Uj Kelet, 1922. szeptember (5. évfolyam, 193-216. szám)
1922-09-01 / 193. szám
SteltfilÉ'atőség, felaslőfeiratai és nyomda íSíBj-Koroawrar, Bír. Bara« fc. fop. — HraisnluUi îs. 4# Uj Kelet telefonja: £*arle»xt8»fig BJT •n^deblvatr.l ------$4« «SomsSa --------- 87c ®Stoer parífiljr — — ——— W x*. m. se. ------- au» ii sískotott felzírSluga ^seiriMistSaCgnete chiaicn i.8 k. « Kéziratokat na ni cinai: «Ionra értsd or!zhatnak mag ManaanaMaBHMHaHM W. évfolyam, 193. szám CRa (Kolozsvár) 5682. Elül 8 ¡ *ra nArrpMdvarn ›■ A mandátum súlyos kritikája a karlsbadi konferencián A politikai vita - Az új Kelet tudósítójától -A karlsbadi cionista évi konferencia vasárnap folytatta a politikaivitát. Az első felszólaló Jean Fischer (Belgium): Ünnepkánt indult ez 8 nap és nem szeretném megzavarni. Ha rólunk, politikai cionistákról azt mondják, hogy terrorisztikusak vagyunk, akkor abban, amit vezetőink mondottak, még több teóriát találok. A gyakorlat, sajnos, egészen más. Én a mandátum ratifikálását roppant nagy lépésnek tartom előre, nem is annyira a cionizmus számára, mint általában az egész zsidóság szempontjából. A kritikát azonban mégse szabad elnémítani. A mi kritikánk főleg azt kifogásolja, hogy a mandátum szövegében a jog (right) szócskát kapcsolat (connection) szócskával helyettesítették és hogy „egy“ nemzeti otthon megjelölést használtak „a“ nemzeti otthon helyett. Az angolok az utóbbi időben mind többet vettek vissza eredeti ígéretükből. A Churchill féle megegyezésből, amely közvetlen a mandátum előtt látott napvilágot, tűnik ki ez legjobban. Ha politikánkat csupán a Palesztinamunkára szorítjuk, miként ezt Weizmann mondotta, akkor ez eltávolodás Herzl gondolatától, amely a zsidókérdést világkérdéssé akarja emelni. Mi Angliának jogcímet adtunk a mandátumra és most mégis az angol kormány minden elkövetkező angol és palesztinai kormány jóindulatára vagyunk utalva. Ha a kongresszus Herbert Samuel értelmezését visszautasította volna, akkor a Churchill féle megegyezés nem jött volna létre. Ha elejét akarjuk venni, hogy a megegyezésnek további következményei is legyenek, akkor ki kell jelentenünk, hogy mi azzal nála értünk egyet. Három pont elfogadhatatlan számunkra. Annak a követelésnek visszautasítása, hogy Palesztina annyira legyen zsidó, mint amennyire angol Anglia, az a kijelentés, hogy Palesztina kormányzatára nincsen befolyásunk és a bevándorlási határozatok. Goldbloom (Anglia): Az angol cionisták nevében kijelentem, hogy mi mindannyian és talán Anglia egész zsidósága megvan elégedve s politikai eredményekkel és a legnagyobb bizalommal viseltetik Weiamsan és Szokolov iránt. Mi eredetileg nem voltunk túlságosan bizalommal Weismannal és Szokolovval szemben, de a mikor hallatlan erőfeszítéseiket láttuk, minden bizalmunkkal feléjük fordultunk. Chajísz elnök: Még tíz szónok jegyezte fel magát. Jó lesz gondolni rá, hogy a vita ne nyúljon el nagyon. • Weizmann: A vitát semilyen irányban se szabad megszorítani. Stricker azt javasolja, hogy zárják is a feladótatok listáját. Javaslatát elvetik. Dr. Gottlieb (Lengyelország) Lengsüelország zsidó lakosságának meleg üdvözletét tolmácsolja. Csatlakozik a vágrehajtóbizottság kívánságához, de szükségesnek tartja, hogy a politikai vitát sürgősen befejezzék és a praktikus etnika kérdéseire térjenek át. Az arab probléma Dr. Ruppin: A cionizmus három oszlopon nyugszik : a nagyvilág szimpátiáján, az arabokkal való barátságon és megértésen és végül a zsidóság áldozatkészségén és nemzeti akaratán. A világ szimpátiája megnyilatkozott a mandátumban. A zsidóság áldozatkészségéről a közeli napokban részletesen fogunk beszélni. Én most a második kérdésről, a zsidók és az arabok közeledéséről szeretnék néhány szót mondani. Azt merném állítani, nekünk nem lehet és nem szabad Palesztinát az arabok ellenére felépíteni. Már az erőviszonyoknál lógva se tehetjük ezt, ráért a gyöngébbek vágynak és a gyöngébbek is fogunk maradni. Mi csak afkkor dolgozhatunk Palesztinában, ha meg