Uj Kelet, 1922. június (5. évfolyam, 118-139. szám)

1922-06-01 / 118. szám

2. oldal nyilvánosan dezavuálta. Sombat szo­cialista képviselő kijelenti, hogy Fran­ciaország érdeke, hogy a francia kormány az angol és olasz barátait, békés szándékairól meggyőzze. Hogyan kapzoli Hervé a francia-német közdledént Paris, május 31. Gustave Hervé lapjában, a „Victoiie“- ben vezető helyen foglalkozik azzal a kérdés­sel, hogy a jóvátételi probléma tár­gyalásánál elért eredmények után vájjon tartós lehet-e Németország és Franciaország között a közele­dés. Szerinte a két ország fokozatos közeledése igenis lehetséges és kö­veteli, hogy most Franciaország nyújtson kezet a végleges megér­téshez. A béke helyreállítása Hervé szerint a következő alapon lehet-Franciaország beleegyezik abba, hogy Ausztria Németországhoz csat­lakozzék, eláll a Ruhr-vidék meg­szállásától azzal a feltétellel, hogy a Rajna-vidék Németország határain belül autonóm és katonai tekintetben semleges terület marad. Franciaország beleegyezik abba, hogy a Saar-me­dencét visszaadják Németországnak kisebb határkiigazításokkal és támo­gatja, hogy Danzig és a hozzátartozó terület visszakerüljön Németország­hoz azzal a kikötéssel, hogy Len­gyelország szabad kikötőt kap. A béke érdekében Franciaország lemond a versaillesi szerződésben foglalt leg­főbb vámkedvezmény-klauzuláról és a legteljesebb egyenjogúság alapján kereskedelmi szerződést köt Német­országgal, amelynek visszaadja Togo és Kamerun gyarmatokat. Javasolja Németországnak a népszövetségbe való azonnali felvételét. Hervé terve szerint Németországnak a következő ellenszolgálatokat kell tel­­jesítenie : A német köztársaság elismeri a császári uralom felelősségét a háború megindításáért és legsúlyosabban el­ítéli Belgium semlegességének a porbatiprását. Elismeri a népek ön­rendelkezési joga alapján hozott ver­­saillesi határozatokat, kötelezi magát, hogy teljesítőképességének határáig eleget tesz jóvátételi kötelezettségei­nek, a birodalom határain belül auto­nómiát ad a Rajna-vidéknek és ga­rantálja annak katonai semlegességét, megsemmisíti a rapallói szerződést és katonai segítséget ígér Romániá­nak és Lengyelországnak arra az esetre, ha őket bolsevista támadás érné. Hervé cikke azért is feltűnést keltett, mert messzemenő engedmé­nyei a francia közhangulatot tük­rözik. összeül a hágai konferencia Páris, május 31. Június 15-én kezdődik a hágai konferencia elő­­értekezlete, amelyen a Génuában jelen volt államok vesznek részt, ki­véve Oroszországot és Németorszá­got. A delegációkat csupán csekély számú szakértő fogja ezúttal kí­sérni, mert a technikai kérdések a génuai konferencián nagyrészt meg­vitatásra kerültek. Miután a konfe­rencia megállapítja munkarendjét, megválasztja a génuai konferencián elfogadott szakértőbizottság tagjait. Június 20-án a szakértőbizottság megalakul és ezt értésére adja a szovjet kormánynak, amely erre az orosz delegáció összetételét fogja közölni. Június 26 án úgy a nem­zetközi szakértőbizottság, mint az orosz bizottság megkezdi párhuza­mos tárgyalásait. * ^ A „Newyork Herald“ szerint Franciaország abban az esetben, ha a hágai konferencia politikai jellegű lesz, magáévá téve Amerika taktiká­ját, egyszerű megfigyelőket küld Há­gába. Poincaré parlamenti