Új Ember, 2011 (67. évfolyam, 1/3255-51/3304. szám)
2011-04-17 / 16. (3270.) szám
2011. április 17. Kitekintő Tízezer reggeli A budapesti, III. kerületi Kiscelli utca 79-es számú házának kapuja már kora reggel nyitva áll. Vitális Gábor szalézi atya 2009 novembere óta reggelivel és uzsonnacsomaggal várja a gyerekeket, akik otthonról éhgyomorra indulnak iskolába. Minden tanítási napon negyed hétkor kezdődik a munka. Gábor atya és segítői a szalézi oratórium pincéjében megterítik az asztalokat, megfőzik a teát, és előkészítik a tízórai csomagokat. A reggeliző gyerekek háromnegyed hétre jönnek, és egy óra hosszat maradhatnak. Negyed nyolckor rövid reggeli imára kerül sor. - Az ötlet kiindulópontja az az elképesztő tény volt, hogy a főváros III. kerületében sok kisgyerek üres gyomorral érkezik az iskolába, és ebédig éhen is marad - mondja a fiatal szerzetes. - Nagyon megdöbbentem ezen, és azonnal törni kezdtem a fejem, hogy mit tehetnék. Tudtam, hogy lépnem kell, csak azt nem tudtam, hogyan, és főleg azt nem, miből. A tartományfőnököm azzal biztatott, hogy rendünk alapítójának, Bosco Szent Jánosnak sem volt pénze, mégis sokat tett a szegény fiatalokért... - Az tudtam, hogy jó a kezdeményezés, de azt is, hogy nincs rá egy fillér sem. Nem szerveztünk nagyszabású gyűjtést, csak a prédikációimban és a templomi hirdetésekben beszéltem róla, egy jótevőnk pedig írt róla a helyi lapban. Már egy napra rá megkeresett egy kisnyugdíjas, hogy ezer forintot adna a gyerekek reggelijére. Aztán jött a többi adomány..., és beindult a „reggeli program". Volt úgy, hogy elfogyott a pénz, olyankor imádkoztam, hogy ha a Jóisten a folytatás mellett van, akkor adjon rá lehetőséget és csodálatos módon mindig érkezett egyegy váratlan adomány, amelyből másnap ismét vehettünk reggelit a gyerekeknek. Az óbudai szalézi rendház közelében három általános iskola működik. Gábor atya megkérte az intézmények vezetőségét, hogy hívják fel a rászoruló diákok figyelmét az ingyenes reggeli lehetőségére. - Első alkalommal tizennégy gyerek jött be - idézi fel a kezdeteket. - Fogalmunk sem volt, hogy kik ők, és milyen körülmények között élnek, de nem kérdeztünk semmit. Lassanként elterjedt a hírünk, és a kezdeti tizenöt-húsz főből májusra ötvenfős, lelkes társaság lett. Hogy ez sok vagy kevés? Lehetnének kétszázan is, de jobb volna, ha csak egy-két éhes gyerek lenne, akiket behívhatnánk a rendházba, és leültethetnénk a saját asztalunkhoz. A sok áldozatos jótevőnek köszönhetően az oratóriumban reggeliző gyerekek teát vagy kakaót kapnak keksszel, péksüteménnyel, és magukkal vihetnek szendvicset tízóraira. Gábor atya és segítői másfél év alatt mintegy tízezer ilyen tízórai csomagot osztottak ki. Hét óra körül az atya imára készül a reggeliző gyerekekkel. A legnagyobb megtiszteltetés azé, aki a gyertyát tarthatja az imádság alatt. - Sokáig gondolkodtunk, miként vihetnénk bele az egészbe az imádságot, hiszen a gyerekek többségének semmi köze sincs a valláshoz, meg sincs keresztelve. Először csak kitettük az étkezés előtti ima szövegét, amit lassan megtanultak. Idővel néhányan beiratkoztak hittanra. - A közeli Don Bosco cukrászda kezdettől fogva mellék állt, heti rendszerességgel küldenek a gyerekeknek süteményt. A szalézi pecséttel ellátott üres süteményeszacskókat a gyerekek a cukrászdában beválthatják egy-egy gombóc fagyira. Azt találtuk ki, hogy egy kis rejtvényt is becsempészünk a sütemény mellé. Ha helyesen kitöltik, jutalmat kapnak. A kérdések persze nagyon egyszerűek, de ennek a ravasz ötletnek köszönhetően minden hozzánk betérő kisiskolásnak megvan a heti „mini hittanórája". Meghatározó élmény volt megtapasztalni, hogy a gyerekekben egy idő elteltével megszületett irántunk a bizalom, és egyre nyitottabbá váltak egymás iránt is. Megilletődötten vettük észre, hogy szép lassan majdnem olyan fontos lett számukra a velünk való találkozás, beszélgetés és a tőlünk kapott figyelem, mint a reggeli. Arra is volt példa, hogy akik időközben messzebb költöztek, vállalták a korábbi felkelés áldozatát, és továbbra is mindennap megjelentek. Ezeknek a gyerekeknek a zöme hátrányos helyzetű: nélkülöznek, nehéz körülmények között élnek - bár erről nem kell hozni semmilyen igazolást. Van köztük néhány olyan is, aki nem rászoruló - van nála tízórai, és kap otthon reggelit csak azért jön el hozzánk, mert itt jól érzi magát, jó szót kap, beszélgetnek vele, odafigyelnek rá. Nyilvánvalóvá vált, hogy a reggeli alkalom nem csak a étkezésről és a csomagról szól. Nálunk a gyerekek elmondhatják a napi gondjaikat, megoszthatják