Új Ember, 2021 (77. évfolyam, 1-52. szám)

2021-03-21 / 12. szám

2021. március 21. Küldetés Nem irányítani, hanem terelni szeretnénk Beszélgetés Sárvári Balázzsal, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektorával A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium (SZIK) segíti a je­zsuita rend misszióit, szeretetszolgálati programjaival személyes támogatást nyújt a rászorulóknak, szakmai fórumain a szolidaritás szükségességére és formáira hív­ja fel a figyelmet. Az intézmény harmincéves. Ebből az alkalomból Sárvári Balázs rektorral beszélgettünk. - Mit jelent pontosan a „szakkollégium" elnevezés? - Általában azokat az intéz­ményeket nevezik kollégium­nak, ahol a diákok laknak, al­szanak. Ezek a hagyományos értelemben vett diákotthonok. Egy szakkollégium abban kü­lönbözik ezektől, hogy az itt élők valamilyen más tevé­kenységet is végeznek. Egy szakkollégium működését a Szakkollégiumi Charta és a szakkollégiumi mozgalom sza­bályozza és minősíti. A szak­kollégiumi munkához különfé­le kurzusok, olvasókörök tar­tozhatnak. A legtöbb ilyen tí­pusú intézmény valamelyik egyetemhez kötődik, ám van­nak olyanok is­­ mint például a Szent Ignác Jezsuita Szak­­kollégium melyeket más szervezet működtet. A mi szakkollégiumunknak jelen­leg a Jézus Társasága Alapít­vány a fenntartója. Nálunk te­hát nem egy meghatározott egyetem hallgatói laknak, di­ákjaink között a meteoroló­gustól a jogászon át a közgaz­dászig mindenki előfordul. -A kollégium névadója Szent Ignác. Hogyan kötődnek a je­zsuita rendhez? - Szakkollégiumunknak van egy lelkésze, Bellovics Gábor jezsuita szerzetes, aki az intézmény vezetésében is részt vesz. Bármilyen lelkive­zetési, kísérési vagy magán­életi kérdéssel lehet hozzá for­dulni. Rendszeresen tartunk lelkigyakorlatokat, de teológi­ai kurzusunk révén is jelen van az intézményünkben a je­zsuita lelkiség. A kollégium lakóinak be kell kapcsolódni­uk a jezsuita művek tevékeny­ségébe is. Ez azt jelenti, hogy van egy félév, amikor minden hallgatónak részt kell vennie a Jezsuita Kiadó, a Jezsuita Me­­nekültszolgálat vagy a Jezsui­ta Médiairoda munkájában. A jezsuita rend egyik nagy missziója az arlói projekt, mi ebben is közreműködtünk, egy online koncert létrehozá­sával több mint egymillió fo­rint adományt gyűjtöttünk össze erre a célra. - Milyen kötelezettségei van­nak egy szakkollégistának? Mit kell még tanulnia?­­ A kötelezettségek nem feltétlenül jelentenek a szó szoros értelmében vett tanu­lást. Kurzusrendszerünkbe beillesztettünk tréningeket, készségfejlesztéseket és pro­jektek létrehozását is. A diá­koknak nagy szabadságuk van abban, hogy miként való­sítják meg ezeket. A Cédrus Komplex Tanulmányi Verse­nyen, melyet minden évben középiskolások számára hir­detünk meg, több száz diák szokott részt venni. Ennek az eseménynek a szervezése és a lebonyolítása is a diákjaink feladatai közé tartozik. Fontos része a kollégiumi tevékeny­ségnek a közösségi életben - a közgyűléseken, a táborokban, a szakkollégiumi önkormány­zatban - való részvétel. - Hányan laknak a kollégi­umban? - Minden évben közel hat­van fő iratkozik be hozzánk. - Milyen felvételi követelmé­nyek vannak? - Háromfordulós a felvételi folyamat. Általában nagy a túljelentkezés, idén száztíz hallgató adta be a jelentkezé­sét, és körülbelül tizenötöt fo­gunk felvenni. Érdemes meg­jegyezni, hogy a tehetséges hallgatók közül sokan külföl­di egyetemekre mennek, ez pedig nagy kihívást jelent a szakkollégiumok számára. A felvételi során nem feltétlenül a tudásra, inkább a kreativi­tásra helyezzük a hangsúlyt. Olyan feladatokat adunk a je­lentkezőknek, melyeknél kü­lönféle helyzetekre kell meg­oldásokat találniuk. - Mondana