Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)
2021-01-03 / 1. szám
2021. január 3.Küldetés UfÍitfaL11 A szeretet az első, a többit meg lehet tanulni Egy katalán iskolaigazgató Esztergomban Igazgató bácsi! - kiabálják mindenfelől a gyerekek, amikor Espasa-Sancho Ramon megjelenik az udvaron. Köré sereglenek, egymás szavába vágva kérdezgetik, és mesélnek neki. Ő pedig a nevükön szólítja őket, válaszol a kérdéseikre, meghallgatja, megdicséri őket. Érkeztünkkor ennek a jelenetnek vagyunk a tanúi az esztergomi Mindszenty iskolában. Katalán származású marista szerzetesként került Magyarországra húsz évvel ezelőtt. Hogyan kezdődött a története? - A Mária Iskolatestvérek rend tagjaként főiskolát végeztem Madridban, majd matematika, biológia és kémia szakos tanárként, valamint hitoktatóként több mint tíz éven át tanítottam Katalóniában, a rend iskoláiban. 1998- ban érkeztem Magyarországra, hogy egy nyári táborban dolgozzak, aztán itt maradtam. Az iskolatestvérek a rendszerváltás után segítettek Győrben az Apor iskola elindításában. Ott kezdtem magyarul tanulni. Egy évvel később Esztergomba kerültem, ahol egy új projektet készítettünk elő a hátrányos helyzetű gyerekeknek, fiataloknak és családjaiknak. Itt találkoztunk a Mindszenty iskola tantestületével, amelynek tagjai közül több fiatal tanár önkéntes munkát vállalt nálunk a roma gyerekek felzárkóztatásában. Bár a mai napig szoros kapcsolatot ápolok a renddel, már nem vagyok aktív tagja. Esztergomban megnősültem, és a családommal a Szent Anna Plébánia területén lakom. 2005-től tanítok a Mindszenty iskolában, 2010-től igazgatóként dolgozom itt. Az iskolában szeptemberben új épületszárnyat adtak át. Az újságíróknak tartott bejáráson magam is részt vettem, és számos különleges, Magyarországon nemigen alkalmazott megoldást láthattam. A tantermek ajtajai például üvegből vannak. - Igen, Magyarországon más iskolákban még én sem találkoztam üvegezett tanteremajtóval, Spanyolországban azonban ez teljesen megszokott dolog. Egyrészt azt fejezi ki, hogy az iskola nyitott a külvilágra, másrészt azt, hogy ami odabent történik, nem valami titkos szertartás, hanem közös munka, mások is beletekinthetnek. És persze a fegyelmezés is könnyebb úgy, ha a gyerek tudja, hogy az igazgató bármikor benézhet a tanterembe. A közelmúltban egy katalóniai iskolában jártam, ahol a tanterem falai is üvegből voltak. Nálunk a tanárok és a hozzánk érkező vendégek véleménye is megoszlik az üvegajtókkal kapcsolatban. Vannak, akik nem tartják jó ötletnek ezt a megoldást, másoknak nagyon tetszik. Spanyol hatás az is, hogy próbáltunk több színt bevinni az osztályokba, minden tanterem más és más színű, sárga, kék, zöld, és minden színnek két-két árnyalatát használtuk a falakon. A gyerekekkel szemközti fal kicsit sötétebb, mint a többi. Ez elvileg fokozza a tanulók figyelmét. Mivel gazdagítja az iskola életét a marista pedagógia? - Nincsenek különleges pedagógiai módszereink, változatos eszközökkel igyekszünk testvéri közösségeket építeni. Ami leginkább marista sajátosságnak tekinthető, az a családias légkör, a közvetlenség. A szerzetes testvérek úgy élnek az iskolában, mintha saját otthonuk lenne. Mi is szívesen bent maradunk tanítás után, a hétvégéken is többen eljönnek rendet rakni, kertészkedni. Mindent együtt ünnepelünk, közös lelkigyakorlatot tartunk, kétnapos kirándulásokat szervezünk. Ha valaki beteg, mindenki segít. Aki itt dolgozik, úgy érezheti, hogy az iskola az övé is. Ez a szellemiség egyébként már az iskola alapításától kezdve jelen volt a Mindszentyben, talán így magyarázható az is, hogy olyan szívesen fogadtak a tantestületben. Mi a nevelésen keresztül próbálunk evangelizálni. Szeretnénk átélhetővé tenni a gyerekek számára az alkotás, a munka örömét. Pedagógiánk a jelenléten alapul. A gyerekek között kifejtett tevékenységünk lényege a mindennapokban, a sok-sok apró hétköznapi eseményben rejlik. Spanyolországban milyen volt a szerzetesi jelenlét az iskolákban? - Mint más európai országokban, Spanyolországban is kevés szerzetes dolgozik az iskolákban, intézményenként kettő-három. A legtöbb helyen az igazgató is világi személy. A testvérek átadják nekik a marista szellemiséget és a vezetést is, mert fontos, hogy a világiak részt vegyenek az Egyház missziójában. Sok világi ember maga is ilyen iskolákban nevelkedett, és kitűnő szakember lett. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közösen végzett munka testvériséget hoz létre. Mi várható el egy világi pedagógustól? Milyen a jó nevelő? A jó nevelő szereti a gyereket és a munkáját. Minden mást meg lehet tanulni. Az a fontos, hogy mutassa ki a szeretetét, valóban ott legyen a gyerekek között, és a szabadidejéből is adjon nekik, játsszon, beszélgessen velük. Ha jelen van a gyerekek között, akkor nem idegenként tekintenek rá, nem félnek tőle, és elmondják neki a gondjaikat, örömeiket. Ha ott vagyunk köztük, azzal sok problémát meg lehet előzni. A keresztény nevelő azt tekinti egyik legfontosabb feladatának, hogy segítsen a tanulóknak felfedezni a hivatásukat, felismerni, hogy mit vár tőlük Isten, mi az ő útjuk. A jó pedagógus tudja, hogy minden gyerek tehetséges valamiben, és minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy ezt kibontakoztassa. A Mindszenty iskola nem küzd létszámhiánnyal, éppen ellenkezőleg, nagy a tanulói létszám. Milyenek az elvárások a felvételin ? - Nem mindig volt így, de a fenntartó akkor is támogatta a munkánkat, amikor kevés volt a gyerek. Beiratkozáskor nem válogatjuk a tanulókat. Felvesszük, aki jelentkezik, ha a szülő elfogadja és lehetőség szerint támogatja, hogy keresztény értékek szerint neveljük a gyermekét. Azt reméljük, hogy a tanulókon keresztül a családokat is el tudjuk érni. Amikor felkészítjük őket az elsőáldozásra, a bérmálásra vagy esetleg a keresztelésre, mindig bevonjuk a családot is. Milyen a kapcsolatuk a szülőkkel? Jó. Ha adódnak olykor problémák, azt mindig meg tudjuk beszélni. Bármikor jöhetnek hozzám is, és ezt meg is teszik, ha kérdésük van. A legtöbb szülő nagyon nyitott, ahogyan a pedagógusok is. Minden osztályban úgynevezett pedagógusfórum működik, ami jelentősen megkönnyíti a kommunikációt. A szülők ismerik az osztályfőnök telefonszámát, és ha valami fontos mondanivalójuk van, akár hét végén is felhívhatják. Mindkét részről kialakult a bizalom. Ha válogatás nélkül minden jelentkező bekerülhet Önökhöz, az azt jelenti, hogy az iskolában nagyon különbözőek a tanulók. Nagy eltérések lehetnek a gyerekek között az anyagi, a kulturális és a vallásos háttér szempontjából is. Hogyan tudják kezelni ezt a helyzetet? - Szerintem a különbözőség gazdagságot jelent. Minden osztály egy-egy minitársadalom. A gyerekek megismerik egymást, megtanulnak együtt élni, tisztelni a más kultúrát, a másfajta családi szokásokat. Megtapasztalják, hogy különbözőek vagyunk, de mindenki értékes. Mennyire nyitottak a családok a vallásos nevelésre? - Mi közvetlenül nemigen tudunk hatni a szülőkre, csak a gyerekeken keresztül. Tiszteletben tartunk minden családot. Az a jó, ha maguk ismerik fel, hogy a keresztény közösség milyen sokat adhat nekik. A vallásgyakorlástól távol álló szülők közül is vannak, akik eljönnek egy-egy plébániai rendezvényre, és ilyenkor kapcsolatba kerülnek az Egyházzal. Több család is így kezdett újra templomba járni. Nagy segítséget jelent ezen a téren az iskola és a plébánia közötti szoros és együttműködő kapcsolat. Hogy érzi magát Magyarországon? - Nagyon szeretek itt élni. A magyarok nyitottak, befogadók, főleg azokkal, akik igyekeznek megtanulni a nyelvüket. Tudom, hogy nem beszélek még elég jól, és talán soha nem is fogok, de mindenki bátorít és értékeli az igyekezetemet. Lenyűgöz a magyar történelem, az, ahogyan a magyar nép minden sorscsapás után talpra tudott állni, újra és újra. Ebből a szempontból sok a közös vonás a katalánokkal. Óriási hatású a magyar tudósok és szentek öröksége. Már gyerekkoromban hallottam Mindszenty bíborosról. Emlékszem, hogy 1975-ben az iskolában megemlékezést tartottunk a halála napján. Nem gondoltam volna, hogy évekkel később egy olyan iskolában fogok dolgozni, amely a magyar bíboros nevét viseli. Le sem tagadhatná déli temperamentumát. - Ezen nem tudok változtatni, de nincs is rá szükség, úgy érzem, a gyerekek és a szülők is elfogadják és szeretik ezt a tulajdonságomat. Fontos számomra, hogy bizalommal legyenek irántam, és nagyon örülök, hogy nem távolságtartóak, nem félnek tőlem. A magyarok sokszor túl pesszimisták, pedig nap mint nap annyi mindent kapunk a Jóistentől, olyan sok mindennek örülhetünk. Érdemes egy nagy mosollyal kezdeni a napot, mert ez segít leküzdeni a nehézségeket. Ez a pozitív hozzáállás egyébként nem valami mediterrán különlegesség. Gárdonyi Géza már száz