tudjuk győzni az arabokat arról, hogy a mi munkánk a legcsekélyebb mértékben sem éri nekik, hogy mi Palesztinában nem akarjuk elnyomni őket és hogy,a zsidó munkásnak, aki Palesztinába megy, nemcsak szája van, amellyel eszik, hanem két dolgozó karja is és el van látva a szükséges tőkével arra, hogy ott javakat teremtsen. De nem akarunk — még ha tudnánk is — az arabok ellen dolgozol. Mert mit akarunkmi tulajdonszépen ? Mi nemcsak a midé nemzeti otthont akarjuk felépíteni, hírnem konzerválni akarjuk nemzeti és faji lényegünket is. És ezt akarjuk azért, mert meg vagyunk róla győződve, látva történelmünket, hogy intellektuális értékeinkkel az általános emberi kultúrában fontos helyünk van, amelyet ha nem töltünk be, a világkultúra szegényebb lesz. Merem állítani, hogy épen ebben a tényben van mímelt otthonunkra a legmélységesebb jógánk. Be fogjuk bizonyítani a legmagasabb fórum, az emberiség előtt, hogy jelentős kulturártékeket tudunk teremteni, ha Palesztinában zavartalanul hagynak bannimet élni. Palesztina nemcsak azért fontos számunkra, mert őseink földje, hanem azért is, mert ott élnek rokonaink, az arabok. Igaz ugyan, hogy a török uralom alatt az adatok nem tudtak kultúrértéket termlni, hogy elmaradtak az európai népektől, de a technikai eszközök megjavítását lehet rajtunk segíteni. Palesztinénak ma gyér a lakossága, meg egy emberi tömegeket tud befogadni. És egy ország ma nem lehet néptelen. Az aratok meg fognak barátkozni azzal a gondolattal, hogy új emberek érkeznek az országba, mert ők is, miszént mi, a külvilág, ez egész emberiség szimpátiájára vannak utalva. Ha ők most a zsidó Áhasvérnak, aki a föld minden sarkából vissza akar térni hazájába, a hazatérést és a fejlődés szabadságát meg akarják akadályozi, ezzel az emberiségnek az ő szabadságuk iránti rokonszenvét vesztik el. Én igen erősen remélem, hogy Az arabokkal megegyezésre fogunk jutni. Örvendek, hogy arab oldalról is hangzanak olyan szfevik, amelyek a saidok és az arabok együttműködésétől remélik a kelet feltámasztását. Egy levélből citálhatok, amelyet egy arab irt egy zsidónak. Ebben van a következő: „A Keletet feltámasztani csupán a rokon népcsaldok szövetsége tudja. És az én álmom. A zsidók és arabok közötti viszálykodásoknak meg kell szűnni. A két népnek együtt kell dolgoznia, csak így foglalhatja el a két nép régi helyét, a nemzetek társadalmában.“ Dr. Korngrün (Varsó): Csatlakozom Szokolovhoz. Szerinte csak a legaktuálisabb dolgokról kell beszélni. A legaktuálisabb kérdés a bevándorlás. A ma érvényben lévő bevándorló határozatok Bernhard (România): Kérdi, hogy a cionista szervezetnek mint a Jewich Agencynek az elismeréséről az angol kormány intézett-e már formális közlést a szervezetekhez ? Káplán : A mandátum kétségtelenül egy győzelem, de meg kell néznünk, hogy a praktikusság szempontjából mi a jelentősége. A fehér könyv és Sámuel beszéde alapján a mandátum nagyon megym szorítva. Herbert Sámuel kijelentette, hogy a mandátum semmi nyitást nem hozott és elégtétellel állapította meg a bevándorlás csökkenését. • Az évi konferenciának ki kell jelentenie, hogy ezzel a felfogással nem ért egyet. Tiljakovnunk kell az ellen, hogy a bevándorlást függővé tegyék gazdasági teljesítő képességünktől és a zsidók feletti ellenőrzést nemesidő kezekbe helyezzék. A jövő politikai küzdelmének a szabad bevándorlásért kell síkraszállania. A legutóbbi kongresszus elfogadott egy deklarációt, amely szerint Palosa tiea a zsidók és az arabok közös otthona. Ez az elv a vezetők tegnapi beszédéből nem alakul ki egészen világosig, Goldberg (Amerika): Állást fo Fischer pálcájával saeuba és helyt ■ hogy az ők bivantyos politikai , sidősekbendéknek vilük. Arlosoroff (Hirachduth szocialista): Ha a mandáum az utolsó három esztendő várakozását nem is elégítette ki teljesen, igazi értékét mégis csak akkor tudjuk megmérni, ha a huszonöt év előtti helyzetet vesszük alapul. A mandátum hatalmas lépés előre és mind világosabb, hogy a kérdések középpontjába az