Uj Kelet, 1921. május (4. évfolyam, 99-116. szám)
1921-05-10 / 99. szám
DfPif \ I «tér |p ■m demokráciát követelnek ■agyarországon K ^nternálási rendszer megszünte' — A munkáskérdés előtérben vesz?máju^9^1*magyar nemzeT kmbati ülésén a költségvetés vitája pirden. Andrássy felszólalása után elmélkedett szólásra, üdvözölte HHHHH amely végre költségvetést terjeszt a Ház elé. Ismét kisért Apponyi pártalakítása. Az új pártnak zöme a régi munkapártból terülne ki. Számos volt miniszter és képviselő csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek programja monarchista és nacionalista. A mérsékeltek és extremisták közötti szakadás elkerülhetetlennek látszik A kisgazdapárt elhatározta, hogy az ellenzéknek az internálási módszer megszüntetésére vonatkozó mozgalmát támogatja. A kisgazdapártban ma egy évet küröztek, amelyben kérik a belügyminisztert, hogy az internálásra vonatkozó rendeletet helyezze hatályon kívül. Az erzsébetvárosi demokratakor Vázsonyi tiszteletére díszvacsorát adott. Ugrón volt belügyminiszter üdvözlő beszédére Vázsonyi válaszolta kijelentette, hogy a belső béke helyreállításának egyetlen célja a munkáskérdés megoldása. A munkásságnak — mondotta— alkalmat kell adni arra, hogy véleményét szabadon nyilváníthassa és szabadon gyülekezhessen. A román-lengyel szövetség Bukarest, május 9. Varsói jelentés szerint a lengyel román aliancéra vonatkozó szerződés nyilvánosság elé kerül. Az aliance offenzív-defenzív jellegű. Lenin engedményei Révai, május 8. (Dami n.) Lenin, hogy az összes nézete téveseket elsimítsa, tárgyalásokba bocsátkozott a szociáldemokratákkal és mensvikiekkel. A két pártnak valószínüleg engedményeket fog tenni és a magántőkét bizonyos határig e ismeri. Az osztrák-magyar egyezmény Bécs, május 8. (Damian.) Az osztrák-magyar egyezmény meghosszabitására vonatkozó tárgyalások megkezdődtek. Az építés — Tanulmány — írta: Giszkalay János Ma már, mikor egy elmúlt esztendő történelmi távlatából tudjuk nézni a közvetlenül mögöttünk álló nagy idők lázas, egymásra torlódó, rohanó eseményeit, a maguk, összefüggő nagyságában, — viszonylagosan nyugodtabb megítéléssel tudjuk elbírálni az egyes észleteket, — és így a világháborúnak a zsidó nép egészére éreztetett sorsdöntő hatását is. Mert az ma már történeti bizonyosság, hogy a hat esztendős embermészárlásnak, az emberiség szörnyű lerongyolódásán és az egyes országhatárok eltolódásán kívül, két pozitív eredménye van: két megszűnt államnak új életre ébredése, két nemzeti életét vesztett nép nemzeti feltámadása. Az egyik, új életre kelt állam: Lengyelország, a másik: Zsidóország. Az egyik új nemzeti életre kelt nép: a lengyel nép, a másik: a zsidó nép. Minket a zsidó újjáéledés érint közelebbről. Egy elmúlt esztendő választ el bennünket a föltámadás pillanatától. És egy elmúlt esztendő is elegendő arra, hogy az objektivitásra törekvő ítélet meg tudja bírálni a történteket, észre tudja venni egy új életre támadt organizmus első életműködésében megnyilvánult hiányosságokat, kihagyásokat és konstatálni tudja, hogy ezek a hiányosságok és kihagyások valóban csak az életreeszmélés első pillanatának érthető rendellenessége volt-e és hogy volt és van e az új életre támasztott organizmusnak annyi benső életereje, hogy ezeket a hiányosságokat a maga életenergiájából pótolni tudja. Ha igen, akkor az új életre támadás történelmi szükségszerűség volt; ha nem, akkor csak külső erők játékos galvanizáló kísérletezése volt az, mely a belső energiák hijján, csak látszólagos életet ad az organizmusnak. A külső erők megszűnésével, vagy gyöngülésével is megszűnik a látszólagos élet is és marad a néptest, az ami volt: világon szétszórt, élettelen, soha föl nem támasztható holttetem. A szanremói békekonferenciát követő napok első meglepetésében