Új Ember, 2009 (65. évfolyam, 1/3151-52/3202. szám)

2009-08-16-23 / 33-34. (3183-3184.) szám

2009. augusztus 16-23. 16 Az immár hazánk és Európa több városát megjárt, Ma­gyarország virága - Árpád-házi Szent Erzsébet emléke­zete Európában című fotódokumentációs gyűjtemény ezúttal a francia Alpokba, La Salette-be érkezett. A francia meghívó, valamint a kiállító Magyar Emléke­kért a Világban Egyesület szervezése jóvoltából a kegy­koszorúktól ölelt zarándokhely főépületének galériáján jelent meg a tárlat július 26. és 30. között, egy rendez­vényhez kapcsolódóan. Az egyéni zarándokok mellett a kegyhely által évente szervezett konferencia meghívot­­tai alkották a közönséget. E több tanulsággal is szolgá­ló „párbeszéd" meglepő témája (Chemins de Réconci­­liation en Europe, azaz A kiengesztelődés útjai Euró­pában főcímmel és a Les Hongrois et leurs voisins, az­az A magyarok és szomszédaik alcímmel!) napjaink­ban nem éppen könnyű felelősséget rótt a szervezőkre és az előadókra. A hallgatóságból pedig - különös te­kintettel a nemzetiségre (és olykor sajátos ismeretekre) - kit az elmaradt érvek, kit a sajátos gondolatok késztet­tek hozzászólásra a sajnos csak félig megtelt nagy és korszerű konferenciateremben. Az ismertebb tizenhárom franciaországi zarándokhely közül kiemelkedik két Mária­­jelenés kegyhelye: La Salette és Lourdes. Előbbi a Francia-Alpok ta­lán legszebb vidékén, Gre­­noble-tól mintegy ötven kilo­méterre délkeletre, a Gap felé vezető út közelében található, egészen közel ahhoz az Ap­­res-les-Corps nevű kis köz­séghez, ahol egy kalandozás kori magyar főrangú harcos maradványait találták meg 1885 júliusában, mészégetés közben. A térképeken is alig jelölt La Salette-Fallavaux falucska fölé magasodó, remek pano­­rámájú hegyvonulat gerincén épült az a kisebb bazilika, amelyet egy Lourdes-nál jó­val korábbi jelenés emlékére emeltek, 1800 méter magas­ságban. A Szűzanya és a jele­nés szemtanúinak - azaz a két pásztorgyermek, Melanie Cal­­vat és Maximin Giraud - szob­ra a templom előtt néhány lé­pésre áll, a csodás vizű forrás közelében, az 1846. szeptem­ber 19-i találkozás helyén. A gyermekek kihallgatása és a máig ható Mária-üzene­­tek részbeni megismerése után Grenoble püspöke szor­galmazta elsőként 1851-ben a kegyhely elfogadását, több vi­lági szervezet, sőt néhány egyházi személy ellenkezése dacára. Nem volt véletlen az erős ellenállás, hiszen az üze­net a franciák és más európai népek bűneinek sürgős elha­gyását kérte. A püspök igen hajlott kora ellenére lóháton tette meg a kegyhelyre az utat, amely a szakadékok mel­lett ma is igen­csak alázatra és figyelemre inti az autós utazót. Bámulatos, hogy napjainkban a nagy tu­ristabuszok is milyen szép számban kapaszkodnak fel a zarándokhely épületegyütte­séhez a sok helyütt korlátok nélküli, keskeny úton. La Salette üzenetéről, a ki­­engesztelődésről nagyszerű könyvet írt Marcel Schiewer (amelyet igen megtisztelően a helyszínen dedikált nekünk), így hát válaszd az életet címmel, amelyet magyar nyelven nemrég jelentetett meg az Új Ember. A viharos életű, La Salette-ben végleg megnyug­vást találó szerző (egykori ka­tona, emberjogi harcos­­köny­vének javaslata az, hogy a Szűzanya-zarándokhelyek fel­keresésekor ne valamiféle bú­vóhelyekre igyekezzünk, ha­nem e megszentelt helyekről megtisztult látásmóddal tér­jünk vissza életünk hétköz­napjaiba, küzdelmeibe. Igaz keresztényként - minden kö­rülmény ellenére­­, akár az el­lenség szeretetével, az olykor lehetetlennek tűnő kiengesz­­telődés alázatos és nehéz útját is vállalva. Ilyen lelkülettel tervezhet­ték a vendéglátók a három éve tartó előadás-sorozatot, amelynek idén az egyesület is részese lehetett, így illesztet­ték be a „nehezebb lélegzetű" tematikába a szelídebb Szent Erzsébet-előadást is. A konfe­renciaterem mozivásznán már az első napon láthatóvá és hallhatóvá váltak - Szöllősi Annamá­ria fordítá­sában -Erzsé­bet leg­szebb euró­pai, sőt tengeren­túli emlékei, közel száz válo­gatott felvételen. A Magyarok és szomszédjaik című háromnapos kollokvi­um minden napja külön mot­tót kapott. Az első nap címe ez volt: Hogyan látják a magya­rok Magyarországot? A kérdés kapcsán Kocsis István buda­pesti történész adta meg a konferencia megnyitó gondo­latát, a megfontolandó kulcs­mondattal: „A megbékélés kulcsa az igazmondás." En­nek fényében alapos elemzést tárt a hallgatóság elé az elsza­kított nemzetrészek egyre erősödő kiszolgáltatottságá­ról, mégis keresve a már-már lehetetlennek látszó kiengesz­­telődés gyakorlati megoldá­sait. Majd Zirkuli Péter szólt az emlékek és indulatok sze­repéről a nemzetiségek életé­ben s a geopolitikai tényezők­ről. Ezt követte egyesületünk már említett Szent