Uj Kelet, 1921. május (4. évfolyam, 99-116. szám)
1921-05-10 / 99. szám
9le) (Kolossvár) 5681 ijk 2 Macedónia Valamikor sokat hallottunk Macedóniáról. Állítólag ez lett volna Európa puskaporos hordója: a tűzfészek, ahonnan az egész kontinenst lantba lehet főomtani. Európai ember képzetei között ez a Macedonia úgy élt, mint ez ösokos nyugtalanság, zűrzavar, lázadás és renitenszedés. Az elmaradhatatlan macedón bandák, amelyek folyton nyugtalanítottak valakit, a komitácsik, övükben pisztollyal és tőrrel, kezükben füstölgő kanócu bombával, a nyughatatlan Balkánon is a vásott gyerekek voltak. Volt idő, amikor egyebet se lehetett olvasni a világsajtóban, mint ezeknek a komitácsi bandáknak rémes tetteit. De jött a világháború, amely ezerszeresen túltett a kis balkáni verekedéseken, Macedónia bevonult a kontinensre, Belgiumtól Csingtaóig mindenütt komitácsik tetteiről borzadoztak égnek az emberi sörények. Öt éven át az egész művelt föld macedonizálódott és Macedónia személyzetesen és szégyenkezve bujt meg régi hírhedtsége kopott emlékei közé. A világháború, amely oly sokat köszönhet Macedóniának, oly sokat tanult tőle, oly sok dologban másolta és követte, nem volt túlságosan hálás a mesterrel szemben. A nagyhatalmak három részre darabolták, az egyik részt Szerbia kapta, a másikat Bulgária, a harmadikat Görögország. A békekötések óta nem sokat hallottunk róla, itt ott egy egy komilácsi társaság átlépte a határt, folytatta a régi mesterséget, rabolt, gyilkolt, puli: a szomszédos állam barátságtarttn ilynek tekintett, fellogosítást és elégtételt kért. Jegyzékekkel az ügyet elintézték, utána újra csend volt macedóni földön. Most újra hallanunk kell Macedóniáról. Hangos, égnek szaladó jajszó érkezik a szerbek annektáló darabról. Nem a fegyveres bandák, nem a garázda legények, nem a tőrösevűi izgágák felől érkezik a jajszó. A zsidók jajgatnak Macedóniában, a zsidók, akik keleten, s macedón földön is a mindennapi szavaik között ejtik a jajt, a másutt oly ritka indulatszót. Nyilván sok baj volt a zsidókkal szerb Macedóniában, nyilván sok alkalmat adtak a szomszéd komitácsiknak rablásra, gyújtogatásra és öldöklésre, meg kell tehát büntetni őket, meg kell szüntetni őket, mint oket s ez csak egyképen lehetséges, ha egytől-egyig kiutasítják az országtól. Igaz e a hit vagy sem, még nem tudjuk. Hinni akarjuk, hogy nem igaz. Bár most újra megerősítik, félhivatalos távirati irodák adják tudtul s mi, akik zsidók dolgában sötétebben látunk, mint egyebekben, feltesszük, hogy igaz. A szerb kormány Macedónia területéről minden zsidót kiutasított. Hogy mi volt az ok ? Ki tudja ? Bizonyára semmi más, csak az, hogy zsidók voltak, hiszen ma világáramlat valósággal, hogy a zsidókat tegyék felelőssé mások hibáiért és bűneiért, talán a bandák határvillongásai mögött is a zsidó destrukciót keresik. Ha keresik, meg is találják és ha megtalálják, nincs más megoldás: kézbe kell venni az ádami kancsukát és világgá kergetni a zsidót. Ezek a testvérek Macedóniában nem először szaladnak az erőszak elől, ötödfélszáz évvel ezelőtt Spanyolország kergette ki őket (mert a Macedóniában élő zsidók egytől-egyig spanyolországiak) most megismétlődik a véres fátum, hát csak fussanak újra, nagy ez a föld, keressenek maguknak új hazát és új exisztenciát. És mégsem, nem akarjuk hinni, hogy így van. Képtelenség. A jugoszláv államalakulat sok tekintetben rokonszenves, demokrata szellemű ország. Lehetetlen, hogy ott akadjon kormány, amely ilyen vad könyörtelenséggel csúfolja meg az emberiesség gondolatát. Lehetetlen, hogy Belgrádban ne respektálnák egy nemzetiség évszázados szerzett jogait és lehetetlen, hogy ne respektálák azokat a jogokat, amiket a magas hatalmak a békeszerződés szakeszei közé iktattak. A jugoszláv államokra ugyanolyan felboríthatlanul kötelező a kisebbségekre és a zsidókra vonatkozó békekauzula, mint minden más államra. Lehetséges volna-e, hogy épen ezt ne vennék semmibe az államok ? És lehetséges volna, hogy ne legyen felsőbb aktor, amely az ilyen szerződésszegő bűnt megtorolja? Mire van a tizes tanács? Mért a népszövetség ? Szentül hísszük, hogy ha valóban megtörtént a kegyetlen és elszomorító tény, hogy a szerb kormány a macedóniai zsidókat kiutasította, a maga impozáns erejével fog hatni a szerb zsidószövetség tiltakozó jegyzése a belgrádi, a londoni és a párisi kormányoknál. Reméljik, hogy ő a barbár és embertelen zsidóidéző rendeletet széttépik, elégetik, hogy még az emléke se kísértsen többé. Hanem így volt, ha csalódnunk kellene a demokratának híresztelt belgrádi kormányban, ha csalódnunk kellene Londonban és Páriában, csalódnunk a nagyrabecsüt népszövetségben, mélységes fájdalommal kellene látnunk, hogy a zsidó mindenütt világlitargia, minden földnek üthető és űzhető kóbor