Uj Kelet, 1921. május (4. évfolyam, 99-116. szám)

1921-05-10 / 99. szám

9le) (Kolossvár) 5681 ijk­ 2 Macedónia Valamikor sokat hallottunk Macedóniáról. Állítólag ez lett volna Európa puskaporos hor­dója: a tűzfészek, ahonnan az egész konti­nenst lantba lehet főom­tani. Európai ember képzetei között ez a Macedonia úgy élt, mint ez ösokos nyugtalanság, zűrzavar, lázadás és renitens­z­edés. Az elmaradhatatlan macedón bandák, amelyek folyton nyugtalanítottak va­lakit, a komitácsik, övükben pisztollyal és tőr­rel, kezükben füstölgő kanócu bombával, a nyughatatlan Balkánon is a vásott gyerekek voltak. Volt idő, amikor egyebet se lehetett olvasni a világsajtóban, mint ezeknek a komi­­tácsi bandáknak rémes tetteit. De jött a világ­háború, amely ezerszeresen túltett a kis bal­káni verekedéseken, Macedónia bevonult a kontinensre, Belgiumtól Csingtaóig mindenütt komitácsik tetteiről borzadoztak égnek az emberi sörények. Öt éven át az egész művelt föld macedonizálódott és Macedónia személ­­yzetesen és szégyenkezve bujt meg régi hír­hedtsége kopott emlékei közé. A világháború, amely oly sokat köszönhet Macedóniának, oly sokat tanult tőle, oly sok dologban másolta és követte, nem volt túlságosan hálás a mesterrel szem­ben. A nagyhatalmak három részre dara­bolták, az egyik részt Szerbia kapta, a mási­kat Bulgária, a harmadikat Görögország. A békekötések óta nem sokat hallottunk róla, itt ott egy egy kom­ilácsi társaság átlépte a határt, fo­lytatta a régi mesterséget, rabolt, gyilkolt, puli: a szomszédos állam barátságta­­rttn­ ilynek tekintett, fel­logosítást és elégté­telt kért. Jegyzékekkel az ügyet elintézték, utána újra csend volt macedóni földön. Most újra hallanunk kell Macedóniáról. Hangos, égnek szaladó jajszó érkezik a szer­­bek­ annektá­ló darabról. Nem a fegyveres ban­dák, nem a garázda legények, nem a tőrös­­evűi izgágák felől érkezik a jajszó. A zsidók jajgatnak Macedóniában, a zsidók, akik keleten, s macedón földön is a mindennapi szavaik kö­zött ejtik a jajt, a másutt oly ritka indulatszót. Nyilván sok baj volt a zsidókkal szerb Mace­dóniában, nyilván sok alkalmat adtak a szom­széd komitácsiknak rablásra, gyújtogatásra és öldöklésre, meg kell tehát büntetni őket, meg kell szüntetni őket, mint oket s ez csak egy­­képen lehetséges, ha egytől-egyig kiutasítják az országtól. Igaz e a hit vagy sem, még nem tudjuk. Hinni akarjuk, hogy nem igaz. Bár most újra megerősítik, félhivatalos távirati irodák adják tudtul s mi, akik zsidók dolgában söté­te­bben látunk, mint egyebekben, feltesszük, hogy igaz. A szerb kormány Macedónia terüle­téről minden zsidót kiutasított. Hogy mi volt az ok ? Ki tudja ? Bizonyára semmi más, csak az, hogy zsidók voltak, hiszen ma világáram­lat valósággal, hogy a zsidókat tegyék felelőssé mások hibáiért és bűneiért, talán a bandák határvillongásai mögött is a zsidó destrukciót keresik. Ha keresik, meg is találják és ha megtalálják, nincs más megoldás: kézbe kell venni az ádami kancsukát és világgá kergetni a zsidót. Ezek a testvérek Macedóniában nem először szaladnak az erőszak elől, ötödfélszáz évvel ezelőtt Spanyolország kergette ki őket (mert a Macedóniában élő zsidók egytől-egyig spanyolországiak) most megismétlődik a