vélemé­nye után döntenek e kérdésben. Hogyan szervezi az amerikai ipar Európa meghódítását ? Az Egyesült­ Államok útja az Anti­Trust törvénytől a Webb­aktáig • As Uj Kelet tudóestájától , Bécs, május 29. Az Egyesült­ Államoknak a génuai konferenciáról való távolmaradása és a közelgő hágai konferenciával szemben már­is bejelentett tartózkodása egyre széle­sebben vetíti a vergődő Európa sze­me elé a kérdést: mi a terve Ame­rikának Európával? A hitel és a valutaproblémák publicisztikai megvitatásából kihang­zott illetékes amerikai nyilatkozatok az orosz kérdésben való titokzatos, magatartás mind arra vall,, hogy az Egyesült­ Államok az európai problé­mák megoldását olyan úton és olyan eszközökkel keresi, ame­lyekbe az érdekelt Európát be­avatni ma még nem kívánja. Az amerikai taktika mögül kibonta­kozó eme tényállás teszi aktuálissá és érdekessé azokat az adatokat, amelyeket az északamerikai tröszt­politika fejlődési irányzatáról illeté­kes források alapján sikerült meg­tudnunk . A világháborút köz­vet­lenül meg­előző években az Egyesült­ Államok törvényhozásába nyomatékkal érvé­nyesült az az irány, amely Anti­Trust szervezkedés néven vált isme­retessé. Ez az irány — az elnök­választás kritikus időpontjait kivéve — szintén nem törekedett a trösztök uralmának megbillentésére. Politi­kája abban osvpsodott ki, hogy a trösztök szervezkedését és működését törvényhozási intézkedésekkel szabá­lyozza, és monopolisztikus politikát legalább kinövéseiben büntesse. A világháború folyamán az ame­rikai törvényhozás trösztellenes kur­zusa természetesen még mint jelszó sem maradhatott meg, a gyakorlat­ban pedig teljes meddőségre volt ítélve. Ennek a fordulatnak gyakor­­lati okát az a tény szolgáltatta, hogy a trösztök a háború alatt a hadigaz­dálkodás szolgálatába átu­taltak, az illetékes hatóságok figyelmét pedig a hadügyi igazgatás megszapo­rodott ellenőrzési teendői von­ták el a trösztök önhasznú tevé­­kenységétől. Az Egyesült­ Államok 1918-19­1ri jelentése szinte hangsúlyozottan vallja meg, hogy „a tröszthivatal az egész háború alatt a termelő költsé­gek és árak vizsgálatára összponto­sította figyelmét.“ Az Egyesült­ Államok tröszt törvény­hozása a háború alatt csak egy irány­ban mutatott kezdeményező tevékeny­séget, ennek a tevékenységnek pedig a célja az volt, hogy megépítse azt a rendszert, amely Amerikát a külkeres­kedelmi piacok meghódítására előké­szíti. Az Egyesült­ Államok tröszthiva­­tala már a háború alatt hatalmas két­kötetes jelentésben mutatta be munkája eredményeit. Ez a jelentés a „Coopera­tion in American Export Trade“ tüze­tesen megvizsgálja az összes kulturál­­lamok kiviteli gépezetét és gya­­korlatát.­ A jelentés arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a világpiac meghódításáért folyó harc céljaira az amerikai export­­iparok trösztjeinek nagyobb szabadsá­got kell biztosítani, mint amekkorát az eddigi törvény­hozás biztosított. Az „United States Steel Cip“, az acéltröszt, a Singer géptröszt s a Remington-tröszt már ennek a nagyobb szabadságnak köszönhette a világpiacon való háborús előnyomulását. A trösztök barátainak és ellenzőinek elvi harca szülte az Egye­sült­ Államok két világjelentőségű törvé­nyét, a Webb-bill-t és az Edge-aktát. A Webb bill szerint