Uj Kelet, 1920. október (3. évfolyam, 68-89. szám)
1920-10-01 / 68. szám
2 oldal utál fl Iio'ozssárl dláHKon; 1 zslJí KUkok - Az Uj Kelet tudósítójától, — Bukarest, szép!. 29. Megirta a* Uj Kelet, hogy a nemrég Kolozsváron megtartott „jjiákkor^n^szus, melyi'M Oktáfián, miniszter • lofa! hogy a rün&n Jiák' is jelentett, kimondó szervezetek és egyesületek nem vesznk zsidókat tagjaik tódba. Ez a határokés imrékeb, amellyel a határozatot alátámasztották, nem esik a zsidó diákság, hanem egész Románia demokratikus köreiben is kínos fel*tűnést keltett. A bukaresti zsidó sajtó hetek óta felszínen tartja a kérdést. A z°»dó diákok folyóirata, a .Hasmonea“, például ezeket írja a kongresszusról: ... • ’A diákság predémái A kongresszus kezdeményezőinek természetes és közvetlen feladata lett volna a lelki közeledés fül ébresztése a különböző nemzetiségű diákok között, Nagyrománia egész területén. Azután speciális diákkérdésekkel kellett volna foglalkoznia a háború által felvetett, különböző, nemzeti,szociális és gazdasági problémákkal, a román parasztság és munkásság erkölcsi és anyagi nívójának emelésével és az analfabetizmus megszüntetésével. Az általános diákkongresszus eszméjét tehátt mindenki szimpátiával fogadta. A kolozsvári diákkongresszus azonban alaposan rácáfolt erre az előlegezett, bizalomra. A diákok ugyanis ahelyett apárgy a diákság valóban fontos problémáival foglllottak volna, napokon keresztül azon vitáztak, hogy felvehető-e a román diákegyesletekbe más nemzetiségű, hallgató ia és végül kimondó iák, hogy csak jajromárok lehetnek tagjai a d’ák egyesületein'!?. ' - t: íme, a kolozsvári kongresszusnagyszerű munkája. íme, igy értik a román diákok a lelki kapcsok megteremtését a többi nemzetiségű diákokkal. Íme, egyetlen eredménye holnapi vezetőink nappali és éjjeli ülésezésének. A nagy és gazdag Románia a nyavalyák és az analfabetizmus alatt nyög és a diákság teljesen közönyös. Az erkölcstelenség és becstelenség aláaknázzaaz ország alapjait és a nemzet lelkes és szerető ifjúsági hallgat Neki semmi sem fáj. Nem fáj neki sem az egyetemek anyagi hiányai, sem a tanári kar készületlensége. De tévedés lenne azt hinni, hogy a román diákságot semmi sem érdekli és fájával van, minden energiának és housaerettnek. Gon-Amint előreláthatóTM1 ATJr?-5SS, bep. A bukaresti Zsidó Diákok h#fe*ülete rendkeli közgyűlést hivott egybe. M~p. A gyűlésen az erdélyi és hekolinni tuidó diákegyesületek igen sok delegátusa jelent meg. A közgyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el: Beául nes* sipe".Az 1920 szept. 26-án rendkívül közgyűlésre egybegyült zndó diákok egyesülete, amelyen a csatolt terület zsidó diákságának meghatalmazott képviselői is jelen voltak, felháborodással utasítja vissza a román diákság határozatában megnyilvánuló sértő szándékot zsidó nemzetiségű kollégáikkal szembeni A zsidó egyetemi diákság Johanen velt Abban az illúzióban, hogy a kolozsvári kongresszuson megváltoztatható lesz ma régóta fennálló helyzet. Jól ismeri román kartársainak lelkivilágát, amelyet sem a nagy szociális átalakulás, sem a román nemzet egyesülése érdekében a zsidó diákok részéről hozott áldozatok nem változtattak. ■ , , • 1. Tiljes függetlenséget a romándiák^servezetettől és önálló szervezkedésének jogosságát. Ezt az elhatározást a román diákság határozata provokálta. «* • . 