Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)

2021-02-07 / 6. szám

2021. február 7. Küldetés 3 Szalézi Szent Ferenc, az újság­írók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva január 27-én Ve­res András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferen­cia (MKPK) elnöke átadta a genfi püspökről elnevezett saj­tóösztöndíjat Horváth Gábor­nak, a Médiaszolgáltatás-tá­­mogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Vallási Főszerkesztő­­sége győri munkatársának. Az MKPK székházában tartott díjátadón jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás. Az újságírói hivatás megbecsülé­sének jeléül a Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia 2001-től minden évben ösztöndíjjal támogatja a mé­dia egy-egy munkatársát a keresz­tény értékrend szakmailag megala­pozott és hiteles képviseletének a nem egyházi sajtóban való elősegíté­séért. Az MKPK jelölései alapján a püs­pökök testülete idén Horváth Gábor­nak, az MTVA Vallási Főszerkesztő­sége győri munkatársának adomá­nyozta a Szalézi Szent Ferenc-sajtó­ösztöndíjat, amelyet a járványhely­zetre való tekintettel szűk körű ün­nepség keretében adtak át az MKPK budapesti székházában. A díjátadón elsőként Erdő Péter bíboros, prímás szólt a jelenlévők­höz. „Szalézi Szent Ferencről elneve­zett ösztöndíjat alapított a püspöki konferencia, ennek átadására jöttünk most össze. S miért éppen Szalézi Szent Ferencről nevezték el a díjat? Elsősorban azért, mert ő az újságírók védőszentje." De vajon milyen módon védő­szentje vagy példaképe ő a katolikus sajtó embereinek? - tette fel a kér­dést a bíboros. Szalézi Szent Ferenc elsősorban nagy hatású szónok, mai szóval élve influenszer volt. Olyan nagy hatás­sal volt a saját korára, hogy egész ré­giók váltak protestánsokból vagy majdnem felekezet nélküliekből ka­tolikusokká, ráadásul egy olyan kör­nyezetben, ahol mindkét oldal részé­ről nagy volt a kísértés, hogy a befo­lyása alá eső területen erőszakkal té­rítse az embereket a saját hitére. Szalézi Szent Ferenctől távol állt ez a módszer. Svájc bizonyos terüle­tein és a franciaországi Savoyában járva szeretettel végezte a katolikus hittérítő tevékenységet, és személye­sen nyerte meg a hitnek az embere­ket. Megnyerni az embereket Krisz­tusnak, mégpedig szelídséggel és szeretettel - ez volt az ő üzenete. Ma is nagyon fontos, ugyanakkor szinte lehetetlennek látszó feladat ez azok számára, akik a médiában dolgoz­nak - folytatta Erdő Péter. Szalézi Szent Ferenc ugyanakkor a katolikusokra is nagy hatással volt. Számos kiadást értek meg nagy pél­dányszámban megjelentetett művei, amelyek a lelki elmélyedés alapjait, az egyes emberek Krisztussal való kapcsolatát állítják a középpontba. Úgy gondolom, hogy amikor napjainkban kereszténységről, kato­licizmusról, keresztény kultúráról beszélünk, fontos hangsúlyoznunk: nem pusztán valamiféle általános kulisszáról van szó. Hitünk alapja egy személy: a názáreti Jézus Krisz­tus. Az ő segítségét kérem a díjazott­ra, a családjára és egész munkássá­gára. Szeretettel gratulálok! - mond­ta Erdő Péter bíboros. A Szalézi Szent Ferenc-sajtóösz­töndíjat a püspökök testülete nevé­ben Veres András, az MKPK elnöke adta át Horváth Gábornak. A püspöki kar elnöke szólt arról, hogy amikor a főpásztorok megala­pították ezt a díjat, az a gondolat ve­zérelte őket, hogy nemcsak a Katoli­kus Egyház által fenntartott orgánu­moknál dolgoznak elkötelezett sajtó­sok - ami természetesen elismerésre méltó -, hanem a világi médiában is. A díjat főként fiataloknak ítélik oda, de életkortól függetlenül díja­zott lehet bárki, aki a sajtóban vég­zett munkája során már bizonyította a hit iránti elkötelezettségét, és to­vábbra is lehetősége van arra, hogy hivatásában a keresztény értékren­det képviselje. Veres András püspök megköszön­te az MTVA vallási szerkesztőségé­nek, hogy Horváth Gábort jelölték a díjra. Rámutatott, a díjazott tudósítá­sain, riportjain ugyan nem tolakodó módon, de átsugárzik a keresztény elkötelezettség, ahogyan