velünk fájdalmaikat vagy félelmeiket. Ha kell, leckét írnak, verset memorizálnak velük, ha valakinek születésnapja van, felköszöntik. Mikuláskor, karácsonykor kis ünnepség van... Június utolsó hetében nyári tábort is szerveztek a csapatnak, ennek köszönhetően a kapcsolat a szünidő alatt sem gyengült. Mindez nem kis anyagi és emberi áldozatot jelent. Sokan adtak és adnak pénzt, természetbeni és kétkezi segítséget e Don Bosco lelkiségétől átitatott program számára. - Hálás vagyok mindazok nagylelkűségéért és imáiért, akik részt vesznek a reggeliztető programban - mondja Vitális Gábor, a program lelke hiszen ez csak velük valósulhatott meg. A segítők és a gyerekek lelkesedése alapján joggal remélem, hogy a Jóisten segítségével még sokáig folytathatjuk! Szöveg és fotók: Lengyel Erzsébet Aki a szaléziaknál reggelizik, teát vagy kakaót kap keksszel, péksüteménnyel... ...és magával vihet egy szedvicset is tízóraira A bűn súlya és a bánat könnyei Fogvatartottak lelkigyakorlata a márianosztrai börtönben A Váci egyházmegye támogatásával idén is nagyböjti lelkigyakorlatot rendeztek a Márianosztrai Fegyház és Börtönben. Különleges három nap volt: a Szent András Evangelizációs Iskola nyolc tagja március 25. és 27. között Fülöp-kurzust tartott. Az egész hétvégés alkalmon a fogvatartottaknak Isten szeretetéről, a tőle elválasztó bűn valóságáról és a krisztusi megváltásról tettek tanúságot. Minden résztvevőért imádkoztak, és hívták a Szentjelket, hogy a megváltás valósággá váljon az életükben. A katolikus egyház mindig fontosnak tartotta szolgálatát a börtönökben: azt, hogy Krisztus örömhírével vigaszt nyújtson az elesetteknek, és a kegyelem erejével segítse a bűnelkövetőket a megújulásban, a társadalomba való visszatalálásban. Ma is harminchárom börtönlelkész (17 katolikus - közülük 2 görög katolikus -, 11 református, 4 evangélikus és 1 fő zsidó vallású), valamint számtalan önkéntes munkatárs veti az ige magját hazánk börtöneiben. A huszonegy fogvatartott, aki részt vehetett a kurzuson, Isten irgalmas szeretetét megtapasztalva és a bűn súlyát felismerve nemegyszer a bánat könnyeit hullatta. Szomjas földként itták a szavakat a kiútról: Jézus Krisztus keresztjéről és a Szentlélek embert átformáló erejéről. A jogrendszer megfosztotta őket szabadságuktól. A lelkigyakorlat vezetőinek kedvessége, felkészültsége megragadta őket, és engedték magukat belesodorni a keresztény kalandba. Ennek jele volt az is, hogy másnap a katolikus karitász felhívására válaszolva közel ezer konzervet gyűjtöttek össze a rabok körében még náluk is rászorultabbak számára. A Fülöp-kurzus egész hétvégén tartott, tanítások hangzottak el (számos szemléltető eszközzel), majd úgynevezett dinamikák következtek, amelyekkel a résztvevők azt fejezték ki, hogy elfogadják a tanítás tartalmát. Ennek keretében a kurzus vezetői által hozott fakeresztre egyenként papírdarabokat szegeztek, amelyek a fogvatartottak „adósleveleit" jelképezték, majd a megváltásról szóló tanítás legvégén a résztvevők kifejezték Krisztus iránti hálájukat a kereszt felemelésével, felmagasztalásával (képünkön). A nosztrai volt az első alkalom, hogy a Fülöp-kurzust a maga teljességében tartották meg egy börtönben. Szombathelyen e kurzus anyaga alapján végez lelkipásztori szolgálatot Tömő János börtönlelkész, neki is köszönhető, hogy a márianosztrai kurzus létrejött. A hazai Börtönlelkészi Szolgálat tevékenységét a határon túli egyházi szervezetek is elismerik. A Nemzetközi Katolikus Börtönpasztorációs Bizottság (ICCPPC) tavaly világtalálkozót rendezett az esztergomi Szent Adalbert Központban, ahol a felszólalók méltatták a magyarországi börtönökben folyó lelkészi tevékenység magas színvonalát. Takács Péter Sóvári Gábor Krisztus keresztjéhez kapcsolódva részesedünk a megváltásban Péliföldszentkereszt megújul az ősi búcsú Május 7., szombat 16 órától a Mindszenty-zarándoklat résztvevőinek üdvözlése, rózsafüzér, gyóntatás, 17 órától szentmise, áldás. Május 8-án, vasárnap 10 órakor ima, köszöntő 10.30 szentmise - Paskai László bíboros gyémántmisés köszöntése, utána Családok éve-program, a kicsiknek játszóház animátorokkal, kegytárgy- és könyvárusítás, büfé a lourdes-i barlang előtti téren. Déltől a „Nyiss Ránk" fesztivál családi programjai az Abronits-lovardánál: kiállítások, mesterségek utcája, kulturális műsor. 15 órától a Csík zenekar koncertje 17 órától Jézus Krisztus Szupersztár musical a Sziget és a Lovas színház előadásában. Bővebb tudnivalók: 06-33-506-340 szentkereszt.try.hu Mindenkit sok szeretettel várunk!