Erzsébet­­előadása, külön kiemelve a magyar szent tiszteletét a ha­táron túli területeken. Kelemenné Farkas Márta, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára vezette fel azokat a vitaindító kisfilme­­ket, amelyek Trianon szomo­rú „eredményeit" mutatták be a közönségnek: a Gyulafe­hérvártól Trianonig és a Trianon és az egyházak című megrendí­tő alkotást. Este a csíksomlyói búcsú képei jelentettek meg­kapó színfoltot a közönség fá­radhatatlan részének. A második nap kérdésfel­vetése a következő volt: „Mi­ként látják Magyarországot szomszédai?" Stanislas Rabiej atya, az Opolei Egyetem teológiai ka­rának rektora A dualista monar­chia az egység szolgálatában Eu­rópában címmel ismertette egy tanulmányát, majd lengyel fia­talok adtak gyors történelmi áttekintést egy kisfilm keretei között: Tények és mítoszok a len­gyel-magyar barátságban cím­mel. Szellemes remekmű volt ez a képsor, a közös küzdel­mektől a „kis Polski"-ig. Ezt követően Dan Culcer franciaországi román esszéíró Románok és magyarok címmel tartott előadást, melynek po­zitív témájaként értékelhető a két állam összefogása a kör­nyezetpusztító multinacioná­lis vállalkozásokkal szemben. Délután a Márton Áronról, majd a rutén szenvedésekről, illetve a Babba Mária-képről szóló kisfilmek után a bazili­kába sétálhattunk át a rész­vevőkkel egy ökumenikus imára. Végül a magyar him­nusz eléneklése következett, amellyel a kiosztott szóróla­pok alapján még francia ba­rátaink is megpróbálkoztak. Az estet a zarándokhelyen dolgozó fiatal magyar, len­gyel, ukrán, cseh, szlovák és orosz önkéntesek ajándéka­ként üdítő és színes műsor zárta. A harmadik nap már „a ki­­engesztelődés távlatai" felé kívánt tekinteni. E nap prog­ramjai közül kiemelhető Tolnay István, a Partiumi Ke­resztény Egyetem professzo­rának igen részletes elő­adása, A magyar nyelvű okta­tás Romániában, történelem és perspektívák címmel. A ren­dezvény utolsó kisfilmjeinek sorában kivételes szépségű öltözetekkel láthattunk egy konfirmációt Bánffyhunya­­don, majd egy kis délvidéki magyar hívő közösség meg­próbáltatásait, illetve háború utáni talpon maradását cso­dálhattuk meg. Az utolsó este az embe­rekkel megtelt bazilikában valóban nagyszerű lelki és szellemi élményben lehetett részünk: imavirrasztásban, a nemzetek közös, többnyelvű énekes előadásában, közös gyertyás kivonulásban a jele­nés helyére, s a csillagoktól borított ég alatt mindnyájun­kat megérintett La Salette örök emléke... A Szent Erzsébet-kiállítás ismét hazai tájakra költözött: Szent Ferenc évében ősszel elsőként Vácott, a ferences templomban látható. Kiállí­tóként csak köszönettel gon­dolhatunk a váci egyházme­gye és a lyoni magyar katoli­kus misszió önzetlen támo­gatására. A konferencia számos kap­csolatot is teremtett. Megis­merkedhettünk egy nagysze­rű és igen művelt francia em­berrel, Philippe Pouzoulet-val, a La Salette-i Európai Találko­zók Egyesületének (Asso­ciation Rencontres Euro­­péennes de la Salette, ARES) titkárával, aki többek között így nyilatkozott: „...elfeledjük Magyarországot, mivel nem akarunk emlékezni..." Victor Hugo, Charles Louis Chassin, Jules Michelet és több más ér­zékeny lelkiismeretű, ma­gyarbarát francia megnyilvá­nulásának folytatását éreztem szavaiban. A félig-meddig zarándok­ként érkező előadók, a mér­sékelt létszámú és vérmér­sékletű hallgatóság, az atyák lendületes vidámsága, a szervezők figyelmessége - élén a mindenre ügyelő Nicole Hascouet-val - azt bizonyította, hogy mindenki ügyelt arra, hogy a kollokvi­um „párbeszéde" semmikép­pen se alakuljon „perbeszéd­dé". Még a szlovákiai nyelv­törvény árnyékában sem... (Hiszen az alapvető emberi jogi normák érvényesítésé­nek amúgy sem itt van a he­lye.) Nekünk, az egyesület három tagjának sok tanulság és a szép emlékek mellett mindenekelőtt a megtisztu­lást, a tisztító forrásvizet is adta Notre-Dame de La Salette, a zarándokként való visszatérés gondolatával... Messik Miklós, Szöllősi Annamária Magyar Emlékekért a Világban Egyesület Képek: Messik Miklós, Deák Piroska La Salette - a kiengesztelődés forrása Egy kiállítás és egy konferencia tanulságai A kegyhelyre vivő út szakadékok mellett vezet­­ alázatra és figyelemre inti az utazót A Szűzanya és a jelenés szemtanúinak szobra a templom előtt áll a Ugyanitt élethosszig tartó, kiemelkedő színvonalú egész­ségügyi ellátás, illetve havi díjas ápolás az intenzívebb ellátást igénylőknek. Zugló: 061/555 0666 Újpalota: 061/414 3333 Csepel: 061/277 5374 Mátyás tér: 061/303 2884 Törökbálint: 06 23/515 300 TIeDICATUS www m­mndkam­ew Kálvin János Presbiteri Misszió ALKONY Az idősgondozás területén 13 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Aray Matnil idősotthonok várják kedves lakóikat

Next