Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)

2021-01-03 / 1. szám

75 éves az­­ LXXVII. évf. 1. (3776.) 2021. január 3. Ára 220 Ft ujember.hu ujember@ujember.hu A Szentatya meghirdette a család évét Ferenc pápa december 27-én, a Szent Család va­sárnapján a déli Úrangya­­la imádság elmondása után bejelentette, hogy a családnak szentelt külön­leges év kezdődik, melyet az Amoris laetitia apostoli buzdítás közzété­telének ötödik évforduló­ján, 2021. március 19-én fog megnyitni. Ferenc pápa beszéde a 2. oldalon olvasható. ISSN 0133-1205 MAGYARORSZÁG KATOLIKUS HETILAPJA 52. "NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS BUDAPEST­­ 2021. szeptember 5-12. R­endszeresen az alábbi imával fohászkodunk Istenhez az év végi há­laadásban: „Istenünk, ma, amikor az év utolsó estéjén el­vonulnak szemünk előtt éle­tünk eseményei, látjuk, hogy mennyi jóban részesítettél és mennyi bajtól óvtál meg ben­nünket ebben az esztendőben. Látjuk magunk körül a mások bajait és szenvedéseit, ame­lyek minket is érhettek volna, de jóságod megóvott bennün­ket ezektől. Gondviselő szere­­tetedért most hálásan köszö­netet mondunk neked." Gyak­ran akkor döbbenünk rá a gondviselés jelenlétére az éle­tünkben, amikor rövidebb vagy hosszabb idő után vis­­­szatekintünk a velünk történt eseményekre. Ekkor értjük meg, hogy nem a magunk erejéből, hanem Isten jósága által jutottunk oda, ahol va­gyunk, lettünk azzá, akik va­gyunk. Ehhez kellett Isten szeretete, mert saját mulasztá­saink és gyengeségeink bi- „Ne félj, ne aggódj..." zony hátráltattak minket a jó elérésében. Ez a felismerés se­gíthet bennünket abban is, hogy előretekintve felvidítsuk magunkban az Istenbe vetett remény tudatát. Tudatról kell beszélnünk, hiszen a remény nem pusztán érzés, hanem in­kább szemlélet- és gondolko­dásmód. Bizonyosság abban, hogy Isten szerető és gondvi­selő Atyánk, aki még a hajunk szálát is számontartja (vö. Mt 10,30), akinek gondja van ránk minden körülmények között. Nehéz lehet a hitetlen em­bernek, akinek gondolkodását nem hatja át ez a bizonyosság. Érthető, ha néha a félelem, sőt a kétségbeesés keríti hatalmá­ba. Ez azért történhet meg, mert a remény nem tud mara­dandó és szilárd lenni, nem tud valódi távlatokba tekinte­ni az Istennel való személyes kapcsolat, hit és szeretet nél­kül. A hívő ember életében is a hit és az istenszeretet gyen­geségére vall az, ha megfo­gyatkozik a remény. Ha vala­ki egészen elveszítené a remé­nyét, az maga lenne a pokol. Bevallva vagy bevallatlanul, de sokan bolyonganak a vi­lágban reményvesztetten. Tu­datmódosító szerekkel pró­bálnak menekülni a remény­telenség elől, vagy a pénz és a kéj tébolyában keresnek kiutat a felismerés keserűségében. Régtől sejtettem ezt és folyton féltem, / hogy más is rájön: nya­kunkon a kés, / mert ha igaz és nincs Isten az égben, / úgy er­kölcs sincs, sem igazságtevés, se jó, se rossz, se út, se cél, se rendszer, / csak káosz, ahol min­den egyre megy­­ és mentől töb­bet tud, lát, ért az ember, s az élet annál értelmetlenebb.