Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)

2021-04-25 / 17. szám

2021. április 25. Oktatás Katolikus irodalomtankönyv-sorozat indul Már megrendelhető az első két kötet A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásá­ból, a Katolikus Pedagógiai Intézet koordinálásával 2018-ban egy tízfős, a tanárképzésben is szerepet válla­ló szakértői közösség tananyagfejlesztési munkába kez­dett. Az új irodalomtankönyv koncepcióját a főszer­kesztő, S. Pásztor Judit szakmai irányításával dolgoz­ták ki. Vele beszélgettünk a keresztény szemléletű tan­könyvekről. - Melyek voltak a tananyag­fejlesztési koncepció vezérel­vei, milyen irodalomkönyve­ket kapnak kezükbe a fiata­lok? - A tankönyvsorozat a Szent István Társulat gondo­zásában jelenik meg. Alap­­koncepciója az olvasás meg­szerettetése, valamint az iro­dalom ön- és világmegérté­sünkben játszott szerepének felismertetése. Az irodalom­órákra úgy tekintünk, mint az olvasóvá nevelés alkalmaira: szépirodalmi szövegeket olva­sunk, és ezeken keresztül is­merik meg a diákok az értő irodalomolvasás lehetőségeit, eljárásait. Ebben a diákok élet­korára, érettségére és lehetsé­ges olvasói tapasztalataira kell támaszkodnunk. A korszerűség szempontja nemcsak a tartalmat, hanem a módszertant is érinti: alapve­tően a diákok tevékenységére épülő, nekik sokféle lehetősé­get felkínáló órákat jelent, ahol a befogadás-központú irodalomszemlélet érvénye­sülhet. Az érettségire való felkészí­tés fontos követelménye ezek­ből az alapvetésekből követ­kezik, hiszen a tankönyv szer­zői a középiskolai irodalmi kánon megismertetése és megszerettetése révén kíván­ják eljuttatni a diákokat a sike­res érettségihez szükséges is­meretanyag értő elsajátításáig és a felnőttkori irodalomolva­sásig. - Hogyan épül fel a tanköny­vek szerkezete, milyen kész­ségek fejlesztésére összpon­tosít a tankönyvalkotó szak­mai team? - A tankönyvsorozat szer­kezeti felépítése a kerettanter­vi előírásoknak megfelelő idő­rendi szemléletet követi. Az egyes irodalomtörténeti kor­szakokat, azok meghatározó alkotóit és alkotásait tárgyaló leckék között minden fejezet­ben tematikus/motivikus lec­kék is vannak. Ezek a tan­könyvsorozat állandó kiegé­szítő egységei, melyek a ke­reszténységre, a hatástörténet­re vonatkoztatva közelítenek meg egy-egy irodalmi témát, motívumot (például az utazás vagy a vakság és a látás motí­vuma). A tankönyvhöz szorosan kapcsolódik a szöveg- és feladatgyűjtemény, melynek egyik újdonsága, hogy a lec­kékhez tartozó klasszikus mű­vekhez a lehető legtöbb eset­ben kapcsolódjék „párbeszéd­szöveg" a 20. század második felének (elsősorban magyar) irodalmából vagy a kortárs magyar irodalomból. Elgondolásunk szerint a rövid szerzői életrajzok mel­lett a fontos művek elemzésé­nek sem szabad elmaradnia, segítve ezzel azokat a diáko­kat, akik az elemzési szem­pontok ellenére is nehézségbe ütköznek egy-egy mű értel­mezésekor. Eközben nagyobb hangsúly jut az érettségi kö­vetelményei között nem sze­replő, de keresztény értékeket közvetítő művekre. A leckék végén található Kitekintés mo­dul a művek, műfajok és mo­tívumok hatástörténeti vagy intertextuális szövegpárhuza­maira, míg az Érdekesség mo­dul a tágabb kulturális, egy­ház- és művelődéstörténeti vonatkozásokra mutat rá. Az értelmezést az új isme­retre reflektáló, választható feladatok követik, melyek a tudás különféle helyzetekben való alkalmazását támogatják. Minden lecke végén vannak az íráskészséget fejlesztő fel­adatok, hiszen az olvasóvá ne­velés mellett az íráskészség fejlesztése is az irodalomóra rendeltetése. A feladatok tudatosan kész­­ségfejlesztőek, céljuk a gondol­kodás, problémamegoldás, szövegértés és szövegalkotás, kreativitás, mérlegelő véle­ményalkotás, érvelés, kommu­nikáció, együttműködés, önál­ló és csoportos kutatás fejlesz­tése, de egyúttal a differenciá­lásra is lehetőséget adnak.