Új Ember, 2016 (72. évfolyam, 53/3514. szám - 73. évfolyam, 1/3567. szám)
2016-07-17 / 29. (3543.) szám
2016. július 17. Szolgálat (Folytatás az 1. oldalról.) „A templomokban sokszor látok szomorú arcú keresztényeket, holott úgy vélem, az örömre szól a meghívásunk - mondja Csermák Péter. - Az egyháznak olyan helynek kellene lennie, ahol a közös hit, az együttlét egyszersmind az öröm forrása is. Érdemes elgondolkodnunk arról, hogy mi is az öröm. Röviden összefoglalva: a jóban való megnyugvás. Ez a nyugalom megjelenhet sokféle élethelyzetben, de a legmagasabb foka az élő Istenben való megnyugvás. Akit ez jellemez, annak egész személyiségén, kisugárzásán érződik az istenkapcsolat, s ez a környezetére is kihat." A papszentelési misén Erdő Péter bíboros is beszélt az örömről. Hangsúlyozta, hogy „Jézus az, akiben egész Izrael és az egész emberiség vágyakozása beteljesül. Ezért ujjonganak, akik vele találkoznak. A találkozás ujjongása egyben jelzi, hogy Jézus közeledtével van okunk az örömre. Mert ő az, akit vártunk, ő az, aki meg tud szabadítani bennünket minden reménytelenségünktől. És az ember ma is, azóta is érzi az emberiségnek ezt a nyomorúságát, azt, hogy egyénileg és közösségileg újra és újra ugyanazokat a hibákat ismételjük meg, ugyanazokba a katasztrófákba sodorjuk bele magunkat. És mégis tudjuk, hogy Istennek terve van velünk, gondját viseli ennek a sokszor magát is pusztító emberiségnek" - mondta a főpásztor. A Schönstatt mozgalom új papja, Csermák Péter Keszthelyen született, 1985-ben, ötgyermekes családban. 2003 végén döntötte el, hogy szeretne belépni a Schönstatti Atyák közösségébe, ezért 2004 szeptemberében kiköltözött a Németországban található Schönstattba, ahol megkezdte teológiai tanulmányait. Chilében apostoli-pedagógiai gyakorlaton vett részt, amely megerősítette őt hivatásában. Münchenben teológiát végzett, szakdolgozatának címe: „A házasság és a család mint az új evangelizáció alanya." Csermák Pétert 2015. május 2-án Schönstattbandiakónussá szentelte Bíró László családreferens püspök. Képzésének több mint tizenegy éve alatt élő kapcsolatot tartott fent a magyar Schönstatt mozgalommal. Rendszeresen részt vett a fiúmozgalom nyári táborain és más rendezvényein. Évek óta Péter vezetésével szervezik meg a „Kentenich-vetélkedőt", amelynek résztvevői Schönstatt alapítójának élettörténetében és munkásságában mélyednek el. Szívügyei közé tartozik, hogy legyenek magyar társai a Schönstatti Atyák közösségében, és létrejöjjön egy ifjúsági Schönstatt-szentély Budapesten. A Schönstatt mozgalmat az I. világháború kitörését követően, 1914- ben alapította Josef Kentenich (1885- 1968) német pallottinus szerzetes. Gimnáziumi hitoktatóként fiú tanulók közösségében „szeretetszövetséget" kötött a Szűzanyával, ami azóta is a mozgalom lelkiségének alapja. Kentenich atya elsősorban fiúkkal foglalkozott, csak később alakult meg a mozgalmon belül a Mária-nővérek kongregációja. Az atya a II. világháború alatt Dachauban raboskodott. Itt evangélikus családok példáján felbuzdulva fogalmazódott meg benne, hogy a Schönstatt mozgalmon belül szükség lenne a családok megerősítésére is. Magyarországon a Schönstatt arculata családmozgalmi jellegű, de külföldön szerzetes nővérek és papok is jelentős számban tagjai a mozgalomnak. Hazánkban Gódány Róbert és Rita alapították meg az első közösséget, miután találkoztak az USA-ban száműzetésben élő Kentenich atyával. Az 1980-as évek elején fölvetődött bennük a gondolat, hogy jó lenne, ha öt gyermekükkel együtt viszszatérhetnének a szülőföldjükre, Magyarországra. Küldetésükben segítségükre volt Beller Tilmann atya, aki sokáig meghatározó lelkivezetője volt a magyar mozgalomnak. Tilmann atya először 1983-ban találkozott néhány családdal, 1985- től kezdődően pedig vezetésével rendszeressé váltak az úgynevezett családnapok, amelyeket kezdetben ő, később pedig házaspárok tartottak. Rita és Róbert Óbudaváron - egy Veszprém megyei községben - telepedett le. Eleinte az ő családi házuk adott otthont a magyarországi Schönstatt mozgalomnak. Később a településen megépült a schönstatti kápolna, amely a Schönstattban található