Uj Kelet, 1922. augusztus (5. évfolyam, 167-192. szám)

1922-08-01 / 167. szám

Scerkeeztöme­g, kiadó­hivatal és nyomda Oloj'Kol'ozBvar, Str. B»f»c­­.. Pop, — Bro«»aJ­uroa UI, u Uj Kelet telefonjal ■jBertte»*tr«fig —>■*—-**- 9'i 1 Kiadóhivatal--------­Myomdn - ---------SZV HSher omtftly ----- 4S8 It. K. 8*.-------------' % Kéziratok kizárólag * .zerkesztSségnek címzen- Sjjfc.­­ Kéziratokat nem csnak viasza és nem Őriz­hetünk meg y„­gyfolyam, 167. szám Cluji (Kolozsvár) 5682. Ab 6 1922. augusztus 1.l[Kedd tt ci europa érák perJin W. 15 baa -- 400 lel _____ ~~ 220 lel Negyedévre — — 120 lel Ügy h Jánapra“—40 lel Jugoszláviában agy hónapra — — 20 dinár egy szom ----- 1 dinér Görögország ostrom alá vesz! Konstantinápolyi Konstantin meglepő háborúja. Huszonötezer görögöt szállítottak partra Rodostóban. A nagyhatalmak tilta­­■ koznak, de Athén fentartja akciószabadságát. Gunarisz­­ forradalommal fenyegetőzik­­ , : ’ - fsz .­ Kelet tudósítójától - Bécs, julius 81. A „Neue Freie Presse“ jelenti Athéntől. Görögor­szág politikai és gazdasági helyzete nap-nap után egyre súlyosabb. A háború Kémal pasa csapataival az országnak és népének­ súlyos károkat okozott és még mindig nem tudni, mikor lesz vége ennek az ország- és népemésztő hadjáratnak. Megígérték a népnek, hogy legkésőbb augusz­tusban vége lesz és nem kell tartani téli hadjárattól. Majd azzal vigasz­talták a türelmetlen helléneket, hogy legkésőbb szeptemberig, vagy októ­berig tarthat már az áldatlan állapot és most új helyzet elé állították a lakosságot, kezdik előkészíteni az embereket a téli háborúra. Ez Görögországban pesszimistává tesz mindenkit. A felizgatott kedélye­ket semmiesetre sem nyugtatta meg azok -k a titkos tanácskozások, amiket Konstantin király vezetésével folytattak le legutóbb Athénbe s amelyeken az ázsiai csapatok főpa­rancsnoka Hadsi Anestis tábornok és az angorai komiszárius Sergiades is részt vett. Az eljövendő eseményektől való rettegés és a nép nagy türelmetlen­sége a politikai pártokat arra bírta, hogy résen legyenek. Különös figyelmet érdemel az a kö­rülmény, hogy Venizelosz, a nagy száműzött, elhatározta, hogy újra aktív módon részt vesz a görög poli­tikában. Ma ismét a liberális párt élére lépett. Egy idő óta Atos Roma­nos, Görögország egykori párisi kö­­­vete, aki Venizelosz legbensőbb ba­rátjának tartanak, ismét Athénben tartózkodik, ez a sajtónak a legkü­­lönbfélébb találgatásokra ad okot. Tudni vélik, hogy Romanos több­rendbeli tanácskozást folytatott­­a kormány tagjaival és az udvar em­bereivel és azt hiszik, az a külde­tése, hogy a genizelisiták és a kór róna között közeledést létesítsen. Romanos maga cáfolja ezeket­­ a hí­reszteléseket és azt állítja, hogy at­héni tartózkodása kizárólag magán­ügyei elrendezésére való. Ennek el­lenére jólértesült helyen fentartják, hogy Romanos azért érkezett At­hénbe, hogy a kormányt figyelmez­tesse arra a kedvezőtlen megítélésre, amellyel a külföld Görögországgal szemben viseltetik. Romanos többi­ben figyelmeztette a kormányt, hogy még a tizenkettedik órában vál­toztassa meg mostani politikáját. Különben se ország végzetes vesze­delem felé rohan. A venizeliaták ma inkább mint valaha ragaszkodnak a királykérdés megoldásához, ahoz, hogy Konstantin­ lemondjon. A kormány erről hallani nem akar-a így attól tartanak, hogy úgy belülről, mint kívülről súlyos komplikációk előtt áll az or­szág, Gunarisz a volt miniszterelnök orgánumában valósággal forradalommal fenyeget. „Úgy látszik — írja Ganarisz — hogy a jelenlegi kormány a forradal­mat akarja. Szerencsére vagy szeren­csétlenségére, a forradalom úton van és itt is lesz rövidesen.