erre példát? - Lengyelországban tavaly tavasszal, a járványügyi korlá­tozások idején az egyik fit­­nesztermet átnevezték az egészséges test templomává, így szerették volna elérni, hogy továbbra is működhes­senek. Azt kértük a jelentke­zőktől, hogy értékeljék ezt a helyzetet a felhasználó, a jog­szabályalkotó és a cég vezető­je szempontjából. A feladatok közé tartozik egy bemutatko­zó videó elkészítése is. A har­madik fordulóban pedig elő­ször egy játékban vesznek részt a jelentkezők, amiből megtudjuk, hogy mennyire képesek csapatban gondol­kodni, jól tudnak-e együttmű­ködni másokkal. Ezután egy hallgatókból álló bizottság hallgatja meg a jelöltet többek között az önkormányzatiság­gal kapcsolatos elképzelései­ről. Ismertetnie kell a motivá­cióit, itt derül ki az is, hogy mennyire nyitott a közösségi életre. Végül a kollégium lel­késze, a diákbizottság elnöke és a rektor hallgatja meg a di­ákot a szemléletmódjáról, a vallási kérdésekben való tájé­kozottságáról. - Kik tanítanak itt? - Tanáraink egy része ál­landó, emellett a hallgatók is javasolhatnak előadót. Ezen­kívül - elsősorban online for­mában - külföldi szakembe­rek is bekapcsolódnak az ok­tatásba. A kurzusok megtartá­sát folyamatosan figyelemmel kísérjük, így is ösztönözve az előadókat, hogy minél inter­aktívabb és érdekesebb órákat tartsanak. - Hogyan lehet megfelelni a sokféle érdeklődésű diák el­várásainak? - Sokkal több tapasztalatot szerezhet egy hallgató akkor, ha nem ugyanazokkal a kér­désekkel találkozik az egyete­men, mint a szakkollégium­ban. Mi nagy hangsúlyt helye­zünk a közélet megismerésé­re. A választási kampány ide­jén például minden nagy párt képviselője járt nálunk, a hall­gatóinknak így lehetőségük volt arra, hogy első kézből tá­­jékozódjanak. Emellett az in­terdiszciplináris kutatásnak is teret adunk. Ha egy meteoro­lógus összedolgozik egy agrár szakos és egy gazdaságföld­rajzos diáktársával, annak na­gyon érdekes gyümölcse le­het. Hallgatóink tanulmányai a saját kiadványunk mellett egyetemi szaklapokban is meg szoktak jelenni. - Fontosnak tartják „érték­központú és a társadalmi fe­lelősséget szem előtt tartó ke­resztény értelmiség" nevelé­sét. Mit jelent ez pontosan? - Erre a következő példát szoktam említeni: bármelyik mérnök tudja, hogy miként kell megtervezni egy stabil hi­dat, de azt már kevesebben, hogy hova kell építeni. Mi minden képzésünkben szeret­nénk megjeleníteni egy nor­matív elemet is. - Milyen tájékozódási ponto­kat tudnak nyújtani ehhez? - Nem irányítani, inkább terelni szeretnénk a hallgató­inkat. Diákjaink sokféle kör­nyezetből érkeznek hozzánk, ezért is kell figyelemmel len­nünk arra, hogy mennyire di­rekt ez a sugalmazás. Fontos, hogy minden fiatal a szemé­lyes szabadságának megtartá­sa mellett találjon rá egy-egy kérdés esetében a megfelelő válaszra. Igyekszünk szinte mindenről beszélni, elsősor­ban az aktuális témákat vetjük fel a hallgatóknak. - A Szent Ignác-i lelkiség ho­gyan van jelen a kollégium életében? - Ennek van egy alulról és egy felülről építkező aspektu­sa. Diákjaink számára termé­szetes, hogy van egy saját ká­polnánk, és a szentmisén való részvétel is magától értetődő. Vizsgák idején maguk szok­ták megszervezni az egymá­sért szorító imaláncot. - A szakkollégiumi életnek fontos része a Gyökerek Tá­bor és a szeretetszolgálat. - A Gyökerek Táborban a Kárpát-medence nehéz sorsú fiataljait látjuk vendégül. Kol­légistáink segítségével megis­merhetik Magyarország leg­szebb tájait. A szeretetszolgá­latban való részvételt megelő­zi egy átfogó teológiai képzés és egy alapos gyakorlati felké­szítés. Utóbbira azért van szükség, mert a szeretetszol­gálatnak nagyon sok formája