Új Ember, 2019 (75. évfolyam, 1/3672-52/3723. szám)

2019-08-04 / 31. (3702.) szám

ujember.hu ujember@ujember.hu MAGYARORSZÁG KATOLIKUS HETILAPJA A legszebb katedrálisban Először mutattak be szentmisét a Szabadság hídon Ezerötszázan-kétezren vettek részt azon a szentmi­sén, amelyet július 28-án mutattak be a - hónap hétvégéire lezárt - budapesti Szabadság hídon. Ne csak hídon járók, hanem hídépítők legyünk! - erre biztatta a jelenlévőket, és ehhez kérte Isten segítsé­gét Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a mise főce­­lebránsa. Húsz perccel a 9 órai hivatalos kezdés előtt már több mint százan hangolódtak gitáros énekekkel a szertartás­ra. S ahogy teltek a percek, egyre többen és többen érkez­tek, jórészt fiatalok, de idősebbek is szép számmal. Sok kisgyermeket is elhoztak magukkal a szüleik, hogy jelen legyenek azon a misén, amely a maga nemében egyedül­álló Budapest történetében. Az idei már a harmadik év, amikor több nyári hétvé­gére lezárják a Szabadság hidat, hogy egy nagyon külön­leges közösségi teret nyerjen ezzel a főváros, s a Duná­hoz, a természethez is közelebb kerülhessenek az érdek­lődők. Idén a legnagyobb újdonság éppen az volt, hogy a sok zenei és kulturális program, piknik vagy épp klímabuli mellett egy katolikus szentmise is bekerült az események sorába. Ráadásul nem az Egyház részéről ér­kezett az igény, hanem a szervezők, a Város és Folyó Egyesület (Valyo) és a Pro Progressione kulturális köz­hasznú szervezet kereste meg a kéréssel Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetest. (Folytatás a 12. oldalon.) Beszélgetés Depaula Flavióval, Michael August Blume pápai nuncius titkárával ■ 2. oldal Párbeszéd a liturgiáról A kapu Beszámoló Emmanuel Ilodigne szalézi szerzetes örökfogadalmáról 11. oldal Akik beleéneklik az evangéliumot a gyerekek szívébe Nagyszülők és unokák miséje Szombathelyen Olyan szentmisén vettünk részt, ahol senkit nem zavartak a mocorgó, kicsit hangoskodó gyerekek, mert aki ott volt, a nemzedékek közötti szeretetet jött ünnepelni. Szent Anna és Joa­chim emléknapján, július 26-án kifejezetten a nagyszülőket és az unokákat várták a szombathe­lyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházba, ahol a szentmise végén megáldotta őket Székely János megyéspüspök. (Folytatás a 8. oldalon.) A béke ünnepe Böjte Csaba a moldvai csángóknál A Jászvásári Egyházmegye területén élő moldvai csángó magyarok január óta minden hónap utolsó vasárnapján az anyanyelvükön ünnepelhetnek szentmi­sét a bákói Szent Miklós-templomban. Július 28-án a közösségben szolgáló lel­kipásztorok meghívására Böjte Csaba ferences szerzetes mutatott be szentmisét és mondott szentbeszédet. günk." Szól az ének az Oltáriszentség előtt, de nem is szól, hanem zeng. Lehetetlen szavak­kal kifejezni, amit tapasztalunk. Még a mise kezdete előtt felhangzik a Szűz Mária tisztele­tére kezdetű szép csángó népdal is. Ebben azt kérik ezek a templomfalakat zengető éneklők, hogy drágalátos szent kezével ölelje őket keb­lére a Szűzanya. (Folytatás a 3. oldalon.) Nagyon messziről érke­zünk erre a különleges ün­nepre, a Gyimeseken, az ezeréves határon túl fekvő Bákóba. A Szent Miklós tiszteletére szentelt kis templomba belépve szent­­ségimádásba csöppenünk. A padok tele fejkendős asszonyokkal, s amit hal­lunk, éppolyan gyönyörű, mint a látvány. „Teben­­ned van remé­nyünk, életünk és épségünk. Egye­dül csak téged ké­rünk, légy segítsé­ LXXV. évf. 31. (3702.) 2019. augusztus 4. Ára 200 Ft Tele vagyok reménnyel Bátor Botond pálos szerzetes, pappá szentelésének huszonötödik évfordulóján A pálosok által 1204-ben alapított Heves megyei Pálos­­vörösmart község egyik legszebb részén, a 2015-ben át­adott és fölszentelt Mária parkban mutatott be hálaadó szentmisét július 21-én Bátor Botond pálos szerzetes, hargitafürdői plébános, pappá szentelésének huszonötö­dik évfordulója alkalmából. Vele beszélgettünk.­­ Amikor a kecskeméti piaristákhoz jártam, akkor éreztem először: Isten arra hív, hogy pap legyek. Kezdetben a hittudo­mányi akadémia civil teológus szakára felvételiztem, egy évet jártam oda, majd átiratkoztam a győri szemináriumba. Ez 1986-1987-ben történt. Akkoriban a szerzetesrendek közül még csak a tanítórendek működtek, illetve azok, amelyeknek iskolájuk volt. Teológiai tanulmányaim második éve után elvit­tek katonának; ott döntöttem el, hogy szerzetes leszek. Amikor 1989-ben leszereltem, és visszatértem a szemináriumba, a pol­comról levettem Puskely Máriának a szerzetesekről szóló köny­vét, amelyben különösen megérintett a pálosokról szóló feje­zet. Pécsen fölkerestem egy pálos atyát, s ezután már nem volt kérdés számomra, hogy pálos szerzetes leszek. Ez az egyetlen magyarországi alapítású rend, és a személyesen megismert pá­los atyák hitelessége, jókedve nagyon magával ragadott. (Folytatás a 9. oldalon.) Kőbányán született és nevelkedett, a kecskeméti piaristákhoz járt gim­náziumba, és végül pálos szerzetes lett. Mikor érezte az Úr hívását?

Next