Új Ember, 2015 (71. évfolyam, 2/2463-52/2513. szám)

2015-04-19 / 17. (2478.) szám

2015. április 19. Fórum 13 Búcsú Somfai Béla jezsuita tudóstól Húsvéthétfőn éjjel Kanadában el­hunyt Somfai Béla jezsuita szerze­tes. Temetése Pickering városának magyar jezsuita temetőjében lesz. Budapesten hálaadó gyászmisét mondanak érte április 20-án, hét­főn, 18 órakor a Mária utcai temp­lomban. Somfai Béla 1932-ben született Sárszent­­miklóson. A szerzetesrendek feloszlatása miatt 1950-ben az egri szemináriumban végezte el teológiai tanulmányainak első évét, majd a második évtől a veszprémi papnevelő intézetbe járt, amelyet 1952-ben feloszlat­tak. Ugyanebben az évben ősz­szel megkezdte a szétszóra­­tásban lévő jezsuita provincia „földalatti noviciátusát". Fizikai munka és kétévi fegyveres kato­nai szolgálat után 1954-ben foly­tatta teológiai tanulmányait a budapesti teológiai akadémia civil hallgatójaként. 1956-ban elöljárói kívánságára Nyugatra távozott. 1957-ben Ausztriában letette első fogadalmait, és 1959- ben a római Gergely Egyetemen licenciátust szerzett filozófiából. Teológiai tanulmányait a torontói Regis College-ben, a Jézus Társasága kanadai fa­kultásán MA-val és licenciátussal fejezte be 1963-ban. 1961-ben szentelték pappá. A jezsuita képzés utolsó évét az egyesült ál­lamokbeli Clevelandben teljesítette, 1964- ben. Ezt követően két évig a montreali Loyola College középiskolájában tanított hittant és matematikát, majd egy évig teo­lógiát oktatott ugyanott, a Loyola College főiskolán. Doktori tanulmányait az ottawai Szent Pál Egyetemen végezte, ahol 1972-ben PhD-, majd 1977-ben ThD-fokozatot szerzett. Közben 1969-ben meghívták az akkor megalakult Toronto School of Theology tanárának, a Regis College ka­tolikus egyházi fakultásának tagjaként. Ez az iskola hét keresztény teológiai főis­kola szövetségéből jött létre a II. vatikáni zsinat utáni évek lelkesedésének egyedül­álló eredményeként. Néhány évvel ké­sőbb az intézmény a Torontói Egyetem posztgraduális teológiai fakultásává vált. Somfai Béla 1993-ig itt tanított erkölcste­ológiát és bioetikát, miközben egy tur­nusra megválasztották a federáció teoló­giai fakultásának dékánjává is. Egy ideig a teológia tanszék vezetője is volt. 1982- ben megkapta a professor Ordinarius ki­nevezést. Tagja volt a Torontói Egyetem kutatásetikai bizottságának, a katolikus kórházak egyesített klinikai-etikai bizott­ságának, valamint több tudományos tár­sulatnak is. 1975-1976-ban a Medical College of Georgian, 1982-1983-ban a Montreali Egyetem Medical Humanities Intézetében, 1989-1990-ben pedig a montreali McGill Egyetem bioetikai ku­tatóintézetében dolgozott meghívott munkatársként. Látogató professzorként tanított a University of Saint Louison, a tokiói Sophia Egyetemen és a nigériai Enuguban is. Időközben néhány évig a Kanadában lelkipásztorkodó magyar je­zsuiták elöljárója volt. 1993-ban emeritált a Toronto School of Theology tanáraként, és visszatért Ma­gyarországra. A Szegedi Hittudományi Főiskolán az erkölcstan és bioetika tan­szék vezető professzora és az intézmény oktatási rektorhelyettese volt 2007-ig. Meghívott előadóként néhány évig a budapesti Semmelweis Egyetemen, illetve a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostu­dományi Egyetemen is taní­tott. Tagja volt a Szegedi Tudo­mányegyetem Általános Or­vostudományi Kara Klinikai Etikai Bizottságnak, a Magyar Bioetikai Társulatnak, vala­mint az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács Humán Repro­dukciós Bizottságának, és hat évig az Oktatásügyi Miniszté­rium Országos Kredittanácsá­­nak is. 2007-ben nyugalomba vonult, és Budapestre költö­zött, ahol a Sapientia Szerzetesi Hittudo­mányi Főiskolán tanított professor eme­­ritusként, meghívott előadóként. Somfai Béla számos tanulmány, va­lamint egyetemi és főiskolai jegyzet szerzője. Publikációi idegen nyelvű szaklapokban és magyar folyóiratok­ban jelentek meg, többek között a Kato­likus Szemle, a Magyar Tudomány, a Szol­gálat, a Mérleg, a Távlatok, a Teológia, a Vigilia és az Új Ember hasábjain. www. j­ezsuita.hu Könyvespolcra Szent és profán találkozásai Lőrincz Sándor írásainak gyűjteménye a napokban je­lent meg. Bőséges válogatás az utóbbi öt év terméséből. A lapunkban is rendszeresen publikáló újságíró jegyzetei a jelenkori magyar kultúrát ér­tékelő, értő és éhező polgár hívő ihletettségével születtek, és többnyire az Új Emberben jelentek meg először. A hitét bátran élő, hazáját és szűkebb pátriáját, Somogy­­országot szenvedélyesen sze­rető-ismerő újságírót aligha kell bemutatnunk olvasóink­nak. A