Új Ember, 2019 (75. évfolyam, 1/3672-52/3723. szám)
2019-08-04 / 31. (3702.) szám
ujember.hu ujember@ujember.hu MAGYARORSZÁG KATOLIKUS HETILAPJA A legszebb katedrálisban Először mutattak be szentmisét a Szabadság hídon Ezerötszázan-kétezren vettek részt azon a szentmisén, amelyet július 28-án mutattak be a - hónap hétvégéire lezárt - budapesti Szabadság hídon. Ne csak hídon járók, hanem hídépítők legyünk! - erre biztatta a jelenlévőket, és ehhez kérte Isten segítségét Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a mise főcelebránsa. Húsz perccel a 9 órai hivatalos kezdés előtt már több mint százan hangolódtak gitáros énekekkel a szertartásra. S ahogy teltek a percek, egyre többen és többen érkeztek, jórészt fiatalok, de idősebbek is szép számmal. Sok kisgyermeket is elhoztak magukkal a szüleik, hogy jelen legyenek azon a misén, amely a maga nemében egyedülálló Budapest történetében. Az idei már a harmadik év, amikor több nyári hétvégére lezárják a Szabadság hidat, hogy egy nagyon különleges közösségi teret nyerjen ezzel a főváros, s a Dunához, a természethez is közelebb kerülhessenek az érdeklődők. Idén a legnagyobb újdonság éppen az volt, hogy a sok zenei és kulturális program, piknik vagy épp klímabuli mellett egy katolikus szentmise is bekerült az események sorába. Ráadásul nem az Egyház részéről érkezett az igény, hanem a szervezők, a Város és Folyó Egyesület (Valyo) és a Pro Progressione kulturális közhasznú szervezet kereste meg a kéréssel Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetest. (Folytatás a 12. oldalon.) Beszélgetés Depaula Flavióval, Michael August Blume pápai nuncius titkárával ■ 2. oldal Párbeszéd a liturgiáról A kapu Beszámoló Emmanuel Ilodigne szalézi szerzetes örökfogadalmáról 11. oldal Akik beleéneklik az evangéliumot a gyerekek szívébe Nagyszülők és unokák miséje Szombathelyen Olyan szentmisén vettünk részt, ahol senkit nem zavartak a mocorgó, kicsit hangoskodó gyerekek, mert aki ott volt, a nemzedékek közötti szeretetet jött ünnepelni. Szent Anna és Joachim emléknapján, július 26-án kifejezetten a nagyszülőket és az unokákat várták a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházba, ahol a szentmise végén megáldotta őket Székely János megyéspüspök. (Folytatás a 8. oldalon.) A béke ünnepe Böjte Csaba a moldvai csángóknál A Jászvásári Egyházmegye területén élő moldvai csángó magyarok január óta minden hónap utolsó vasárnapján az anyanyelvükön ünnepelhetnek szentmisét a bákói Szent Miklós-templomban. Július 28-án a közösségben szolgáló lelkipásztorok meghívására Böjte Csaba ferences szerzetes mutatott be szentmisét és mondott szentbeszédet. günk." Szól az ének az Oltáriszentség előtt, de nem is szól, hanem zeng. Lehetetlen szavakkal kifejezni, amit tapasztalunk. Még a mise kezdete előtt felhangzik a Szűz Mária tiszteletére kezdetű szép csángó népdal is. Ebben azt kérik ezek a templomfalakat zengető éneklők, hogy drágalátos szent kezével ölelje őket keblére a Szűzanya. (Folytatás a 3. oldalon.) Nagyon messziről érkezünk erre a különleges ünnepre, a Gyimeseken, az ezeréves határon túl fekvő Bákóba. A Szent Miklós tiszteletére szentelt kis templomba belépve szentségimádásba csöppenünk. A padok tele fejkendős asszonyokkal, s amit hallunk, éppolyan gyönyörű, mint a látvány. „Tebenned van reményünk, életünk és épségünk. Egyedül csak téged kérünk, légy segítsé LXXV. évf. 31. (3702.) 2019. augusztus 4. Ára 200 Ft Tele vagyok reménnyel Bátor Botond pálos szerzetes, pappá szentelésének huszonötödik évfordulóján A pálosok által 1204-ben alapított Heves megyei Pálosvörösmart község egyik legszebb részén, a 2015-ben átadott és fölszentelt Mária parkban mutatott be hálaadó szentmisét július 21-én Bátor Botond pálos szerzetes, hargitafürdői plébános, pappá szentelésének huszonötödik évfordulója alkalmából. Vele beszélgettünk. Amikor a kecskeméti piaristákhoz jártam, akkor éreztem először: Isten arra hív, hogy pap legyek. Kezdetben a hittudományi akadémia civil teológus szakára felvételiztem, egy évet jártam oda, majd átiratkoztam a győri szemináriumba. Ez 1986-1987-ben történt. Akkoriban a szerzetesrendek közül még csak a tanítórendek működtek, illetve azok, amelyeknek iskolájuk volt. Teológiai tanulmányaim második éve után elvittek katonának; ott döntöttem el, hogy szerzetes leszek. Amikor 1989-ben leszereltem, és visszatértem a szemináriumba, a polcomról levettem Puskely Máriának a szerzetesekről szóló könyvét, amelyben különösen megérintett a pálosokról szóló fejezet. Pécsen fölkerestem egy pálos atyát, s ezután már nem volt kérdés számomra, hogy pálos szerzetes leszek. Ez az egyetlen magyarországi alapítású rend, és a személyesen megismert pálos atyák hitelessége, jókedve nagyon magával ragadott. (Folytatás a 9. oldalon.) Kőbányán született és nevelkedett, a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, és végül pálos szerzetes lett. Mikor érezte az Úr hívását?