2. A legmesszebbmenő nemzeti szolidaritást egész Nagyrománia zsidó diáksága között. *7 .r fi- 3. Felhatalmazta ezért vezetőit, hogy lépjenek összeköttetésbe a román hivatalos karokkal raindazon jogok elnyerése végett, amelyek fenti elhatározásából következnek.“ A bukaresti diákgyűlés elhatározta még, hogy megteszi az előkészületeket az egész romániai zsidó diákság kongresszusának egybehívására, mely határozni fog azon problémák fölött, melyekre a mostani gyűlés nem illetékes. A Tár» előtt emléke**et«k meg » Tarbatról. A Tarbat » mi mozgatnank gerince, mert amaj Jövőt késsiti dő mwmfc c mmm A távozó mlnhtM 4 Az úl Kelet tudjMföjátot — Bukarest, b*c atembar JD. A kormány átszervezésének régóta vajúdó kérdfoá ismét felszinre került. Az a körülmény, hogy flotulor lovagot nem sikerült a^forfMínyba való belépésre bírni, ezáltal a kormány belső összeállttan a parlamenti szünetapta nem változott, távolról mi jelenti azt, hogy rövidesen nem áll-e be a politikai életben lényeges fordulat. A .Viitorul értesülése szerint azokon a tanácskozásokon, amelyeketa néppárt a nyár folyamán Averescu miniszterelnök vetítése alatt folytatott, két kategorikus vélemény csúcsosodott ki. Az egyik, hogy a kormánynak semmi szintlatt sem szabad az ellenzéki föderációval együttműködni, a másik viszont, hogy a jelenlegi kormányt alaposan fel kell frissíteni, ha kizárólag a néppárt embereiből. A kormány újjászervezése október fMya®án fog megtörténni. Az eddigi értesülések szerint Tarlaoanu Serghe Nila, Mocsonyi, Stârcea báró minden körülmények között kilép a kormányból és valószínű, hogy Cudalcu és Trancu Iasi miniszterek helyébe is új emberek kerülnek. ■ «* Ezzel egyidejűleg Averescu a néppárt re- organizálására is gondol s főleg arra, hogy a csatolt területeken is megnyerjen a néppárt politikájának néhány ismert vezető embert, kik ['jelenleg más pártok élén állanak. . Az ujjáalakitott Averemt kormány ki fogja jelenteni, hogy nem hajlandó helyét elhagyni mindaddig, mig a kényszerbérletbe adott földbirtokokat fel nem osztja a parasztokközött s tető alá nem hozza az uj választójogi törvényjavaslatot. * • -· A készülő választójogi törvényjavallatról egyébbkérnt újabb hi elkerigenének. Állítólagoj megyebeosztás fogja megelőzni a törvényt és minden megyét öt kerületre osztanék. Ezzel összefügg a közigazgatási reformokat előkészítő parlamenti bizottság mi tanácskozása Argetoianu belügyminiszter elnöklete alatt, mely elhatározták a községi autonómia életbeléptetését. "rr- Szó van arról is, hogy a képviselőhöz, megnyitását egy hónappal elhalastják, mely esetben a választójogi javaslatot mindjárt a megnyitáskor fogják a parlament elé terjeszteni. S dőljünk csak arra, mekkora dühvel a magyar egyetem felállítás ■ millió magyar nemzetégű reménnyel várt. Gondoljunk cs lelkesedéssel zárták ki egyesül német és szláv diákokat, akik*kel tiozzgyártatnak a gpkott fentartásához. Konstatálja tehát: ' * Zsuzsanna regény (20) Írta: Kaczér Illés .. • ' • Az Uj Kelet számára Jólelkek, akik aludni tudtok szép jó éjtszakát mondanak nektek az égiek. Ég jó nektek aggok, akik fuldokolva horkoltok az álom pokrócon, fel-felriadtok, mert fojtogat az aggság, de a házatokra fordultok és nyitott szájjal alusztok