az egyházi tevékenységén, a családi életén is. Veres András a püspöki konferen­cia tagjainak nevében megköszönte ezt az elkötelezett keresztény hoz­záállást, és sok erőt kívánt a díjazott további munkájához. Úgy fogalma­zott: „A díjban az is benne van, hogy várjuk, a következő évben még több­ször jelenjenek meg munkája ered­ményeként ilyen tudósítások. Bí­zunk abban, hogy az MTVA megad­ja a lehetőséget rá, hogy ez meg is valósulhasson." A kitüntetett, Horváth Gábor - aki a legnagyobb gyermekével, Hanna­ Lucával vett részt a díjátadón - meg­köszönte a püspöki konferencia elis­merését, és hálát adott Istennek, hogy meghívta erre a szolgálatra. Hálát adott azért is, hogy a szülei kétéves kora óta vitték magukkal szentmisé­re, és így „magába szívhatta" Istent. Hálát adott a feleségéért, aki megértő társa akkor is, amikor hétvégén, este vagy ünnepnapon kell dolgoznia, és hálát adott Molnár G. Tamásért, köz­vetlen munkatársáért is. A díjátadón gordonkán közremű­ködött Szabó Lilla, a Weiner Leó Ka­tolikus Zeneiskola és Zeneművészeti Szakgimnázium diákja, aki ]. S. Bach d-moll szólócselló-szvitjéből adott elő két tételt. * * * Horváth Gábor 1982. szeptember 24-én született Mosonmagyaróvá­ron. A helyi Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola ének tagozatára járt, ahol hat éven keresztül énekelt az is­kolai kórusban. Ez fegyelemre, pon­tosságra és a közös munkára nevelte. Középiskolai tanulmányait 1997 és 2001 között a szülővárosában műkö­dő Piarista Gimnáziumban folytatta. Az itt eltöltött évek a katolikus életszemléletet erősítették meg ben­ne. 2001-ben felvételt nyert a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem Böl­csészettudományi Karára kommuni­káció-történelem szakra, majd a 2005. őszi szemeszterben Erasmus­­ösztöndíjasként a mainzi Gutenberg Egyetemen tanult. Történelem sza­kon Erdélyi örmény canonica visitatiók címmel írta meg szakdolgozatát 2007-ben, majd a Történettudományi Doktori Iskola Eszmetörténeti Mű­helyében folytatott tanulmányokat. Kommunikáció szakon 2008-ban szerzett diplomát rádió szakirányon. Szakdolgozatát Márton Áron (1896- 1980) erdélyi püspök beszédei és írásai címmel védte meg. Nem feledve zeneiskolai tanul­mányait, az egyetemen a Kájoni Já­nos Scholában énekelt, és tagja volt a Boldog Özséb Színjátszó Körnek, amellyel újkori iskoladrámákat állí­tottak színpadra, köztük a Csíksom­­lyói passiót, amelyet két évszázad után ez a társulat adott elő elsőként a kegytemplomban. 2020-ban újabb diplomát szerzett a győri Brenner János Hittudományi Főiskolán hittanár-nevelőtanár sza­kon. Dolgozott a Civil Rádiónál, a Tv Szentendrénél, valamint a Moson­magyaróvári Városi Televíziónál. 2013-tól helyettesként kezdett tudó­sítani a Magyar Televíziónál a Győr- Moson-Sopron megyei események­ről, majd 2019 óta főállásban Győr- Moson-Sopron megye keleti részé­nek eseményeiről készít tudósításo­kat, beszámolókat az MTVA-nak. Heti rendszerességgel küld riporto­kat a vallási műsorokba: a Kereszt­ té­­nyek és az Élő egyház című hírmaga­zinokba. Beszélgetéseiben megszó­laltatja a helyi plébánosokat éppúgy, mint a piarista atyákat, illetve a test­véregyházak helyi lelkészeit. 2015 és 2019 között óraadó és he­lyettes tanárként történelmet okta­tott általános iskolában és szakkö­zépiskolában. 2020-tól óraadó hittan­tanár egykori alma materében, a mo­sonmagyaróvári Piarista Gimnázi­um, Általános Iskola és Óvodában. 2017 óta, megalakulásától kezdve részt vesz a magyaróvári karitász­­csoport munkájában, elsősorban a kommunikációs tevékenységben. 2018-tól segíti a magyaróvári egy­házközség honlapjának szerkeszté­sét. 2018-ban és 2019-ben megszer­vezte a városi hittanversenyt alsó és felső tagozatos diákoknak. Ez az in­teraktív verseny 2020-ban a járvány­helyzet miatt sajnos elmaradt. 