ősszentély mintájára készült. Idővel a Schönstatt mozgalom világszerte elterjedt, és a helyi közösségek szinte mindenütt megépítették ennek az ősszentélynek a másolatát. Ma már mintegy kétszáz ilyen kápolna létezik a világon, mindegyik ugyanolyan, mint az ősszentély. Hazánkban 2005-ben szentelték fel az óbudavári kápolnát. A magyarországi közösség nyári családnapjain rendszerint száznyolcvan-kétszáz család vesz részt. A Schönstatt mozgalom legalapvetőbb küldetése, hogy a házaspárokat, a családokat erősítse, szem előtt tartva, hogy a házasság munka, a két embernek folyamatosan dolgoznia kell kettejük kapcsolatán. Mint említettük, Magyarországon kezdettől fogva a családmozgalom erős igazán. A most szentelt schönstattos pap, Csermák Péter szülei is az elsők között vettek részt a családnapokon, még a nyolcvanas évek közepén. K. L. - B. H. Fotó: Lambert Attila Örömmel élni másokért Felszentelték a Schönstatt mozgalom első magyar papját Az apátnak, a közösség elöljárójának feladata nem uralkodás a többiek felett, hanem sokféle emberi természethez alkalmazkodó szolgálat. Van-e korlátja a szabadságomnak? Ki a másik ember? Létezik-e egyáltalán hatalom fölöttem?" Csillapodik a sok évszázados kövek között a külső aktivitás, hogy annál elevenebbé, mozgalmasabbá váljék a belső: életük legyen a gondolatoknak. A középkori kolostorról a XVI-XVII. századi ábrázolások alapján alkothatunk képet. Az egyenes szentélyzáródású, keletelt templomhoz dél felől csatlakozott a szabályos kolostori négyszög. Napjainkra az egész együttes szinte nyomtalanul eltűnt, alig tizenegynéhány kőfaragvány és a szinte érintetlenül ránk maradt XI. századi altemplom beszél az épített múlt legrégebbi idejéről. Mintha látnám az egykori szerzetesek vonulását, s hallanám a gregorián zengését az esti imádságos órán. Kimondatlanul, talán öntudatlanul is ez hozza ide a turistát, függetlenül attól, keresztény-e vagy sem, hívő-e vagy hitetlen (bár ilyen ember valójában nincs), szeretne válaszra lelni, szeretné tudni, miért is ez az élet, miért így, és van-e más, tovább, fölötte? Szeretné tudni (az értelemmel is eljuthatunk ide), de a hitmegismerés még tovább vezet. Ez zengett a régi és hangzik a mai szerzetesek imáiban. A török támadások miatt a szerzetesi élet megszűnt Tihanyban, a kolostorba katonák költöztek. Az épületegyüttes végvárrá vált, köré erődítést építettek. A török elleni felszabadító háborúk után (földhözragadt pénzügyi okok miatt) Tihany 1702-ben az ausztriai Altenburgi Bencés Apátság tulajdonába került. A Pannonhalmi Bencés Apátság csak 1716-ban tudta visszavásárolni. Ismét csak Richárd atya szavaira figyelek: „A Regula szakértő ismerői és magyarázói nálam sokkal jobban meg tudják fogalmazni, hogy Szent Benedek mennyire tiszteli az embert, az emberi személyt. »Egymás gyöngeségeit türelemmel viseljék el. Gyakran a fiatalabbnak nyilatkoztatja ki az Isten, mi a helyes...« Segít ahhoz, hogy elhelyezzem magamat a világban. »Ha valakinek többre van szüksége...« - idézi ismét a Regulát. »Ne legyen beképzelt a kézműves, mert ő valamiben többet tud, mint a másik. Két főtt étel elég legyen, hogy ha valaki testi gyöngesége miatt az egyikből nem tudna enni, a másikból vegyen, és lakjék jól...« És az egész világ transzparenssé válik: minden emberben Krisztus látogat meg, a fiatalban, az idősben, a betegben, a jövevényben, a szegényben." Az 1720-as évektől megindult a templom és a kolostor újjáépítése, amit 1763-ban tűzvész szakított meg. Feltételezhető, hogy 1740 után Lécs Ágoston apát idején már egységes építészeti koncepció alapján folytatódott az építkezés, és készült el a templom a kolostor szárnyaival együtt jelenlegi formájában. A templomot 1774-ben szentelték fel. Lécs Ágoston a kor egyik nagy formátumú, de ellentmondásos egyénisége. A képzett teológus és hitszónok a vallásos élet újrateremtője volt Tihanyban, aki azonban életmódjával nem mindenben alkalmazkodott a szerzetesi kötelmekhez. Őt Vajda Sámuel, a mélyen vallásos, aszketikus életű apát követte, így törekszik harmóniára a világ a gyarló embersorsokban. Törekszik a világ? - vonom kérdőre magam a szóhasználat miatt, s javítom: így működik a Gondviselés, mert bármennyire önistenes kíván is lenni valamely kor, a ráébredés nem igényel túl nagy erőfeszítést: a látható létezés szorosan összefonódik a Mindenséggel, magához öleli. Nyári hétköznapokon részt vehetünk „a csend hangjain" az apátságban. Barkó Ágoston atya vezet minket. „Este fél tízkor lekapcsolják a közvilágítást a templom előtti téren, elnémulnak a telefonok, hangeszközök, teljes csendet kérünk az apátság tereinek bejárása alatt. A lényeg: látással, tapintással, füllel belehallgatni a kolostor csendjébe, közben egyéni lelki utat is bejárni." A kétórás program végén oldódik fel a csend a kolostor belső kertjében. Mi meg haladjunk tovább a Regula útján Richárd atyával: „Kiegyensúlyozott élethez segít Szent Benedek. Segít távolságot tartani, nem engedi, hogy abszolutizáljuk azt, ami relatív - s ez áll még saját akaratunkra is! (Ha valamelyik testvérnek lehetetlent parancsolnak, tárja föl az összes nehézségét az elöljárójának, s ha az mégis kitart a véleménye mellett, akkor engedelmeskedjék szeretetből.) Szent Benedek számára létezik a jelen: vigasztalni kell az önmagával küszködő testvért, a monostor tárgyaival úgy kell bánni, mint az oltár szent edényével. Szent Benedek számára létezik a jövő: a Lélek örömével várják a szent húsvétot. Semmi sem öncélú, de mindennek és mindenkinek megvan a maga értéke és méltósága." 1786-ban II. József a bencés rendet is felosztotta. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk kolostorukat, csupán egy maradhatott, aki ellátta a plébániai feladatokat. A rend tagjai majd csak 1802-ben térhettek vissza Tihanyba. A század végén az épületegyüttest teljesen felújították, s fél évszázaddal később, 1950-ben ismét elűzték őket. 1990-ben térhettek vissza, de a kolostoregyüttest csak 1994-ben vehették birtokba. Közben megindult a templombelső restaurálása, amely 1996-ra fejeződött be. Ezt követte a kolostor teljes felújítása. Tihany ma nemcsak lelki, hanem szellemi jelzőpont is, messze földre láthatóan. Szent Benedek nyári ünnepnapja van. (A tavaszi a napéjegyenlőség idejére, március 21-re esik.) Megérkeztek a gyalogos zarándokok, akik évek óta végigjárják hét nap alatt a négy bencés helyet. Győrből indulva Pannonhalmán és Bakonybélen át eljutnak Tihanyba. Vasárnap esti szentmise. Bevonulnak az atyák, a gyémántmiséjét mostanában ünneplő Félix atya és a fiatalabb szerzetesek. Szent Benedek ünnepére ortodox szerzetes vendégek érkeztek az egyik délvidéki (szerbiai) kolostorból... Jelenlétük tükör. Richárd atya homíliájában az evangéliumi jelenetre utal: a tanítványok ott hagyták régi foglalkozásukat Krisztus követéséért. A zarándok is tekintett a templomot megtöltő legalább ötven-hatvan gyalogosra, akik több nap után a szentmise kezdete előtt nem sokkal érkeztek meg - ott hagy valamit, hogy kövessen egy célt,amely nem más, mint Krisztus útja. De ne feledjük, „a kereszténység nem adok-kapok vállalkozás. Akik tikkasztó nyári hőségben megtették a 130-140 kilométert, ne számítsanak valami külön jutalomra. A Krisztushoz tartozás ugyanis elköteleződés, nem teljesítménytúra kérdése." Majd Szent Benedek Regulájára utal, kiemelve azt a részt, amelyben Benedek feltételt támaszt a közösséghez csatlakozni kívánó elé. Ez pedig a következő: „valóban Krisztust keresi-e". Végezetül arra figyelmeztet, toronyiránt tájékozódjunk életünkben. „Toronyiránt - mert ami az égre mutat, sokkal fontosabb annál, amit az ember alkotni képes." Elmer István Fotó: Lambert Attila Keresd a békét és járj utána! A tihanyi bencéseknél Szent Benedek ünnepén (Folytatás az 1. oldalról.) In memóriam Ozsvári Csaba A július 8-i papszenteléssel egy időben kiállítás nyílt a budapesti Szent István-bazilikában Ozsvári Csaba ötvösművész életéről és munkáiból. A művész a Schönstatt közösség tagja volt. A kiállítás címe: Dilexit ecclesiam - Szerette az egyházat. Ez Kentenich atya és Ozsvári Csaba sírfelirata is. Ozsvári Csaba 2009. július 9- én hunyt el az óbudavári Schönstatt-szentély mellett egy ünnepi szentmise után. A magyar Schönstatt mozgalom kezdeményezi boldoggá avatását. A kiállítás szeptember 25-ig tekinthető meg.