“ A „Neue Freie Presse“ -nek ez az információja az athéni cenzúrán keresz­tül még csak sejttette a háborút, a há­ború azonban itt is van, huszonötezer ember szállt partra Rodostóban és áll késben, hogy Konstantinápolyba vonuljon. Az első határátlépés megtör­tént. A görög hadtestek talán már el is indultak a régi görög aspirációk áhított városa felé. Konstantin így akarja a forradalmat leszerelni. A világot már egyszer kész tények elé állította, azt hiszi most is sikerül neki. Újabb távirataink a következők: Tráciában három görög had­osztály szállt partra . Konstantinápoly, július 31., A vá­rosban elterjedt hírek szerint­ a gö­rögök csínyt terveznek Konstantiná­poly ellen és Tráciában három hadosztályt szállítottak partra. A három hadosztály a török fővá­ros ellen vonul. Görögország bejelenti a szabad­kezet .­­Athén, július 31. A görög kor­áné­ny jegyzéket intézett a nagyha­talmakhoz, melyben kijelenti, hogy akciószabadságát visszanyerte, mindamellett kész a bék­ej­avaslatok felett tanácskozni. Meggyőződése azonban, hogy békét csak úgy fog­nak elérni, ha erővel rákényszerítik a feltételeket a törökökre. Franciaország nem támogatja a görögöket A görög külügyminiszter cáfolja azt a hírt, hogy Franciaország ezt az ajánlatot tette Görögországnak, kezdjen közvetlen béketárgyalásokat is törökökkel, amelyeket Franciaor­szág vezetésével folytatnának. Páris, július 81. A francia kor­mány tagadó választ adott Görög­ország kérésére, fedjék­ meg Konstantinápoly A görögök átlépték a török határt Huszonötezer embert hajóztak ki Rodostóban Athén, július­ 31. Az athéni angol követ tiltakozott a görög kor­mánynál a Konstantinápoly ellen megkezdett manőverek folytatása ellen. Eddig huszonötezer embert hajóztak ki Rodostóban. Egy görög patrull a török határt átlépte, azonban a török határ­őrök visszaverték. • ■ . „­­ ■ Szmyrnában vasárnap kiáltványt tettek közzé, mely szerint a kis­­ázsiai vidékek nem kerülnek török közigazgatás alá, hanem autonóm állam létesül görög fegyverek garanciája alatt. Páris, július 31. A nagyhatalmak közös jegyzékben értesítették a görög kormányt, hogy nem engedik meg, hogy Görögország megtá­madja Konstantinápolyt. Veszélyben az európai béke London, július 31. Lloyd George a Victoria-szállóban beszédet tartott, a veszedelmekről, amelyek az európai békét fenyegetik és hangsúlyozta, hogy a népszövetséget ki kell bő­víteni, ha el akarják kerülni a fe­nyegető konfliktust, legalkalmasabbnak tart a konfliktus befejezésére. Görögország azonban en­nek dacára mindenkor kész a szö­vetségesekkel közösen bármilyen bé­kejavaslatot megvizsgálni. Erre azon­ban csak akkor kerülhet sor, ha Tö­rökország végrehajtja a győztes álla­mok reá vonatkozó határozatait, ame­lyeket már közöltek vele. Angol hajóraj a Boszporuszban A Reuter ügynökség jelenti: An­gol hadihajóknak a Boszporuszban való állítólag 13 összevonásáról szóló hírekről a tengerészeti miniszter hi­vatalos cáfolatot adott ki. Eszerint a Boszporuszban jelenleg mindössze há­rom páncéloshajó és öt cirkálóhajó van. Ezeken kívül a Földközi-tenger keleti részén szétszórva csak kisebb segédhajók vannak. Döntő események előtt A „Berliner Tagblatt“ drinápolyi forrásból azt jelenti, hogy egész Trá­­ciában nagy katonai előkészületek folynak. A görög kormány az utóbbi napokban kijelentette, hogy Görög­ország és Törökország között folyó küzdelemnek most már döntő eredménnyel kell végződnie. A „Temps“ értesülése szerint a görög kormány Franciaországnak, Angliának és Olaszországnak a gö­rög-török konfliktus ügyében új jegy­zéket nyújtott át. A görög kormány jegyzékében hangoztatja, hogy kény­szerítve látta magát azoknak az in­tézkedések mentésére, amiket a Lemondott a kolozsvári ortodox hitközség kép­viselőtestülete és elöl­­­járósága Lehetetlen szefárd követelések -AaVi Kilti imUHHarttól -A szefárd ügy újabb bonyodalom elé