évvel ezelőtt azt írta: Nem érdemes sírni, az igazi könny ritka. Mosollyal szenvedni, ez az élet titka. Fogadjuk meg a tanácsát! Trauttwein Éva Fotó: Lambert Attila A napokban jelent meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szenvedélybeteg szülők gyermekeit segítő könyvsorozatának újabb kötete, Gyerekszemmel a függőségről és a felépülésről címmel. Novemberben a Magyar Kurír is beszámolt arról, hogy ismét kiadták a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szenvedélybeteg szülők gyermekeit segítő köteteit. A Fogadó Pszichoszociális Szolgálat (FPSZ) gondozásában készült Apa, anya, pia című könyv, valamint a Bolyhos és a Lurkó című mesefüzetek újranyomása után az FPSZ ezúttal új kötettel jelentkezik. Jerry Moe Gyerekszemmel a függőségről és a felépülésről című könyve ezzel az alcímmel jelenik meg: Remény, segítség és gyógyulás a családok számára. Frankó András, az FPSZ vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a könyv rendkívül pozitív szemléletű, valóban reményt ad a szenvedélybeteg szülők kiskorú, illetve már felnőtt gyermekeinek is. Rugalmasság és megküzdés, ezek a kötet kulcsfogalmai. A Gyerekszemmel... arra tanít, miként lehet túlélni azt az állapotot, amelyben a szerhasználó és a problémákból éppen felépülő hozzátartozók élnek. A kötetből az is kiderül, hogy az érintett gyerekek fontos erőforrásokat találhatnak további életükhöz: éppen a nehéz helyzet túléléséből fakadóan különösen teherbíró emberekké válhatnak. Reményt adhat a könyv azoknak a szülőknek is, akik segíteni szeretnének a gyermeküknek. Hasznos lehet a kötet az addiktológus szakembereknek is, akik a szerhasználó szülő(k) gyermekeivel foglalkoznak. Az a gyermek, akinek a családjában a szülő(k) szenvedélybeteg(ek) - Magyarországon ez zömmel alkoholfüggőséget jelent -, felnövekedve kölöncként hordozza, hogy szerhasználó családban nevelkedett. Az ilyen körülmények között felnőtt emberek szégyenérzettel, bűntudattal élnek, problémáikat magukba zárják, érzéseiket nem fejezik ki, nehezen kapcsolódnak másokhoz, és általában elvesztik a bizalmukat az emberekben. A most megjelent könyv éppen arra hivatott, hogy szembesítse őket a valósággal, azzal, hogy a történtekről nem ők tehetnek, és a továbbiakban ők is élhetnek boldog életet. Fontos lépés a kiút során, hogy találjanak olyan embert, akiben megbízhatnak, és akinek beszélhetnek a még napjainkban is tabunak számító problémáikról. Ebben segít a www. kimondhato.hu honlapunk is - mondja Frankó András. A szakember kérdésünkre hozzátette, hogy a két évtizede működő Fogadó Pszichoszociális Szolgálatot hetente keresik fel újonnan érkező segítségre vágyók. Munkatársaik felkészülten fogadnak minden hozzájuk forduló embert. (A következő honlapokon további információk érhetők el: https/kimondhato.hu/apa-anya-pia; http://apaiszik.kimondhato.hu/ a szerk.) A Gyerekszemmel a függőségről és a felépülésről című új, hiánypótló könyv pozitív üzenete, hogy nem kell szükségképpen megtörnie annak, aki szerhasználó családban nevelkedett, vannak kilábalási lehetőségek. Magyarországon mintegy négyszázezer gyermek él olyan családban, amelyben egyik vagy mindkét szülő alkoholbeteg vagy más szenvedélytől függ. A már korábban is megjelent Apa, anya, pia című önsegítő könyv a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekeinek sebeiről és erősségeiről, az öngyógyítás lehetőségeiről szól. Segít az érintetteknek, hogy gyermekkorukra visszatekintve megtalálják az utat egy elégedettebb élet felé. Reményt ad a változásra, a személyes boldogság megteremtésére. A függőségről szóló hiteles beszámolók mellett játékos teszt és felépülési program ad támogatást az önsegítéshez. A Bolyhos és a Lurkó című mesekönyvek a kisgyermekeknek és a velük foglalkozó szakembereknek segíthetnek a függőség témájának feldolgozásában. (Jerry Moe Gyerekszemmel a függőségről és a felépülésről című könyve, a Bolyhos és a Lurkó mesefüzet, valamint az Apa, anya, pia című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban - Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7-8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9-17 óráig, szerda 10-18 óráig - vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban: bolt.ujember.hu) K. L. Szenvedélybeteg szülők gyermekeit segítik A Máltai Szeretetszolgálat új könyvéről Jolly Mee Gyerekszemma l 0 iUOMiégril 4« a fcfípúléírí! fi ©