­­ Az elmúlt években felerő­södtek az irodalmi kánon ke­reteit feszegető-feloldó tö­rekvések. A szerzők és a mű­vek beválogatásánál milyen szempontok érvényesültek? - Az irodalom és irodal­munk kivételes gazdagsága új­ra és újra azzal a problémával szembesíti a válogatót, hogy a sok életmű és alkotó közül ki kell hagyni némelyeket a szű­kös időkapacitás okán. A 2020-as Nemzeti alaptan­terv törekvése, hogy olyan iro­dalmi művek szerepeljenek a közös olvasmányokban, ame­lyek történelmi jelentéssel is bírnak, ami a magyar irodalom fejlődéstörténetét tekintve kö­zös alapot jelent. Nem szeretnénk megfosz­tani gyermekeinket attól az - Európában legalábbis - egye­dülálló élvezettől, hogy előde­ikkel társalkodjanak, úgy, hogy alig kell segítséghez fo­lyamodni a megértéshez. Tan­könyvsorozatunk a józan ará­nyosság jegyében született. A klasszikus értékeket a teljes társadalmi spektrumban taníthatónak véljük, s ezzel a konzervatívnak titulált peda­gógia mutatkozik modern vértezetben. Éppen a moder­­nitás legfőbb forrásának tar­tott felvilágosodás hirdette, hogy a művészeti alkotások tanulságai - legalább egy bi­zonyos szintig - széleskörűen elsajátíthatók. Ez a felfogás állítható szem­be a klasszikusok tanítását csökkentő/elvető és a lektűr­irodalom tanítását kívánatos­nak valló nézettel, mert ez em­berképében szkeptikus, a ke­resztény tanításnak ellentmon­dó, oktatási filozófiájában va­lójában arisztokratikus szemlé­letű.­­ A kortárs irodalom eseté­ben mely érvek döntöttek az adott művek, illetve szerzők bemutatása mellett vagy el­len? - A klasszikussá vált szép­­irodalomról már tudjuk, hogy jó, a kortárs művekről majd kiderül, kiállják-e az idő pró­báját. A kortárs alkotók tanítá­sára a 2020-as kerettanterv öt órát javasol, szabad választás alapján. A tankönyvi tematikus/ motivikus leckékben és a szö­veggyűjteményben a párbe­szédszövegek dialógusa vi­szont folyamatosan (négy tan­éven keresztül) közvetíti azt az irodalmi korpuszt (az 1945 utáni és a kortárs magyar iro­dalom alkotásait), amelynek megismerésére és feldolgozá­sára a 12. osztályos tananyag végére érve, az érettségi előtt többnyire már nincs lehetőség. Ezzel a megoldással az idő­rendi haladásban is folyama­tosan jelen vannak későbbi korok, kortárs szerzők alkotá­sai is (pl. a Biblia fejezetben Borbély Szilárd, Székely Mag­da, Baka István, Kemény Ist­ván vagy Szabó T. Anna mű­vei). A tanterv előírja Kányádi Sándor tanítását, ezért az ő költészetét két leckében öröm­mel tárgyaljuk. Hasonlóképpen nagyon fontos a közelmúlt irodalmá­nak családtörténeteiről beszél­ni, s bár a tanterv nem írja elő, Gion Nándor és Szilágyi Ist­ván a 12. osztályos tankönyv­ben mindenképpen szerepelni fog. A kérdésben rejlő mai iro­dalmi vitákra reagálva: a köl­tő, író magánéletét tekintve nyilván hitelesebb az életmű, ha azt az élete is hitelesíti, de a költői/írói igazságok önma­gukban is megállnak, melye­ket nem érvénytelenítenek az esendő ember botladozásai (klasszikus példa rá Villon, Ady vagy Szabó Lőrinc).