tovább. . . éh, nem, nem az alvóknak jó, hanem az ébereknek, a felzaklatott szíveknek jó, a megvénhedett testnek, amely él, él él még, mert fájdalmak látogatják meg nappal, éjjel pedig az ízekre morzsoló álmatlanság. Meg tudom-e magyarázni, milyen kin volt és milyen jó volt nyített szemmel a sötétbe meredni és látni újra a látottakat, felsebzett szívvel visszahangállkít a nappalba és újraérezni az elmúlt délutánt ? Csak ti tudnátok megérteni, fogatlan öregek ... ó de fájdalmasan jóleső vett megszabadulni a fájó fogatoktól! Jólesett, ha csillapult a sajgás, de fájt, hogy az ifjúságtok csontvitézei oly egymásután hullanak el, mert ha ők nincsenek, immár védtelenek vagytok az elmúlás előtt. Hányszor elcislmncsogtok és visszasóhajtjátok a rozzant, sziette sárga-fekete rigókat és ha álmotokban fáj a feltépett ínyetek, azt hiszitek, fog van a szátokban és boldogan nyögitek a fájást. » .. Ilyesmit * ' " ■ —r— éreztem én, szíjam szuvas fájdalmai újra fájtak, szivem, amely oly régen elcsitult, lázadozott, mint a korhadt gyökér, ha fáját valami ,kései vihar ráccigálja. sfeemem a sötétben látta Zsuzsánnát öklöm és tiz karmos ujjam 'Zachariával viaskodott Tízszer én voltam felül, de a tizenegyedszer és a végén én vallottam be, hogy bűnös vagyok, ő nem. Én azért mentem a kertbe, hogy nézzem Zsuzsánna meztelenségét, ő nem azért. Nem azért? Miért? Kezdett ez az , én nem azért rejtelmes lenni. t *J iMiért lesett utána az ablakban? Miért jött be a kötbe? Hol szerezte a kulcsot és miért szerezte ? T nem azért, nem azért... titokzatos. . . És ha nem azért, miért félt kimenni világos nappal ? Miért irtózott úgy tőle, hogy meglátják? Miért osont olyan tolvajmód ki a kertből, a házból, hogy még sz uccán is görbült a háta, mintha valami lopott batyu volna rajta. És mégis, azért nézte, azért, azért, emlékszem, hogy végig surrant csúnya ábrázatán a kéj, amint ráemelte forró meztelenségére. Nekem hiába mondod, te konok, hogy nem azért lelkeltél utána, amiért én, te százszorosan azért. Te galádj, te orromba, te rohadt! Rég elrohadtál és még mertd nézni. És még mere tagadni, hogy azért! -oh Nem tudtam eludni. Éjféltájt olyan mélységes volt törülötteni a’sötétségé és csend, hogy felültem az ágyamban: erőltettem a szememet és a fülemet. Az a tébolyult gondolatom támadt, hogy Zacharia most is ott ólálkodik valahol Joachim háza körül, hogy lássa Zsuzsászfiit. Az ép eszem azt mondta, Zsuzsámra most alszik az uszonyosházban, Joachim karján pihen a feje és mosollyal szürcsölget az álom mézes borát. De nem hittem: Joachimra nem voltam féltékeny nem tudtam olyat gondolni, hogy haragudjak rá, és nem is tudtam róla úgy elgondolni valamit, hogy lássam és elhigyjem. Tudtam, hogy a férje Zsuzsánnának, tudtam, hogy két gyerekük van, az egyik idestova négyéves, a másik alig hogy eltált az anyja emlékétől és mégis, a szívem efelől nyugodt volt, mert nem hitte. Mit nem hitt? Nem hitte, hogy szeretem volna Zsuzsannában Joachimhoz, nem hitte, hogy Joachim megérintette volna valaha is Zsuzsannát, ahogy énláttam őt a liliomok között, 5 gbs a szüzség, és az asszonyok aromás keze alatt is úgy nyuladozott a teste, mint egy érin- I tetten leányé, akinek még fel sem serkentek * J vágyai. . . Most éjjel megint úgy láttam . őt amint . II. KELET Pántok, III. évf. 68. *7.