valóban úgy látszott, hogy a zsidó nép életrekeltése, a föld színérül évezredek óta eltörölt zsidó állam föltámasztása csak külső erők, galvanizáló hatások mesterséges eredménye. A szán remói békeszerződés világgá hirdette, hogy a győztes nagyhalmak visszaadják a világon szétszórt zsidó népiek az állami és nemzeti élet lehetőségét. Az idegen népek nagyjából jóindulatú közönnyel állottak e világtörténelmi jelentőségű eseménnyel szemben. Maga a zsidó nép egésze azonban minden megértés nélkül, tétovázó, hitetlenkedő elbámulásal fogadta a maga új életének hitét. Valósággal csattanó volt az a hasonlatosság, amely a halottaiból fölrázott nép és az ájulásból fölocsúdott egyén első életmegnyilvánulásai között mutatkozott. A zsidó nép egésze, mint a mély ájulásból életre hívott ember csodálkozó szemmel nézett körül, az első pillanatban nem is fiú , mi történt vele, belebámult a körülötte állók közönyös, vagy részvevő arcába, szeme meghunyorgott a napsütésben — és nem tudta mire vélni az egészet. Aztán elérkeztek az organizmus első életműködésének percei. A szív még kihagyásokkal, hiányosan működött. A zsidó nép már megértette, hogy miről van szó: Palesztináról, a zsidó államról. Igen, Palesztina, a zsidó állam, a rajongó cionisták furcsa álma, úgy látszik valóságot öltött. És a néptest idegrendszerén végig lüktetett a tudat: a cionisták vágya betelesült, a cionisták megkapták Palesztinát és most a világ térképén egy országgal többet fognak jelezni a színes foltok: a cionisák országát. Csak mikor már a fölocsdás első meglepetése teljesen oszlóban volt,mikor a fölé villanó gondolatfoszlányok helyét a gondolkodás és maga érzékelés rendszeres folytonossága váltotta föl, csak akkor ébredt végleg tudatára a zsidó nép, hogy itt nem is a cionisták álmatejsüléséről, nem is a cionista szervezet országalapításáról van szó, hanem az egész zsidó népre virradt rá az új élet levegős, sugaras lehetősége. És ebben a pillanatban, az eddig tétlen eternyedésben elterült néptest talpra zökkent. Az ájultan faküdott testben működni kezdettek a belső életenergiák — és nyilvánvalóvá lett, hogy az új életre támadásnak csak siettetője, megkönnyítője volt az ájult orra alá tartott szagos üvegcső. A valódi ok azonban, a belső, a csak elalélt, de még ki nem merült, életenergia. És a zsidó néporganizmus tökéletes egészségére vet az világot, hogy ez a teljes tudatraébredés, nem váratott soká magára. Alig néhány hónap múlott el a szanremói békeszerződés aláírása után, a palaszti zsidó ország politikai határait még pontosan meg sem állapították az alkudozó nagyhatalmak, mikor a cionista világszervezet 1920 júniusában Londonban konferencia hívta össze a zsidó népet. A világ különböző országainak zsidósága, összesen mintegy háromszáz delegátussal képviseltette magát. Ez a konferencia, még színtiszta cionista konferencia volt. De mikor, a tárgyalási anyag legfontosabb részéhez, a palesztinai zsidó nemzeti otthon fölépítésének kérdéséhez értek, épen ez a színtiszta cionista konferencia volt az, mely mindenekelőtt megállapította, hogy Zsidóország fölépítése nem cionista ügy, hogy a létesülő zsidó állam nem a cionista állam lesz, hanem az egész, osztatlan zsidó népnek nemzeti otthona. És ez a gondolt, ez a meggyőződés egy intézményben öltött testet: a Keren-Hajjaszód intézményében. És hogy ez a gondolat, mely a Keren-Hajjeszód intézményében öltött testet, az a gondolat, hogy a palesztinai Zsidóország nem a cionisták kizárólagos ügye, UJ KELET Kedd, 1921. május 10., IV. évf. 99 sz A kurzus a magyar gazdasági életben Fenyő Miksa felszólalása a kereskedelmi minisztérium ankétjén — Az Uj Ketet tudósítóját«» — Budapest, május 9. A magyar kereskedelmi minisztérium legutóbb ankétet hívott össze a gazdasági kérdések megvitatására