Új Ember, 2009 (65. évfolyam, 1/3151-52/3202. szám)
2009-08-02 / 31. (3181.) szám
www.ujember.hu • www.ujember.ro KATOLIKUS HETILAP Ára 130 Ft • 0,4 euro • 1 új lej Ingyenes műsorújság - melléklettel! Jó-e a globalizáció, vagy rossz? Ahogyan a Szentatya látja 3. oldal A szakadás és az egység helye Érdekességek a Szent Sír-templomról 7. oldal Egy drámai kiáltás A roma holokauszt üzenete a mának Augusztus 2-a a roma holokauszt emléknapja. 1944-ben ezen a napon Auschwitzban megölték az ott lévő utolsó háromezer cigány foglyot. Összesen körülbelül félmillió cigány esett áldozatául a náci népirtásnak. Az áldozatokról semmilyen feljegyzés sem készült, még a nevüket sem ismerjük. Gyakran borzalmas orvosi kísérleteket végeztek rajtuk. A legtöbb cigányt német, lengyel és szlovák területről hurcolták el a halálba. Magyarországról körülbelül harmincezer cigányt vittek el. II. János Pál pápa írta a roma holokauszt ötvenedik évfordulója alkalmából: „Auschwitz számunkra drámai kiáltás, figyelmeztetés az emberi méltóság és jogok tiszteletben tartására." A roma holokauszt okainak, és egyáltalán a cigányság jelenlegi helyzetének megértéséhez sokat segít, ha ismerjük a cigányság történetének néhány eseményét. A cigányság India északi részéről származik, a cigány nyelv is az újhind nyelvek (főként a pandzsábi) rokona. Észak-Indiát jelentős (hím, muzulmán stb.) támadások érték az V-XI. század között. Ezek elől a hódítások elől menekültek el Indiából a mai cigányok ősei. Perzsián át egyes csoportok a Bizánci Birodalom területére érkeztek. Már 810-ben említik a bizánci krónikák a mágiával foglalkozó cigányok megjelenését. A mongol és török hódítás elől azután a cigányok nagy része tovább vándorolt nyugatra. A XV. század elején sok nyugat-európai városban megjelentek a cigányok. A Berni krónika így emlékezik meg az érkezésükről (1419): „Egyiptomból jönnek, rongyos, fekete emberek..." A cigányok Európában sokfelé munkát is találtak maguknak, így például Kolumbusz hajóin is szolgáltak cigány tengerészek. (Folytatás a 3. oldalon.) Boldoggá avatásra várva Meszlényi Zoltán életéről szóló sorozatunk befejező része 8. oldal Lélekadó Megerősödni a nemzetért emberi hangok Zarándoklat Beszélgetés Gryllus Dániellel a Gyöngyök Útján 11. oldal 12. oldal Várjuk a Szentlelket Tudósítás a Szociális Testvérek káptalanjáról A Szociális Testvérek Társaságának története Isten csodáinak a története - vallják a XVI. Általános káptalanjukat tartó testvérek. A Slachta Margit által, 1923-ban alapított közösségnek ez a legfőbb tanácskozó szerve, amely hatévenként ül össze. A tagok jelenleg öt országban élnek: az Amerikai Egyesült Államokban, Kubában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon. A társaságnak mintegy kétszáz tagja van, közülük százan Magyarországon élnek. Augusztus 2-án Paskai László bíboros mutatja be a káptalan befejezését is jelző záró szentmisét. Az első hét végén a jelenlévők megválasztották az új vezetőséget. A Társaság általános elöljárója Pataki Ágnes, helyettese pedig Kővári Magdolna lett. Mindketten az USA kerület tagjai. A tanács további két tagja: Marta Andrascsova a szlovák, és Almásy Mária a magyar kerületből. A káptalan munkáját két egyházjogász, Őrsy László és Orosz Lóránt mellett a napi szentmisét bemutató lelkipásztorok homojai is segítették. A közösség a Szentlélek tiszteletére épülő társaság, amely komolyan veszi az állandó megtérést, naponta kérik a harmadik Isteni Személy segítségét. Mégis nagy ajándék volt a káptalan első hetében a szociális testvéri lelkiségre épülő lelkigyakorlat, melyet Berkecz Franciska testvér vezetett. Hiszen ahhoz, hogy Isten szüntelen a társadalom ínségén keresztül is érkező - meghívására válaszoljunk, meg kellett térnünk, egyebek mellett, a ránk rakódott reménytelenségből, kishitűségből. „Ha átadjuk magunkat a Szentléleknek, nyolc óra alatt nyolc évi munkát tudunk elvégezni" - idézte Franciska testvér az alapító, Slachta Margit testvér mondását. A különböző kerületek beszámolói alapján úgy tűnt, ez a csoda az elmúlt hat évben is megvalósult. A közösség törékenysége ellenére országos projektek indultak, a testvérek munkáját minden országban értékelik. Mindez bizonyság: a történelem eseményeiben nem a személytelen sors, hanem