kutyája, akinek nincs sehol egyetlen barátja. És ha ezt látjuk, meg kell láttatnunk minden zsidóval, azzal is, akit még nem ért el az ukrajnai és a macedóniai zsidók végzete. Mert a holnap sötét, ha nem fogunk össze és csak akkor süt ránk a nap, ha mindannyian újra eagyétzálunk. Briand fenyegeti Németországot A német kormány kapitulálni fog — Az antant lefoglalja Németország külföldi érdekeltségeit — Felvonulnak a szövetséges csapatok — Az Új Kelet tudósítójától — Páris, május 8. Fenyegetően közeledik május tizenkettedike, amikor utoljára van alkalma a német kormánynak az antant feltételek teljesítésére. A jelek szerint addg megoldódik a némit kormányválság s az új kormány szakítani fog az eddigi német politikával. Már aMatina is azt írja, hogy a német kormány valószínűleg kielégít," választ fog adni az antetltt’Alchátáe ura Németországnak — írja a párisi lap — be kell látnia, hogy a szövetséges hatalmmk a megszállást komolyan veszik és ha Nmetország nem fizet, a szövetségesek nemcsak a Ruhr-vidéket szállják meg, hanem messzebbmenő intézkedéseket is tesznek. Mág határozottabb hangon adott kifejezést a szövetségesük szándékainak a legilletékesebb személy, Briand francia miniszterelnök. Kijelentette,ha Németország nem teljesíti kötelezettségeit, a szövetségesek a Ruhr-vidéken túl is kiterjesztik a megszállást. Ha azonban május 1- ig létrejön ez egyezség, már a következő napon külön katonai bizottság megy Berlinbe, hogy a Reichsbank egész aranykészletét Párisba szállítsa. Németországra ezenkívül még további kötelezettségek teljesítése is vár. A szövetségesek kártérítési bizottsága ugyanis elhatározta, hogy Németország köteles a szövetségesekre ruházni mindazokat a jogokat és érdekeltségeket, amelyekkel akár a német kormány, akáz német alattvalók közhasznú vállalatokban, vagy különféle koncessziókban Oroszország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország területén rendelkeznek, ideszámítva azokat a területeket is, amelyeket Németország a békeszerződés értelmében elveszített. Ezeket az érdekeltségeket át kell engedni a szőve« »»égéseknek, akik a megváltási összeget kifizetik, vagy betudják a németek által fizetendő kártérítési összegbe. Lloyd George angol miniszterelnök az alsóházban ismét hangsúlyozta, hogy Anglia Franciaország mellett áll. Kijelentette, hogy a Németországra szabott feltételek igazságosak, majd rámutatott azokra a szenvedésekre, amelyeket Franciaországnak a legutóbbi ötven évben a németek részéről el kellett viselnie két invázió következtében. Angliának — mondta Lloyd George — és ahfSH és odaadóan támogatnia kell Franciaországot, mert Franciaország áldozata annak a háborúnak, amelyet nem ő provokált. Az angol miniszterelnöknek még ellenfelei is tapsoltak. Bármennyire megváltozott is a felfogás Németország jövő magatartásáról, az antant teljes erővel készül arra az eshetőségre, hogy Németország nem teljesíti a feltételeket. A kölni hídfőn állandóan csapatok vonulnak keresztül, amelyek Essen, Söllingen, Barmen és Bocmen városok felé tartanak, hogy előkészítsék a megszállást. Az antantcsapatok parancsnoksága Düsseldorfban az átvonuló katonaság tisztjei részére ötszáz lakást rekviráltatott. Ezenkívül utasította a város vezetőségét, hogy a később érkező megszálló csapatok részére rendezzen be kaszárnyát és állítson fel több barakkot. A francia flotta öt egysége ma éjjel haladt át a Skaggerakk-szoroson, hogy Hamburg, Brems, Lübeck és Stettin kikötőit zár alá vegye. Az angol flotta nem vesz részt a német kikötők blokádjaiban, hanem csak flottatüntetésre rendez. Az antant-bizottság munkája Bulgáriában Szófia, május 8. (R. T. 1.) A szófiai szövetséges bizottság folytatja Bulgária pénzügyi és gazdasági helyzetének tanulmányozását. A bizottság ezt a tanulmányutat a bolgár kormánnyal a legteljesebb egyetértésben teszi és nem kíván beavatkozni Bulgária belügyeibe, ellenkezőleg, tanulmányozza az eszközöket, amelyek, a bolgár konszolidációt és a termelés fokozását szolgáltatnák. A bizottság küldetéséhez mérten foglalkozik a jóvátételi összeg megfizetésének ínyével is, amelyet azonban a bolgár költségvetéő egyensúlyának megingatása nélkül fognak elnézni. Franciaország be akarja hajtani az orosz tartozást Páris, május 8. (R T. I.) A francia kamara tegnapi ülésén megvitatásra került Oroszország adósságának ügye. • Baussenot azt a javaslatotnyújtotta be, hogy az Oroszország területéből alakult, vagy részesedett államokat kötelezzék a 25 milliárdnyi adósság egyötöd részének megfizetésére a következő arányban: 10 százalékot fizessen Lengyelország, 2 százalékot Litvánia, másfél százalékot Estland, 2 százalékot Finnország, 3 százalékot a kaukázusi köztársaságok és másfél százalékot Románia. Összesen tehát 20 százalék, vagyig 5 milliárd megtérülne. "