­­(Faludy György: Régtől sej­tettem ezt, részlet) Az új év kezdetén keresz­tény reménnyel tekintünk az előttünk álló időre, mert bizo­nyosak vagyunk abban, hogy Istentől kapjuk mint új lehető­séget arra, hogy ami rossz volt az elmúlt évben, azt kijavít­suk, és a jövőben új utakon járva, gyakrabban váltsuk tet­tekre a szívünkben felismert isteni szeretetet. Pál apostol a gyakran emlegetett Szeretet­­himnuszában ad hangot annak, hogy minden cselekedetünk­nek csak a szeretet által van értelme: „Szétoszthatom min­denemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égő­áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit 2­1 0­01 sem használ nekem" (lKor 13,3). Vagyis az ember csak a szeretet által válhat azzá, ami­nek Isten teremtette. Ahogy a költő, Sík Sándor írja Ember cí­mű versében: „Embernek len­ni! / Csak­ embernek, semmi egyébnek, / De annak egész­nek, épnek, / Föld-szülte föld­nek / És Isten-lehette szép­nek!" Olyan embernek, aki felismeri és megéli ember vol­tának éltető sajátosságát, a szeretetet. Ugyanis mindenki képes szeretni, és vágyakozik is arra, hogy szeressék. A sze­retet erejében válik emberré az ember, akit Isten szeretet­­ből, szeretetre teremtett. Az új év kezdetén azért is kell elmélkednünk erről, mert tapasztalatom szerint sok em­bertársunkban felerősödött a pesszimizmus, a reménytelen­ség hangulata. Félek, ha erre nem reflektálunk, egyfajta közhangulattá válhat, amely még a hívő embert is elbi­zonytalaníthatja. Az elmúlt év második felében gyakran hall­hattuk, olvashattuk: Ez az év felejthető lesz. Sejtem, hogy ez a járvány okozta szenvedések, a bezártság, a gazdasági sikerte­lenségek miatt fogalmazódott meg egyesekben. De ne en­gedjünk ennek a gondolko­dásmódnak! Egyáltalán nem felejthető ez a mögöttünk ha­gyott esztendő. A múlt évben is sok szép dolog történt az életünkben. Mekkora örömük volt azoknak a szülőknek, akiknek megszületett a vágy­va vágyott gyermekük. Men­­nyien szereztek szakmát, dip­lomát, hányan találtak rá éle­tük párjára, mondták ki az életre szóló igent. S ezek csak a nagyobb események. Men­­nyi sok szép más dolog is tör­tént az életünkben, amelyeket nem lehet és nem is szabad el­felejteni. Kétségtelenül voltak szomorú és nehéz időszakok is az elmúlt évben, ezeket is a maguk helyén kell kezelnünk. De nem szabad, hogy az em­ber boldogságát pusztán az anyagi dolgok és a siker vo­natkozásában keressük. „Mi az, mi embert boldoggá tehet­ne? / Kincs? hír? gyönyör? Le­gyen bár mint özön, / A telhe­tetlen elmerülhet benne, / S nem fogja tudni, hogy van szívöröm." (Vörösmarty: A merengőhöz) Lehet, hogy beszélgetés közben valaki most közbevet­né, de hiszen Pál apostol is azt mondta, hogy „felejtem, ami mögöttem van" (Fii 3,13). Ám tudjuk, hogy ő a saját bűneire. Akkor cselekszünk tehát helyesen, ha minden nehézség, meg nem értés, elutasítás és próbatétel ellenére törekszünk a Jézus által mutatott úton haladni, aki az emberi élet legfonto­sabb parancsának az isten- és az emberszere­­tetet jelölte meg bűnös múltjára vonatkozóan mondta ezt, és nem Isten ke­gyelmi ajándékairól, az élet szép dolgairól akart megfe­ledkezni. Ebben az értelem­ben helyes, ha mindnyájan hasonlóan cselekszünk. Van mit felejtenünk. A Katolikus Egyház katekiz­musa világossá teszi, hogy a keresztény remény e földi élet keretein ugyan túlmutat, de valamilyen módon - teremtett volta miatt - ott él a nem hívő ember vágyai, a földi élet kö­rülményei között is: „A re­mény erénye megfelel az Isten által minden ember szívébe oltott boldogságra törekvés­nek; fölemeli az emberi tettek indítékait, megtisztítja és Isten országa felé irányítja azokat; megóv a kislelkűségtől; támo­gat minden elhagyatottság­­ban; és kitágítja a szívet az örök boldogság várásában. A remény lendülete megőriz a vak önszeretettől (egoizmus­tól), és elvezet a szeretet bol­dogságára." (KEK 1818.) Akkor cselekszünk tehát helyesen, ha minden