a személyes Isten kopogtat. A káptalan során a közösség megtapasztalhatta, hogy a Szentlélek Úristen ajándékai ma is elevenek. Segítenek megismerni és megérteni a kort, amelyben élünk, és evangéliumi választ adni a kihívásokra, a Szentlélek erejével formálni ezt a világot. Ehhez azonban túl kell tekinteni önmagunkon, túlélési stratégiáinkon, kényelmünkön, biztonságunkon, aggodalmainkon. A káptalan utolsó napjaiban a résztvevők - már az új vezetés segítségével - a jövő feladatait vették számba. Megfogalmazták: Szűz Máriához, az apostolokhoz és alapító testvéreinkhez hasonlóan továbbra is a Szentlélek kiáradásáért kell imádkoznunk. A Szentlélek segítségével, hűségesen ragaszkodva a folyamatos megtéréshez, akár egy kétszáz fős közösség is felforgathatja a világot. Németh Emma SSS A lövészárokban is jelen van az Isten Kilencvenöt Az elesettek iránti tisztelet erkölcsi parancsa tovább él népeinkben - fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök idén tavasszal, az olaszországi Doberdo közelében emelt ma éve robbant ki az I. gyárkápolna megáldásakor. Az isonzói frontvonalnál közel egymillió ember, köztük mintegy százhúszezer magyar katona veszítette életét. Kilencvenöt éve, a mostanihoz hasonló forró augusztusban robbant ki az első világháború. Ennyi év után is, szinte nap nap után adja vissza a föld a XX. század elejének szomorú emlékeit. Tömegsírok, rozsdás, kicsorbult fegy világháború véreb, halott gránátok tanúskodnak a világégés tragédiájáról. Verduntől az Urálig katonai temetők jelzik, merre húzódott egykor a hadszíntér, amely szembe állította a ma egységes Európa népeit. De az archívumok is vallanak erről az időről, mint például az egyik I. világháborús tábori lelkész prédikációjának részlete. (Folytatás a 3. oldalon.) 2009. augusztus 2. A lelkek szolgálatában Százötven éve halt meg Vianney Szent János „Krisztus hűsége, a papok hűsége" mottóval, Vianney Szent János halálának százötvenedik évfordulójához kapcsolódóan hirdette meg XVI. Benedek pápa a Papság évét. A jubileumi esztendő egyik kiemelkedő eseménye az ars-i plébános halálának pontos évfordulója, amelyet a héten ünneplünk. „A mai papoknak Vianney Szent János példája által kell megtanulniuk, hogyan azonosulhatnak teljesen saját feladatukkal" - mutatott rá a Szentatya. „Szeretnék minél több lelket megnyerni a jó Istennek" - tizenhét éves korában ezekkel a szavakkal jelentette be apjának Vianney János, hogy pap szeretne lenni. Három évnek kellett eltelnie, hogy az édesapa beleegyezését adja. A fiatalember ekkor kezdhette meg felkészülését a lelkek szolgálatára. Mindez nem ment egyszerűen. Elöljárói elküldték a szemináriumból. A kartonján ennyi szerepel: szerény szellemi képességek. Később besorozták katonának, de megszökött, mert nem akart egy olyan császár hadseregében szolgálni, akit a katolikus egyház kiközösített. Vargabetűk után végül 1815-ben szentelték pappá. Ecully-ben kezdte káplánként, majd három évvel később püspöke Ars-ba helyezte, ahol egyszerű prédikációival, evangéliumi szegénységével és buzgó imáival felébresztette a hitet a lelkekben. Voltak napok, amikor tizenhét órát töltött a gyóntatószékben. Az Oltáriszentség előtt ilyenkor is, mint minden nap, órákat töltött. Élete vége felé százezernél is többen keresték fel évente a burgundiai eldugott település gyóntatószékében, hogy - sokszor napokig tartó várakozás után - feloldozást nyerjenek. Hírnevénél is gyorsabban nőtt az alázatos plébános lelkében a méltatlanság tudata. Háromszor is meg akart szökni állomáshelyéről, de a hívek mindannyiszor utolérték és visszahozták. Negyvenegy évi lelkipásztori szolgálat után, hetvenhárom éves korában, az életszentség hírében halt meg Arsban - éppen százötven évvel ezelőtt, 1859. augusztus 4-én. X. Piusz pápa 1905-ben a francia papok égi közbenjárójává nyilvánította. Nyolcvan éve, 1929-ben - akkor is gazdasági és erkölcsi krízisben volt a világ - XI. Piusz pápa a világ valamennyi papjának égi pártfogójául adta Vianney Szent Jánost. 1986-ban, amikor II. János Pál pápa Ars-ba zarándokolt, a kegyhely emlékkönyvébe a következőket írta a szent plébánosról: mind a papi szolgálat beteljesítésében, mind annak megélésében, alakja minden ország számára páratlan példa. (Folytatás a 9. oldalon)