vitte az ortodox kolozsvári zsidó­ságot. Ullman Salamon besztercei főrabbi, az ortodox, központi iroda elnöke az elmúlt héten Kolozsváron járt és az elöljárósággal tárgyalásokat folytatott a szefárdok és a hitközség közötti megegyezésről. Hosszabb piár­­parlék után az elöljáróság leszögezte Ullman Salamon főrabbinak a sze­fárd ügyben tett következő bejelen­tését : 1. Ullmann Salamon főrabbi, az ortodox iroda központi elnöke kije­lenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a hitközség áltel megfelelőnek talált formában erkölcsi elégtételt adjon és az ismert négy rabbivéle­ményt bármily formában dezavuálja. Ellenben hajlandó kijelenteni, hogy a „pszak besz din“ a hitközség orto­dox jellegét nem érinti, vagyis a ko­lozsvári „ortodox nagy hitközséget in­tézményeiben és tagjaiban konzer­vatív vallási alapon állónak ismeri el. 2. A szefárd hitközség gazdasági tekintetben a következő feltételek mellett létesít egyezséget: a) a részesedési arány a gabel­­lában 7- 23 százalék. b) A sakterlakások három évig a szefárd saktereké maradnak évi 100 —100 lej bér mellett. c) A besz­kin költségét a felek egyenlő arányban viselik. d) A felek minden további igé­nyeikről kölcsönösen lemondanak. e) A szefárdok három mészárszé­ket tarthatnak fenn. f) A megállapodás tartama egy év. Az elöljáróság vasárnap délelőtt tárgyalta ezt az ügyet. Az az egy­hangú vélemény alakult ki, hogy sem a hitközség zsidó presztízse, sem egyéb körülmények miatt nem engedhető meg az ilyen alapon való békekötés. Az elöljáróság annak ide­jén magára vállalta a feladatot, hogy megteremti a hitközség békéjét és teljes erkölcsi rehabilitást vív ki. Ilyen irányú minden igyekezete azon­ban meddő maradt és meghiúsult a másik fél nyakacskodásán. Teljesen tarthatatlan,a höteg egy ötven­tágú szakadár­ csoport a nagy hitközség jövedelmeinek majdnem egy­negyedét élvezze. A körülmény, hogy Ullmann Salamon főrabbi ehhez hozzájárult, csak azt bizonyítja, hogy ő maga is valóságos „miévének“ tartja a hit­község tönkretételét. Ő tudja legjob­ban, hogy az ország törvénye és az ortodox szervezeti szabályzat szerint a hitközségből, kiváló elemek öt évig tartoznak hozzájárulni az adó és egyéb községi terhekhez. Ilyen körülmények között az elöl­járóság indíttatva érezte magát, hogy megbízását a képviselőtestület ren­delkezésére bocsássa. Egyúttal kije­lentette, hogy mindaddig, míg e te­kintetben gondoskodás történik, az ügyvitelt lelkiismeretesen el fogja látni. Délután a képviselőtestület fog­lalkozott az elöljáróság döntésével. Többek hozzászólása után a képvi­selőtestület kimondotta, hogy tudo­másul veszi a tizennyolctagú elöl­járóság lemondását. Minthogy a kép-­, viselőtestület a maga részéről sem találja kielégítőnek az erkölcsi elég­tételt, amelyet méltán elvárt volna és minthogy sem a hitközségi ér­dekek, sem a tények, sem az igaz­ságosság szempontjából a szefárd­ok­kal megkötött gazdasági megegyezés feltételeit megfelelőnek nem tartja, a képviselőtestület ennek konzekven­ciáját szintén levonja és lemond. Ezt az elhatározást határozat for­májában leszögezték. * A kolozsvári hitközség tehát ez­­időszerint exlex állapotba került és a legközelebbi hetekben új képvi­selőtestületet kell majd választani. A képviselőtestület azonban hiva­talos lemondása előtt még elintézte a főrabbi és a tisztviselők fizetés­rendezését. A drágaságra való tekin­tettel a fizetéseket átlagban harminc százalékkal emelték. Felolvasták még Borgópfand és Szászrégen hitközsé­­átiratát, amelyben ezek a leghatáro­zottabb formában ítélik el a „besz­lin“ határozatát. Szászrégen a köz­ponti irodának is hasonló értelmű át­iratot küldött. A többi hitközségek a szefárd esetből most már világosan láthatják, hogy ez nem egyéb elmérge-

Next