van. Egészen másra kell fi­gyelni akkor, ha valaki hajlék­talanokkal foglalkozik, mint amikor beteg gyerekeknek vagy idős embereknek segít. A Jezsuita Menekültszolgálat révén menekültek is laknak nálunk, hallgatóink részt vesznek az ő integrálásukban. Egy magasan képzett szíriai menekült sok évig oktatott is nálunk, kurzusokat tartott a közel-keleti viszonyokról. - A harmincéves fennállás azt is jelenti, hogy most már elég sok egykori szakkollé­gista munkálkodik a maga helyén. Tartják velük a kap­csolatot? - Ma már több egykori kol­légista felelős beosztásban dolgozik. Vannak, akik to­vábbra is kapcsolatban állnak a jezsuita renddel, és kutatás­­vezetőink, illetve a kurzuso­kat tartó tanárok között is vannak régi kollégisták. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy hallgatóink találkozhas­sanak olyan nálunk végzett, befutott szakemberekkel, cég­vezetőkkel, akik iránymuta­tást tudnak adni nekik. Ezt szolgálja a mentorprogra­munk. Talán kevésbé látvá­nyos, ezért a kívülállók nem feltétlenül veszik észre, de az itt tanuló diákok nagyon ös­­­szetartanak. - Ha röviden kellene megfo­galmaznia: mit tart a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium legfontosabb jellemzőjének? - A nagyon korrekt kritikai szemléletet. Úgy gondolom, hogy a SZIK-esek még a többi szakkollégista közül is ki­emelkednek azzal, hogy úgy tudják feltenni a lényegre mu­tató kérdéseiket, hogy az nem tűnik túlzottan provokatív­nak. Igyekszünk mindenkit arra inspirálni, hogy mindig és minden helyzetben az igaz­ságot keresse. Ezt az érdeklő­dést ugyanakkor egyfajta jó­zan szelídség is jellemzi. - Milyen jubileumi progra­mokat terveznek? - Március 19-én tartjuk meg XXXIII. Szimpóziumunkat, melynek idén A jó, a rossz és a hata címet adtuk. Az Alumni story-estre március 26-án kerül sor. Erre az alkalomra Pólya Viktor, Haraszti Rajmund, Ju­hász Péter, Borsányi Gyöngyi és Pogrányi Anna öregdiákokat hívtuk meg. Szerzői és személyi­ségi jogok a filmkészítésben cím­mel Takó Sándor jogász, egye­temi oktató - A martfűi rém pro­ducere - tart előadást március 25-én. Az Alumni karrier workshop másnap, 26-án lesz, erre Lengyel Leát, Pünkösty Andrást, Bárdos Dávidot, De­m­e Barnabást és Deméné Mo­­hay Borbálát hívtuk meg. - Véleménye szerint milyen kihívásokkal kell szembe­nézniük a szakkollégiumok­nak a következő időszakban? - A felsőoktatás most na­gyon komoly változás előtt áll, emiatt minden szakkollégium lépéskényszerbe került. A szakkollégiumok eddig azért lehettek versenyképesek, mert teret adtak a kiscsoportos, kre­atív és személyes tanulási for­máknak. Manapság viszont az egyetemek beépítik saját rend­jükbe azt a képzési célt, amely eddig a szakkollégiumok jel­lemzője volt. Ha ez így lesz, akkor újra kell gondolnunk a magunk szerepét. A jövőben felértékelődhet a már említett interdiszciplinaritás. Emellett az is nagyobb hangsúlyt kap­hat, hogy egy hallgató miként tud hatással lenni a környeze­tére. Ez azt jelenti, hogy az egyéni kezdeményezésekre épülő társadalmi felelősség­­vállalás fontosabbá válik majd. A másik kihívás, amire válaszolnunk kell, az online formák térnyerése. Mi fontos­nak tartjuk az offline létet. A hajléktalanok problémáját pél­dául csak akkor lehet megis­merni, ha személyesen találko­zunk velük. Baranyai Béla­Fotó: Finta Mari KÖNYVESBOLT LÉLEKEROSITO AJÁNLATA Hans Hellström Svéd Szent Brigitta 1490 Ft \ kereszténység és a koronatórtság Fabio Rosini Istennek semmi sem lehetetlen 2990 Ft A kereszténység és a koronaválság 2490 Ft FERENC PÁPA előszavával Svéd Szent Brigitta hir&V’*»életfa*<]Cizentie ISTENNEK SEMMI SEM Webáruházunkban továbbra is leadhatja a rendelését: bolt.ujember.hu

Next