arabokkal való viszonyunk lép. Dr. Ruppin, aki igazán ismeri az ország helyzetét, találta meg a legkifejezőbb szavakat a helyzet megrajzolására. Remélem, a vezetők állásfoglalása nem csupán a pillanatnyilag nehéz helyzet nyomása alatt történt, hanem ez a mi elvi állásfoglalásunk. Nincs más út: nemcsak nagyobb tömegek, hanem még kicsiny imigrációk letelepedését is lehetetlenné teszik. Azonkívül a mostani gyakorlat arra is alkalmas, hogy az emberanyagot megfelelően kiválogassa. Dr. Löwenherz előterjestte az igazoló bizottság jelentését. A sokéil befizetésének határidejét augusztus huszonhatodikáig meghosszabbították. Az évi konferencián nyolcvan három jogszerű delegátus vesz részt. Közülök ötvenhat delegátus 319.140 lakést reprezentál. Oroszország is egy delegátussal van képviselve. Az igazolóbizottság előterjesztését elfogadták, a zsidók és arabok közös otthonává kell kiépíteni Palesztinát. Ebből azonban bizonyos konzekvenciákat kell leonni, amiket eddig a végrehajtóbzottság elmulasztott. Bizonyos lépések merőben ellentétesek állásfoglalásaikkal Nekünk egyes kérdéseket revízió alá kell vennünk. Láttuk milyen nehézségeket ide viszt elő az a mondat, hogy Palesztinának annyira zsidónak kell lennie, mint amennyire angol Anglia, bár, azt hiszem, hogy ezeknek a szavaknak nem is az volt az igazi értelmük, amit beléje magyaráztak, hanem, hogy a zsidó nemzet épen annyira fejlődhessék, mint az az angol nemzet. .. ígyr vsa*. Arlosoroff: Még néhány hasonló konzekvenciá kell levonni Weizmann és Ruppin beszédéből. Fischer beszéde beigazolta, hogy a történelemtől nem tanultunk. Meg kell végre tanulnunk, politikai követeléseinket a zsidó nemzeti mozgalom reális lehetőségeivel kell összadangolnunk. Az angol kormánnyal kötött megegyezés bizonyos határokat von fejlődésünk elé. Ilyen határokkal találjuk magunkat szemben a bevándorlás kérdésében. Az évi konferencia , omsa fel a végrehajtó bizottságot , a küzdelemre, amely ajtót nyit a tudóknak hazájukba. P ’ Csak így lehet a cionizmusból népmozgalmit teremteni. Cionizmus lesért Palesztinával nem lehet népmozgalommá. Mi hidat akarnak építeni a nép és a cionizmus közé. Ez a legfontosabb feladatunk. (Nagy hely estén.) Neumann (Szmirna) a Kelet cionistái nevében fejezi ki bizalmát a vezetőség iránt. A szefárd dalakok csatlakozására hívja fel a figyelmet. Gondoskodni kell arról, mondotta, hogy a zsidó vagyont likvidálni lehessen. Azonkívül a népligánál oda kell hatni, hogy Magyarországnak a népligába való felvételét tegyék függővé attól, hogy visszaállítja-e a magyar kormány a magyarországi zsidóság jogait. „.. ♦ Ajtót kell nyitni a zsidóságnak!“ l I j a u 1 400 lat K 30 l`it Sípavsdíw« HU ›«!EK, bönaprn—40 t«! „Békét hozunk a legnyugtalanabb helyre“ Dr. Wilensky (Délamerika) hangsúlyozás, hogy nem lehet szándékunk a Palesztinában élő arabokból mohamedán vallású zsidó állampolgárokat csinálni. Az angol kormány a megállapodásban kifejti, hogy a zsidóságnak éreznie kell, hogy a jog alapján ál Palesztinában és nem mint megtűrt elem. Ehhez szonba a bevándorlás kedvezményére van szükség. Zsidó munkát csak úgy teremthetünk az országban, ha pénzt hozunk oda, ha pénzt csak akkor vihetünk, ha megengedik, hogy zsidók bejöhessenek. Az angol kormány és a világ tudja meg, hogy a bevándorlás megszorítása által nem kaptuk meg azt, ami nekünk joggal kijár. De Lieme (Hollandia) kifejti, hogy a konferencia összetételénél fogva az ellenzéki kisebbség nem juthat megfelelően érvényre. Ezt kívánátosnak tartja a Joan Fischer fái© csoport érvei” meghallgatását. Aggályosnak tartja különben, hogy politikai jogaink lépásről-lépésre megszűkülnek és ha a végrehajtóbizottság kijelenti, hogy most már a reális munka ideje érkezett el, akkor valóban félnünk kell attól, hogy a politikai jogok megcsorbuást árthat a reális újjáépítl-s munkájának. A Bilfour-deklaráció nem tette volna a világ zsidóságára azt a nagyszerű benyomást, ha úgy lett volna megszerkesztve, mint ahogyan interpretálták. Elismeri.