és a beállott nagymérvű pangás orvoslására. Az értekezleten felszólalt Fenyő Miksa, a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója is. Előterjesztéséből adjuk az alábbi részletet: " A politikai konszolidáció mellett is el nem hallgatható, hogy az olyan jogfosztó, tulajdonjogot semmibe-nem vevő rendelet, mint amilyen a mozirendelet, alkalmas arra, hogy az ipari termelést, kereskedelmi tevékenységet teljesen elkedvetlenítse. Ami a távirat cenzúránál történik, ahol komoly cégek táviratai napokig visszatartatnak, óriási gazdasági károkat okoz és növeli a gazdasági idegességet. És mit szóljunk az olyan esethez, mint amelynek a legutóbbi szövetségünk volt aktív részege Egyik legnagyobb magyar iparvállaimnak főhivatalnokát, ki a vállalat alkalmazásában 1914 óta van, kiutasították az országból, mert Lembergben született. Szövetségünk beigazolta, hogy dacára szerencsétlen származásának, az illető főiskolákat végzett ember, a háborúban a századosságig vitte, kitüntetéseket ért el, súlyosan megsebesült. Beigzolta azt, hogy a szóbanforgó iparvállalatnak sok milliós gazdasági érdekei fűződnek ehhez a főhivatalnokhoz, mert szabadalmi ügyeinek, külföldi tranzakcióinak ez az egyedüli ismerője és letéteményese. . Szövetségünk eljárt a miniszterelnöknél, megszerezte a pénzügyminiszter pártfogását, megszerezte a kereskedelmi miniszter pártfogását, de azt nem tudta elérni, hogy mind e fontos érdekek méltánylásában megengedjék ez embernek az országban tartózkodást. Azután megpróbálta elérni azt, hogy legalább egy átmeneti időre, négy hónapra engedjék meg itt tartózkodását, míg a gyáripari cég fontos ügyleteit lebonyolítja; ezt sem tudta elérni, bár egész tekintélyét, erkszscei súlyát vetette érte latba. Kérdezzük: szabad e ennek előfordulni ? Szabad e, hogy ilyen események károsítsák, akadályozzák az ipari termelést ? A Tisza-pör tárgyalása Budapest, május 8. Szombaton folytatták a Tisza-por tárgyalását. Elsőnek Germán Rezsőnél, Roheimek alkalmazottt hallgatták ki, aki a villa habjában végignézte a gyilkosságot. Germánna Gärtner személyében felismeri azt a gummiköpönyeges embert, aki a gyilkosság napján a villában járt. Felismerte Sztanykovszkit is, aki a gyilkosság elkövetésekor az ajtóban állt. A szembesítésnél Germánia vallomását Sztanykovszkinak a szemébe is mondotta. A tanút vallomására megeskették . Utána Vaszili Mirgit és Buti Anna szobalányokat hallgatta ki a bíróság. Veszeli Margit és Barta Anna jelentéktelen vallomást tettek. Kihallgatásuk után Klein Józsefné, a villa házmesternője és fia, Klein Rezső műszerész vallomására került a sor. Azt vallották, hogy a katonái a gyilkosság után a villa kerítésén menekültek el. Az elnök figyelmeztette a tanukat, hogy a vádlottak másként vallottak, Klein megmardt vallomása mellett. Árkossy csendőrőrmester elmondta, hogy a lefegyverezés folyamán senkit sem ismert fel. A tárgyalást folytatják. . A fiumei kérdés Belgrád, máj. 8. (MTI). ATribuna," a kormány félhivatalos lapja, a fivmei eseményekkel kapcsolatban a következőket írja: Meg vagyunk győződve az olasz kormány barátságos érzületéről és ezt hisszük, hogy az olasz nép egészséges goidolkozása győzni fog ama zavargó csoport felett, amely jelentéktelen kisebbséget képvisel. Ezért bizalommal várjuk az olasz kormánynak azokat az intézkedéseit, amelyekkel helyreállítja a rendet Fuméban. A fascista mozgalomnak támogatását úgy kellene tekintenünk, mint a békeszerződés kijátszására irányuló tendenciát. Az albán felkelés Róma, május 7. (R. T. I.) Albániában a helyzet igen komolyra fordult. A muzulmánok fel vannak fegyverezve. A szerbek nehezen tutnak védekezni a komitássi bandák rajtaütései ellen. Kúja vidékén a felkelés mindinkább terjed. A szerbek szerint a lázadókat bolgár tisztek vezetik.