nem nyer alkalma­zást az Anti­­Tröst törvény azokra a társulatokra, amelyek csupán exporttal foglalkoznak, ha a belföldi üzleteikben trösztellenes törvényekkel ellentétbe nem kerülnek. " Erről a Webb-aktáról találón mondja az Australisches Tarifhandbuch kriti­kája: A Webb-aktából az amerikai tör­vényhozónak az az akarata szól a yankoo-gyárokhoz: Ne zsákmányold ki a trösztök módszereivel amerikai pol­gártársadat, de felmentvényt adok ne­ked arra, hogy az idegen országokat intelligenciád minden ötletével fosszad ki. Emellett a Webb-törvény mellett az amerikai kivitel túlsúllyal való ér­vényesülését az Edge-akta biztosítja, amely az amerikai kis- és középkapita­listának is biztosítja a kiviteli versenyben és így a kiviteli haszonban való része­sedést aként, hogy az államilag védett és el­lenőrzött kiviteli bankokkal való szállí­tási kapcsolatokat teremti meg. A vi­lágpiacért folyó harcban Európának ezekkel a kitűnő amerikai versenytár­sakkal kell megbirkózniok. ÚJ KELET Két miniszter kibukott a magyar választásokon -Aj Ul ■ Kelet tadóettijitól­­ -Budapest, május 31. Az egységes párt tegnap este kiadott jelentése szerint a 142 vidéki kerületben lezaj­lott választás végső eredménye a kö­vetkező: kormáypárti, kormányt támo­­gató 88, ellenzéki 15, pótválasztás 34. A választások eredménye még isme­retlen öt kerületben. Sopronból érkezett jelentés sze­rint ott a választásokat kilenc óra­kor befejezték és az eredményt másnap hirdették ki. Ezek szerint dr. Hebelt Ede volt jogakadémiai tanár, szocialista jelölt és Andrássy között pótválasztásra kerül a sor, míg Klebelsberg Kunó belügymi­niszter kibukott. A leadott szavaza­tok aránya a következő: Dr. Hebelt Ede­­4009, Andrássy 2943, Klebels­berg 2832. Klebelsberg sorsára ju­tott Tomcsányi igazságügyminiszter is, aki a botoztatás ellenére is ki­bukott Nagy Ernővel szemben.­­ Az általános választások második napján, június elsején 78 kerületben kerül sor a szavazásra. Huszonöt kerü­letben — Budapesten és környékén — titkos, lajstromos szavazás lesz. Tegnap este nyolc órakor a minisz­tertanács rendkívüli ülést tartott, me­lyen a választások kérdésével foglal­koztak. Tárgyalás alá vették azt a két javaslatot, amely a budapesti választá­sokra és a petíciókra vonatkozik. Buda­pesten úgy osztják be a bírákat, hogy minden tízezer lakosra egy bíró jusson. A petíciókra nézve a minisztertanács úgy határozott, hogy petíció benyúj­tásához a p­eticionáló jelölt ajánlási ívén szereplő választók legalább felé­nek aláírása szükséges és az aláírá­sokat az elöljáróságnál hitelesíteni kell. Ez a rendelkezés lehetetlenné teszi az ellenzék számára, hogy a választási visszaélések ellen petíció útján keres­sen orvoslást, miután az elöljárósági hitelesítésnél már eleve megakadá­lyoznák. Párisi jelentés szerint az egész fran­cia sajtó részletesen foglalkozik Ma­gyarország választási eredményeivel. A lapok megállapítják, hogy a karlisták megsemmisültek és a kormánypárt nagy sikert aratott. A „Newyork Herald“ azt írja, hogy a választások eldöntötték Magyarország sorsát. — Oppenheimer tanárt Japánba hívják. Berlinből jelentik a „Dresde­ner Anzeiger“ híradása nyomán, hogy a hírneves nemzetgazdászt, Franz Op­penheimer tanárt, aki a cionista moz­galomnak egyik vezető