra lehet rajzolni magának, a kommunikáció­nak az arculatát. A Szentatya minden sze­mélyben az igazság keresőjét látja. És mindazok, akik érté­kelik „a színvonalas kiadvá­nyokat, műsorokat vagy tévé­filmeket, amelyek elismerik és jól bemutatják az igazsá­got, a személy szépségét és nagyságát, annak vallási vo­natkozásával együtt", azok az igazságot keresik. Aki tudja, hogy az igazság Krisztus, az ma nem tehet mást, mint hogy kommunikálja, közvetí­ti, megosztja azt másokkal: „Kommunikációs korunk ér­tékes időszak arra, hogy ke­ressük az igazságot és fejlesz­­szük a szeretetközösséget a személyek és a népek között." (Kapcsolódó írások a 8. oldalon.) (1)

Next