véres fátum, hát csak fussanak újra, nagy ez a föld, keressenek maguknak új hazát és új exisz­­tenciát. És mégsem, nem akarjuk hinni, hogy így van. Képtelenség. A jugoszláv államalakulat sok tekintetben rokonszenves, demokrata szel­lemű ország. Lehetetlen, hogy ott akadjon kor­mány, amely ilyen vad könyörtelenséggel csú­folja meg az emberiesség gondolatát. Lehetet­len, hogy Belgrádban ne respektálnák egy nemzetiség évszázados szerzett jogait és lehe­tetlen, hogy ne respektál­ák azokat a jogokat, amiket a magas hatalmak a békeszerződés szakeszei közé iktattak. A jugoszláv államokra ugyanolyan felboríthatlanul kötelező a kisebb­ségekre és a zsidókra vonatkozó békekauzula, mint minden más államra. Lehetséges volna-e, hogy épen ezt ne vennék semmibe az államok ? És lehetséges volna, hogy ne legyen felsőbb aktor, amely az ilyen szerződésszegő bűnt megtorolja? Mire van a tizes tanács? Mért a népszövetség ? Szentül hísszük­, hogy ha való­ban megtörtént a kegye­tlen és elszomorító tény, hogy a szerb kormány a macedóniai zsi­dókat kiutasította, a maga impozáns erejével fog hatni a szerb zsidószövetség tiltakozó jegy­zés­e a belgrádi, a londoni és a párisi kormá­nyoknál. Remélj­ik, hogy ő­ a barbár és em­bertelen zsidóid­éző rendeletet széttépik, elége­tik, hogy még az emléke se kísértsen többé. Ha­nem így volt, ha csalódnunk kellene a demokratának híresztelt belgrádi kormányban, ha csalódnunk kellene Londonban és Páriában, csalódnunk a nagyrabecsü­t népszövetségben, mélységes fájdalommal kellene látnunk, hogy a zsidó mindenütt világlitargia, minden föld­nek üthető és űzhető kóbor kutyája, akinek nincs sehol egyetlen barátja. És ha ezt látjuk, meg kell láttatnunk minden zsidóval, azzal is, akit még nem ért el az ukrajnai és a macedóniai zsidók végzete. Mert a holnap sö­tét, ha nem fogunk össze és csa­k akkor süt ránk a nap, ha mindannyian újra eagyétzálunk. Briand fenyegeti Németországot A német kormány kapitulálni fog — Az antant lefoglalja Német­ország külföldi érdekeltségeit — Felvonulnak a szövetséges csapatok — Az Új Kelet tudósítójától — Páris, május 8. Fenyegetően közeledik május tizenkettedike, amikor utoljára van alkalma a német kormánynak az antant feltételek teljesí­tésére. A jelek szerint add­g megoldódik a némi­t kormányválság s az új kormány szakítani fog az eddigi német politikával. Már a­­Matina is azt írja, hogy a né­m­­e­t kormány valószínű­leg kielégít," választ fog adni az antetl­tt’Alchátáe ura Németországnak — írja a párisi lap — be kell látnia, hogy a szövetséges hatalmmk a megszál­lást komolyan veszik és ha N­metország nem fizet, a szövetségesek nemcsak a Ruhr-vidéket szállják meg, hanem messzebbmenő intézkedé­seket is tesznek. Mág határozottabb hangon adott kifejezést a szövetségesük szándékainak a legilletékesebb személy, Briand francia mi­niszterelnök. Kijelentette,­­ha Németország nem teljesíti kötelezettségeit, a szövetsé­gesek a Ruhr-vidéken túl is kiterjesztik a megszállást. Ha azonban május 1- ig létrejön ez egyezség, már a következő napon külön katonai bizottság megy Berlinbe, hogy a Reichsbank egész arany­készletét Párisba szállítsa. Németországra ezenkívül még további kötelezettségek teljesítése is vár. A szövetsége­sek