­­ Az új irodalomtankönyvek­től várható a keresztény szer­zők műveinek alaposabb is­mertetése, illetve a közismert szerzők keresztény szellemi­ségű vagy istenkereső műve­inek bemutatása? - Irodalmi tankönyvsoro­zatunk keresztény szemléletű, amely elsősorban értéket és minőséget kíván közvetíteni. Minden nagy művészet az élet, a lét nagy kérdéseire ke­resi a választ, a dolgok rejtett értelmét, az örök érvényűt, a láthatatlan valóságot kutatja, sajátos módon az Isten orszá­gát keresi, és így az Istenhez való eljutást szolgálja. Ezért az irodalmi művek és szerzők tárgyalásakor fontos szempont volt, hogy milyen műveket emelünk ki egy élet­műből, milyen arcát mutatjuk meg egy-egy alkotónak. Emel­lett megjelennek olyan alko­tókról készült leckék, akiket a korábbi irodalomkönyvek nem vagy csak röviden, meg­említve tárgyaltak (pl. Szent László-legendák, Pázmány Péter munkássága, II. Rákóczi Ferenc írásai és imái). Szeret­nénk megláttatni, hogy a mű­alkotás élet-, lét- és lélekta­­pasztalat, egy-egy életmű ta­nulságos hittörténet is, mely­nek a diákjaink életébe olvas­ható üzenete lehet. - Milyen megoldásokkal tö­rekedtek a korszerűségre, a mai (digitális) kor követel­ményeinek figyelembevéte­lére, a könyvek jó használha­tóságára? - A tankönyvi leckékben szereplő QR-kódok a teljes mű elolvasását és a kutatómunkát segítik elő. Az okoseszközök használatára számtalan fel­adatban bátorítjuk a diákokat. A képi gondolkodás a mai diákok erőssége, ezért a tan­könyvek a tájékozódást segítő színkódokat, ikonokat (pl. a projektmunkák és a kiegészí­tő, tehetséggondozó leckék esetében) alkalmaznak. Az irodalmi művekhez kapcsolódó illusztratív felada­tok szövegszerkesztési jártas­ságot és ízlést igényelnek, sa­ját és letöltött fotókkal, filmké­szítéssel is eredményesen le­het velük boldogulni. A blog­­illetve a vlogírás a naplóírás mai, divatos, webes változata, amely olvasmányélmények feldolgozására is korszerű le­hetőség. A tankönyvi képanyag, amely a különböző képzőmű­vészeti és építészeti műalko­tások reprodukciói mellett infografikákat és rendszere­ző, figyelemfelkeltő, tanulást segítő vizuális elemeket is tartalmaz, jól szolgálja az is­meretek megértését és elmé­lyítését. - Gondolom, elsősorban ka­tolikus iskolák számára ajánl­ják az irodalom tankönyv-so­rozatot. - Igen, elsősorban a katoli­kus és a keresztény felekezeti iskoláknak ajánlható. De az érték és minőség minden más középiskolában is kiemelt pe­dagógiai elv, ezért a tankönyv alkotói bíznak benne, hogy az egyházi iskolákon kívül más intézmények szaktanárai is örömmel használják majd a tankönyvsorozatot az iroda­lomtanításban. K. L. Fotó: Merényi Zita „Akarsz-e játszani?” Drámajáték tt­ Ua fcíHéfii^írídalminy «««i>««*„ hö*v * sssm • ikikiiM sátUxtxvtkti. »i*&*<>rí>an fess» Xsisí­imt Outit áU&i* Sstnpwtr«. Magyar * téRtbbb é* ort«*SrfeSíj«fe­ **«*»■ Syi Máit» Ct&«walrfa­ti mamát fenn. A* l/ÖÖ vi*fexkfem fent»;«» tanári írták «rstwí xt vagy fxfeifeki ymsifeííffeolt*!. «tríwkfersj 90 ■ i 20 ái-Sfe stewp«ít. A feÍJtfei «'­«««• nyelt m­ellett nwnyugpocasnybtli­­»pofcrtt­­­fete»*­­«.«két is fetasotak MtUmoMtn S*ü* Mim Üti*.tfe, íklx­ i Kát­­tó Jlíigx AMunoMit. A ytinjuá * $>»»*< h«ie»6J* a tegkcájafeM» is Kfefete a bpavshh. « fett­el»« *líN» J „?.,** * pfefteäw». Sa iíi«*#** *íWfe«t­. Un­ít egy*»* ttfth tó imu­olitit *í tni «a ««, anwírtxn «t«tripló áfek­í»«*.» r­iíli «knvatsafdtegvvi. *»*.» pt­áta l*ntta imM.­íjsál«: ■»«»tóit«: «* áiíiketávS a a ksialítíat hüfgasssígnfem,«tlM>i­ttávegoikíi piáig ** a msgái­wóit) jayasag miseiéi («mit kfcfeé* * fecfcétwS txtetfí s wwnátfe egy nigpima* !&> pteifeítms, Mag? ta is átfemfc mmndaei, »mii megtasnitetai. Sei afew «, «át feSw« a >*** Uot .<

Next