2020 nyarától tagja a mosonmagyaróvári Szűz Mária Királynő és Szent Gott­­hárd Egyházközség plébániai ta­nácsadó testületének. Feleségével három gyermeket ne­velnek szeretetben, életükkel is pél­dát adva Krisztus szeretetéről. Munkája során a díjazott közvet­len munkatársával, Molnár G. Ta­mással együtt tanúbizonyságot tett a keresztény hit iránti elköteleződésé­ről. Keresztény emberként hivatásá­ban a hit értékeinek bemutatására törekszik. K. L. Fotó: Merényi Zita Közvetíteni és elmélyíteni a keresztény hitet Átadták a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat Huszonegyedik alkalom­mal adta át a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia (MKPK) a Szent Erzsébet Rózsája díjat január 27-én. A kitünte­tésre javasoltak közül 2020-ban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ajánlása alapján Szarka Miklósnét, a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházme­gyei Karitász sükösdi önkéntesét választották ki a testület tagjai. A kitüntetést Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke adta át. Az ün­nepi eseményen jelen volt Er­dő Péter bíboros, prímás, esz­­tergom-budapesti érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti ér­sek, valamint Ecsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója. Szarka Miklósné, leányko­ri nevén Slezák Teréz 1942. jú­lius 8-án született Baján, mé­lyen vallásos családban. A gimnáziumot a szülővárosá­ban végezte el, majd - mivel egyetemre nem mehetett - Budapesten tanult ápolónő­nek, később műtősnői szak­­képesítést is szerzett. Férjhez ment, és a Baja közelében fek­vő Sükösdön telepedett le családjával. Szarka Miklósné a kalocsai kórházban kezdett el dolgoz­ni, közben munka mellett elvégezte az anesztezioló­gus-asszisztensi képzést. Mun­katársai példája nyomán kezd­te tanulni és gyakorolni a rá­szoruló emberek segítését, ami egész életét végigkísérte. Egyházi szolgálata 1992- ben kezdődött, amikor első­ként kapcsolódott be önkén­tesként az akkor megalakuló sükösdi plébániai karitászcso­­portba. A közösség tagjai az anyagi segítségen túl lelki tá­maszt is igyekeztek nyújtani a rászorulóknak. Szarka Mik­lósnét 1998-ban kinevezték a sükösdi karitászcsoport veze­tőjének, tevékenysége azóta is szorosan összekapcsolódik az egyházközség életével. Munkatársaival együtt kü­lönös gonddal figyel az idő­sek megsegítésére, anyagi és lelki értelemben egyaránt. A csoporttagok rendszeresen lá­togatják a sükösdi idősotthon lakóit, karitászházukból gyó­gyászati segédeszközökkel is támogatják őket. Az adománygyűjtés is fon­tos szerepet tölt be a karitász­csoport tevékenységében, a felajánlásokat hetente osztják ki. Ausztriából évente többször érkezik hozzájuk segélyszállít­mány, így folyamatos segítsé­get nyújthatnak a rászoruló családoknak. A karitász támo­gatja a helyi cserkészcsapatot, és jó kapcsolatot ápol a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjával, köl­csönösen segítik egymást. A szolgáló szeretet élő­jelét tapasztalhatják meg a rászo­rulók a karitászházban, ahol mindig segítségre találnak. Szarka Miklósné szorgos munkája, önzetlen szeretete példaértékű mindenki számá­ra. Szolgálatának elismerése­ként 2012-ben elnyerte a Cari­tas Hungarica-díjat. 2020-ban a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia neki ítélte a Szent Erzsébet Rózsája díjat. Az MKPK döntését a szegényeket segítő Árpád-há­zi hercegnő ünnepén, 2020. november 19-én hirdették ki. A Szent Erzsébet Rózsája díj A Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia a Katolikus Szeretetszolgálat kezdemé­nyezésére Szent Erzsébet Ró­zsája elnevezéssel 1999 de­cemberében díjat alapított az irgalmasság és a szolgáló sze­retet erényeinek elismerésére és a díjazott személyes példá­jának felmutatására. A díj Pálffy Katalin szobrász­­művész alkotása. A Szent Er­zsébet Rózsája díj egy 95 milli­méter átmérőjű bronzérem, mely az előoldalán rózsát ábrá­zol, a hátoldalán pedig a követ­kező felirat olvasható: „Szent Erzsébet Rózsája díj; Magyar Katolikus Püspöki Konferen­cia." Forrás: MKPK Sajtószolgálat Fotó: Merényi Zita A szolgáló szeretet elő jele Szarka Miklósáé, a sükösdi karitász önkéntese kapta a Szent Erzsébet Rózsája díjat

Next