kártérítési bizottsága ugyanis elhatározta, hogy Németország köteles a szövetségesekre ruházni mindazokat a jogokat és érdekeltsége­ket, amelyekkel akár a német kormány, a­káz német alattvalók közhasznú vállalatokban, vagy különféle koncessziókban Oroszország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország területén rendelkeznek, ideszámítva azokat a területeket is, amelyeket Németország a békeszerződés értelmében elveszített. Ezeket az érdekeltségeket át kell engedni a sző­ve« »»égések­nek, akik a megváltási össze­get kifizetik, vagy betudják a németek által fizetendő kártérítési összegbe. Lloyd George angol miniszterelnök az alsóházban ismét hangsúlyozta, hogy Anglia Franciaország mellett áll. Kijelentette, hogy a Németországra szabott feltételek igazságosak, majd rámutatott azokra a szenvedésekre, ame­lyeket Franciaországnak a legutóbbi ötven év­ben a németek részéről el kellett viselnie két invázió következtében. Angliának — mondta Lloyd George — és ahfSH és odaadóan támo­gatnia kell Franciaországot, mert Franciaor­szág áldozata annak a háborúnak, amelyet nem ő provokált. Az angol miniszterelnöknek még ellenfelei is tapsoltak. Bármennyire megváltozott is a felfogás Németország jövő magatartásáról, az antant teljes erővel készül arra az­ eshetőségre, hogy Németország nem teljesíti a feltételeket. A kölni hídfőn állandóan csa­patok vonulnak keresztül, amelyek Essen, Söllingen, Barmen és Boc­men városok felé tartanak, hogy előkészítsék a megszállást. Az antant­csapatok parancsnoksága Düsseldorfban az át­vonuló katonaság tisztjei részére ötszáz lakást rekviráltatott. Ezenkívül utasította a város ve­zetőségét, hogy a később érkező megszálló csapat­ok részére rendezzen be kaszárnyát és állítson fel több barakkot. A francia flotta öt egysége ma éjjel haladt át a Skaggerakk-szo­­roson, hogy Hamburg, Brems, Lübeck és Stet­tin kikötőit zár alá vegye. Az angol flotta nem vesz részt a német kikötők blokádjaiban, hanem csak flottatüntetésre rendez. Az antant-bizottság munkája Bulgáriában Szófia, május 8. (R. T. 1.) A szófiai szö­vetséges bizottság folytatja Bulgária pénzügyi és gazdasági helyzetének tanulmányozását. A bizottság ezt a tanulmányutat a bolgár kor­mánnyal a legteljesebb egyetértésben teszi és nem kíván beavatkozni Bulgária belügyeibe, ellenkezőleg, tanulmányozza az eszközöket, amelyek, a bolgár konszolidációt és a terme­lés fokozását szolgáltatnák. A bizottság külde­téséhez mérten foglalkozik a jóvátételi összeg megfizetésének ínyével is, amelyet azonban a bolgár költségvetéő egyensúlyának megingatása nélkül fognak elnézni. Franciaország be akarja hajtani az orosz tartozást P­áris, május 8. (R T. I.) A francia ka­mara tegnapi ülésén megvitatásra került Orosz­ország adósságának ügye. • Baussenot azt a javaslatot­­nyújtotta be, hogy az Oroszország területéből alakult, vagy részesedett államokat kötelezzék a 25 milliárdnyi adósság egyötöd részének megfizetésére a következő arányban: 10 százalékot fizessen Lengyelország, 2 száza­lékot Litvánia, másfél százalékot Estland, 2 százalékot Finnország, 3 százalékot a kau­kázusi köztársaságok és másfél százalékot Románia. Összesen tehát 20 százalék, vagyig 5 milliárd megtérülne. "

Next