Titkok útja című kötet most arra hivatott, hogy - a szerző szavait kölcsönvéve -láttassa, vagy legalábbis sejteni engedje „szent és profán ran­devúját". Személyes hangvéte­lű írások, az időbeliségen felül­emelkedő kulturális séták, ta­lálkozások váltogatják egy­mást, finoman fűszerezve uni­­kális részletekkel közismert nagyjaink kevésbé ismert élet­rajzából. S mindezek mögött ott érezzük a lét titkát fürkésző írói tekintetet, amely a tételes válaszokon túllendülve maga is kérdőn néz a vitágra, s a kér­dések által új távlatokat nyit meg: segít rálátni szövevényes életünk összefüggéseire. Lőrincz Sándor jegyzeteit olvasva bátorítást kapunk: merjünk elindulni a titkok út­ján, legyünk bátrak gondol­kodni, remélni­­ merjünk hin­ni! K. L. Csupán Isten elég Bernhard Langenstein - aki sokszor megfordult a taizéi kö­zösségben - Ne félj, ne aggódj cí­mű kis könyvében két életutat állít elénk. A száz éve született Roger-Louis Schütz-Marsauche Svájcból költö­zött Franciaországba. A háború alatt Taizé faluban menekülteket bújtatott. Néhány társával 1949- ben arra az elhatározásra jutot­tak, hogy Isten melletti életet fog­nak élni. A Roger testvér által ve­zetett közösség nyitott volt bárki számára, az évtizedek alatt pro­testánsok és katolikusok is szívesen keresték fel őket. A hetvenes évektől megrendezett eu­rópai ifjúsági találkozók „olyan jeles napokká váltak, melyeken a résztvevők elszántan kere­sik Istent". A nyughatatlan természetű Teresa Sánchezre -Avilai Szent Terézre - legelőször az ágostonos apácák voltak hatással. A Meg­testesülésről nevezett karmelita kolostorba 1635-ben lépett be. Ez abban az időben inkább egy „előkelő háznak"számított, a kla­­uzúrát nemigen tartották. E sem nem egyházi, sem nem világi in­tézmény megbetegí­tette, 1639- ben el is hagyta a kolostort. Lá­tásmódja akkor változott meg, amikor kezébe került Francisco de Osuna Harmadik lelki ábécéskönyve. Nem sokkal ezután egyre több­ször voltak látomásai, melyeket nagy hatású könyvében le is jegyzett. Az egyháztanító születésének ötszá­zadik évfordulóját idén ünnepeljük. Roger Schütz és Avilai Nagy Szent Teréz - bár más-más korban éltek és máshonnan indultak - mindketten eljutottak addig a pontig, amikor kimondhatták: egyedül Isten elég! Baranyai Béla Bernhard Langenstein NE FÉLJ, NE AGGÓDJ ! Turcsány Péter A villámröptű lét közelében Az angyal feladattal jön közénk. Szárnya az akadálytalanság testrésze. Ő mindig megtalálja, akit keres. Suhanásában és jelenlétében felolvad az idő keménysége. Feltöri a gondok héját és tenyerébe fogja lelkedet. Az angyalra segítségért tekint Jézus is a Getsemánén. A követelést elveti, helyette ad, ad és áld. Szárnyai nagyságától szívére nem vonhat, de tekintetéből részesedsz Isten tüzéből. Ő a perzselő, a csitító, de a pallos pengéje is, ahol szabadulni kell a múlttól, vagy lépni kell a szív kívánta part felé. Az angyal eltűnése nem a hiány kezdete, inkább fordítva: beteljesülésed első cseppjeit hagyja maga mögött. Angyalra várunk mindannyian, de kevés az a fájdalom és az a szeretet, amit ő old és ő köt... Az angyal mindig, mindenkor fészkére visszaszáll, de szárnyának heves füzétől lángra kapva ébrednek föl hajnalaid. Angyal vagy magad is, ha Isten küld az összezsugorodott téren át. Lehetsz, mert megengedi, a Vigasz angyala. Keresztény kiadók a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Az idén 22. alkalommal megrendezendő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tava­szi seregszemléje április 23. és 26. között várja az olvasás szerelmeseit a Millenárison. A rendezvényen évről évre keresztény kiadók is jelen vannak, közöttük a Magyar Biblia­társulat és a Kálvin Kiadó mint a magyar nyelvű protestáns Szentírás (Károli és új fordítás) legnagyobb hazai kiadója és forgalmazója. Reméljük, hogy a tavaly ugyanitt bemutatott megújult bibliafordítás (RÚF 2014), mely jelenleg tizenhárom változatban kapható, ezúttal is sokak tetszését elnyeri majd. A Kálvin Kiadó újdonságai közül pedig James D. G. Dunn kezdetben volt az evangélium - Jézus, Pál és az evangéliumok címmel megjelent kiváló biblikus szakkönyvét, a Kicsik képes Bibliáját, valamint a Napi menü című keresztény „karikatúrás könyvet" lesz érdemes felkutatniuk a helyszínre ellátogatóknak. A Magyar Bibliatársulat, a Kálvin, a Harmat, a Bencés és a Jezsuita Kiadó számos újdonsággal és en­gedményes vásárlási lehetőség­gel várja az érdeklődőket a Mille­náris B épületének 22-es, 23-as és 24-es standján (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.). További rész­letek: www.konyvfesztival.com

Next