férfia, a tokiói egyetem tanárává hívták meg. Csütörtök, 1922. június 1. Letartóztattak 42 rendőrt, mert kiléptek a szolgálatból A kolozsvári rendőrség szenzációi• Az Uj Kelet tanostárám Kolozsvár eddig sem túlságosan jó közbiztonságát újabb veszély fenyegeti, mert — amint az Új Kelet­ megírta — az államrendőrség legénységi állomá­nya, amely 220-ról egyszer már 120-ra csökkent, most a legminimálisabbra, hatvanöt közlegénnyel redukálódik. Az államosításkor megállapított fizetések ugyanis oly csekélyek, hogy azokból megélni nem lehet és így a rendőrségi alkalmazottak kénytelenek más, jobb anyagi viszonyokat biztosító állás után nézni. Az állam szolgálatából való töme­ges kilépés okait már több­ízben is­mertette az Új Kelet. A rendőrségi al­kalmazottak, úgyszólván éveken át pa­naszolták, hogy 570 lejből az állan­dóan növekedő drágaság mellett nem­ tudnak megélni , amikor az alig emlí­tésre méltó mellékjövedelmeket is el­­vették, az inkadrálásoknál történt mel­lőzések miatt amúgy is­ elkeseredett közbiztonsági tisztviselők feladták a reményt, hogy helyzetük valaha is javulni fog és elhagyták állásukat. Legutóbb ismét negyven rendőr nyújtotta be lemondását. Tegnap a rend­őrök le is vetették az uniformist, hogy polgári foglalkozás után nézzenek, de Popovics Valér főkapitány rendeletére letartóztatták őket. A szenzációs letar­tóztatásról a rendőrprefektus a követ­kező nyilatkozatot tette: " A rendőri törvény 29. paragra­fusa alapján minden rendőr, mikor a testületbe belépett, kötelező nyilatkoza­tot írt alá, hogy legalább három évig a rendőrség szolgálatában marad. Most, hogy levetették az egyenruhát, meg­szegték a fogadalmakat, tehát törvény­be ütköző cselekményt követtek el és ezért tartóztattam-le a negyvenkét rendőrt. . A vállalt kötelezettségeiknek eleget nem tett rendőröket átkísérték az ügyész­ségre, ahol huszonöten állítólag vissza­vonták lemondásukat és vissza akarnak lépni a rendőrség kötelékébe. A többiek ellen eljárást indítanak. Júliusban ratifikálják a Palesztina-mandátumot London, május 25. (J. C. B.) Az angol alsóház egyik tagjának Ornsby- Gore képviselőnek interpellációjára, hogy a népszövetség mikor fogja a Palesztina-mandátumot ratifikálni, Chamberlain azt a felvilágosítást ad­a, hogy a népszövetség július 15 én rendkívüli ülést tart, amelyen a pa­­lesztinai mandátum is tárgyalásra kerül az A B osztályba sorozott man­dátumok között. Ugyanerre a máso­dik ülésre halasztották az albániai és lettlandi nemzeti kisebbségek kér­dését is. — Dubnov professzor felolvasása. Kornóból jelentik . Simon Dubnow pro­fesszor, aki az itteni egyetemen átvette a zsidó történelem tanszékét, május 26 án tartotta első előadását a városi színház zsúfolásig megtelt termében. Dubnow után dr. Bratzkas „A litvániai zsidók gazdasági élete a XIV. és XV. században“ címmel tartott felolvasást, amelyben a zsidó kereskedőknek a lit­ván nép fejlődésére gyakorolt befolyá­sát ismertette. NAGYBÁNYAI KÉPEKET olcsón vásárolhat a Transsylvánia (Hungária)-szálló 4. szobájában rendezett kiállításon. Megnyílt a Központi Szálló 1314 nyári Mhelyisííge­­t gyorsan kiszolgált, sootosasao ktoM isjó tűzifát akar,■ Mtel-fatelephez (mit üonmltz ti Tu) Strada OpriiiJoaPBlsy (Byirfanínl) 13. Telefon Z-90. »-Dl, Z-B4.

Next