nehéz­ség, meg nem értés, elutasítás és próbatétel ellenére törek­szünk a Jézus által mutatott úton haladni, aki az emberi élet legfontosabb parancsának az isten- és az emberszeretetet jelölte meg. Ez sohasem volt könnyű, ma sem az, ezért is adta Isten parancsul a szeretet törvényét. Pál apostol szerint akik készek ezen az úton jár­ni, azok számíthatnak Isten segítségére a megvalósítás­ban, mert ő a szeretet lelkét adta a szívünkbe (vö. 2 Tim 1,7). A Krisztus-követőknek rend­kívül nagy feladatuk van ezen a téren, hiszen a társadalmi élet különböző színterein súlyos deficit mutatkozik a szeretet, a kölcsönös tisztelet, a megbe­csülés, az életvédelem, a tisz­teletteljes közbeszéd, a szoli­daritás, a segítségnyújtás vo­natkozásában. A szeretet he­lyett alattomos indulatok fe­szülnek egymásnak, amelyek egyaránt rombolják az egyént, a házasságot, a családot, az Egyházat, a társadalmat és minden közösséget. Ne en­gedjük, hogy a gyűlölet szelle­me mindent leromboljon és tönkretegyen! Tudom, ugyan­ez a szemléletmód nehezen várható el a Krisztust nem is­merőktől és nem követőktől, de nagyon könnyű lenne felis­merni, hogy az evangéliumi értékrend nem csak a hívő emberek javát szolgálja. Nem volna nehéz belátni, hogy csak a szeretet épít, annak hi­ánya pedig rombol. Néha az az érzése támadhat az ember­nek, hogy a rossz kiterjesztet­te uralmát az egész életünkre. Csak nagyon szűk területen tudjuk megőrizni a szeretet kis szigeteit. De ez a kétségbe­esés felé vezető gondolat. Hessegessük is el magunktól, mert Jézus biztosít bennünket arról, hogy ő legyőzte a go­noszt: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek le­gyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bíz­zatok: én legyőztem a vilá­got." (Jn 16,33) Az a bizonyosság is erősít­heti a reményünket, hogy a szeretet - természetéből faka­dóan - mindig megvalósulás­ra és megújulásra vágyik. Ezért nincs megújíthatatlan, végleg elrontott szeretetkap­­csolat sem. A szeretet Istentől való, akiben nincs változás, ezért irántunk való szeretete sem változik. Akik az ő szere­­tetéből élnek, azok mindig meg tudnak újulni, és máso­kat is meg tudnak újítani a szeretetben. Akkor élünk Isten gyerme­keihez méltó módon, ha min­denütt, ahová a gondviselés vezet bennünket, ültetgetjük a remény magvait. Erre azon­ban csak akkor leszünk képe­sek, ha bennünk a remény élő valóság. Régi igazság: min­denki csak azt tudja adni, ami­je van. A remény pedig abban a keresztényben él és növek­szik, aki az imádság által élő kapcsolatban van Istennel, aki életének ura és reményének forrása. „A remény az isteni áldásnak és Isten boldog látá­sának bizakodó városa" (KEK 2090.). Ez a szemléletmód és életforma segít hozzá, hogy mindennapi munkánkat és emberi kapcsolatainkat krisztusi reményből fakadó­­ életöröm és béke hassa át. Akik szeretik az elmélkedő imádságot közösségben élni, azok gyakran és szívesen éneklik a következő, reményt ébresztő, gyönyörű taizéi éne­ket: Ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj: / ha tiéd Isten, tiéd már minden. / Ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj, / elég ő néked. Kívánom e sorok olvasói­nak, hogy úgy tudjanak élni, mint a remény emberei, és mindig legyenek készek meg­felelni azoknak, akik remé­nyük okáról kérdezik őket (vö. lPt 3,15). Mindenkinek reménnyel és örömmel teli, ál­dott új esztendőt kívánok! Győr, 2021. január 1. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 7701 20548

Next