Uj Kelet, 1918. január (1. évfolyam, 1. szám)

1918-12-19 / 1. szám

2 UJ KELET___________ _____________ 1918. 1. sz. nálni? A wilsoni elvek bizto­sítják a kisebbségben levő nem­zetiségek jogait s így biztosítják majd a zsidó kultúra, — mely nemzeti kultúra — fejlődésének lehetőségét is­ . A bennünket körülvevő népek soha se szűntek meg ép zsidó voltunkban megkülönböztetni, ne legyen tehát gáncs az, hogy mi ennek a megkülönböztetésnek jogait követeljük. Ha megkülön­böztettek az elnyomásban, ne akarjanak beolvasztani...akkor, mikor a jogainkhoz juthatunk. De lássuk, mik is ezek a jogok, melyeket célul tűztünk ki ma­gunknak. Újabb ghettot akarunk talán, vagy olyan­­ jogokat, me­­­­lyek megkülönböztetnének a né­pek között? . > Látjuk, hogy most, amikor a nemzetiségi elv az egész világon diadalmaskodik, a zsidóság — sajnos — még ott tart, hogy emberi jogait is biztosítania kell. Emberek vagyunk s emberi jogainkat akarjuk. Lehet-e be­csületesen gondolkodó ember, ki ne tartana velünk ? És lehet-e zsidó, ki ne érezné, hogy első­sorban a zsidóság feladata a zsidóságért síkra szállani ? De a fejlődés nagy lépésekben­­ halad. A zsidóság még be sem fejezte az emberi jogaiért vivőtt harcot, a népek szövetsége már kizárja számára a nemzeti jogok kapuit is. És a zsidóságot, mely­ben még a ghettók" alázata ét egy sorba emelik a népek s meg­kérdezik tőle: mit akarsz? Az egyetemes zsidóság már külföldön régen megmondotta, hogy mik a kívánságai. 7. A palesztinai zsidó állam fel­állítása. 2. Az egyetemes zsidóság jogainak a wilsoni elvek szerint való teljes megvalósítása. • 3. A zsidó nép sürgős és teljes jogú egyenjogúsítása azokban az országokban, hol ez még nem történt meg. ­4. Az elkövetkező békekon­ferencián az egyetemes zsidó­­ érdekek külön képviselete. Ezeket a pontokat tette ma­gáévá az erdélyi zsidóság is. A világon Î4 millió zsidó él el­szórtan. Palesztinában azonban csak 4 millió ember találhat otthont. Ez a négy millió zsidó hazához jutna tehát s ezáltal elevenné válik az ősi Cion álma. De mi történik az egyetemes­ zsidóság többi 10 milliójával, mely szétszórtan él a világ összes nemzetei között s mi történik velünk, s kik itt maradunk? A wilsoni elvek, mely ma még el­mélet ugyan, de szelleme e világ megújhodását jelzi, — ezek szá­mára a nemzetiségek kisebbségi jogait biztosítják s ennek adott kifejezést az erdélyi zsidóság, midőn­­ az erdélyi magyar, román, szász és székely nemzeteknek a békés együttműködésre test­vérjobbot nyújtva azt kívánja tőlük, hogy ismerjék el az ő külön nemzeti mivoltát és ebből folyó önrenndelkezési jo­gát. A zsidóság teljes erejével­­ támogatni óhajtja a testvér­nemzetek mindazon törekvé­seit, melyek az igazi demo­krácia és a népek önrendel­kezési jogának megkülönböz­tetési nélküli megvalósítására­­ irányulnak. Az erdélyi zsidóság saját ••MM«*« < • •••MM* ••••••••• ••MM«»» .«•»••>•• ••••••< nemzeti önrendelkezését úgy magyarázza, hogy perszonális autonómiát, vagyis a nemzeti kisebbségi jogaival történő al­kotmányos felruházást igényel úgy a politikai és gazdasági élet, mint az oktatás és nem­zeti kultúrájának ápolása terén. Ezek a célok jezik tehát a­ közel­jövő perspektíváját.­­ Ezeknek a céloknak megvaló­sítása vezetett bennünket, amikor egy hatalmas népgyűlés kereté­ben megalakítottuk az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetséget, mely­nek feladata, hogy megvalósítsa az előbb kifejtett célokat s az egység erejével képviselje min­den kérdésben az erdélyi zsidó­ságot. larmerek­ professzor a kelet- és délma­­gyarországi zsidóság külföldi képviselője A napokban utazik Svájcba, onnan Párisba — Az Új Kelet tudósítójától. — S­. : Kolozsvár, december 18." Dr. Marmorek Sándor párisi egye­­temi­ tanár, a párisi „Pasteur” intézet igazgatója, ki a háború alatt Magyarországon tartózko­dott és alapos ismerője a ma­gyarországi zsidóság helyzeté­nek, a napokban Svájcba utazik, mint a kelet- és délmagyaror­szági nemzeti alapon álló zsidó­ság külföldi képviselőjé. Értesü­lésünk szerint Marmorell pro­fessor csak rövid ideig szándék­szik Svájcban maradni és mis­­­sziója itt főként informatív jel­­legű. Svájcból valószínűleg Hol­landiába, majd Párisba utazik, hol Sokolowval együtt a béke­konferencia zsidópropagandáját készíti elő. Marmorek professor világhírű tudományos munkálko­dása és különösen az antant államokban fenálló előnyös össze­köttetései és­­ népszerűsége révén kitűnő szolgálatokat fog tenni a kelet- és dél­magyarországi zsi­dóság ügyének. A temesvári zsidó nemzeti bi­zottság a Marmorek részére ki­adott megbízó levélben többek között a következőket mondja:­­ A vulkanikus erővel működő Racionális ellentétek és aspi­rációk legelső áldozata 2400 lembergi zsidó. Erdélyben, Dél­­magyarországon, Északmagyar­­országon száz- és ezerszámra veszik kezükbe a vándorbotot szerencsétlen testvéreink. Siró zsidó özvegyek és árvák gyá­szolják ennek a kataklizmának a v­éres áldozatait, akiket a nép haragja vértanú szerepre ítélt. Akinek szíve itt, nálunk Ma­gyarországon össze­­ nem szo­rul, amikor az évezredes zsidó nyomor és vértanúság áldoza­tairól hall, kell, hogy össze­borzadjon, ha arra gondol, hogy nálunk Magyarországon minden nap meghozhatja az­ újabb pogromokat, épúgy, mint meghozta Galíciában. • Ha a zsidó nemzeti szer­vezkedés fontos és sürgős volt eddig, akkor most egy órát sem szabad tovább kés­nünk. De nem késhetünk to­vább azzal sem, hogy most már az egész világ előtt rá­mutassunk arra, amire Dohány Gyula dr. memorandumában a kormány előtt — úgy látszik eddig hiába — rámutatott, hogy t. i. gyűlölködő naciona­lizmusok és nemzetek között magunknak és Magyarország­nak értékes támasza csak egy jól megszervezett zsidó nemzet lehet. Elhatároztuk tehát, hogy az európaszerte felviharzó fel­háborodást a galíciai pogro­mok miatt arra használjuk fel, hogy a zsidó nemzeti szer­vezkedést egy hatalmas lö­késsel előre visszük azáltal, hogy nemzetközi szükségletté tegyük és az egész művelt világ előtt egy olyan gesztust csináljunk, amely minden de­mokratikusnak látszani akaró­­ kormányt abba a kényszer­helyzetbe fog hozni, hogy

Next